Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

|ÉÉ 4< fi MAGAZIN * MAGAZIN * • - . ■ •■ . fi mMmüm. Á tigrisek éjfél előtt 5 perccel Film a Roman 0Y-ház bukásáról Valóságos tényeken alapszik az „Agónia" című játékfilm, amely az 1915—1916. évi Oroszországról és a Romarfov- dinasztia bukásáról szól. A filmet a MOSZFILM stúdió­ban forgatják; rendezője Elem Klimov. A film bemutatja, hogyan és miért jelent meg a cári udvarban a kalandor és intrikus Grigorij Raszputyin. „Azt a feladatot tűztük ma­gunk elé hogy filmvásznon elevenítsük fel az Oroszor­szágban akkor végbement történelmi eseményeket, ami­kor valamerínyi gazdasági és politikai konfliktus a végle­teiig? kiéleződött, amikor az önkényuralom már túlélte ön­magát, és a Romanov-ház a katasztrófa szélén állt” — kö­zölte Elem Klimov a sajtó képviselőivel. A filmben felhasználják egy régi filmhíradó kockáit is — ezt a híradót az első vi­lágháború frontjain, az éhe­ző falvakban, s azokban a városokban forgatták, ahol a munkások gyűléseket, tün­A szovjet sarkvidéken be­fejezték a TP—90 úszó trak­tor kipróbálását. A kétéltű gépeknek elsősorban az a rendeltetésük, hogy segítse­nek a favágókríak a folyókon és a tavakon a kitermelt fa úsztatására. A traktorújdon­ság azonban a murmanszki tengerészeknek is megtetszett. Kezdeményezésükre a gép két és fél hónapon át „tengeri gyakorlaton’’ vett részt a sarkvidéken. A rakományok partira szállításában a kétéltű traktor sikeresen helyettesí­tette a motorcsónakokat, s helytálltak a sekély, elmocsa- rasodott helyeken is. A mo­torcsónakok számára veszé­lyes jégtáblák sem jelentettek akadályt az úszó traktor szá­mára, amely 2—3 csomós szélsebesség esetén is bizton­ságosan szállította a rakomá­nyát. "(APN—KS) Autóval — liánhídon Az afrikaiak textilanyagot és kötelet készítenek, sört és gyógyitalt főznek a liánból, sőt a gyógyászatban is fel­használják. Elefántcsontparti Köztársaságban felépült Afri­ka legnagyobb, kb. száz mé­ter hosszúságú liánból fant hídja, amelyen autók is közlekednek. A liánhíd te­herbírása 50 tonna. A híd az ország egvik legfestődbb vidé­kén. a Tonkui-hegy lábánál épült; ez a vidék igen sok helyi és külföldi turistát vonz. A szakemberek véleménye szerint a liánhíd élettartama legalább tíz év. Hogyan készült a tv-film Leonardo életéről és művészetéről? Olasz—francia—spanyol koprodukció» filmet mutat­tak be (a magyar képernyőn is. A szerk.) az emberiség egyik legegyetemesebb lángel­méje, Leonardo da Vinci éle­téről és művészetéről. Az ötrészes tv-filmsorozatot két éven át forgatták az olasz re­neszánsz monumentális és látványos keretei, valós dísz­letei között, a lankás Tosca­na és Lombardia páratlanul szép tájain. Felvételeiben 100 színész és 500 statiszta vett részt. ' ..Ml A felvételeket komoly tu­dományos munkával készítet­ték elő: nemcsak Leonardo életrajzait kellett végigtanul­mányozni, hanem kortársai­nak töbt>-kevésbé megbízha­tó feljegyzéseit, valamint Leonardónak különböző kó­dexekben fennmaradt, nagy jelentőségű jegyzeteit. Nehéz volt a legendát a valóságtól különválasztani és a kor mű­vészeti világát is híven tük­röző filmsorozatot összeállíta­ni. Renato Castellarfi komoly, meggyőző erejű Leonardóra talált Philippe Leroy francia színművészben, aki elhihető- en ábrázolta a Mona Lisa fes­tőjét: a művészetet és a ter­mészettudományt forradal­masító reneszánsz-embert, az éjszakai órákban boncoló or­vost és a repülőgépet konst­ruáló mérnököt, aki nappal elegáns udvaronc volt. A rendező jelszava: sí tfon e verő, e ben trovato — ha nem is igaz, de mindeneset­re találó. Nemcsak igazság van a borban 400 aroma-alapanyag képezi a bor ízét Bár az ember nyelve el­képesztően sokfajta ízt képes érzékelni, megkülönböztetni, még a legrutinosabb borvizs­gáló szakértők sem tudják megállapítani a szőlőlében lévő összes aromaanyagot. Itt a modern: analitikai vegyészet siet segítségre. A landaui (NSZK) országos szőlőtermesz­tési kutatóintézetben az él­múlt évek során csaknem 400 különböző zamat-alapanyagot tudtak kimutatni gázkroma­tográfiai úton. Ezek a bornak az ízét meghatározó anyagok azonban az italnak csak pa­rányi részét, mindössze 0,2 százalékát teszik ki. Az aro­mavolumen több, mint 80 százalékát az amilalkohoi és a rózsaillat képezi. Hogy a borrtak alig, vagy egyáltalán nincs rózsaillata, ez a többi aromarészecskének köszönhe­tő. Ezeknek a felét a kuta­tóintézet munkatársai még nem tudták meghatározni. A másik fele jó tucatnyi alko­holból, észterből és számtalan egyéb anyagból áll. Az aromakutatás nem any- nyira a bor ízének a megha­tározására szolgál, illetve az ezt kiváltó tényezők tisztázá­sára, mint inkább a szőlőter­melés, az új szőlőfajták ki- tenyésztésének megjavítására. Manapság 20—25 esztendőbe kerül egy új szőlőfajnak a kinemesítése. Minden ilyen vállalkozás ki van téve an­nak a veszélynek, hogy az új szőlőtő nem hoz jó bort és az egész munka -hiábava­ló volt. Csak a kipróbálást kö­vető 15 év elmúltával lehet a szőlőből nagyobb mennyi­ségű musthoz jutni. A kuta­tóintézet eljárásával lehető­ség nyílik arra, hogy az új bor íztulajdonságait előre meg lehessen állapítani. A szőlő analízisével már 3—4 év múlva is meg lehet ha­tározni az újonnan kitermesz- fett bor ízét. holott a szőlő mustja ekkor még csak 80 aromaanyagot tartalmaz. A különböző aromaárnyalatokat élesztő hozzáadásával állítják elő. A kutatók ezért most azon fáradoznak, hogy meg­próbálják kifürkészni a fon­tos fajták karakterisztikus aromagrammáját, az új kite­nyésztett fajták pozitív és negatív eltéréseit, hogy ezál­tal befolyást tudjanak gyako­rolni a tenyésztési munkála­tok további menetére. KIRGIZ SOLYMÁSZ (Fotó TASZSZ—MTI— KS. — A. Klemenov felvétele) Kippling a tigrist tartotta az emberre nézve a legve­szedelmesebb vadállatnak. Egyik, 1912-ben kelj levelé­ben azt írta, hogy a rendelke­zésére álló információk sze­rint India erdőségeiben kö­rülbelül 80 ezer tigris éL 1935-ben azonban már nem egészen 40 ezer, 1969-ben pe­dig mindössze 4 ezer volt a sMmuk. Tavaly az erdészek 1800 tig­rist számoltak össze az indiai dzsungelekben. A zoológusok szerint a tigrisek sorsát úgy lehetne kifejezni, hogy „éjfél előtt 5 perccel” ... A maharadzsák speciáli­san idomított elefántokon ül­ve vadásztak a tigrisekre. A korunkbeli multimilliomosok jobban kedvelik a dzsippet vagy lánctalpas járműveket. Fényszórókat, távcsöves pus­kákat, sőt gránátvetővel ki­lőtt repeszbombákat is hasz­nálnak az értékes vad elejté­sére. De nem az ellenőrzés nél­küli vadászat az egyetlen ok; amely a kihalás küszöbére juttatta a tigriséket. Az el­múlt 15 év során az erdőir­tás egyre nagyobb méreteket öltött A dzsungelek átadják a helyet legelőknek, magas- feszültségű távvezetékeknek, bányaipari üzemeknek, autó- és vasútoknak Csökken az őzek, a vaddisznók, a vad­bivalyok száma. Az ökológiai mérleg már sok helyen fel­borult. Az a tény, hogy a dzsun­gelek királya, a tigris egyre gyakrabban támadja a parasz­tok nyájait és csordáit, köz­vetlen következménye annak, hogy az erdőségekben kihaló- félben vannak azok az álla­tok, amelyekkel a tigrisek táplálkoztak. Odáig fajult a dolog, hogy az éhes ragado­zók a falvakban még a sze­métgödröket is feltúrták Egyszóval, a tigrisek ma már ahhoz a 375 állatfajhoz Úszó traktor tartoznak, amelyet a telj.es ki­pusztulás veszélye fenyeget. Indiában éppen ezért 1973. tavasza óta mozgalom indult ezzel a jelszóval: „Mentsük meg tigriseinket!” A mozga­tom öt éven át fog tartani. Elsősorban is a tigriseket '„nemzetközi közkincsnek” — a törvény által védelmezett eleven értéknek nyilvánítot­ták. Kitűzték a feladatot, hogy nemcsak a megmaradt tigriseket kell megmenteni, hanem növelni kell a számu­kat is. Már nyolc védett terü­letet jelöltek ki, ahol tilos erdőt telepíteni, utat építeni, vadászni. A védett területe­ken egyúttal megkezdték a vaddisznók és a kis növény­evő állatok szaporítását is. Állami intézményt létesítettek a dzsungelek ellenőrzésére. Több nemzetközi szervezet kifejezésre juttatta, hogy részt kíván venni minden olyan in­tézkedés finanszírozásában, amelynek célja — Indosztán ritka faunájának megvédése. tetőseket és más megmozdu­lásokat rendeztek jogaik vé­delmében. A film bemutatja; hogyan használta ki Raszputyin a bonyolult helyzetet, hogyan befolyásolta a cári kormány bel- és külpolitikáját és ho­gyan avatkozott be még a hadműveletekbe is. Raszputyint Alekszei Petren­ko leningrádi színész fogja alakítani. Klimov rendezői elmondta,' hogy több filmet nézett meg Raszputyinról és a Romartov- ház bukásáról, — ezeket a filmeket külföldi filmesek for­gatták. Ezekre a filmesekre azonban, Klimov rendező vé­leménye szerint. „vagy az Oroszországban akkor végbe­ment eseményekről alkotott leegyszerűsített szemlélet, vagy pedig a történelmi tényeic szándékos elferdítése jellem­ző”. Az ^.Agónia” című film al­kotói a lehető legteljesebb hi­telességre törekedtek a té­nyek ábrázolásánál. Széles körben felhasználták az ar­chívumokból előkerült doku­mentumokat, az ideiglenes kormány rendkívüli vizsgáló^ bizottságának anyagait — ezek többek közötti a Raszputyin-^ üggyel is foglalkoznak —, sí szemtanúk emlékezéseit. A film szaktanácsadója Ju- rfj Poljakov, a neves törté­nész, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának level ér­ző tagja. , Félállásban Amikor » fiatal norvég há­zaspárnak Aud és Sveir* Fjellandnak kisfia született, gondban voltak, hogyan egyez­tessék össze szakmájukat a gyermekneveléssel. Egyikük sem kívánt lemondani árról, hogy dolgozzék Végül is Sve- innek az az ötlete támadt, hogy dolgozzanak mindketten félállásban és a nap másik részét — felváltva — szentel­jék a gyermeknek. A feleség, Aud Fjelland könnyen talált magának félállást, férje vi­szont. aki közgazdász volt, már nehezebben. Mindenütt elképedtek: egy férfi félál­lásban. gyermeknevelés mi­att?! A makacs Svein azon­ban végül is célhoz ért és jelenleg felváltva vezetik a háztartást és nevelik kisfiú-- kát Garázda majmok Dühöngő majmok mene­külésre kényszerítették két falu háromezer lakosát Ne­pálban. A Nepálban szent állatokként tisztelt ’ maj­mok Katmandutól mintegy 240 kilométerrel délkeletre lakott területekre törtek be, s óriási pusztítást végez­tek. Az állatok egyébként is évenként több millió rúpia értékű kárt szok­tak okozni a termésben. Rendkívül szaporák és na­gyon vadak. Mivel a la­kosság „az erő és bizalom isteneként” tiszteli és nem irtja őket, 1973 óta számuk tízszeresére növekedett. A nepáli kormány néhány év­vel ezelőtt orvosi■ kutatási célokra Európába akart • küldeni egy majomrako­mányt, az ország felhábo­rodott közvéleménye azon­ban megakadályozta az akciót. MAGAZIK * MAGAZIN * MAGAZIN

Next

/
Thumbnails
Contents