Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
i t r . Atomerőmű énül atomerőmű ugyanis sok hűtővizet kíván, amit csak a legnagyobb hazai folyónk tud biztosítani. Az is fontos szempont volt, hogy az értékes ipa- x'i objektum árvíztől védett helyen legyen, és környékén legalább három kilométeres sugarú körben ne legyen jelentős település. A nyílt terepre azért van szükség, hogy a széljárás az erőmű szellőzőkéményén kikerülő — egyébként megengedett mértékű — szeny- nyeződést is a magasabb légkörbe juttassa és felhígítsa. Talán kevesen tudják (és hiszik), hogy az atomerőművek lényegesen kisebb szeny- nyező hatással vannak a környezetre, mint a hagyományos erőművek. A lakosságnak tehát nem kell aggódnia, a radioaktív szennyeződés miatt. Természetesen ez nem csökkentheti a tervezők, az építők és az üzemeltetők felelősségét, hiszen a viszonylag csekély szennyeződés éppen a szigorú biztonsági előírásoknak, a gondos' üzemeltetésnek köszönhető. MENNYIBE KERÜL? Sokart adnak hangot azon aggodalmuknak, hogy az atomerőmű építése rendkívül drága. Kétségtelen tény, hogy ma még a hagyományos erőmű építésénél 30—40 százalékkal többe kerül egy-egy azonos kapacitású atomerőmű i itre- hozása. Ám az is igaz, hogy az atomerőműnek a hagyományosénál olcsóbb az üzemanyaga, így a megtermelt villamos energiája jóval kevesebbe kerül, mint például a hőerőműveké. Ugyanakkor az atomerőmű kéményei nem okádnak füstöt, elmarad a- tüzelőanyag szállításával kapcsolatos rengeteg ■ probléma, stb. Ma már alig van olyan ország, amely távlati fejlesztésében ne szánna komoly szerepet az atomenergiának. Különösen érvényes ez a fosszilis energiahordozókkal nem túl bőven ellátott országokra, mint amilyen Magyarország is. Hfíségnyilatkizat Biztosan hallottak már erről a gyakori megnyilatkozásról. A barátaim azt mondták, ami- kor egy közeli eset kapcsán szóba került, hogy jellegzetes és „üldözésre érdemes” szokásról van szó, amelynek formái változnak ugyan, de lényege ugyanaz. Vegyünk hát elő egy cikomyás példát, nem kell túl sokat kutatni utána. A középkorú férfi gondosan megfésülködött. megigazította nyakkendőjét, és bekopogtatott újdonsült főnöke ajtaján. >,Kedves főosztályvezető elvtárs! Engedd meg, hogy szerénységem is kifejezze őszinte örömét és tiszteletét abból az alkalomból, hogy évtizedek gyötrelmei után végre méltó ember került közéletünk e fontos és nagy felelősséggel •járó posztjára. Gratulálok. Otthon sokat beszélgettünk rólad, és képzeld. a feleségemnek is az volt a véleménye. hogy kiválóbb embert aligha találtak volna erre a beosztásra. Mondtam is neki: tudod szíyem, most végre megnyugszom, kiegyensúlyozott körülmények között fogok élni. Jókedvvel, felszabadultan adhatom maid képességeim legjavát. Elvégre nem mindegy, hogy ki áll a kor- mányrúdnál. nem igaz? Ne vedd udvarlásnak, kérlek, de mindig arra vágytam, hogy ,egy ilyen ember oldalán dolgozhassak a közösségért Még egyszer gratulálok, és bocsáss meg. hogy zavartalak. Bármire szükséged van. csak szólj. Biztosíthatlak: mindig és mindenben melletted leszek, számíthatsz rám,’1 A „dicső” férfiú hajlongva hátrált ki az irodából, és titokban megsimogatta a párnázott aitót. Az eset nem a múlt században játszódott le. nem a felszabadulás előtt, még csak nem is a múlt évben. A módszer egy kicsit — vagy nagyon? — utat keres magának életünkben. Tudom, a hűség- nyilatkozatot régebben talp- nyalásnak hívták, enyhébben szólva helyezkedésnek, ironikusan pedig bölcs előrelátásnak. Irodalma olyan gazdag, hogy szinte félve nyúlok ehhez a témához. Aggodalmamat A KGST egységes számítógép-rendszerében a Videoton kezdte meg a kis számítógépek sorozatgyártását. Bácskai László és Lctcnyei József üzemmérnökök ellenőrzik az R 10 számítógépet. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele “ KS) azonban legyűri az az izgalom' amelyet mai és javarészt közéleti változatai idéznek elő. Ugv érzem, beszélnünk kell róla. Ismereteim szerint mindig is két feltétel kellett ahhoz, hogy éljen és ter jedjen ez a dicséretesnek éppen nem mondható szokás. Az egyik az. hogy legyenek emberek, akik nem képességeikkel és a munkájukkal, hanem simulékony. hízelgő modorukkal, elvtelen dörgölöd zésükkel. ha úgy tetszik udvarlásukkal akarnak talpon maradni, vagy előrejutni. (Ezek rendszerint nem a tehetségesebbek.) A másik, hogy legyenek emberek, akik elviselik, eltűrik a hajbókolést, s később hiúságuk annyira kifejlődik. hogy már el is várják azt. S ha a társadalmi közeg olyan, hogy bár nem táplálja. el is ítéli, de mégis elnézi e gyakorlatot, akkor szocialista viszonyok között is terjedhet a hűségnyilatkozat-kultusz, a talpnyalás. Érdemes hát önvizsgálatot tartanunk. Igyekszünk-e kiirtani ezt á régről átszivárgót! nyavalyát? Teszünk-e valamit ellene? Miért termelődik újra bennünk? Elvárjuk-e. hogy közvetlen munkatársaink hűségnyilatkozatokra pazarolják energiájuk kát. vagy megelégszünk azzaB ha tisztességesen, . becsülettel dolgoznak? Miből ítéljük meg az embereket? És meddig hisszük, hogy a szavak, a nyilatkozatok, a hűségeskükj fejezik ki az együttműködés szándékát, és nem a cselekedet tek? Egy igazgató beiktatása után két évvel panaszolta, hogy az első napokban a műszaki és az irodai gárda minden tagja külőn-külön bement hozzá, és támogatásáról biztosította. Csak egy ember mulasztotta el a hűségnyilatkozatot, g az éppen a helyettese volt. Az nem tűnt föl neki, hogy a munkások közül senki sem kopogtatott be hozzá ilyen szándékkal, s az sem, hogy bár bizal-' matlánsággal vette körül a helyettesét. mégis1 ő támogatta® legőszintébben és leghatásosabban ä törekvéseit. Megkérdeztem egy politikai vezetőt: vannak-e a tarsolyában hasonló tapasztalatok? Sokáig beszélgettünk. Először a táviratokra emlékezett. Sokat kapott, amikor beiktatták Tudta, hogy a jókívánságok között vannak őszinték, barátiak. elvtársiak is. Tudta, hogy sokat a titkárnők küldtek, ez a megbízatásuk, főhökük talán nem is tudott róla. És meggyőződése szerint voltak számító hűségnyilatkozatok elég nagy számban. Ez később be is igazolódott. Csaknem mindig valamiféle érdek fűződik a hűségnyilatkozathoz. És rendszerint nem a vállalat, a gyár, az intézmény, a közösség érdeke. Mégis vannak, akik eltűrik, sőt élvezik. Pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy ha valaki azt mondja: „Tudod, veled mindig egyetértettünk, még akkor is. amikor nem volt egészen igazad”, akkor számítani lehet rá, előbb-utóbb benyújtják a „számlát”. Jó volna lemondani a hűségnyilatkozatokról! Mert kifacsar emberi jellemeket és értékeket és a szép szavak mindig kevesebbet mondanak a tetteknél. jávori béla Népújság 1974. január 5. Egy atomerőmű gépterme. A világ első energiatermelő atomerőművét két évtizeddel ezelőtt helyezték üzembe a Moszkva melletti Obnyinszk- ban. Teljesítménye 5 megawatt volt. Napjainkban már 35 000 MW a világon üzemelő atomerőművek kapacitása, ami az atomenergetika hatalmas karrierjét mutatja. Mindezt abból az alkalomból említettük meg, hogy hazánk is intenzíven hozzákezd első atomerőművének felépítéséhez Tolna megyében, Paks térségében. Az atomerőmű első 880 megawatt teljesítményű egysége 1980-ban kapcsolódik' be a magyar villamosenergiarendszerbe. További bővítéssel 1985-re az erőmű kapacitása eléri majd a 2000, a későbbiek során pedig a 4000 megawattot. Szakembereink úgy számolják, hogy országunk energiaigénye 1980-ban kb. 6500 MW lesz. BERUHÁZÁSELŐKÉSZÍTÉS De egyelőre még csak a kezdetnél tartunk. Pontosabban azoknak a beruházás- előkészítő munkálatoknak a folytatásánál, amelyek 1969- ben indultak meg. Eddig az erőmű és a Duna között tervezett hűtővíz-csatorna több mint fele készült el és az üzemi terület földfeltöltésének nagy része. Kisebb mértékben épültek meg a beruházási műveletekhez szükséges vízhálózat. villamos hálózat, bekötő út, stb. A helyszínen dolgozók részére néhány felvonulási jellegű szállásépületet emeltek. A most következő feladatok már jóval nagyobbak. Gyors ütemben ezer, majd az üzemviteli dolgozók részére 520 lakás falait „húzzák fel” (az építők majdani elvonulása után ezek a lakások is az erőmű dolgozóié lesznek.) Az A szekszárdi Vasipari Vállalat felvesz motoros jogosítvánnyal rendelkező férfi munkaerőt HIVATALSEGÉD munkakörbe. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportjánál, Szekszárd, Keselyűs! út 6. atomerőmű teljes kiépülésével Paks mintegy 20 ezer lakosú településsé fejlődik! Nem véletlen, hogy mindenekelőtt az úthálózat kiépítésének befejezését tervezik: a következő évek során csaknem 1 millió tonna (!) anyagot kell a helyszínre szállítani. Az atomerőmű berendezéseit a Szovjetunió szállítja számunkra. Ugyanő vállalta az atomerőmű személyzetének kiképzését is. Az- építés és a szerelés feladata a magyar szakemberekre vár, amihez pontos munkára, a technológiai fegyelem maradéktalan betartására lesz szükség. REAKTOR-» VÁLASZTÉK” Az atomerőmű „szíve” a nyomott-vizes termikus reaktor lesz. 440 megawattos blokkokból fog felépülni az erőmű. A termikus reaktorokban a maghasadást ún. termikus neutronok váltják ki. Minthogy a hasadásnál gyors neutronok keletkeznek, a termikus reaktorokban gondoskodni kell a neutronok energiájának csökkentéséről. Ezt a feladatot a lassító közeg, a moderátor látja el. Az üzemanyag dúsítása, a moderátorok anyaga, a hűtőközeg anyaga és halmazállapota, a szerkezeti anyagok kiválasztása, stb. sokféle változatra ad lehetőséget a reaktorok kialakítása terén. Mint említettük, a paksi atomerőmű nyomott vizes (PWR, illetve szovjet jelölés szerint WER) reaktorokkal fog üzemelni. A világ jelenlegi atomerőműveinek egynegyedében vannak ilyen típusú reaktorok, de a jövő — a következő 10—20 év — kétségtelenül ezeké. Csupán a teljesség kedvéért említjük meg a grafit- moderátoros gázhűtésű reaktorokat, amelyeket különösen Anglia favorizál. A nehézvizes reaktorok (HWR) ma tnár kevéssé elterjedtek. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint negyedszázad múlva az ún. gyorsreaktorok „felfutására” lehet számítani. A bonyolultabb felépítésű, de jóval gazdaságosabb üzemű gyorsreaktorok hűtőközegeként csak nagy rendszámú anyagok (pl. folyékony fémek) jöhetnek számításba. A század- fordulóra az atomerőművek 40—50 százaléka gyorsreaktorokkal fog hőt, illetve áramot termelni. MIÉRT ÉPPEN PAKSON? Első atomerőművünk helykiválasztása a legnagyobb körültekintéssel történt. A paksi területet leginkább a Duna közelsége tette alkalmassá atomerőmű telepítésére. Az i
