Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
KORUNK Favédelem A magyar vadállomány Hazánk büszkélkedhet a három, legértékesebbnek tartott európai vadfaj világrekorder trófeájával: Martonvásáron lőtték a szinte vo-lószínűtlenül magas pontszámú agancsot viselő őzbakot, Tuskóson esett a világrekordot tartó szarvasagancs és Gyulajon a páratlan szépségű dámlapát. Ezeken kívül még soksok arany- és még több ezüst-, meg bronzérmes trófea látható a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett agancsgyűjteményben. A vadgazdálkodós népgazdaságunk egyik jelentős bevételi forrása. A hazai állomány értéke jelenleg jóval meghaladja az egymilliárd forintot. Az utóbbi évtizedben évről évre emelkedett a vadgazdálkodás hozama: megfelel egy átlagos megye állat- tenyésztésből származó bevételének. A vadgazdálkodás export- lehetőségei szinte kimeríthetetle- nek. A nyugat-európai piacot nem tudjuk kielégíteni sem élő, sem lőtt vaddal. Hat darab élő fogoly exportára — dollárban — megegyezik egy 1 mázsa súlyú sertés árával, egy élő fácán hét baromfi, egy lőtt fácán 3 kg «ágott baromfi árának felel meg. Az 500 grammon felüli őzagancs minden grammja 1 gramm aranyat ér. Egy 9—12 kg-o's szarvasagancs több százezer forint értékű. De a vadászat nemcsak exportérdekeket szolgál. 22 ezer magyar vadásznak jelent szórakozást és sportot. Minek köszönheti a magyar vadgazdálkodás a világra szóló eredményeket; milyen körülmények hozták létre e páratlan vadállományt? Vadállományunk az elmúlt évszázadok változó természeti adottságait; elsősorban az élőhelyül szolgáló növényzetet követve formálódott a maivá. A népvándorlás korában jelentős erdőirtások voltak és a honfoglalás idején az Alföld jó néhány helyén mór kialakult a puszta. Az Alföld ősi növénytakarójára végzetes csapást jelentettek a török idők, amikor a kiirtott fát, erdőt senki és semmi nem pótolta. A XVIII—XIX. sz. vízszabályozásai végérvényesen az Alföld kiszáradásához és növénytakarójának elszegényedéséhez vezettek. Sok tízezer kát. holdon szűnt meg az akkor még milliós tömegű vízivad fészkelőhelye. Mivel az erdőterületek visszahúzódtak a hegyekbe, megritkult a nagy vadállomány is. Eltűnt az Alföldről a nyírfajd, a hód, a sakál és a farkas, de ugyanebben az időben a hegyekből kipusztult a bölény, megfogyatkozott a medvék, a hiúzok és a zergék száma is. Az akkor kialakult új növény- takaró és a mezőgazdasági kultúrnövények viszont néhány, addig kevésbé elterjedt vadfajnak kedveztek. A természettől elhódított területeken megjelentek és elszaporodtak a fácánok, foglyok és mezei nyúlok. SikeresVilógrekorder dámtrófeo Népújság 6 nek bizonyult a múlt századi muflontelepítés is: hamarosan az ország több hegyvidékén elszc- porították őket. Korunkban a korszerű állattenyésztési és takar- mánygazdólkodósi módszerek bevezetése megnövelte a lucerna, a vöröshere és egyéb takarmányok vetésterületét: ennek köszönhető a mezei őzállomány mennyiségi és minőségi gyarapodása. A nagyüzemi művelés természetesen számos hátrányt is jelentett a vadállomány számára. Teljesen kiszorította a túzokot, amint a vegyszeres növényvédelem is erősen megritkította a vadak számát, i A természet kedvezőtlen tényezői is formálták, állandóan formálják vadállományunk arculatát. A természeti tényezőknek azonban abban is szerepük van, hogy vadjaink minősége Európában egyedülálló: ezt a természeti adottságok szerencsés egybeesésének is köszönhetjük. Különösen a Dunántúlon kedvezőek a talajadottsógok. Az ártéri talajokban mindenütt megtalálhatók azok az ásványi anyagok, amelyek a szervezet mikroelem-szükségletében elengedhetetlenek. Az ártéri területek vegyes növényzete bőségesen tartalmazza ezeket, a vad számára fontos ásványi anyagokat. Az erdőket szerencsésen egészíti ki a vegyes növényzetű aljnövényzet és a környéken termesztett kultúrnövényzet: szarvasaink tápanyagszükségletét hiánytalanul fedezik. Jellemző a magyar tájra a napfényes órák nagy száma országos átlagban 2000 órát süt a nap. Hatására a növényekben és a gyümölcsökben nemcsak az 'íz- és zamatanyagok halmozódnak fel, hanem a kalóriadús tápanyagok is. Szarvasaink szervezetének az enyho őszi hónapokban a bőgér. után még van ideje felkészülni a télre. Az őszi növényzet nagy tápértéke révén az állatok kondíciója feljavul és a téli hónapok viszontagságainak nem legyengült állapotban indulnak neki. Mindezek a tényezők a Dél-Dunántúlon jelentkeznek a legkifejezettebben, tehát nem véletlen, hogy innen kerülnek ki a legértékesebb trófeák. A természeti adottságok mellett legalább olyan fontos vadállományunk alakulása szempontjából, hogy kialakulhatott az egységes szemlélet a vadgazdálkodásban és a tudományos szemléletnek megfelelően az egész országot átfogó egységes Irányítás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésével. Az elmúlt 25 év vadászati eredményeitől vezetett az út az 1971-ben megrendezett budapesti vadászott világkiállításig. H. J. Szerény ’ számítások szerint egy nagy lombos ía száznál több autó által elhasznált oxigénmenny iséget képes pótolni. Nágvon találó tehát az a hasonlat, amely a környezetünkben lévő fákat a tüdőnkhöz hasonlítja. Ezenkívül jelentős mennyiségű port is felfognak a falombok, becslések szerint csak Budapesten évente körülbelül kétszázezer tonnát. ?mi a csapadékvízzel mosódik vissza a talajfelszínre. Ezekből és más hasonló szempontokból egy i<‘vr>néves, terebélyes koronám fa több, mint kétezer, még csak kis koronájú fával ér fel. Ezenkívül a már koronás fákat, azért is igyekeznünk kell megtartani, mert a lombkoronájúk a legnagyobb nyári melegben is kellemes, hűs árnyékot ad. Sajnos ennek ellenére na- avon gvakran az építkezéseket, különösen a nagyobbakat azzal kezdik, hogy a területkijelölés, bemérések után nemcsak az épületek helyéről. hanem még közelebbi- távolabbi környékéről is kiirtanak minden növényt, közte nagvon sok, néha ugyan nem túlságosan szép, de már kifejlett,, idős, nagy koronájú fát is. A hazánknál sokkal dúsabban fás, és többek között emiatt is tisztább levegőjű országokban, mint például a skandináv államokban, elképzelhetetlen az építkezések ilyen '„előkészítése”. Ellenkezőleg, szinte „babusgatják” a tervezett épületek közelében lévő nagy fákat, deszkaburkolattail. szalmaréteggel, termőföld-összehordással védik minden károsodástól. Ha lehet, még az épületeket is úgy tervezik, hogy egyetlen fát. se kelljen miatta kivágni. Az is rendszeresen előfordul nálunk, hogy az új telektulajdonosok a meglévő fák kivágásával kezdik a kertesítést. Az utána árnyék nélkül maradó területen már nehezebb mutatós és jól feilődő növényállományt kialakítani, sőt ha láza a talaj, mire az újonnan telepített növények lombja megvédene, a felső réteget kisebb- nagyobb részben elhordja a szél, vagy a lerohanó csapadékvíz. Meg kell tehát gondolni minden fa kivágását. Azokat célszerű csak kivágni, amelyek valóban máshová nem helyezhető épület helyén vannak. esetleg annyira sűrűn állnak, hogy egymásba nőnek és beárnyékolják az egész területet. Az egymással szomszédos fák a kifejlett álé lapotban várható koronáét* mérőjük —1 ami a nagyra növő fáknál 5—6 m. a kisebb koronát fejlesztőknél 3—5. de legalább 2 m — fels-fele távolságánál sűrűbben lehetőleg ne álljanak. Egyébként még a nem túl mutatós, idős nagy koro-űjű fa is maradjon minded amíg tetszetősebből legalább kis árnyékot adó fácskát nem neveltek már helyette. A megkímélt, idős faltat gondecen át kell nézni, meri ha szükséges, még időben elvé'—rit beavatkozással jelen4 "*err megnövelhető az élettartamuk. Elsősorban a már elhalt.' lehasadt részeiket kell a kiágazódás felett, tőben lefűrészelni. A túl térj ed e1141 es részeket célszerűbb több kisebb, kevésbé súlyos darabban eltávolítani, nehogy lezuhanjon, vagy lehasadva kárt okozzon a meghagyott részekben. A helytelen korona- alakulás miatt villásan é. gazó és az erősen lehajtó ágakat, amelyek a lombozat súlyától esetleg le is hasadnának, különösen erősebb szélben, több rétegű rongyos"ab- bal körülvéve, össze keli fogni fémpánttal, va«v fémbilincsek között kifeszíteít c:ós huzallal, amit legalább kétévenként tágítani ke1!, hogy az ágak akadálytalanul vastagodhassanak. Különösen fontos a roár korhadó, kiodvasodott része*, kezelése. Ezeket erős pengéjű késsel meg kell tisztít; - ni a még élő, zöldes-fehér részig, utána a további korhadás ellen be kell kenni ía- sebkátránnyaű, fémmentes olajfestékkel. esetleg más seb záró anyaggal. Ugyanígy be kel kenni, miután késsel Simára faragták a sérült részek levágásánál, vagy egyéb okból keletkezett sebfeliilelc- ket, ha tízforintosnál nagyobb átmérőjűek. Az üregeket kitisztítás és bekenés után célszerű cementből készített habarccsal kitölteni, amibe néhány kődarab is helyezhető; hogy kevesebb cementre legyen szükség. A tömés felületét úgy kell lesimítani, hogy azon folyhasson le a csapadékvíz, ne szivároghasson alá. Amíg a cementfjömés felülete nem keményed)k-meg. akár fakéreghez, esetleg téglafalhoz hasonló mintázat is belekarcolható. így nemcsak hasznos lesz a fa számára a tömés, hanem érdekesebbé is teheti. I KOMISZÁR LAJOS Érzékelőkkel ellenőrzött növények Szovjet kutatók újfajta automata műszert készítettek, amely a növények élettevékenység-jellemzőinek grafikus ábrázolására szolgál. A tölcsér alakú üvegedénybe állított növény leveleire, ágaiba és szárára miniatűr érzékelőket helyesnek. Esték az érzékélők a növény többféle életfunkciójáról adnák tájékoztatást elektromos impulzusok útján. Jelzik például a kísérlethez használt növény vízzel való telítettségét és „közeik” azt az író- áz érkezettél. Ha a vízmennyiség egy rá eg határozóit minimális szint ajá süllyed, a szerkezet automatikusan bekapcsolja a tápoldat- adagolót. A telítettség elérése után a növény „parancsára” a felesleges tápoldatot az automatika vissza szivattyúzza a tartályba. A vizsgálatok; során, a grafikonok tanulmány ozásából kiderült, hogy a növényeit éléttevékenysé- ge bizonyos ritmus szferlrit zajlik. Náppai 15—60, éjjel 90—800 percenként került sör tápanyagfelvételre. A műszer automaiiki'ja egyébként az egyes növények speciális igénye szeript szabályozható be. Hasonló rendszer alkalmazásával is mód nyílik, hogy a zárt helyiségben' termesztett növények igényéinek megfelelően szabályozhassák a mesterséges fényforrások intenzitását és működési idejét., illetve a levegő hőmérsékletét.
