Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

I I V Kérdés — felelet — vita a szekszárdi vb tegnapi ülésén A februári tanácsülés elő- ■ készítéséhek jegyében gyűltek össze tegnap Szekszárd város Tanácsa VB tagjai. A hosz- szúra nyúlt vb-ülés első felé­nek gerincét a tanácsülés elé terjesztendő anyagok megvi­tatása képezte. Ezek: az idei költségvetés és fejlesztési alap, a vb tavalyi tevékeny- , sége, a tanácstagi beszámoló­kon és jelölő gyűléseken el­hangzott közérdekű bejelenté- i sek értékelése és a Városgaz­dálkodási Vállalat beszámoló­ja. Mivel ezek ismertetésére ■' a tanácsülés alkalmával úgy­is1 visszatérünk, az' alábbiak­ban a vb tagjai által fel­• tett kérdéseket, kifogásokat és Császár József tanácselnök­nek azokra adott válaszait foglaljuk össze. Az 1974. évi költségvetéssel t és fejlesztési alappal előter­jesztett írásbeli beszámoló­hoz kapcsolódó részkérd ések- _ re vonatkozó felvilágosítások után, Füzék Árpád a közgaz­dasági bizottság véleményét iismertette; A közgazdasági bi- zqftság, úgy ítélte,- hogy sok a ‘városban a múlt évről áthú­zódó befejezetlen munka. Ez tervszerűtlenségre vall. Ki­fogásolta, hogy a TOTÉV több megkötött szerződést vissza- < mondott és megkérdezte, hogy mivel hasonló esetek ismét­lődésétől tartani lehet, a ta­nács milyen szankciókat ter­vez? Sok ‘ a hiba a beruházások előkészítése terén. A felépült 100 lakásos Rákóczi utcai OTP-lakás környéke ma is szinte járhatatlan és így a lak­hatóság egyik elemi feltéte­le hiányzik. A fejlesztési alap ■ . felhasználása r\ippjs .össy.han^- ban a korábbi tervekkel. To­vábbi kérdése volt, hogy a Flach Imre és Bertók Róbert- . né utca korábban elhatáro­zott csatornázásához biztosí­tottak-e az anyagi feltételek, és a tavaly lapunkban is sok • vitát kiváltott Ocskó László utca rendezése az idén meg­történik-e? Célszerű lenne az újvárosi ABC-áruház létrejöt­te után a megürülő bolt he­lyén a dinamikusan fejlődő városrész igényeinek kielégí­tésére gyógyszertárt; vagy körzeti gyermekorvosi rende­, löt létesíteni. Császár József tanácselnök: a felvetettekkel lényegében egyetért. A megyei illetékesek csökkentették a TOTÉV ter­heit, így az említett esetek ismétlődése elkerülhetőnek tű­nik. A Rákóczi úti házak kör­nyékének rendezésére a TO­TÉV júniusra vállalt kötele­zettséget. A déli kertvárosi utcák csatornázására, illetve rendezésére az idei költség- vetésből biztosítottak keretet. Az újvárosban megüresedő bolt nem tanácsi tulajdon. Javasolták, hogy ott mező- gazdasági szaküzlet létesüljön. A gyermekorvosi rendelőt nem egészséges decentralizálni. , Több vb-tag felvetette a Mérey utcai lakások megkö­zelítésének nehézségeit, első­sorban „gyermekkocsis csalá­dok" részére. Ugyanígy a ke­reskedelmi ellátás nehézsége­it és azt, hogy a tervezett óvodát célszerű lenne ezen a tájon felépíteni. A belső vá­roskép megkövetelné a költ­ségvetési üzem gépparkjának fejlesztését, elsősorban kor­szerű köztisztasági gépek be­szerzését. Mi erre a lehető­ség? ‘ A Mérey lakótelepen a még folyó építkezések valóban ron­gálják a már elkészült út­burkolatot, a járdikn< is. A ■ TOTÉV-et felszólított'1- foko­zottabb gondosságra a k"-- tisziasági ellenőrök is szigo­rúbban fognak eljárni. A „gyerekkocsis családok” köz­lekedésének könnyítésére a vb köszönettel fogadta az Állami Építőipari V. KISZ- esei által felajánlott segítsé­get. A kereskedelmi ellátás soron következő beruházásai az újvárosi ABC-áruház, a patakparton felépítendő ve­gyes áruház. A Mérey lakó­telepre csak ezek megvaló­sulta után keríthető sor. Az óvoda létesítését megfelelő mutatószámok birtokában megvizsgálták. Az a Mikes utca környékére, egy ugyan­csak lendületesen fejlődő vá­rosrészbe kerül. A költségve­tési üzem mintegy milliós nyeresége .visszamarad az üzemnél, a géppark bővítésé­re, modernizálására is fordít­ható. Kérik azonban majd a megyei tanács támogatását, is. A továbbiakban Császár Jó­zsef tanácselnök utalt' arra, hogy soha így még nem, kez­dett évet a város, amikor 242 millió forint áll rendelkezés­re. A városfejlesztés tovább­ra is „lakáscentrikus”, így ennek az összegnek 80 száza­lékát erre a célra, illetve a kapcsolódó beruházások te- réh hasznosítják. A korábbi ■ elcsúszásokat ■ fokozatosan kor­rigálják. A lakás, célcsoportos beruházásból épülő tömbfű­tőmű és olajlefejtő 70 milliós összegéből 200 körüli lakást lehetett volna építeni, de az­zal és arra a célra kell gaz­dálkodni, amink van és ami­lyenre a legszükségesebb. Tá­jékoztatásul megemlítette, hogy az 1960-as népszámlálás­kor a megyeszékhely lakásai­nak fele még múlt század­beli volt. 1971-ben a lakás­igénylők száma 981 volt, köz­ben 600 lakást átadtak, a lakásigényekkel jelentkezők száma most mégis 1700-ra rúg. Az ötödik ötéves terv célki­tűzéseit csak megfelelő köz­művesítéssel lehet biztosíta­ni. A végrehajtó bizottság tag­jai tegnapi ülésük második részében, hasonlóan eleven vi­ta keretében, egyebek közt megtárgyalták a városköz­ponttól délre eső terület rész­letes rendezési tervét és ugyanezt a Bottyán-heggyel kapcsolatban'. Foglalkoztak' a városi tanács munkatervének módosítását célzó, valamint a lakótelepi út-, járda- és közmű- építési keret felosztására vo­natkozó javaslattal és érté­kelték a „Tiszta, virágos Szele - szérdért” mozgalom kereté­ben taúaly végzett társadálmi munkát is. O. I. Szünidei „kirándulás 99 ötven országba Az amatőr rádiózás az a sportág, amelyben egy-egy verseny Után nem hirdetnek azonnal eredményt — hiszen idő kell, amíg a Föld túlsó feléről- megérkezik az össze­köttetést igazoló QSL-lap. Az MHSZ Szekszárd váro­si Rádióklubja — hogy a diákok a téli vakációt jól, eredményesen használják ki — versenyt hirdetett a klub tagjai között, a 80 méteres amatőrsávon Európán kívüli országokkal való rádiókapcso­lat létesítésére. Ehhez tudni kell, hogy ez a hullámsáv fő­leg hazai ■ összeköttetésekre használható, csak az éjszakai órákban lehet európai orszá­gokkal is rádióösszeköttetést teremteni. Viszont a téli hó­napokban kedvező napfoltte­vékenység révért Európán kí­vüli országokkal is létrejöhet a forgalmazás,. rádióamatőr­nyelven: a riport. A kedvező napfolttevékeny- ■ ség ezúttal „bejött”, hasznos segítőtársa lett a fiatal szek­szárdi rádióamatőröknek. A verseny ideje alatt az emlí­tett 80 méteres amatőrsávban mind az öt kontinenssel, öt­ven, Európán kívüli ország amatőréivel sikerült Összeköt­tetést teremteni. A Szovjet­unió valamennyi ázsiai köz­társaságával, Japán, USA. Ka­nada valamennyi hívójelkör­zetével rendszeresen ismétlő­dött a riportváltás. Ezek mel- Wt még értékes összekötteté­sek Afrikából: Tunisz, Marok­kó, Algír; Ázsiából: Ciprus. Aden, Thaiföld; Dél-Ameriká- ból és Észak- Amerikából: Venezuela, Mexico, Panama. Puerto Rico, Costa, Rica, Ber- muda-szigetek, Grönland, Óceániából; Ausztrália. Űj- Zéland, Johnston-sziget. És végül az európai kisebbek: Izlartd, Luxembourg, Vatikán. Faeroer-szigetek. A versenyt Neumann Fe­renc nyerte: 21 ország 58 ama­tőrállomásával létesített kap­csolatot, ezért a Rádiótechni­ka folyóirat egyéves előfizeté­sét nyerte. A klub 18 éves fennállása óta , ezzel a ver­sennyel nyújtotta az egyik legjobb teljesítményt — ez főleg Neumann Ferenc és Weisz László I. osztályú rá­dióamatőr-sportolók érdeme. Környezetvédelem és társadalmi harc Av in'irr 1 ^er az ipari kö] tfermelés -okozta örhyézefszenfiye- ződés, sőt környezetpusztítás szinte egyidős.pz^iparig farta^. , dalommal, a gyári termelek kialakulásával. Rendkívül ér­zékletes képet festett már er­ről Engels is. De idézhetjük József Attilát is, aki négy év­tizeddel ezelőtt írta, hogy a város peremén úgy rakódik 'le a korom, miht a guanó. A második világháborúig azonban ezek a jelenségek' ál­talában a nagyobb ipartelepek közvetlen környezetére korlá­tozódtak. ' A második világháború után a probléma kiéleződött. Egy­részt újabb nagy lendületet vett a'/- ipái' ■ fejlődése más­részt két új tényező is járult a környezet elszennyeződésé­nek meggyorsulásához. Az egyik a gépkocsiforgalom ug­rásszerű, növekedése. A legfej­lettebb tőkés országokban a gépkocsik száma megközeliti, vagy eléri a családok számát. Az óriási gépjárműforgalom pedig több szempontból is szennyezi a környezetet. Egy­részt a gépkocsik üzemanya­gánál;; egy része .tökéletlenül ég el és szénmonoxid keletke­zik, ami az élő szervezetre sú­lyos méreg. Másrészt a mo­dern mötorok működésük köz­ben ólmot juttatnak a levegő­be, ami az emberi szervezetbe jutva .szántén mérgező: s a nagy zajt okozó hatalmas for- 1 gaiömnajc az emberek' •ideg­i-rendszerét*' .káfcösítö" ••következ­ményei is vahnák. -1 A rn á «I lí ! i'tíX.eza a • “1.1.**: jhö Vépyv gyom­irtó és egyéb,;vegyszerek}foko­zódó alkjájmázása, vvEzekyóm- bérre | gyakörült <hatáséit • fu|yan bevezetés : előtt-.- lábörátóijumi körülmények; között '» rne^yizs- gáQák, de csak eytiS^dek 'múl­tán •derült-ki-pél-dájú'l.'-hogy a közismert DÜT ' — amelynek használatát óhazánkban; ‘ már évekkel 'ezelőtt;-. sd tiltották — hosszú időn kérésztől -feftial- mozödik a talajban. . a növé­nyekben és végül koncentráló­dik a növényeket fogyasztó ál- ■ latok szervezetében, ami ho.sz- szabb távon mind -az állatok, l mind az ezek húsát fogyasz­tó emberek egészségét." y.asaé-; íyezfeti. Egyre több jel mutat arra, . -hogy ^ ^szennyezpd^aki -«gy» ré­szé nem lokalizálható bizo­nyos körzetekre. A fentiekben szó volt a gépkocsiforgalom dk-oz-ta ólomszennyeződésről. Igen érdekes vizsgálatot vé­geztek a tudósok egy, ipari termeléstől és a, sűrű gépkocsi- forgalomtól távol eső terüle­ten. Grönland szigetén. Itt a lehulló hó nagy része sohasem olvad el, hanem egymásra ré­tegződik és újabb és újabb gleccsereket alkot. Az egyes rétegeknek a felszíntől való távolsága és fizikai állapota alapján meglehetős pontosság­gal meg lehet állapítani, hogy ' melyik rétég mikor hullott hö- . ból keletkezett. Ennek alapján elemezték, hogy az elmúlt kétszáz évben hullott hó kü­lönböző időszakokban mennyi ólmot tartalmazott. Megállapí­tották. ■ hogy a vizsgált idő­szakban a hó ólom-szénnyező- dése állandóan növekedett és ez a növekedés az elmúlt év­tizedekben erősen felgyorsult. Mindezek a jelenségek az utóbbi tizenöt-húsz évben fo­kozódó mértékben vezettek an­nak a felismerésére, hogy az ember ma már világméretek­ben szennyezi, mérgezi és pusztítja saját természeti kör­nyezetét. A veszély tudatot- csökkentette az ; a körülmény,- hogy - a -javuló ; orvosi ellátás i és: általános életszíhúónal kö- • vetkeztében az' emberek vár- . hatoí-átl'agos élettartama az el- , évtizedekben jelentős f ntót-t-ékben megnőtt.’ Az utóbbi , években azonban’ez" á teniöen- . ciá is megtört, nevezetesen a . legfejlettebb .tőkés országok j nagy metropolisaiban .az orvos­tudomány fejlődése és az or- . yosi .ellátás további- javulása .ellenére az utóbbi három-négy , évben csökkenni . kezdett a várható átlagos életkor. Természetszerűleg mindezek a problémák először a gazda­ságilag legfejlettebb tőkés or­szágokban ■ jelentkeztek. Éppen ezért e problémák vizsgálata is ott induR meg. Tény. hogy .a.v szocialista országok szakem- . béréi kezdetben bizonyos bizal­matlansággal szemlélték az :..úgynevezett „környezetvédelmi^ ideológiát”. Később azonban egyre inkább tért hódított az a felismerés, hogy itt reális problémákról van szó. méghoz­zá olyan problémákról, ame­lyekkel a nemzetközi munkás­mozgalomnak is szembe kell néznie. Ehhez a felismeréshez több tényező segített bennünket. Az egyik az a körülmény volt, hogy a gyors iparosítás viszo­nyai között a szocialista orszá­gokban is mindinkább gon­dot okoznak a környezetszeny- nyeződési problémák. Másrészt a kapitalista országokban egy­re világosabbá vált, hogy no­ha a .környezetszennyeződés az egész lakosságot, benne a tő­késeket is veszélyezteti a ve­szélyek közvetlenül elsősorban a kisembereket érintik. A fel­sőbb rétegek megengedhetik maguknak, hogy a sűrűn la­kott és szennyezett levegőjű városokból jó levegőjű kert­városokba költözzenek és így tovább.’ Harmadszor rohamlép­tekkel fejlődött — éppen a felvetődött problémák húzó­erejének hatására — az em­ber .biológiai1 környezetével, a bioszférával' foglalkozó szak- tudomány, az ökológia, ami le­hetővé tette a környezet­szennyeződésből eredő veszé­lyek pontosabb felmérését. = ’ Negyedszer egyre 1 világosabbá vált, hogy a környezetszennye­ződést minimumra leszorító -termelés - feltételei- technikailag megvalósíthatók, azonban a • környezetvédelem hatékony módszereinek alkalmazása nö­veli a költségeket -'és ezért ve- - szélyezteti a • profitérdekeket. A tőkés államok ugyan . inkább rákényszerülnek, aira, hogy megfelelő környezetvédel­mi rendszabályokat hozzanak, hogy kötelezzék a termelő vál­lalatokat az általuk okozott szennyeződés csökkentésére és a már elpusztított természeti környezet helyreállítására, ezek az intézkedések azonban csak nagyon ellentmondásosan, von­tatottan. a monopóliumok fo­kozódó ellenállása közepette valósulnak meg. Mindezen tényezők alapján a munkásmozgalomban terjed Hn,najc. a felismerése, hogy a környezeti "ártalmak elleni harc szorosan összefügg a kapita- liznj,us, ^Jleni .osztályharccal. E felismerés egyik fontos jele Gus Hall-nak, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja főtitkárának könyve, amely az elmúlt évben „környezeti ár­talmak és a kapitalizmus” cí­men magyarul is megjelent. Figyelemre méltó a mű eredeti címe, amelyet hozzávetőlege­sen így fordíthatnánk le: ökológia: túlélhetjük-e a kapi­talizmust? Ez a mindössze 110 oldalas könyvecske megrázó, de reális képet fest arról, ho­va vezet a mai ipari fejlődés a tőkés viszonyok között a legfejlettebb kapitalista or­szágban. A környezet pusztulása az egész emberiség létét, fe­nyegető veszély. Az emberiség természeti környezetének vé­delme tehát az összemberi ér­deknek egy lényeges új szférá- . ját jelenti. Az elmúlt évtize­dek története már ismer pél­dákat arra. hogy egy összem­beri érdek védelme hogyan tehet szövetségesekké proletár és nem proletár társadalmi ré­tegeket, marxista és nem marxista szellemi mozgalma­kat. Éppen ezért az emberi kör­nyezet védelméért folytatott társadalmi harc a jövőben egy­re inkább összekapcsolódik a békéért, a leszerelésért foly­tatott harccal. Ezek egyébként, tartalmilag is összefüggnek. A fegyverkezés, a hadgyakorla­tok. a helyi háborúk a környe­zet szennyeződésének és pusz­tulásának jelentős forrásait képezik. Az emberi környezet védelméért folyó harc így szer­ves részévé kell hogy váljon az imperializmus ellen folyó nemzetközi osztályharcnak. Az első lépés ebben az irányban a legutóbbi moszkvai béke­kongresszuson megtörtént. Ezen a kongresszuson a kör­nyezetvédelem egy külön mun­kabizottság témájaként beke- rült a nemzetközi békemozga­lom hivatalos célkitűzése: közé. RÁDl PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents