Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

<

Pártsxerrexes — partiranyitaß

A vezető szerep és a káderpolitika

A VEZETÉSNEK, s a politikai vezetésnek különösen döntő alkotó eleme a káderek kiválasztásával, nevelésükkel, előléptetésükkel, munkájuk ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység. Alapvető politikai, hatalmi kérdés ez a szocializmust építő társadalma rendszerben, hiszen ezen nem kevesebb múlik, mint a munkás- osztály fő politikai céljainak, törekvéseinek megvalósulása. A kádereken, vagyis a társadalmi élet különböző vezető posztjain dolgozó választott vagy kinevezett tisztségviselőkön múlik alapvetően, hogy a kitűzött célok és azok elérésének eszközei adott időszakban mennyire felelnek meg az élet követelményeinek, és az is. hogy e célok milyen mértékben valósulnak meg. Sőt, a rendelkezésre álló káderek mennyisége és minősége miagukat a döntéseket is befolyásolja, hiszen azoknak mindig számolniuk kell a végrehajtás személyi feltételeivel.

Politikai tevékenységünk során gyakran használjuk a káa derpolitika kifejezést. Ez alatt rendszerint azt a gyakorlatot és azokat az elveket értjük, amelyeket egy konkrét időszakban a politikai életnek ezen a területén követünk. Ezek a fejlődés, a szocialista építés körülményeitől függően változnak, átalakulnak, a politikai szükségleteknek megfelelően módosulnak. Ez a magyarázata annak, hogy a párt rendszeres időközönként felül, vizsgálja a kádermunkát, kialakítja a követendő elveket, állást foglal az elvek érvényesítését szolgáló gyakorlattal kapcsolatban. Ennek során elemzi a különböző ellentmondósokat is. Ezek vagy abból származnak, hogy az elvek nincsenek összhangban a poli. tikai gyakorlat szükségleteivel és emiatt módosításra szorulnak. vagy a gyakorlat nem érvényesíti megfelelően az egyébként helyes elveket, és akkor ezen kell változtatni.

A káderpolitika helyes elveinek és gyakorlatának kialakítása nem szűkén vett pórtügy, hiszen meghatározóan befolyásolja a társadalom, a gazdaság fejlődését. Az egész társadalom ügye abban az értelemben is. hogy a párt káderpolitikáját, az ezzel kapcsolatos sokrétű tevékenységet már régen nem jellemzi a misztikus titokzatosság. Az őszinteség, a nyíltság, a problémák bátor feltárása . és a megoldások alkotó szellemű keresése — ez jellemzi a Központi Bizottság mostani, a káder- és személy, zeti munkára vonatkozó állás- foglalását is.

A PÁRT VEZETŐ SZEREPE a káder- és személyzeti munkában mindenekelőtt azt az alapvető összefüggést fejezi ki, hogy ezen a területen is a párt osztálypolitikájából kö. vetkező elvek és célok érvényesülnek. Mivel a szocialista építés egész történelmi korszakán végighúzódnak bizonyos meghatározott politikai törekvések, ezek a káderpolitika elveinek tartósságában, általános érvényében is kifejeződnek.

Ezért állandó követelmény például a politikai szilárdság, az erkölcsi feddhetetlenség.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a politikai célok megvalósítása bizonyos fokig másféle tulajdonságokat igényel, más követelményeket helyez előtérbe a kiélezett osztályharc viszonyai, illetve az építés konszolidált körülményei között. E sajátosságok azonban sohasem jelenthetik azt. hogy bármikor is megengedhető lenne a káderek politikai ingadozása, vagy erkölcsi lazasága, hogy tehát feladhatnánk a politikai, vagy a morális szilárdságuk követelményétAmikor a káderpolitika és a párt vezető szerepe kapcsolatáról szólunk, ezt nem szűkít, hetjük le a párttagok képviseleti arányára. A párttagok jelenléte a különböző vezető posztokon, tisztségekben fontos összetevője a párt vezető szerepe érvényesülésének, ám ez utóbbi mégis többet jelent annál. Többet — mégpedig mindenekelőtt a párt politikájának megvalósulását, amiért nemcsak párttagok ' cseleked. hetnek eredményesen. A párttagokat természetesen a szervezeti fegyelem is kötelezi, a párt politikájának képviseleté, re. de pártonkívüli éknél is jelenthet erre biztosítékot az önként vállalt politikai elköte. lezettség és az ezzel járó felelősségérzet Párttagoknál is előfordulhat, hogy valamely kérdésben következetlenül képviselik a párt politikáját, s fordítva: igen sok olyan pár- tonkívüli található vezető beosztásban, aki minden te. kintetben jó képviselője e politikának. A szocialista építés előrehaladásával mmd több az ilyen pártonkívüli. s többek között ez is jelzi a párt vezető szerepének kiszélesedését megerősödését

A PÁRT nemcsak önmagára vonatkozóan, a párton belüli vezető funkciókkal kapcsolatban dolgoz ki káderpolitikai elveket, hanem a társadalmi élet minden területére meghatározza a kádermunka alapvei tő elveit és céljait. Az állami élet területén ezeket különböző törvények, rendelkezések, hivatali utasítások foglalják magukba. Politikai rendszerünk lényegéből adódik, hogy a munkásosztály pártjának el. vi állásfoglalásai e tekintetben is irányadóak az állami szervek és más intézmények szá. mára. A párt szerepe azonban e területen sem korlátozódik csupán a követendő elvek meghatározására, hanem magában foglalja azok gyakorlati érvényesítését is.

Fontos részét alkotja e tevékenységnek a személyek ki. választása a különböző posztokra. ám ez csak az első lépés, amelyet követnie kell a segítésnek, a nevelésnek, az ellenőrzésnek. Bármilyen felelősségteljes lépés is, hogy valakit alkalmassá nyilvánítsanak egy bizonyos funkció betöltésére és javasolják beállítását. az illető pártszerv ezzel még csak a legegyszerűbb részét végezte el a kádermunkának. Hiszen törődnie kell azzal is, mi történik azután: igazolja-e a gyakorlat a javaslat helyességét; melyek az illető erős és gyenge pontjai, miben szorul segítségre, kritikára. támaszra? A kádermunka tehát nem egyszeri döntés, .hanem folyamat.

De folyamat azért is, mert változnak a feladatok és változnak az emberek is. E. változások nem haladnak mindig párhuzamosan egymással. Olykor ellentétes Irányú a mozgás. ami különféle ellentmondásokat szül. Ezeket felismerni és idejében feloldani szintén fontos feladat, hiszen kiéleződésük különféle konfliktusok forrása lehet, s politikai gondokat. nehézségeket is támaszthat. Éppen ezért a kádermunkával szemben nem új alapvető követelmény, hogy legyen mentes a dogmatizmustól. a beskatulyázástól. Ez a munka nem tűri meg a sablont, a megcsontosodott szemléletet. Úgyszintén összeegyeztethetetlen vele a hangulati elemek ér. vényesülése, az egyoldalúság és a szubjektivizmus.

A GYAKORLATI KÁDERMUNKÁBAN mindezek legjobb ellenszere a demokratizmus fejlesztése. Az a jó döntés. mély a lehető legszélesebb körből származó vélemények megfontolt mérlegelése alapján születik, kerülve az egyéni, szűkkörű megítéléssel szükségszerűen együttjáró szubjektivitást. A demokratizmus erősítése tehát itt is legalapvetőbb közösségi érdekeinket szolgálja.

Téblábolás a Centruoi-íiétlQ

és a paksi kedd között

’ ■' ■ " ;.v'' ,

Van minden, csak az nincs, amit éppen keresek, hallom gyakran a dühös kifakadást, s vevőként, fogyasztóként'■maggá' is számtalanszor tapasztalom, pont akkor, és az nincs, amikpr és amit keres az ember. Olykor arra gondolok, túlságosan ,eí vagyunk kényeztetve, válogatunk, s a „van” felett keresztülnézvg,, örökké azt keressük, ami nincs. Hiába. Az életszínvonal. Lehetséges, hogy ez. a magyarázat, bár az eszi nem eszi éveken, rég. túl vagyunk, s a bosszúságok legtöbbször indokoltak. A MÉM^á szabályt erősítő kivétel. Az élelmiszergazdaság, az élelrpjszer. ipar tart leginkább lépést a fogyasztók igényeivel, mind mgny- nyiségben, mind minőségben, s választékban egyaránt.

Szóval, a kirakatokat nézegetve, van minden. Budapesten Centrum-hétfő, Pakson, az áruházban keddet tartanak. E napőn Pakson a Szövetkezeti Áruházban bizonyos, mindig más-cikkek, árengedménnyel kínálják magukat Nem leértékelés, árengedmény. Előfordulhat, hogy ugyanaz a pár cipő kedden 100'forint-, tál olcsóbb, ám utána visszaáll a régi ár. A vevő ezen is ejgondolkodhat. Tulajdonképpen mennyit ér a cipő, ha az ánjhtj? megengedheti magának, hogy a hét egyik napján közel 30 százalékkal olcsóbban kínálja vevőinek. Illetőleg, ha így is kifizetődik eladni, akkor mennyi rajta a haszon, szerdán és csütörtökén?

A fogyasztó persze elfogult és tájékozatlan. A szakminisztérium, a főhatóság illetékesei megszólalhatnának. Újból a, dr., Dimény Imre vezette tárcára hivatkozunk, a MÉM vonalán ct. „megszólalás” gyakorlat. ,

Hirtelenében ne gondoljunk másra, mint a fürdőkádig. Helyén való, hogy az új családi házakból a fürdőszoba nem hiányozhat, úgy tudom, az építési engedélyt a hatóság meg sem adja, ha nincs a tervben. Az is örvendetes, hogy a régi parasítházakban sokan valamelyik helyiséget átalakítják fürdő-' szobának. De hol a fürdőkád? Szerezni nagy nehezen, legfeljebb protekcióval lehet. Ha kell, miért nincs? Amit behoznak külföldről, az méregdrága. Feltételezhetjük persze, az ártöbble- letet a minőség indokolja.

Mégis. Hogy az élelmiszeripar mit biztosít az idén a lakosságnak, tudjuk. De, hogy mondjuk ki, mihez tartsa magát fürdőkádügyben, az titok.

Ha van, pult alatt árusítják, mint a kálisót Néhány hét múlva lesz káli, mondják a kereskedők. Igen, de most kell. Mi a megoldás? Akinek pénze van, előre megveszi a műtrágyát,.,a növényvédő szereket, mert teljes a bizonytalanság, hogy .akkpr. lesz-e, amikor eljön a felhasználás elmulaszthatatlan ideje.

Találjon az ember a növőben lévő tizenéves lányának , el-' fogadható áron télikabátot. Művészet hosszas utánjárás. Is-_ merősöm a fél országot bejárta, mire Pécsen árban, anyagban,, szabásban elfogadhatót talált tizenötödik évében lévő lányának.' Ezervalahányszáz forintba kerül, szerencsés, mert a valamirevalót kétezer fölött kínálják, s az „igazi" háromezernél is többe kerül. Ki engedheti meg magának?

Hol ez nincs, hol az nincs. Bemegy az ember karácsony előtt a szekszárdi Otthon Áruházba: demizsont keres. Van. De n^tyi háromliteres, ötliteres, hanem tizenöt literes. Más időpontba?! hetekig hiánycikk a három-, ötliteres zsíros böcfön.

A tizenévesek „megvesznek’ az oldalán fehér csíkos melegítőért. A gyártók nem tudják, a kereskedők nem mondják? A fogyasztó igen-igen laikus ezekben a dolgokban, és legfel-' jebb feltételezésekbe bocsátkozhat. Úgy véli, valahol, vctarfii nincs rendben, a „kereslet" és a „kínálat” mintha nem mindig ismerné egymást.

— ír -T .

Tanulnak a bátaszéki tanácstagok

A hét első napján kíváncsian gyűltek összes a nagyközségi tanács tagjai a Petőfi művelődési házban.

Mit mond a tanácstagok részére az új tanácstörvény? címen három egymásután következő hétfő esti tanulásra és beszélgetésre jöttek össze szép számmal.

Az első előadáson dr. Szűcs László TIT-előadó. a tanácstörvényről általában tartott értékes és megszívlelendő előadást.- Többek közt arról beszélt. milyen gazdasági és társadalmi változások tettek szükségessé immár a sorban harmadik tanácstörvény megalkotását

Beszélt a tanácsok feladat-, hatósági, hatás- és illetékességi körének jelentőségéről, helyes értelmezéséről. Hogyan

A közoktatás-politika időszerű kérdései

Népújság 3

1971. január ÍZ.

A tanév második félévének kezdetén a közoktatás-politika időszerű kérdéseit összegezték az illetékesek.

A tananyagcsökkentés életbe léptetésével kapcsolatban gondot okoz a régi tankönyvek használata — főleg kémiában. matematikában, földrajzban. Sole szó esik a harmadik testnevelési óráról is. A gondok forrása elsősorban- a korszerűtlen tornatermekben, a gyenge felszerelésben rejlik.

Nem egységes viszont a házi feladatok mérséklésére vonatkozó előírások értelmezése. Szélesebb körben, sőt itt-ott az iskolákban is tapasztalható némi tájékozatlanság. Az. utasítás idevágó lényege: áz általános iskolában — a hétfőre vonatkozó korábbi tilalom fenntartásával — .’minden órára adható mérsékelt mennyiségű írásbeli házi feladat idegen nyelvből, anya- nyelvből. és számtan-mértan- ból. A középiskolákban idegen nyelvből és heti egy alkalommal anyanyelviből, ma- tematilcából; fizikából, a szak- középiskolákban még egy-két szakmai tárgyból.

Az átlagosztályzat megszüntetése az egyéni képességek kibontakoztatásának segítését célozza. Az intézkedést általában egyetértés fogadta.

Kevésbé ismert lépés: az idei tanév kezdetén 70 gimnáziumban — azok kérésére, tehát nem előírásra — engedélyezték a rajz- és műalkotások elemzése, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene és a testnevelés osztályozás nélküli értékelésének bevezetését Ezekből a tárgyakból két minősítés lehetséges. ..dicséretes” és „részt vett”. Az életbe léptetett új rendtartások azzal az elhatározással születtek. hogy a menet közben szerzett tapasztalatok alapján — ahol szükséges —. javítják azokat és 1975-ben adják k' a végleges szöveget. (MTI)

alakul a községi tanács hatásköre. a község vezetése és irányítása. A tanács csak akkor működhet jól. ha munkájában a lakosság széles rétegeire támaszkodik, kialakítja kapcsolatát a tömegszervpze- tekkel, üzemekkel, vállalatokkal. téeszekkel. stb. Középtávú tervét éves tervre bontja le. gondoskodik' az anj'pgi eszközökről tervei végrehajtásához. Beszélt a közspe 1 bevételi forrásairól (orszáy.os költségvetés, megyei bontás, járási és községi bontás az adók bizonyos hányada., költségvetési üzem bevételei, .illetékek és díjak, , vállalatok, mezőgazdasági üzemek hozzájárulása stb.).

Az előadást élénk vita követte. Az előadó nem győzött válaszolni a különböző kérdésekre. többek közt äÄa, hogy a vállalatok nyereségrészesedéséből miért nem részesül a közs.ég közvetlenül?

A következő gyűlések .témáihoz is sok kérdés hangzott el a tanácstagok részéről. Az előadó a kérdésekre adandó választ beleszövi következő előadásaiba.

Tanulságos, jó és .példamutató kezdeményezés indult el most Bátaszéken.

ff. I. b.i