Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

5

í

\ ■ .

Szoelafísta brigudvexetSk megyei forumu, 7973

Kérdések és válaszok

Szekszárd üzlethálózatának fejlesztése — Munkásétkeztetés — Városi és községi hozzájárulás — Gyári csomagolású alkatrészek a MÉH-telepen

gazdaságoktól is befolyó taná*

Előkészületek az Ádria-vezeték magyar szakaszának építésére

Folytatjuk a kérdések és válaszok közlését. A kérdéseket a szocialista brigádvezetők megyei tanácskozásán a szocialista brigádvezetők tették feL A kérdésekre Szabó- pál Antal, a megyei tanács elnöke válaszolt.

— Hogyan kívánják Szekszárdon az üzlethálózatot fejleszteni?

— Az elmúlt három évben Szekszárdon szinte a legnagyobb arányú fejlesztés a kereskedelmi ágazatban valósult meg. Több mint 3000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi egység létesült. A Kadarka utcai lakótelep ellátását várhatóan megoldja a most elkezdett szövetkezeti ABC-áruház felépítése. A város központjában a kereskedelmi ellátottság jónak mondható. Azonban továbbra is úgy építjük a többszintes lakásokat hogy azok egy része alatt üzleteket, szolgáltató-» egységeket helyezhessünk el.

— A Hermann Ottó lakótelep kereskedelmi ellátottságának megoldása a következő ötéves tervidőszak egyik kiemelt feladata lesz. Ebben a tervidőszakban erre nincs lehetőség.

—• A városszéli, családi ház jellegű lakótelepek ellátásának a javítására a kereskedelmi szervek a kisegítő kereskedelmi formák eddiginél szélesebb körű alkalmazását kívánják bevezetni. Például: mozgóárusítást, házi boltokat, magánkiskereskedés engedélyezését. Mindezeken túl Szekszárdon felépül egy 4500 négyzetméter alapterületű műszaki áruház.

—• Ismeretes, Simontornya munkáslakta település. Az elmúlt évben is felmerült már a munkások üzemi étkeztetésének a helyzete. Pár éve a Dunaújvárosi Vendéglátóipari Vállalat vette át a bőrgyár dolgozóinak étkeztetését. A Bőr. és Szőrmefeldolgozó Vállalatnak külön gondot jelent a dolgozók étkeztetése, mivel a helyi vendéglátónak kedvezőtlenebb ajánlatai vannak, mint a dunaújvárosinak. A megyei tanácsnak milyen elképzelései vannak a vendéglátóipari forgalom növelésére, a munkások közétkeztetési problémáinak megoldására?

— A közétkezési górtátok enyhítésére tett és tervezett intézkedések a következők: a közeljövőben kezd üzemelni a vendéglátó Tolnai Textilgyárban létesített üzemi étkezdéje. A tervekben szerepel Szekszárdon egy 2500 adagos ön- kiszolgáló közétkeztetési egység létesítése. Az ÉVM vállalatnál üzemelő konyha 500 adaggal bővül, Pakson 3000 adagos étkezde létesül. Duna- földváron, a vár rekonstrukciójához kapcsolódóan az ott létesítendő vendéglátóegység, ben üzemétkeztetési lehetőség is lesz.

— A Bőr- és Szőrmefeldol- gozó Vállalatnál dolgozók köz- étkeztetési problémáját konkrétan nem ismerjük. A feltett kérdésre ezért egyelőre csak azt tudom válaszolni: megoldásnak tűnik, — ameny. nyiben erre a bőrgyárban üzemelő konyha lehetőséget biztosítana — hogy a bőrgyárból elszállítással oldanák meg a problémát.

— Milyen lehetőség von arra, hogy az állami gazdaságok a befizetett kommunális adóból bizonyos hányadot visszakapjanak a hozzájuk tat;

tozá kisebb települések (puszták, majorok, üzemegységek) lakóinak szociális, kulturális és kommunális igényeinek megfelelőbb kielégítésére, mivet a kommunális adót felhasználó községi tanácsok fejlesztési koncepciói erre általában nem terjednek ki. A megyei fejlesztési terv figyelembevételével milyen kedvezményok és lehetőségek várhatók az állami gazdasági majorok lakosságának betelepülésére a környező községekbe?

— A helyi tanácsok pénzügyi szabályozóinak meghatározásakor abból indultunk ki, hogy a meglévő intézmények fenntartásához milyen mértékű bevételre van szükség, továbbá a megyei szinten jelentkező fejlesztési igényekből egy-egy ‘helyi tanácsnál — a

településhálózat-fejlesztési tervben meghatározott szerepkörétől függően — milyen fejlesztések megvalósítására ad lehetőséget a megyében összesen jelentkező bevéteL

— Az állami gazdaságok városi és községi hozzájárulást fizetnek. Ez tanácsi bévé. telt képez. Az 1974. évre vonatkozó számítások szerint az állami gazdaságok összesen' mintegy 6 millió forint városi és községi hozzájárulást fizetnek. Ebből 1,6 millió marad az illetékes helyi tanácsoknál. Van olyan állami gazdaság (alsópéli, gerjeni), amelynek a befizetése teljes egészében megyei bevételt képez. A legtöbbet a Dalmandi Állami Gazdaság fizeti be: 1,2 millió forintot, ebből 53 ezer forint marad a községnél. A paksi tanács 20, a szekszárdi ■50. a tamási és a hőgvészi pedig mintegy 40 százalékban részesül az állami gazdaság által befizetett városi és községi hozzájárulásból.

— A megyei szinten jelentkező összes bevétel nem teszi "lehetővé, hogy jelenleg a helyi tanácsok a beszabályozott mértéknél nagyobb arányban részesüljenek az anyagi eszközökből. A vállalatoktól, szövetkezetektől, így az állami

Az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment á,t Tamási. Nemcsak a középületek, gyárak, üzemek szaporodnak, hanem a családi és társasházak is. Tervszerűen folyik az új lakótelepek kialakítása. Amilyen örvendetes ez a felgyorsult urbanizációs folyamat, annyira természetes a vele járó gondok, igények növekedése. Mindenekelőtt a kommunális ellátottság javítása jelent nagy feladatot a nagyközségi tanácsnak, ezen belül is a közműves!tettség színvonalának emelése. Erről beszélgettünk Gyimóti Ödönnel, a nagyközségi tanács elnökével, aki elmondta, hogy 31 kilométer kiépített víz- és 8 kilométer szennyvízhálózattal rendelkeznek, mely nem rossz a hasonló nagyságrendű településekhez viszonyítva. Igaz viszont, hogy a jelenlegi 500 köbméteres víztároló a nyári időszakban nem képes biztosítani a zavartalan vízellátást, különösen a magasabbon fekvő helyeken. Félmegoldást Jete», tett az átmenetileg hewxtitt vízkorlátozés is, Mm m kertes családi házak többségében vízigényes zöldségféléket termesztenek, s «faek, nagy easr

csi bevételekből kell biztosítani a megyei intézmények működését és fejlesztését A megyei kórház éves költség- vetése közel 100 millió forint Ezzel szemben az állami gazdasági befizetésekből megyei bevétel 4,4 millió forint A gazdasági szervek által befizetett városi és községi hozzájárulás mintegy egyharmada fejlesztési célokra, kétharmada pedig a költségvetési intézmények fenntartására szolgál.

— A megye településhálózatfejlesztési tervének kialakításakor figyelemmel voltunk arra, hogy a külterületi népesség fokozatosan csökken, az ott lakók városokba, községekbe költöznek. Ennek megfelelően alakítottuk ki a települések fejlesztési koncepcióit. Várhatóan a helyi tanácsok csak azzal tudják a külterületről beköltözőket segíteni, hogy építkezéseikhez telket biztosítanak, lehetőségeikhez mérten megoldják a közművesítést és biztosítják a kommunális, kereskedelmi, egészségügyi, szociális, kulturális ellátást. Külön kedvezmények biztositására (hitel, anyagi támogatás az építkezéshez) a tanácsoknak nincs lehetőségűit.

— Hogyan lehetséges, hogy a MÉH-telepen gyári csomagolású új gépalkatrészek találhatók? Takarékosság ez?

•— A MÉH szekszárdi telepének vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint egy esetben fordult elő a közelmúltban, hogy 1,2 millió forint értékben gyári csomagolású új gépalkatrészeket szállítottak a telepükre a Szekszárdi Állami Gazdaságtól. A gépalkatrészek selejtezésére szakemberekből álló bizottság széles körű vizsgálata alapján került sor. E géoalkatrészek egy részét a MÉH-telepen a termelőszövetkezetek megvásárolták és a továbbiakban is megvásárolhatják.

repe van a lakosság ellátásában. Ezért más megoldást kerestek: furattak két új kutat, melyek műszaki átadása december 22-én volt, a hálózati rákapcsolást pedig januárban végzik el. Mindez azonban csak átmenetileg oldja rfieg a nagyközség vízelílátását.

A szennyvízhálózat bővítése egyelőre nem indokolt (kivétel a termálfürdő), ám a meglévő 300 köbméteres kezelőrendszer nagyon kevés. Ezért 1975-berf egy oxidációs árokrendszerű tisztítókezelő berendezés építését kezdik meg. Az első ütem költsége 6—1 millióba, az egész 12 millió forintba fog kerülni.

A jövőt illetően nem elhanyagolható a jelenleg két ülőmedencéből és egy gyer- meklubickoOóból álló termálfürdő kérdése, melyet a tavalyi szezonban is 33 ezren vetted igénybe. A közművesítés bővítésén túl ebben az évben egy felnőtt strandmedencét te akarnak építeni.

1973-bem 3 millió 200 ezer forintot fordított a nagyközségi tanács út és járdaépítésre. Pormentes utat kapott az Árpád és Gárdonyi utca és elkészült az OTP-lakótelephez a

3—400 méteres bekötő út, E»;

Mint ismeretes, a közel- keleti olajat be adriai kikötőből Jugoszlávián át csővezetéken szállítják majd hazánkba. A vezeték 600 milliméter átmérőjű, magyar szakaszának építésére megkezdődtek az előkészületek. A szakemberek — tervezők és kivitelezők — bejárták azt a területet, amelyen át a vezeték Berzence községtől Százhalombattáig halad: kijelölték a végleges nyomvonalat Ez Somogy megyében a korábbi elképzelésekhez viszonyítva némileg módosult a hatalmas csőkígyót —> szem előtt tartva a Balaton kiemelt vízvédelmi érdekeit — nem Karód, hanem

Milyen arányban áll a kutatók megbecsülése munkájuk hasznosságával, s anyagilag mennyiben érdekeltek a magyar kutatók saját munkájuk eredményességében ? — erről kérdezte dr. Tétényi Pált. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét Miskolci Péter, az MTI munkatársa. |

— A kutatómunka megbecsülésének legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy Magyarországon a párt é& az állam vezetői a tudománypolitikai elvek kidolgozásakor a legmesz- szebbmenókig figyelembe vették a kutatók véleményét, javaslataikat, gondjaikat. Az Akadémia és az irányítása alatt dolgozó intézetek kutatói rendszeresen részt vesznek az ország irányításával kapcsolatos tudományos feladatok megoldásában. egyes témák kidolgozásában. véleményezésében. A kormányhatározatok alapjait képező előterjesztések kidolgozásában és megvitatásában csaknem mindig részi vesznek az Akadémia különböző fórumai, az MTA bizottságai, osztályai vagy az elnökség gyakran, fejti ki vélenek eEenére — különösen az új telepeken — nem elfogadhatóak még most sem az útviszonyok, ezért az idén további 3 millió íoritítot fordítanak erre.

Úgyszólván megoldhatatlan probléma a külterületek: Rácvölgy. Henyevölgy közművesítése. A szétszórt, nem egybefüggő települések járdával, vízzel való ellátása annyira megnövelné a beruházási költségeket, hogy erre jelenleg gorídolni sem lehet. Villany a sűrűn lakott külterületeken van.

Mint megoldásra váró . sürgős feladat, szóba került az iskola kérdése is. A külterületek, környékbeli puszták Tamásiba körzetesítésével nőtt a tanteremhiány: szükségmegoldásként három tanulócsoport a gimnázium épületébe jár, az alsó tagozatban pedig váltakozó tanítás folyik.

A megyei tanács vb. egy közelmúltban hozott határozata szerint az ötödik ötéves tervb«i kiemelten kezelik Tamási iskoűagondját. Hetvenötben megnyílik a rácvölgyi cigány óvoda is, ehhez a központi iskola kotfyhakapaeitárót fogják bővíteni.

T. D,

Bedegkér község térségébe ri vezetik.

Hozzálátták a Berzence u épülő, az olaj továbbítására; szolgáló, nagy tdiesítménvű sávattyúáliomás energiájának biztosításához is. Az elektromos áramot a Nagykanizsa— Nagyatád—Kaposvár 120 kilo- voltos hálózatról vezetik a be- rendezéshez. A szivattyúállomás két oldalról fogadja aa energiát.

Ae idén abból a megközelítően 1,8 milliárd forintból, amelybe az Adria-vezeték ma - gyár szakaszának építése kerül. 140 millió forintot használhat fel a kijelölt beruh:; - tó, generálkivite lezó siófoki Kőolajvezeték Vállalat. (MTI)

ményét egy-egy témáról, hd az valamilyen formában ösz- szefügg az élet csaknem minden területét átfogó tudományos kutató munkával. Így történt ez például az alkotmány módosításakor. De ilyen a környezetvédelem is. Hasonló témánk volt az egyetemek szervezeti rendszerének fejlesztése.

— A kutatók számára azonban alapvetően fontos, hogy milyen körülmények között, milyen feltételek mellett végezhetik munkájukat. Ha valaki jó eredményt ér eJ. megérdemli. hogy jobban támogassuk.

— Ennek egyik konkrét formája a külföldi tanulmányutakon való részvétel, amely nemcsak erkölcsi elismerést jelent, hanem sokszor pótolhatatlan segítséget nyújt kutatóink szakmai továbbképzéséhez is. Évről évre több kutatónknak biztosítjuk a több hónapos, féléves, egyéves tanul- mányutakat a legkülönbözőbb külföldi intézetekhez. Sokszor éppen ezek az integetek kérik kutatóink tanulmányútjainak meghosszabbítását.

— Mindezek mellett az utóbbi években sokat léptünk előre az anyagi megbecsülés javításában, is. Az Akadémia intézetei egyfajta szolgáltatásként sok. megbízáson alapuló, szerződéses1 munkát végeznek a legkülönbözőbb vállalatoknak. Az \így nyert bevételek jelentős része a Kutatók jutalmazására fordítható. 1970- ben intézeteink béralapjuknak tíz százalékát fordíthatták erre a célra, s azóta a kifizethető maximumot 20 százalékra emelték. Az összeg többi részéből egyebek között tár- sasház^kció támogatásával segítik dolgozóik lakásgondjainak megoldását. Az anyagi érdekeltségnek természetesen számos más formája is létezik.

— A távlati tervben szereplő kutatási fő irányok művelésében kiváló eredményt elért kutatók jutalmazására évi egymillió forintot fordít az Akadémia. Ezen kívül évente 300 600 forint értékben 12 akadémiai díj várja a gazdáját. És még egy adat. ami az említetteknél is ékesebben bizonyítja. mennyire . megbecsüli államunk a tudományos kutatómunkát; az ország nemzeti jövedelmének csaknem három százalékát fordítja az állam különböző kutatásokra és fejlesztésekre. Ezzel az aránnyal nemzetközi viszonylatban is kiemelt helfen állunk a tudományos kutatómunka támogatás--’/- n — fejezte be nyilaik",—.tá; dr. Tétényi Pál. (MTI) '

Két új kút, felnőttmedence, utak Tamásiban

A tudományos kutatómunka megbecsülése

Dr. Tétényi Pál

az Akadémia főtitkárhelyettesének nyilatkozata