Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

> / I y Bővülnek a magyar—NDK kulturális kapcsolatok r A hazánk és az NDK közöt­ti kulturális kapcsolatok az utóbbi időben egyre bővül­nek. Könyvkiadásunk mindig el­sőrendű feladatának tekintette és tekinti a baráti szocialista ország kultúrájának, tudomá­nyos eredményeinek közvetí­tését. Csupán az elmúlt öt év­ben az NDK-beli szerzőktől mintegy 350 mű. jelent meg. több mint 5 millió példányban. A kiadványok a magyar könyvkiadás minden ágazatá­ban helyet kannáit: n társada­lomtudományok köréből ter­mészetesen a legnagyobb számban a marxizmus klasszi­kusainak művei jelentek meg, ugyanakkor » hazai könyvki­adás fő törekvése, hogy a tár­sadalomtudományok aktuális kérdéseivel foglalkozó össze­foglaló művek is napvilágot lássanak. Az utóbbi évek legnagyobb természettudományos ismeret- terjesztő vállalkozása a lipcsei Uránia Verlag Uránia-soroza- tának a Gondolat Kiadónál 1969-ben kezdődött magyar nyelvű megjelentetése: az em­lősök. valamint a halak, két­éltűek. hüllők című kötetek kéí-két kiadásban összesen mintegy 100 ezer példányban; az, állatvilág további kötetei 25—30 ezer példányban fogy­tak el. Az Uránia és a Gondo­lat Kiadó közös vállalkozása­ként ebben az évben zseb- könw-sorozat indul, amely a társadalomtudományok, a természettudományok, a tech­nika eredményeit népszerű formában adja közre. / A német szépirodalom klasszikusainak kiadásában nagy hagyományaink vannak, hiszen a felszabadulás óta Goe­the művei 42 kiadásban, több mint 200 ezer példányban, Heine művel 22 kiadásban. 150 ezer példányban jutottak el az olvasókhoz, s éppen a Heine-évfordulóra jelentettük meg a költő verseinek eddig legteljesebb gyűjteményét. A XX. századi haladó német irodalom és a szocialista né­met irodalom legjelentősebb alakjainak életművei is jelen vannak kulturális életünkben. 1945 óta Thomas Mann művei 78 kiadásban, több mint 1 millió példányban találtak vá­sárlóra. s elkészült összes mű­veinek 12 kötetes kiadása is. Brecht művei Magyarországon nemcsak színházi, hanem könyvsikerek is: 19 kiadás csaknem 200 ezer példánya igazolja ezt. Anna Seghersnek szinte minden regényét kiadták ha­zánkban. Feuchtwanger. Willi Bredel, H. Mann. A. Zweig. J. Bobrowski legfontosabb művei mind hozzáférhetők magyarul. Egyre szélesebb skálán, szólal meg a szocialista-realista NDK írók újabb generációja: a ma­gyar közönség az elmúlt évek­ben ismerkedett meg többek között Becker. Edel Fühmann. Hacks munkásságával. Az NDK irodalom imponáló magyarországi megjelenésé­ben nagy része van a két or­szág évek óta közös munka­terv alapján dolgozó írószö­vetségének. Szembetűnő, hogy főként a fiatal magyar íróge­neráció tanúsít komoly érdek­lődést az NDK irodalma iránt: mind többen keresnek lehető­séget műfordítói gyakorlat végzésére. Az együttműködés még szorosabbá vált a kétol­dalú irodalmi vegyes bizottsá­gok megalakulása óta: irányí­tásukkal tovább szélesedett egymás irodalmának áttekin­tése. A hazai irodalmi köz­élet különösen nagyra becsüli az NDK műfordítóinak azt a magas értékű munkáját, amelyet irodalmunk ihletett tolmácsolása terén végeznek. Mély érdeklődésük tanúj ele volt részvételük az európai költőtalálkozón, s később a Petőfi-. Madách- és Csokonai- fordítók őszi budapesti tanács­kozásán. A magyar közönség éven­ként csaknem 150 új filmet nézhet meg. amelyeknek java része a szocialista országok­ban készül. Évehte kétszer Utazik filmátvételi delegáció az NDK-fos. hogy az ottani filmtermésből kiválasszák és megvásárolják a hazánkban bemutatandó játék- és televí­ziós filmeket. Az utóbbi öt esztendőt tekintve, itt is foko­zatos emelkedés tapasztalható: 1973-ban mutatták be nálunk a legtöbb NDK filmet. Ezek az alkotások szinte valamenv- nyi témakört felölelik: emlí­tésre méltó a nagyszabású re- gényadapcló. a kétrészes, és a Szovjetunióval koprodukció­ban készült Goya. amelyet 1973-a« bemutatója óta több mint negyedmillióan tekintet­tek meg. Szép eredményekről adhat számot a krónikás a képző­A hét elején a Magyar Rá­dió szakemberei és a megye képviselői végleg rögzítették egy megyénkét érintő érdekes adás időpontját. Március 3-án, vasárnap a Magyar Rádió „élő­ben” közvetíti a szekszárdi múzeumból a megyebeli fiatal múzeumbarátok játékos vetél­kedőjét nyíreoyházi társaikkal, akikkel a szokásos módon ősz- sze lesznek kapcsolva. A részt­vevőket, öt középiskolást, a szekszárdi néprajzosok választ­ják ki a megyebeli szakkörök Szüts László: 10. Úgysem ért már az én mun­kám egy fabatkát sem. Mondták, hogy ne széled- jünk szét, a katonákkal tábo­ri konyha is jött, mindjárt hoznak forró teát. De bizony, senkit sem nagyon csábított a tea, az emberek inkább éhesek voltak. Különben is, mire a szomszéd faluból Ideérnek a teával, addigra ki-ki a magáé­ból is tarisznyázhat. Akirfek nem volt üres a tarisznyája, az hát a szállására sietett. Akadtak az apostolok között is, akiknek üres volt. No, Fló­rián ezek előtt most meg- játszhatta a kollektív érzésű brlgadérost. — Gyertek csak! — mondta nekik. — Adok én harapni- valót a tea mellé mindenki­nek ... Te nem jössz? — kérdi tőlem. — Nekem nem kell! — for­dultam el. Mindig idegesített, valahányszor atyáskodni akart felettünk. Most meg egyene­sen kihívónak- éreztem, hogy engem külön is felszólított. — Könnyen beszél — ütötte el a dolgot Borostás. — ö már az éjszaka gondoskodott magáról. Puskás is dühített a fecse­gésével. Flóri még azt gon­dolja, az éjszaka meglógtam a munkából. Indultam, hogy va­lamelyik szélső házban lemo­sakodjam. Nem akartam ve­lük tartani. Alig telt el fél óra, az apostolok kezdtek visz­művészeti élet eseményeit szemlélve is. Az NDK-beli képzőművészek részt vettek a XX. nemzetközi kisplasztikái biennálén, ahol Kati Heinz Appelt díjat is nyert. Bőségesen tartogatnak érde­kességet az 1974-es tervek is: az NDK megalakulásának 25. évfordulója alkalmából grafi­kai kiállítást. és „Huszonöt éves az NDK” címmel fotó­dokumentációs- kiállítást ren­dez az Ernst Múzeum. A Szép- művészeti Múzeumban lesz a Berlini Állami Múzeum egyip­tomi kiállítása, míg a „Német szocialista irodalom” című könyv- és könyvillusztrációs kiállításnak a Petőfi Irodalmi Múzeum nyújt otthont. Nagy várakozás előzi meg a mun­kásmozgalmi múzeum szerve­zésében készülő. a fasizmus alóli felszabadulás 30, évfor­dulóját ünneplő kiállítást, amelyen a szocialista országok közösen vesznek részt. (MTI) tagjai közül. A játékos vetél­kedőnek ugyanis néprajzi jel­lege lesz. A már összeállított tíz kérdésből, melyekre a fia­taloknak feleletet kell adniuk, egy régészeti, egy helytörté­neti vonatkozású, egy Babits Mihály munkásságára .vonatko­zik, hét pedig Tolna megye különböző tájegységeinek gaz­dag néprajzával kapcsolatos és így a helyes válaszok az orszá­gos ismeretterjesztést is szol­gálják majd. szaszállingózni. De igen fan­csali képet vágott mindegyik. Akkor már ott volt a tea is, ért kértem belőle egy csajká­val. Mondom Csigának, hogy talán torkukon akadt a falat, azért szótlanok annyira. Csak dünnyögött rá. Valami olyas­félét, hogy „savanyú a szőlő”. Akkor én ezt nem értettem. — Hát Flóri? — kérdeztem aztán. Erre meg azt mondja, hogy jobban teszem, ha nem törő­döm vele. Ez már szeget ütött a fejembe. De csak ittam a teámat. Egyszerre pukkanást hallok a hátam mögül. Olyat, mintha egy léggömb pukkadt volna szét. Egy óriási léggömb. Meg­fordulok, hát látom, hogy víz­sugár helyett lángnyelvek csapnak elő a csőből, meggyűlt a gáz. Később mondták, hogy alighanem egy kis kavicsda­rab ütődhetett a cső falának, az szikrát vetett, s a gáz attól fogott tüzet. Bekövetkezett, amivel kezdettől fogva szá­molhattunk. A fúrótorony egyetlen hatalmas égő fáklya lett. Ma már tudom, hogy Zsu­zsa e pillanatban szállásunk ablakában állt, háta mögött Flórival. Felelnie kellett vol­na a kérdésre, amit feltettek neki. De a látványtól elállt a szava. „Igen, ismertem” — morfdta, amikor magához tért. És megfordult. De Flóri akkor már nem volt sehol. Szekszárdi és nyíregyházi fiatal múzeumbarátok játéka Pofeolfűz — Kisregény — Tolna megyei szervezetének és tagegyesületeinek február havi rendezvényei BŐRIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET cipőipari szakosztály 1974. február 22. du. 14 órakor, Bonyhád, Cipőgyár. „Tanulás, továbbtanulás, önképzés fontossága a mindennapi munkában." Előadó: Selényi Ottó. Szőrmeipari szakosztály 1974. február 15. Simontornya, Bőr- és Szőrmefeldolg. V. „Nemes prémek feldolgozásának simontornyai feltételei, lehető­ségei." Előadó: Kő Ernő. építőipari tudományos egyesület 1974. február 4. du. 14 órakor Szekszórd, megyei tanács vezető­ségi ülés. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET 1974. február 7. de. 10 órakor Szekszórd, műv. közp. .'.Ikarus 266. 25-ös típusú új autóbusz ismertetése és üzemelési tapasztalatai. Az új típus megtekintése.” Előadó: Lőrincz László term, főoszt.-vez. MTESZ TM. SZERVEZETE 1974. február 1. du. 14 órakor Szekszórd, MTESZ munkabizottsági ülés. 1974. február 14. du. 14 órakor Szekszórd, BVK. «Elnökségi ülés. 1974. február 20. de. 10 órakor Tolna. Urbanisztikai bizottsági ülés. MAGYAR AGRÁRTUDOMÁNYI EGYESÜLET agrárgazdasági szakosztály 1974. február 15. de. 9,30. Szekszórd,'Babits M. Műv. Közp. „A szervezés, vezetés gyakorlati problémái.” Előadó: dr. Felleg János egyet, tanár. 1974. február 28. de. 9,30 óra Szekszórd, Babits M. Műv. Közp. „Az elemzés jelentősége a mezőgazdasági nagyüzenfckben." Előadó: dr. Ember János főisk. tanszékvez. Növényvédelmi szakosztály 1974. február 2. Fácánkert. Szervező bizottsági értekezlet. 1974. február 18—23. Szekszórd. „Házikerti- és szórványgyümölcsösök védelme”. Előadó: Kozma Erzsébet. Kiállítással egybekötött előadás. PAPÍR- és NYOMDAIPARI MŰSZAKI EGYESÜLET 1974. február 4. du. 14 órakor Szekszórd, Nyomda. Minikönyvgyűjtők klubja. Klubdélután. SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG 1974. február 11. de. 10 óra Szekszórd, Babits M. Műv. Közp. „A KGST és a tőkés nemzetközi pénzügyi rendszer problémái." Előadó: dr. Hagelmayer István. 1974. február 20. de. 9 óra Szekszórd, Vasipari Vállalat. „Munkafolyamatok szabályozása a Szekszárdi Vasipari Vól* la latnál.” Előadás és kerekasztal-beszélgetés. TEXTILIPARI MŰSZAKI ÉS TUDOMÁNYOS EGYESÜLET Selyemipari szakosztály 1974« február 27. du. 14 óra, Tolna Selyemgyár. Újítási ankét. Ott futott el mellettem. En­gem észre sem vett, rohant egyenesen a főmérnökhöz. — Hová rohan? — néztem Csigára. — Most már aztán igazán semmi tennivalónk a toronynál. — Gondolod, hogy itt hagy­juk tábortűznek? — mondta Csiga a tapasztalt szaki fölé­nyével, s aztán szép komóto­san megindult Flórián nyo­mában. összesereglett ott akkor mindenki. A kiskatonák meg leálltak a csatornázással, de maradtak a helyükön. Teljesen világos volt már, s a fáklya vörösbe hajló, narancsszínű lánggal lobogott. A falu jó ré­sze fenn virrasztóit egész éj­szaka, s a kora hajnali óráit már megint tódultak az embe­rek a faluvégre, riadózni, vé­leményt cserélni, rémhíreket szülni.. És én milyen kívülről néz­tem ezt az egészet! Gyurka maradt csak mellet­tem. Kicsi, így hívtuk a sur- mó legénykét. Arra figyeltem föl. hogy lopva engem leseget a gyerek. — Na, Kicsi! — szóltam hozzá. — Láttál-e már ekkora gyertyát? — Még nemi — mondta. — Maga se, igaz? —- Hát, hogy őszinte legyek... — Nem folytattam. Csak áll­tunk, s néztük a tüzet. Lát­ványnak szép volt, én meg akkor még nem tudtam, mivel is jár az Ilyesmi tulajdonkép­pen. Törődtem én akkor már egyáltalán az égő gázzal? Úgy éreztem, bennem legalább olyan tűz ég, s legalább olyan mélyről tör elő. Gyurka megszólalt mellet­tem. — Visszautazik az asszony. A nyolchúszassal visszautazik. Rácsodálkoztam. Miért mondja ért nekem? Lehet, hogy ez a kis kamasz jobban ráérez a dolgokra, mint a be­száradt, megcsontosodott fér­fiak? Lehet, hogy Kicsi látja az én tüzemet is? — Honnan tudod? — kérdez­tem. * — Hallottam! — mondta. — Az ablakon át hallottam, ami­kor Flórián szaki azt mondta neki: Ha akar, menjen, akár azonnal mehet. — Jól van! — mondtam Ki­csinek. — Derék legény vagyí És otthagytam. De magamban vitatkozva hagytam ott. Hadd menjen, mi közöm hozzá? Igaz, akkor le­het, hogy soha többé nem lá­tom! Na és? Az élet úgysem nyújtja kétszer ugyanazt a pillanatát. De hátha éppen az a pláne, hogy most még egy­szer felkínája? Azóta sok min­den változott. Csakhogy eb­ben van a dolog nehézsége is! Közben emberek közé keve­redtem, a legelőre merészkedő, fennhangon vitatkozó emberek közé. Hogy mi mindent mond­tak azok ott. atyaúristen! Lát­ták, hogy az olajmunkások kö. zül való vagyok, hát félig- meddig nekem címezték a mondanivalójukat. Azt mondja egy postás: gőzzel kell a szuszt a földbe fojtani, nem­egyszer látta Romániában, hogy gőzzel oltották el a ki­gyulladt gázt. A fenéket, mondta egy gépkocsivezető, fel kellene robbantani a kutat, hogy betemetődjön, akár ő is vállalja a robbantást, eleget csinált ilyesmit a katonaságnál. A kétféle vita, ami bennem folyt, meg ami körülöttem, úgy összekavarodott. úgy kavargóit az agyamban, ahogyan a föld mélye fortyoghatott a fúró­torony alatt. Mentettem volna én is magamat, de nem akadt józan gondolatom, amit a ben­nem feszülő érzés ki ne do­bott volna az agyamból, lán­golva, sisteregve. Elszabadult a pokol bennem is. CFolytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents