Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

I Szövetkezeti vagyonvédelem Tv-napU A Bonyhádi járási NEB vizsgálata Tegnap tartotta ez évi első ülését a Bonyhádi járási Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Előbb Baricz József elnök előter­jesztése alapján az 1973. évi munka főbb tapasztalatait vi­tatta meg,-majd annak a vizs­gálatnál!: megállapításait, ame­lyet több termelőszövetkezet vagyonvédelmi helyzetéről Tö­rök Tivadar témavezető irá­nyításával végzett a népi el­lenőrzés. A tárgy fontosságára tekintettel a tanácskozáson párt- és államigazgatási vezetők is részt vettek. Az elmúlt év végén felkeresett mezőgazda­sági termelőszövetkezetekben ilyen témájú vizsgálatot ko­rábban 1972 tavaszán folytat­tak a népi ellenőrök. Az utó­vizsgálat megállapításaiból ar­ra lehet következtetni, hogy az alapvizsgálat elérte célját: több szövetkezetben számos hibát javítottak ki a népi el­lenőrzés javaslatai alapján. A követésre méltó példák közé tartozik a mőcsényi Völgység Népe Tisz-é. Ennek a szövetkezetnek ellenőrző bi­zottsága átgondolt éves terv alapján végzi munkáját. Ellen­őrzéseiről pontos jegyzőköny­vet készít. Az általa feltárt hiányosságokra a vezetőség gyorsan reagál: helyesen in-, tézkedik. Egy másik tsz-nél sem tétlenek ugyan az ellenőr­ző bizottság tagjai, de nem volt ritka, hogy a vizsgált időszakban még adósak ma­radtak azzal, hogy megállapí­tásaikat jegyzőkönyvbe foglal­ják. A bizonylati fegyelem meg­szilárdítására valamennyi, ko­rábban vizsgált tsz törekedett. Ezzel párhuzamosan ponto­sabbá vált pénzkezelés. Csak két tsz-nél találta úgy a né­pi ellenőrzés, hogy az elszá­molásra kiadott összegek nyil­vántartása nem előírásos. A reprezentációs költségek­kel kapcsolatban korábban csaknem kivétel nélkül vala­mennyi szövetkezetben bizony­talankodást, sőt hellyel-közzel pazarlást állapítottak meg a népi ellenőrök. Az alapvizsgá­latot követően a szövetkezeti közgyűlések határozták meg, Akadémia, tanfolyam, előkészítő Továblilcépezik a tanácsi dolgozókat 1971-ben jelent meg az a kormányhatározat, amely rész­letesen foglalkozik a tanácsi dolgozók szakképzettségével, előírja, melyik beosztáshoz, munkakörhöz milyen fokú és •jellegű végzettség szükséges. Ennek megfelelően minden év­ben különböző továbbképzése­ket, tanfolyamokat szerveznek a tanácsi dolgozók részére, de a tanácsakadémiákon is fog­lalkoznak a vezetők képzésé­vel. Ez annál Inkább szüksé­ges, mivel a tanácsi vezetők jelentős része választás útján kerül munkahelyére és kép­zettségük sokféle, nem mindig felel meg a követelményeknek. A tanfolyamokkal, továbbkép­zésekkel szeretnék elérni, hogy a következő választási ciklusig minden tanácsi tiszt­ségviselő megfelelő államigaz­gatási ismeretekkel rendelkez­zen. A tanácsi munkához szüksé­ges ismeretek megszerzése részben a tanácsakadémiákon történik — kaptuk a felvilágo­sítást Horváth Magdolnától, a megyei tanács személyzeti osz­tályának oktatási csoportveze­tőjétől. Tolna megyének két tanácsakadémiával van kap­csolata : a veszprémi akadé­mián a vb-titkárokat és más ügyintézőket, a szombathelyin pedig a tanácselnököket képe­zik. Ez utóbbin január 31-én lesz a (tanévzárás, előrelátha­tólag iiat megyénkben tanács­elnök kap oklevelet. A követ­kező öthónapos tanfolyam feb­ruár elsején kezdődik. A szombathelyi akadémia bent­lakásos, a veszprémi csak részben az. részben levelező hallgatói vannak. Itt három évig tart a képzés. Mindkét akadémiára csalj sikeres fel­vételi vizsgával lehet bejutni. Erre előkészítő tanfolyamot szervezett a megyei tanács. 1973. november 28-tól 1974. április 25-ig mintegy hetven dolgozót készítenek fel a vizs­gára a veszprémi akadémia tanárad Ugyancsak a múlt év no­vemberében kezdődött és áp­rilisig tart az az előkészítő tanfolyam, melyen az egysé­ges községi szakvizsgára készí­tenek fel 150 tanácsi dolgozót. Az „általános államigazgatási ismeretek” vizsgájára előké­szítő tanfolyamra — február­tól júniusig — majd ötvenen járnak. A tanácsi apparátusban egy­re nagyobb szükség van felső­fokú végzettséggel rendelkező szakemberekre. Ezért február elsején egyetemre előkészítő tanfolyam kezdődik azok szá­mára, akik a jogtudományi, a közgazdaságtudományi egye­temre vagy a pénzügyi és számviteli főiskolára akarnak jelentkezni. Ezen az előkészí­tőn harminchatan vesznek részt. Számukra hetenként egy alkalommal tartanak foglalko­zást, összesen 84 órában. A megyei bentlakásos tan­folyamokat általában Balaton- földváron tartják. Itt decem­berben a tanácsi kirendeltsé­gek vezetői tanultak, február 4-től március 15-ig pedig köz­ségi tanácselnökök és vb-titká- rok vesznek részt három- három hetes továbbképzésen. Részben előadásokat hallgat­nak, részben pedig a gyakor­lati tennivalókat beszélik meg. mennyit szabad reprezentációs célokra költeni. A közgyűlés határozatát mindenütt tiszte­letben tartották. A tsz-ek döntő többségére érvényes, hogy korrektül tel­jesítik anyagi kötelezettségei­ket, és ugyanakkor kintlevősé­geik behajtásával is törődnek. A népi ellenőrök csak egyet­len szövetkezetben bukkantak rosszallásra méltó hanyagság­ra. Ettől a tsz-től még a múlt év augusztusának derekán vitt el egy vállalat több mint 40 000 forint értékű pecsenyecsibét. A vállalat csaknem két hónap múlva sem fizetett, de a tsz mégsem peresítette követelé­sét. Ez idő tájt a tagság 1972. évi tartozásaiból még 24 000 forint állt fenn. Ugyanez a tsz fizetett az alap- és az utó- vizsgálat közötti időszakban kötelezettségeinek késedelmes teljesítése miatt 37 000 forint kamatot. Bár a javulás elvitathatat­lan, van még mit tenni a gép­kocsihasználat rendje érdeké­ben. Az egyik tsz-ben — pél­dául — csak távolsági fuvar­hoz kap a gépkocsivezető me­netlevelet; a másikban időn­ként megfeledkeznek arról, hogy a fuvaroztatókkal alá­írassák a menetlevelet; a har­madikban a terepjáró autót a tagok olykor térítés nélkül ve­szik igénybe saját céljaikra. A készletek és az állóeszkö­zök kezelése az alapvizsgálat idején sok kívánnivalót ha­gyott maga után; ma már Igen keveset. Az utóvizsgálat ide­jén már csak egy tsz akadt, ahol hosszabb időn át elmu­lasztották az anyagok utalvá­nyozását. B. Z. Püfölés milliókért Vitray mindenkit felszólí­tott: döntse el, ml az. amit a képernyőn látott. Nem akart befolyásolni senkit. Véleményem szerint cirkuszt láttunk a képernyőn. Vérre menő, esetleg halálra menő — ilyen is előfordult már a profi- ringben — agyba-főbe verést. Igaz, Vitray mondott ilyene­ket is: „A ringben két kiváló sportember...” Hát, ha ő ezt a két szerencsétlent, aki csak azért veri egymást laposra, hogy minél több pénzhez jus­son. sportembernek nevezi, lel­ke rajta. Én nem tartom őket sport­embernek. Még, ha mind a ketten ko­rábban olimpiai bajnokok is voltak. Most egyszerűen kiszolgál­ják azt a brutalitást, amely az amerikai társadalmat jel­lemzi. A mérkőzés előtt a televízió kamerái előtt összeverekedtek, hogy lássák a nézők: nem hiá­ba dobták ki a feketepiacon ezer dollárért vásárolt jegyért a pénzt. Ha már így kezdik, akkor mi lesz majd a ringben!? És lezajlott a szópárbaj is. Mindegyik megígérte a má­siknak. hogy laposra verik egymás pofáját. Frazier azt mondta: „Tizenkét meneten keresztül csak kínozlak, hogy a tizenharmadikban ...” A tizenkét menetes mérkő­zés lezajlott. A lelátókon több mint húszezer ember üvöltö­zött, a televízió képernyői előtt pedig egymilliárd ember nézhette végig azt a mérkő­zést. amely hivatott volt el­dönteni: ki megy a mennyek­be és ki a pokolba. Mert. aki itt veszít, arra már nem érde­mes pénzt áldozni. A Magyar Televízió nézői ig láthatták ezt a mérkőzést. Nem tudom, hogy kinek mi a véleménye róla! Merem re­mélni. hogy nem vágyói: az egyedüli, aki azt mondja: „Ér­demes volt megnézni! De csak egyszer!” Én egy pillanatig sem tud­tam úgy nézni ezt a cirkusz';, mint sporteseményt. Nem tud­tam szurkolni se Alinak, Fraziemek. Egyszerűen azért nem tud­tam szurkolni, mert mind a ketten pénzért, milliókért pü- fölték egymást. Egyiküknek mindenképpen el kellett hull­nia. Döntetlen nem lehetem. Mert döntetlenért nem fizet­nek. Sajnáltam mindkettőjüket, A győzőt ^ is, a legyőzőitek is. Mindketten egy társadalmi brutalitás igényeit elégítették ki._ Ok püfölték egymást és meg ebből sem nekik jutott a legtöbb haszon. A három­millió dollárnak nyolcvanba százalékát adóba kellet)- bel i - zetniök. Olyan társadalom pénztárába, amely az adóbe­vételből is a monopoltőkések érdekeit támogatja. Ez a cirkusz a tőkések buk­száját vastagította. Pedig Ali és Fraizer vereke­dett... Jó volt látni ezt a „mér-' > , mert így legalább mindenki találkozhatott e-— szer az Alikkal és Frazierek­mo a ringben azt hiszik magukért, családjuk jobb megélhetéséért verekszenek, '-’k ls kapnak a bevételből D=> csak morzsákat. A ringben m az érvényesül. ami az üzemel-- ben. Ezt szemléltette jól ez a vé­res cirkusz. SZALAI JÁNOS Napraforgó-termesztés pincehelyi módra — gazdaságosan Mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteink vetésszerkezetük kialakításából általában a napraforgóit nem vették kellő súllyal figyelembe, holott 1968 óta egyike a legjövedelmezőbb szántóföldi növényeknek. Sok esetben a legmostohább terü­letekre vetették, pedig ter­mesztése akkor kifizetődő, ha A Bikali Állami Gazdaság 19 69 óta tenyészti a gödöllői Kis­állattenyésztő Kutató Intézet ún. „fehér gyöngy” nyúlhibrid- jét. Az elmúlt évben 46 vagon nyalat exportáltak, amely 4 millió forint tiszta jövedelmet biztosított a gazdaságnak. Képünkön: Komor .Zoltán állategészségügyi technikus rend­szeresen ellenőrzi a hízó nyulak súlygyarapodását. ÍMTI foto — Kozák Albert felv. — KS) tápanyag- és művelési igé­nyelt kielégítik. Megyénkben a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetke­zetben intenzíven foglalkoz­nak e fontos ipari növénnyel, szántóterületük mintegy tíz százalékán. Itt azon növények közé sorolják, amelyek egy mezőgazdasági nagyüzem szá­mára jő vedelem tényezővé vál­tak. Ezt alátámasztják azzal, hogy egy bizonyos termesztési színvonalat feltételezve meg­állja helyét a legfontosabb szántóföldi kultúrák között. Bizonyítékként szolgálnak sa­ját számszerű adataik. Míg 1964—72-es években a kuko­rica jövedelmezősége a köz­vetlen üzemi ráfordítások alapján átlagosan 3566 forint volt holdanként, addig a nap­raforgóé 4512. Az átlagos ho­zamérték holdanként a fel-* vásárlói árakat figyelembe vé­ve kukoricánál 7030, napra­forgónál 8253 forint volt. Ugyanazzal az alapgépesítós- sel termelhető, mint amivel a fő gazdasági növényeink, a búza és a kukorica. Természe­tesen a hagyományos techni­kát egy zárt termelési techno­lógia váltja fel. specáilis gé­pekkel. Üzemi jelentőségét emeli, hogy a visszavásárolt extra­hált napraforgó a modem szarvasmarhatelepeken elsősor­ban a hús- ás tejtermelés te­rületén szinte nélkülözhetet­len takarmány-alapanyag. A pincehelyiek hosszú évek munkájának eredményeként saját termesztési technológiát dolgoztak ki üzemük területé­re. Eredményeik igazolják en­nek sikerét. Persze ez menet közben alakulhat, módosulhat; Problémáik is akadnak. A vetésre speciális gép nem áll rendelkezésükre, az SPC— 6-os vetőgépet szükségmegol­dásnak tartják, mivel ezzel helybevetéssel a tőszám dup­láját érik el. A végleges tő- szám-kialakítást kézi kapával végzik. Az elvetett mag és a kikelő fiatal növény is ve­szélyben van. A károk elke­rülése érdekében a területet őriztetik. A peronoszpóra el­len is hatásosan védekeznek, de a vetőmag csávázására en­gedélyezett szer nincs. A be­takarítás megoldását jobban segítené a Szovjetunióban már több éve használatos napra- forgó-betakarító adapter. Úgy­nevezett „PPZ” szerkezet. A jelenleg nálunk kapható adap­terekkel dolgozva nagy szár- tömeg kerül a kombájnba, ezért csökken az áteresztő- képesség. A kosarak eltömődó- se miatt pedig gyakori a ter­més sérülése, hántolása. Mindezen problémák elle­nére a technológiai fegyelem szigorú betartása mellett ma már meghaladott az a régi álláspontjuk, hogy a náluk termesztett VNIIMK napra­forgófajta holdanként nem ad­hat többet tizenöt mázsánál, azt saját maguk cáfolták meg: 1973-ban 17,72 mázsát takarí­tottak be. — e. e. — Népújság 5 1974. január 31,

Next

/
Thumbnails
Contents