Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-30 / 24. szám
I f I M A beruházási tevékenység 1973. évi megyei eredményei A nem termelő beruházások alakulása A beruházási tevékenység alapját képezi a megye terűiét- és gazdaságfejlesztésének. Befolyásolja a népgazdasági ágazatok fejlődését. A gazdasági élet fejlődése mellett kihat a lakosság életkörüiimé- myeinek alakulására is. A beruházási célok — mind megyei, mind népgazdasági ßzinten — minden esetben függvényei a gazdaságpoUtiíkai céloknak. A gazdaságpolitikánk jelenlegi fő irányát a X. kongresszus határozta meg, amely a népgazdaság IV. ötéves tervének végrehajtása során érvényesül. A megye 1973. évi beruházási feladatai — a tervidőszak többi évéhez hasonlóan — a megye IV. ötéves terület- és gazdaságfejlesztési tervéből következtek. Az egész tervidőszak során a termelőágazatok fejlesztésén belül kiemelt feladatot képez az iparfejlesztés. A nem termelő ágazatok fejlesztésében ugyanilyen fontos helyet foglal el a lakásprogram megvalósítása. Természetesen az egyes ágazatok fejlesztése szorosan kapcsolódik egymáshoz. A megyéiben folyó beruházási tevékenységet 1973-ban a hatékonyság javulása és a IV. ötéves tervidőszakra szóló beruházási célok folyamatos elérése jellemezte. Az előző évben folyamatban lévő nem termelő beruházások közül legjelentősebb a Sió-torkolati mű, a szekszárdi déli tömbfűtőmű, valamint a szakmunkásképző iskola és kollégium építése volt. Mindhárom beruházás kivitelezésének befejezése áthúzódik 1974—75. évekre. A Sió-torkolati műnél az év utolsó hónapjaiban már a próbaüzem folyt. A beruházás készültségi foka lehetővé teszi a próbaüzem befejezésével az 1974. első negyedévi teljes üzembe helyezést. Az új torkolati mű elsősorban a dunai nagy árvizektől mentesít és lehetőséget nyújt a mezőgazdasági öntözés kiterjesztéséhez. A másik két beruházás kivitelezése a tervezett ütemben történt. Szekszárd város távhőellátása szempontjából nagyon jelentős a déli törnb- fűtőmű és a hozzá kapcsolódó olajlefejtő, amelyek teljes üzembe helyezésére 1974. év végén kerül sor. A kommunális beruházásokon belül 1973-ban is kiemelkedő feladatat jelentett a lakásépítés. A megyében 1973. év végéig átadott lakások száma mennyiségileg az 1972. évihez hasonlóan 1900 körül alakult. Eltérés van azonban az épített lakások erőforrás szerinti megoszlásában. Az állami erőből épített lakások aránya — Ebben az évben fokozottabban érvényesíteni kell a beruházási tevékenységben a hatékonysági követelményeket Ez a beruházások megvalósításában érdekelt minden szerv (beruházó, tervező, bonyolító, kivitelező) részéről nagy erőfeszítést követel. — A megye IV. ötéves területfejlesztési tervében szereplő beruházások megvalósítása szükségessé teszi az építőipari szervezetek kapacitásának minél nagyobb mértékű kihasználását, az építési igények kielégítésiének jobb koordinálását, az egyes munkafolyamiatok (előkészítés, kivitelezés) gyorsítását. — Az iparfejlesztés legfontosabb feladatát a Paksi Atomerőmű építése képezi. A nyomvonal as és felvonulási létesítmények — tervezett ütem szerinti — építése alapvető feltétele az üzemépület kivitelezése 1975. évi kezdésének. Ebben a munkában a megye építőipari szervezetei közül a Tm. Állami Építőipari Vállalatnak lesz nagy szerepe. — A mezőgazdaság beruházási feladatait a szarvasmarhaEbben az évben 27 kohó- és gépipari vállalat kap lehetőséget arra, hogy megkezdje gépparkja elavult részének kicserélését állami támogatással, szocialista importból. Folyamatosait érkeznek numerikus vezérlésű gépek 10 KGM-vállalathoz, amelyek 1971-ben vállalták, hogy az űj, korszerű gépeket két műszakban üzemeltetik és beszerzési költségeiknek felét fedezik. Ebben az akcióban 72 gépet vásárolhattak a vállalatok a szocialista országokból, összesen 400 millió forintért, amelyből 200 millió forint központi támogatás. Az elavult gépi berendezések kicserélése ebben az évben annál a 27 kohó- és gépipari vállalatnál folytatódik. némileg növekszik ugyan, de a korábbi évek lemaradását nem sikerült csökkenteni. Az OTP-kölcsönnel épített lakások száma viszont mintegy 20 százalékkal meghaladja az 1972. évit. A megye lakásépítési programjának megvalósításában jelentős az OTP szerepe, hiszen 1973-ban már az ezredik OTP-lakást adták át 1973-ban a lakásépítés területén fontos feladat voüt a munkáslakás-építés támogatása. Szek&zárdom a városi pártós tanácsi szervek közreműködésével a város ipari Üzemei 64 dolgozónak futtattak ebben a formában kamatmentes kölcsönt. Más formában kisebb összegű támogatást a megyében ennél jóval több üzem adott a dolgozóinak. A kulturális ágazat beruházásainál kiemelkedett az óvodai férőhelybővítés. Az óvodai ellátottság javítására tett intézkedések eredményeiként mintegy 400 íérőhely-növeke- dés következett be az év vé- .géig. Ez a növekedés meghaladja az 1969—1972. évek együttes fejlesztését és a férőhelyek száma ezzel megközelíti a 8500-at. Az óvodai férőhely-növelésben jelentős szerepe volt a társadalmi összefogásnak. (Tanácsi szerveik, vállalatok, szövetkezetek^ program megvalósítása, a tároló- és szárítókapacitás bővítése, a géppark cseréje és bővítése határozza meg. — Az életkörülményeket befolyásoló beruházások közül továbbra is jelentős a lakásépítés szerepe. A vállalatoknak segíteni kell a dolgozóik jogos lakásigényeinek kielégítését és ezen belül kiemelten a mun- kásiakás-építést. Ebben az évben is szükség lesz a társadalmi összefogásra az óvodai férőkéi • - bőví tésn él. A megye 1974. évi beruházási feladatainak teljesítése szoros együttműködést igényel a megyei (járási, városi) párt-és tanácsi szervektől. az üzemek párt- és gazdasági vezetőitől. Ma már semmilyen beruházást nem szabad elszigetelten — kizárólag az üzemi érdekek figyelembevételével — megvalósítani. hanem szem előtt kell tartani a környezetére gyakorolt társadalmi, politikai és gazdasági hatásait is. DR. AMBRUS ATTILA a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa amelyeknél a gépparknak több, mint 25 százaléka 0-ra leírt gép volt 1972. december 31-érT. Ezek a vállalatok az amortizációs összeg költségvetésbe befizetendő részének bizonyos hányadát fordíthatják gépbeszerzésre a szocialista országokból. A Kohó- és. Gépipari Minisztérium bizottságot hozott létre, amely felkutatja a szocialista országokban azokat a gépeket, gépi berendezéseket, amelyek legalábbis egyenértékűek a tőkés országokból beszerezhető gépekkel. A b'zottság áruismertető munkájának különösen az ötödik ötéves terv rekonstrukciós munkájának előkészítésében nagy a jelentősége. Tapasztalatcsere Hollandiába, Utrechbe tanulmányútra invitálja ez AGROINFORM—IBUSZ Utazási Iroda azokat a szakembereket, akiket a takarmányfeldolgozás érdekel. Mások Jugoszláviába, NDK-ba, ismét mások Ausztriába, Olaszországba mennek kiállításokra, tapasztalatcserékre, jók ezek a külföldi utazások, s nemcsak azért, mert esetleg egy új eljárású lehet „koppintani’, hanem ezért is, mert ez egyben kikapcsolódás, pihenés, ismerkedés egy más néppel, egy más életformával. Nem titok, hogy néhány éve külföldi tapasztalat- cseréből többnyire a külföld volt az érdekes, a szakmai látnivaló pedig másodlagos. Esetenként tartani lehetett”at tói is, hogy nem mindig azokra esett a választás, akik látnak is, nemcsak néznek. így történhetett meg, hogy olyan dolgokra csodálkoztak ró külföldön, ami néhány határral odébb már régen megvalósult, bevált, hogy például Lengyelországból olyan uborkafajtát importáltunk, ami nem bírja a hazai viszonyokat, A „külföldcentríkusság" szerencsére kezd kimenni a divatból —- a külföldre utazó szakembereink csak a valóban érdekességnek számító legmodernebb eljárásokkal ismerkednek, hisz ma már szép számmal jelennek meg a mezőgazdaság különböző ágával foglalkozó tudományos és ismeretterjesztő kiadványok, amelyekben a legújabb hazai és külföldi eljárásokról lehet olvasni. Ez azonban korántsem pótolja o tapasztalatcserét. Talán éppen ezeknek o kiadványoknak köszönhető, hogy a szakma iránt érdeklődő szakemberek az ország határain belül is bőven találnak látni- és tanulnivalót. A gazdaságos szarvasmarha- tenyésztésre választ kaphatunk Ráckevén, vagy Mezőkövesden. A takarmánytermesztést Rákóczifalván, c zöldségtermesztést Szentesen, a szőlőtermesztést Balaton- bogláron, a kukoricát Bábolnán, s más bemutatásra kijelölt gazdaságokban érdemes megnézni. De sokszoroz „egyszerű” szövetkezetekben, gazdaságokban is van látnivaló, sokszor nem is a kiemelkedő produktum miatt, hanem tanulságul szolgálhat az Is, hogy kedvezőtlen, mostoha körülmények között milyen áron, milyen módszerekkel sikerült egy-cgy szerényebb, de az adottságokhoz mérten kiemelkedő eredmény1 elérni. Az üzemlátogatások, te posztalatcserék jó vagy rost: összehasonlításokra adnak alkalmat, segítségükkel a tudásanyag megduplázódik, a szakkönyvek ismeretanyaga kivetítődik a gyakorlatra. Az értő szakmai közvéleményt nem kell erre a mindenképpen hasznos, s a munkában realizálódó ismeretszerzésre biztatni. Részben önállóan, részben szervezetten az agrár- tudományi egyesület kezdeményezésével előbb-utóbb felkutatják a látnivalót, s meg vitatják a szakma legújabb eredményeit, jövőjét. A próbát évről évre mindenkine- ki kell állni, bizonyítani keli újra és újra. S elégedett csal; az az ember lehet, aki c korral lépést tart, akit a s' kertelenség felráz, a siker pedig előrelendít. Ehhez pecF pezsgő szakmai közéletre v~ szükség, arra, hogy a mez' gazdasági üzemek mai c holnapi vezetői ne csak c szűkebb, hanem a tágabb vilá.g eredményeit is ismerjék. V. M. A beruházási tevékenység hatékonysága A beruházási munka hatékonyságának javítása érdekében a Párt ás a kormány 1971- ben hozott intézkedéseiket. Az ezekből következő megyei feladatok aktuálisak voltak az elmúlt évben is. Összességében a hatékonysági követelmények a beruházási tevékenységben jórészt érvényesültek. Alapvető változás következett be a korábbi évekhez viszonyítva a beruházások pénzügyi megalapozottságában. Még 1971-ben is előfordult néhány beruházásinál. hoigy a befejezésre már nem futotta az anyagi erőből. A központi intézkedések után .a beruházóknál szemléletbeli változás következeit be, a beruházások kivitelezéséhez csak a pénzforrások előzetes biztosítása után kezdtek. Ezen kívül más területen is javult a beruházási tevékenység. Jobb lett az előkészítés, gyorsult az átfutási idő, a beruházások egy részét a kivitelezők a vállalt határidő előtt adták át. Az utóbbi követelmények azonban tnég mindig nem érvényesülA megye iparának fejlesztése 1973. évben a megye valamennyi ágazatában jelentős beruházási tevékenység folyt. Tovább folytatódott a megye iparosítása. Az iparfejlesztés mindkét formája — új üzemek 'telepítése, meglévők rekonstrukciója — érvényesült. Az év folyamán 15 jelentős ipari beruházás előkészítése és kivitelezése történt meg a megyében. Ezek együttes költség- vetési összege (a paksi atomerőmű, és a szekszárdi vágóhíd és húsüzem kivételével) meghaladja az 1,2 milliárd forintot. . . Igen. kedvezően alakult, két —■ országos viszonylatban is számottevő — beruházás kivitelezése. A Bátaszéki Cserépéi Vázkerámiagyár üzembehelyezésére szeptemberben a tervezettnél három hónappal korábban került sor. A gyár kivitelezése mindössze 2,5 év alatt valósult meg. A gyár termékeivel hozzájárul a cserép és az építési vázkerámia iránti , kereslet kielégítéséhez. Az Oxigén- és Dissousgázgyártó Vállalaf dunaföldvári új gyárában december közepén kezdődött meg a próbaüzemelés. ’ Ezen kívül jelentős még a ' MSIV Tolnai Gyárában a fo- nalterjedelmesítő kapacitás- növelő beruházás második ütemének átadása, amely az 1972. évben létesített 600 to. kapacitást ugyanennyivel bővítette. Ugyancsak 1973-ban fejeződött be a MEZŐGÉP Vállalat szekszárdi gyárának üzembővítése, a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat új telepépítésének első üteme és a szekszárdi 120 kV-os transzformátorállomás épít..-se. • Terv szerint történt és várhatóan 1974-ben fejeződik be nek maradéktalanul, mivel néhány beruházás kivitelezése éppen az előkészítés elhúzódása miatt csúszott. Nem megnyugtató az sem. hogy néhány esetben az előkészítés a tervező és kivitelező közötti vég- nélküli tervegyeztetés következtében hónapokkal késlelteti a kivitelezés kezdését. Ez különösen a pénzügyileg megalapozott beruházások esetében káros, hiszen ezzel a megye beruházási feladatainak teljesítése is késik. A beruházási piacon — az 1972. évi stagnálás után — az előző évben az igények oldaláról újra fokozatos fellendülés következett be. Ezt bizonyítja az is, hogy néhány olyan beruházás kivitelezésének indítására került sor, amelyek korábbra tervezett kezdési időpontja pénzforrások hiánya miatt a tervidőszakon belül csúszott, (pl. Csavar-ipari Vállalat dombóvári gyáregységének építése, ZIM Lemezlesza- bó Gyárának Boinyhádra telepítése.) olyan fontos ipari beruházások megvalósítása, mint: a dombóvári 2000 vagonos silónak és a Pátria Nyomda dombóvári telepének építése, a Dombóvári Tejüzem rekonstrukciója, a pincehelyi gáztöltő telep szere, lésének teljes befejezése. A megye másik két nagyobb beruházása: a Szekszárdi Vágóhíd és Húsüzem, valamint az RBMV új szekszárdi gyárának építése előkészítés alatt van. A megye legnagyobb ipari beruházásának, a Paksi Atomerőműnek a megvalósítása is megkezdődött. Az ország első atomerőművének építése szerepel az 1974. évi népgazdasági terv egyedi nagy beruházásai között. 1973-ban a kivitelezési tervdokumentációk készítése, a tereprendezés megkezdése, a felvonulási és nyomvonalas létesítmények építése jelentette a fontosabb feladató, kát. Az atomerőmű építésével kapcsolatos beruházási tevékenység sokszorosára nő 1974- ben. 1973-ban tovább folytatódott a — megye iparfejlesztése keretében létrehozott — dombóvári ipari park betelepítése. A Dombóvári Fémtömegcíkkgyár- tó Vállalat és a Pátria Nyomda telepének építése mellett megkezdődött a Csavaripari Vállalat dombóvári gyáregységének építése is. Az 1973-ban . megvalósult ipari beruházásokkal nőtt a megyében a korszerű berendezésekkel felszerelt üzemek száma. (Pl. Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár, Oxigén- és Dissousgázgyártó Vállalat dunaföldvári Gázgyára, MSIV Tolnai Gyárának fonalterjedei- mesítő üzeme.) Az 1974. évi főbb beruházási feladatok Kicserélik az elavult gépeket 27 KGM-vállalatnál
