Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
ílesvelgeiés Milyenek a kanadai mozik ? Beszélgető társam Czank József, a megyei mozi üzemi vállalat igazgatója. A közelmúltban jött haza Kanadából, ahol három hetet töltött. — Családi látogatáson volt? — Igen. De hát ha az ember külföldre jut, igyekszik minél többet megtudni, és azután amit lehet, azt hasznosítani a munkájában. A mozik fejlesztése, rekonstrukciója érdekelt és sok mozit megnéztem. — A szakembernek, akár- hova utazik, mindenhol ugyanazt keresi a szeme? — Elsősorban azt nézem, hogy milyen a mozik állapota, hogyan szolgálják a közönséget, milyen a mozi- és a filmpropaganda, milyen szolgáltatásokat nyújtanak azon kívül, hogy eladják a jegyet. Kanadában is figyeltem. Vancou- verban voiLtam, egymilliós városban. Huszonegy mozija van — nem sok — és csak egy színháza, az is csak négy napon játszik hetente. Ha összehasonlítjuk Magyarországgal — igaz. nálunk csak Budapest hasonló nagyságú város — kitűnik, hogy nálunk sokkal több a kulturális szolgáltató intézmények száma. A mozik többsége a város centrumában van, nem a település sűrűsége szerint elosztva. Pedig nagy kiterjedésű a város, 60 kilométer hosszú észak—déli irányban, kelet—nyugati irányban 45 kilométer. A centrumban vannak nagy paloták — főleg a bankok, trösztök székházai — de a lakóházak, kertes családi házak, jellegzetes észak- amerikai módon. Ezekből a , házakból a moziba eljutni —gégész komoly utazás. — Miben különböznek a kanadai mozis Szokások? — Utcán át lehet jegyet 1 venni. Nincs olyan, hogy bemegyek az előcsarnokba, körülnézek, és eldöntőm, hogy megveszem a jegyet, vagy sem. . Kinn az utcán van egy fülke, az ember ott veszi meg a jegyét, aztán van egy elegáns portás, ő bocsátja be a moziba. Kinn az utcafronton minden lehető eszközt megragadnak. hogy felhívják az emberek figyelmét a filmekre: ha- . talmas plakátok, színes megállító táblák, transzparensek. Az előcsarnokban aztán már álig utal valami rá, hogy moziban vagyunk. Nincs tábla, nincsenek képek sem. A következő műsort sem ajánlják. Á büfé áruit annál inkább: az előcsarnok már egy újabb érdekszféráé. A legnépszerűbb áru az előcsarnokban a pattogatott kukorica. Ugyanolyan, mint itt nálunk, nagy pohárral zacskóba méretik, és azzal ülnek be a nézőtérre. Egész _ film alatt ropogtatják, de senki sem háborog miatta. Sót, eldobálnak minden kacatot. Papírt, szemetet, cigarettáé dobozt — mert dohányoznak is. — Amit helytelenít? — Igen. Én úgy .vagyok, hogy sokat bíráljuk, meg szidjuk a mi fiatalságunkat, de most volt módom összehasonlítást tenni. A mi ifjúságunk sokkal fegyelmezettebben viselkedik szórakozóhelyeken. A rendzavarás, a közbekiabálás Kanadában hatványozottan jelentkezik. Hangosan örülnek, fujjolnak, közbetapsolnak. — Nálunk csak a gyerekek szokása. —* Ott a felnőtteké is. — Milyenek a mozik műsorai? — Elsősorban krimiket, cow- boy-filmeket és westerneket játszanak, itt-ott akad egy-egy jó vígjáték. Hogy a tőkés- világ mennyire gyorsan reagál a sikerre, mennyire igyekszik pénzt csiholni belőle, arra jellemző, hogy Charriere bestsellerét a Pillangót már játsz- szák a kanadai mozik. Tavasszal jött a hír, hogy megfilmesítik, és ma már sorban állnak az emberek a pénztár előtt, hogy láthassák. Én is megnéztem. A könyv jóval érdekesebb volt. Igyekeztem minél több filmet látni, de a többség vacak volt. Minden a látvány, egyébként elcsépelt -fordulatokból áll a filmek zöme. — Amit mi úgy hívunk, hogy művészfilm, azaz a tartalmas. mondanivalót hordozó és művészien fogalmazott filmek...? — { -•** —■ A televízióban láttam a Háború és béke húszrészes feldolgozásából néhány részt. Igényes munka. Különben művészmozi nincs, művészfilmeket nem játszanak. Úgy mondták, hogy egyetemeken, főiskolákon igénylik a színvonalasabb filmeket, ott játsszák őket.. I — És a kanadai műsorpolitika? — A műsorszerkezetüket a „világ legrettenetesebb dolgának” tartom! Igaz, egészen más a műsorpolitika ott, mint nálunk. Itt differenciáltabban kap a közönség filmeket. Noha kevesebből válogatunk, mint ők; mégis színesebb a programunk. — A legtömegesebb igényeket elégítik ki? — Igen. És alacsony színvonalon. — A sex-, porno-, horrorfilmek sikere változatlan? — Hogyne, én is láttam horrorfilmeket, mert a televízió is sokat vetít. Legtöbbször Színvonalasabb szakmunkásképzés A szakmunkásképzés helyzetét vitatták meg tegnap dél. előtt a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat igazgatói tanácsülésén Cziráki Ferenc * munkaügyi osztály- vezető előterjesztése alapján. A tanácskozás célja azoknak a módszereknek megtalálása volt, amelyek a fiatalok eredményesebb politikai és szakmai képzését, általános műveltségének magasabb színvonalra emelését hivatottak biztosítani. Az eszmecsere ma még csajc százhúsz szakmunkás- tanuló érdekét szolgálta, de ősztől kezdődően már — remélhetőleg — körülbelül kétszer ennyiét. Ennyiét, ha si- * kerül a beiskolázási tervet teljesíteni. Az építőipar iránt érdeklődő ifjúság úg) szólván valamennyi, ehhez az ágazathoz tartózó szakma között válogathat. Az igazgatói tanácsülés résztvevői úgy határoztak, hogy esti korrepetálásokat szerveznek pedagógusok, mérnökök', technikusok bevonásával. A fiatalok oktatása és nevelése a szokott körön túl még az illedelmes társasági viselkedésre is kiterjed majd. Figyelemre méltó az a törekvés, hogy a fokozott törődésre szoruló szakmunkástanulók számára a vállalat az intézeti elhelyezést kötelezővé tenné. Az ebből származó anyagi terhek nem a szülőkre hárulnának; a bentlakásra kötelezettek ösztöndíjukból csupán havi hetven forinttal járulnának elhelyezésük költségeihez. éjféli kezdéssel, halálsikolyok kíséretében. Négy krimi, négy western, két-három horror a napi tévéadag. s — Milyen a pozitív és a negatív tapasztalaitok mérlege? — Pozitív az utcán lévő propaganda ötletessége. Negatív, hogy a mozi épületében;- nem ajánlják a filmeket, nem' irányítják a film*arátok fT-T gyeimét. Az a koncepciójuk, hogy ha az utcán meglátta, a sajtóban olvasta, a tévében» megnézte az előzetest: megveszi a jégvet és megnézi á filmet. Amikor már megvette a jegyet az ember, nem törődnek veíe. hogy jön-e legközelebb. Azt újra külső eszközökre bízzák. Mi a nézőknek sok tilalmat-állítunk. Azt hangsúlyozzuk, hogy mit nem szabad. Ott azt hangsúlyozzák, hogy mit szabad. — És sok mindent szabad is. — A hangoskodás semmiképpen sem helyeselhető. A dohányzás más kérdés. Megfelelő szellőzőberendezések esetén elképzelhetőnek találnám. Persze, ezen sokat vitatkoznánk, ha történetesen be is próbálnák valahol vezetni Magyarországon. Az ötletes propagandamódszereket viszont meg lehet valósítani nálunk is; most még nagyon frissele az élményeim ahhoz, hogy konkrétan beszélhessek arról. hogyan. — virág — t • »J ***** ■ —■■■■ • : m mm ■Mfcfli' i ' Ül ’ v. ; 'i A tolnai Béke Halászati Szövetkezet az enyhe időt kihasználva a bogyiszlói holt Duna-ágban megkezdte a hal úszást. Képünkön: osztályozzák a hal zsákmányt. (MTI foto — Fehérváry Ferenc felv. — KS) Kis óvó nénik között . Megyénk óvodai hálózat és férőhelyek tekintetében előkelő helyet foglal el az országos rangsorban. Sajnos az óvónői ellátottság, a minőségi fejlődés ezzel az ellátottsággal nincs szinkronban. Elég csupán arra utalni, hogy az óvónőknek közel egyharmada képesítés nélküli, gimnáziumi érettségivel végzi munkáját, A felsőfokú óvónőképzők számát, kapacitását nem lehetett a szükségleteknek megfelelően növelni, ezért az elmúlt években lépett be a képzésbe a szakközépekül a jellegű oktatási forma, ahol beosztott óvónőket képeznek. A szekszárdi Garay Gimnáziumban alig másfél évvel ezelőtt kezdte működését ez az új iskolatípus. Hol tartanak a félidőhöz közeledve? Milyen eredményele és megoldásra váró gondok bukkan tail elő menet közben? — ez elv re a kérdésekre kerestük a választ a tanárokkal és diákokkal folytatott beszélgetések során. A második emelet egyik tantermében — melynek dekorálása is elárulja, hogy nem „akármilyen” középiskolások tanulnak benne — éppen a játék fajtáiról tartott előadást dr. Magyari Istvánná gyakorlatvezető a második osztályosok részére. Az alig tizenhat éves óvónőjelöltek szorgalmasan jegyzeteltek, és szabatos, mondhatni szakszerű válaszokat adtak a, feltett kérdésekre. Látszott, hogy élvezik az órát. Mint később megtudtam, a többi gyakorlati és szakmai tárgyat is nagyon szeretik, ennek megfelelően az átlagok is magasak. Viszont mumusnak tartják a közismereti tantárgyak többségét, köztük sajnos a magyar irodalmat is. melynek tanulmányi átlaga alig éri el a hármast. Mi lehet ennek az oka? Egyrészt az, hogy ebben az iskolatípusban még mindig tisztázatlan, mit kell tanulni. Sem a tanterv, sem a tankönyv koncepciója nem igazodik az igényekhez. Másrészt baj van a tanulók szemléletével is: nem látják- világosan, hogy az óvónői DálváD milyen óriási szerepük van az anyanyelvi foglalkozásoknak, a szabatos, szép magyar beszédnek. Mert a kisgyermeket mindenekelőtt a jó példa erejével lehet nevelni. A példát pedig rövidesen — alig több, mint két év múlva — személyesen ők fogják szolgáltatni. Erre pedig már most alaposan fel kell készülniük, még akkor is, ha tudják: érettségi után (bár oklevelet kapnak) nem fejeződik be számukra a tanulás. Nyitva az út — s a megkérdezettek szinte kivétel nélkül élni is óhajtanak ezzel a lehetőséggel — a felsőfokú képzőn való tanulásra, A továbbtanulást annyira természetesnek tartják, hogy nem nééy. hanem hat évben számolnak. Nem azért, mert így csali beosztott óvónők lehetnek, többségük a várható státusszal egyáltalán nincs is tisztában (igaz, még a rendelet megszületése lg várat magára), egyszerűen óvónők akarnak lenni, hivatásukat nem úgy-ahogy, hanem magas szinten szeretnék művelni. Öra után kicsit elbeszélgettünk. Elmondták, hogy tulajdonképpen szerencsésnek érzik magukat, mivel a három- négyszeres túljelentkezés ellenére is sikerült bejutniuk a szakközépiskolába. Igaz, a magas óraszám, a 16 tantárgy tanulása elég nagy megterhelést jelent, de ezért bőven kárpótlást nyújtanak a gyakorlatok, az óvodások között eltöltött idő. örülnek annak is. hogy a hospitálásokat a megye egyik legjobban felszerelt óvodájában végezhetik, ahol tapasztalt, felkészült óvónők tartanak számukra bemutatókat, elemzéseket. így a gyakorlatban bizonyítva tanulják az elméletet. — Nagyon' fszeretnek a gye* rekek között lenni — mondta dr. Magyariné. — A kicsikkel való foglalkozás szinte felvillanyozza a lányokat. Ezért az óvónőképzésnek ezt a formáját nagyon jó felkészítésnek tartom. Ebből a szempontból pedig nem mindegy, hogy mikor találkoznak a gyerekekkel. Minél előbb, annál jobb. Halmos Ágnes nemcsak az órán volt aktív, most is ő viszi a szót: — Osztályközösségünk nagy hasznát látja annak, hogy határozott célt látunk ‘magunk előtt, tehát tudjuk, mire készülünk. Például az osztáiy-tea- délutánon saját rajzainkból kiállítást rendeztünk, amit zsűriztünk is. Jutalomként az első három helyezett osztályfőnöki dicséretben részesült, ami többet ért, mint egy könyv- jutalom. Különböző óvodáit patronálását is vállaltuk.. többek között a hogy eszi óvodáskorú nevelőotthont. Télapóra, karácsonyra játékokká; leptük meg a szülő nélkül nevelkedő állami gondozottakat. Kis bábukat, fahdíszeket is készítettünk számukra. Lelkesen, tudatosan készül- nek hivatásukra a „kis óvó nénik”, hogy ha kikerülnek, nyugodt lelkiismerettel állhas- samak a gyerekek és szülők elé. t. r> I Jabb védett területek a Duna—Tisza közén Újabb területeket nyilvánítottak védetté a Duna—Tisza közén, ahol nagy gbnddal őrzik a táj ritka növény- és állatvilágát, Eddig 720 hektárra terjesztették ki a védelmet, s még további ötszáz hektár terület védetté nyilvánítását sürgetik. A továbbiakban még kilenc ritka faunájú területet kell védelem alá vonni. Közülük különösen érdekes a tabdi erdő egyik mély fekvésű része, ahol 36 fajta vízi- és szárazföldi puhatestü él. Védelmet érdemel a Hercegszántó határában lévő karapancsai parkerdő Az új év első halászata
