Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
r A védői jogokról, az új büntetőeljárásról Beszélgetés dr, Sarlós Lászlóval, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnökével Január elseiével lépett ha. tályba a büntetőeljárásról szóló új törvény. Tartalma közelről és előnyösen — érinti az ügyvédi kart is. ezért jelentőségéről dr. Sarlós Lászlót. a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnökét kértük eszmecserére. — Hazánkban a törvényes- sée fejlődésével együtt növekedett az ügyvédség szerepének jelentősége annyira, hogy napjainkra az ügyvédi tevékenység az igazságszolgáltatás szerves részévé vált. — mondotta elöljáróban dr. Sarlós I-ászló. — Az új törvény jogpolitikai célkitűzései között ugyanis az eljárás egyszerűsítésével egyidejűleg alapvető fontosságú a törvényességnek és az állampolgári jogok védelmének erősítése, az utóbbi érdekében pedig az eljárásban résztvevő személyek jogainak bővítése, a törvényességi garanciák szilárdítása. A terhelt védelemhez való jogának alapvető tartozéka, hogy érdekében a büntetőeljárás során védőügyvéd járhasson, el. Az új törvény ezt az eljárás valamennyi szakában lehetővé teszi. A védő kötelességeinek és tógáinak pontos meghatározásánál a jogalkotó abból indult ki. hogy noha n védő a terhelt érdekeit képviseli a mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények feltárásának elősegítésével, végső soron a társadalom érdekét szolgálja. Ez a munka mind a nyomozó hatóságnak, mind a bíróságnak segítséget nyújt a körülmények megnyugtató tisztázásához. — Meggyőződésünk, hogy az ügyvédi kar él a nagyobb lehetőségekkel, ezeken belül az iratok korai megtekintésének jogával. Az ön véleménye szerint, mi a legfőbb új, amit ebben hozott a törvény? — A régi törvény szerint a védő az ügy iratait csak a nyomozás befejezése után tekinthette meg, a nyomozás során csak akkor ha (az eljáró hatóság megítélése szerint) ez a nyomozás sikerét nem veszélyeztette. Az új eljárásban a gyanúsítottnak az alapos gyanú közlését követően mindvégig biztosítani kell a védelemhez való jogát. Ekként a védőnek lehetőséget kell kapnia arra. hogy a gyanúsított érdekében minden törvényes védekezési eszközt felhasználjon, a védekezés valamennyi törvényes módjáról tájékoztassa védencét. '— Mindez, letmunkával bizonyára, többjár... — Az ügyvédi munka minősége. természetesen, nem független. a reá fordított időtől. A szocialista igazságszolgáltatás következetesen törekszik arra, hogy a jogi szaktudományoktól fii crcro+i o-n c-7 ci prrf és-ekHen a A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat gyönki gyáregysége — azonnali belépésre — felvételre keres gyakorlattal rendelkező tehergépkocsi-vezetőt. Budapesti vezetési gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezéseket személyesen vagy írásban várj'uk. (90) nyomozó hatóság, a bíróság a legjártasabb szakemberek, testületek véleményére támasz- kodhassék. Ennek a törekvésnek támogatója, hogy számos nyomozási cselekménynél lehetővé kell tenni a védő számára a jelenlétet, így — például — a szakértő meghallgatásánál. a szemlénél, a felismerésre bemutatásnál. hogy indítványokat terjeszthessen elő. észrevételeket tehessen. A ^ nyomozási cselekmények Időpontjáról úgy kell értesülnie a védőnek, hogy megjelenhessen. Ha a felderítés hatékonysága, a nyomozás dinamizmusa követeli, az értesítés mellőzhető, mivel a késedelem veszéllyel járhat. A törvény által megkívánt célt azonban nem lehetne elérni, ha a nyomozó hatóságok — történetesen — a kellő megfontolás nélkül mellőznék a védő értesítését. A törvény indokolása rámutat, hogy az értesítés mellőzésére vonatkozó lehetőséget _ megszorítóén kell értelmezni. Az úi törvény hangot ad annak, hogy a törvényességi garanciák teljesítése megkövetelhető a nyomozó hatóságtól is. Ilyen fontos garancia például, hogy az ügyvéd a gyanúsított első kihallgatása után már valamennyi többi kihallgatáson jelen lehet, hogy indítványozhatja kérdések feltevését. Ez a lehetőség az eljárásnak bírói szakban történő folytatását is lerövidítheti, mivel a bíróság elé több bizonyíték kerül. — Milyen formaságok között érintkezhet az ügyvéd védencével? — Az előzetes letartóztatott az első kihallgatást követően szóban ellenőrzés nélkül, írásban viszont ellenőrzéssel érintkezhet. A hatóság kötelessége. hogy biztosítsa ehhez a szükséges feltételeket. Mivel az eszmecserék ideién is gondoskodni kell arról, hogy a letartóztatott ne szökhessék meg, másban, vagy magában ne tehessen kárt, őrzése elengedhetetlen. A felügyelő személynek (őrnek) azonban úgy kelj elhelyezkednie, hogy ne hallgathassa a védő és a gyanúsított beszélgetését. “* . A törvényt először ismertető, rövid közleményekből egyesek arra következtet- ttk, hogy az új eljárásjog nem annyira a becsületes társadalom, mint inkább a bűnözök javára szolgál. Bár a valóság más, kérjük, foglalkozzék ezzel a feltételezésSCI) Ä feltételezés félreértésen alapszik. Az ártatlanság vélelme nem azt. jelenti; hogy súlyosabb bűncse1 ekmény elkövetésével gyanúsított személyeket nem szabad őrizetbe venni, előzetes letartóztatásba helyezni. Szabad, sőt kell. A törvény — továbbá — kötelezően előírja, hogy alapos gva- nu esetén meg kell indítani az eljárást. A nyomozó hatóságnak ugyan korábban is kötelessége volt az enyhítő körülmények feltárása a bűnösséget bizonyító és a súlyosbító körülmények mellett; az előbbi- , ^'Merítése azonban főként védői feladat volt. és maradt. Nagyon hangsúlyozom hogy a védő szerepe elsősorban szolgálati szerep. Az eljárásjogi garanciák rendszerében a. maga helyén van a védői munka. Az ügyvédnek az a feladata, hogy jogsegélyt nyújtson a gyanúsítottnak (vádlottnak), s hogy ezen belül felvilágosítsa törvényes jogairól. A védő soha. semmiképpen sem segítheti a bűnt. Az ügyvédnek nem az a dolga, hogy n nyomozó hatóság, a bíróság félrevezetésével a bűn elkövetőiét immorális módon megszabadítsa a büntetéstől. Aki figyelemmel olvassa a bírósági tudósításokat- találkozhat efféle befejezéssel ; „A vádhatóság képviselője tudomásul vette az ítéletet, az elítélt felmentésért, a védő enyhítésért fellebbezett.” Ezekben az esetekben a yédő is fellebbezhetett volna felmentésért. Annak, hogy nem tette, egyetlen - oka van: a védő előtt védence bűnössége nem volt kétséges. Az újonnan hatályba lépett törvény végső célja a szocialista törvényesség szilárdítása, ami egyetemes érdeke a társadalomnak, tehát azon belül a védői karnak is, — mondotta dr. Sarlós László, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke B. Z. Tolna megye történetének olvasókönyve A megyei történeti, hely- történeti oktatásnak régóta „hiánycikke” egy megfelelő gyűjtemény, mely korabeli szemelvények bemutatásával érzékeltetné a megye múltját. A megyei levéltár munkatársainak bevonásával, továbbá más szakemberek részvételé, vei munkaközösség dolgozik a hiány pótlásán. A két kötetre tervezett munka első kötete a tervek szerint még az idén megjelenik, és a honfoglalás- lói a szabadságharcig terjedő fejezeteket ölel fel. Minden fejezetet rövid, a kort jellemző tanulmány vezet be, majd eredeti dokumentumok következnek. A második kötet az 1848— 49-es szabadságharctól 1948. ig terjedő évszázaddal foglalkozik majd öt fejezetben. A Közúti Gépelláíó Vállalat dél-dunántúli bázisa Tamásiban Tamásilian korszerű vidéki ipartelepet hozott létre a Közúti Gépellátó Vállalat. Á vállalat első számú gyáregysége Budapest XX. kerületében, Soroksáron, II. számú gyáregysége Cegléden található, ezenkívül telepei vannak Pécsett. Veszprémben, Balassagyarmaton, Egerben. Nyíregyházám és Makófi; a fővárosban tervező- és fejlesztőirodával is rendelkezik. Milyen céllal, és hogyan valósult meg a vállalat új tamási telepe? — erről kértünk tájékoztatást Szőke Antaltól, a Közúti Gépellátó Vállalat igazgatójától. — A vállalót a tamási telepet, mint dél-dunántüli bázist hozta létre az ipar kitelepítésére vonatkozó gazdasági bizottsági határozat alapján, melynek során a vállalatnak a Budapest, XIV. kerületi Jerney utcában lévő telepét meg kellett szüntetnie, s annak pótlás-ara és feladatainak részbeni elvégzésére épült a tamási új telep, kereken 30 millió forint költséggel. Gépi berendezései még további fejlesztést igé- nyelnek, a szükséges gépeket a következő években. ahogy erre fejlesztési alapunk lehetőséget ad. szerezzük be. A gyártást két csarnokban végezzük. Az egyik csarnok két darupályával és két darab öttonnás daruval van felszerelve. alapterülete ezer négyzetméternyi. A másik csarnok részben gépi darabolásra, kisebb szerkezetek gyártására készült, hatszáz négyzetméter az alapterülete. A központi csarnokhoz minden igényt kielégítő szociális épületek, irodák és raktárak csatlakoznak. — Az új telepnek harmincezer négyzetméternyi a teljes területe, beépítettsége 11 százalékos. tehát adott a további fejlesztés lehetősége. — Mit gyártanak a tamási üzemben? — Az új telepen már 19731 utolsó negyedében megkezdték a munkát (október M-a ■< volt a hivatalos, átadás). s acélszerkezeteket készítenek i egy kisebb emelőberendezt s acélszerkezetének, a közlekedési vállalatok részére többször is felhasználható, úgynevezett modulbarakk-alkatrészek és a korszerű utakon látható és alkalmazott hullámlemezes kerékvetők gyártását végzi a telep. Ezek a beindítás egyszerű munkái. 1974. első negyedévében a Reiser-kazánolc sorozatgyártása kezdődik Tamásiban. Arra törekszünk, hogy a telepnek két-hárojm, fő- terméke legyen. — Hány dolgozót foglalkozó tat a tamási telep? — Jelenleg harmincat, s az év végéig hárommillió forint termelési értéket állított elő. 1974-ben a létszámot az első félévben 60—70 főre, a második félévben 100—110 főre kívánjuk növelni, és árbevéte'i tervét évi húsz-huszonöt millió forint körül határozzuk meg. — Más tervekről is hallhatnánk' valamit? — Rövidesen eldöntésre kerül, hogy a fent felsoroltakon kívül, a KPM útprogram kivitelezéséhez szükséges útépítő gépekhez, ezek fő egységeiből mit gyártunk maid a tamási telepen. Egyrészt a telep adottságaiból, másrészt a vál* lalat iránti igényekből adódóan. a tamási telep erőteljesebben bekapcsolódik a kö:z- útigép-gyártásba, mert az elkövetkező esztendőkben és különösen az ötödik ötéves terv időszakában vállalatunk út- építőgép-gyártása a jelenleginek másfél-kétszeresére növekszik — közölte befejezésül Szőke Antal vállalati igazgató. BALLABÄS LÁSZLÓ Tíz előadás, 6 kirándulás a szekszárdi várostörténeti klub 1973-as programjában Kevesen tudják, hogy a szekszárdi várostor téneti klub, munkamódszere szerint, az or_ szágban egyedüli. Sehol egyebütt nem kapcsolják össze a múlt emlékeinek feltárását, megismerését a ma eredményeinek megfigyelésével, elismerő tudomásulvételével. Érdekes továbbá, hogy a klub — melynek tagsága kevés kivétellel túl van a nyugdíj- korhatáron — egy vetélkedőnek köszönheti létrejöttét. A dátum: 1970. május 28. Az előzmények: a levéltár illetékeseinek szerencsés gondolata, akik az akkor folyó megyei (Szekszárd—Dombóvár) és megyék közötti (Tolna—Somogy) vetélkedők anyaggyűjtését idős helybeliekre is kiterjesztették. A jó értelemben vett lokálpatrióta-érdeklődés hatalmas volt, és azóta is tart. Egy-egy foglalkozáson átlagosan ötve- nen vesznek részt és a művelődési központ autóbusza min_ den kirándulás alkalmával megtelik. K. Balog Jánostól, a megyei levéltár vezetőjétől, a klub szellemi irányítójától, valamint Kisasszondy Éva levéltárostól, klubtitkártól érdeklődtünk a tavalyi előadásokról, _— A Petőfi Tolna megyében című film. Kiss István alkotása megtekintésével kezdődött, — mondották. — A következő alkalommal Bakonyi József Kossuth-díjas tartott értékes előadást a hazai vörösbortermesztésről. különös tekin. tettel a szekszárdi helyzetre és az itt elkövetett telepítési hi_ bákra is. Nagy érdeklődés előzte meg és fogadta Császár József városi tanácselnök látogatását, aki iférdezz-felelek formában tájékoztatta a tagokat a város fejlődéséről. Bárd Flórián a megyei . cigánykérdésről, dr. Rosner Gyula a megyebeli Attila-korabeli régészeti leletekről, Sipter Géza. né a Szekszárdi Nyomda történetéről, Csányi László Egyed Antalról. Andrásfalvy Bertalan a Duna-ártéri gazdálkodás múltjáról tartott előadást. Dr. Szilágyi Mihály előadása Szek- szárddal és a Képes Krónikával foglalkozott, dr. Vadps Fe_ renc pedig a rpegyeszerte folyó helynévgyűjtésről számolt be. Szép sikert aratott a levéltár által összeállított és a múzeumban kiállított 35 tabló, mely a megye 1848—49-es múltját ismertette. — A kirándulások? — Petőfi nyomában, jártunk Kiskőrösön. Megtekintettük a Sió-toroknál folyó építkezést, ellátogattunk Szentendrére. Visegrádra, Esztergomba, majd egy külön túra keretében a megyebeli várakat jártuk végig, dr. Pataki József két alkalommal szekszárdi városnéző sétát vezetett. — Az idei év tervei? — Még csak nagy vonalakban alakultak ki. Január 9-én Bogár István tart előadást: A Tolna megyei székelyek címmel. Előadást tervezünk a hazai polgári demokratikus forradalom ötvenötödik évfordulója alkalmából. Egy másikat a szekszárdi helynévgyűjtésnek szentelünk. Sor kerül Beszédes József, a Sió-szabályozó nagy magyar mérnök, és Hegedűs Gyula munkásságának ismertetésére, továbbá egyre, mely a céhekkel foglalkozik majd. Tervezünk egy vidám farsangi borversenyt is. Az idei év négy autóbuszos kirándulását Szigetvárnak, a balatoni várak bejárásának, Veszprémnek és Pannonhalmának, továbbá Szeged városának szenteljük. — Többször szóba került már. lapunkban is. hogy a klub tiszteletre méltó eleven. ségű és érdeklődő tagságának átlagos életkora magas. Egyáltalán nincs a fiatalokban ilyen jellegű érdeklődés, vagy csak nehéz felébreszteni? — Meghívásainkra általában csak a városi történelemtanárok nem adnak választ, így az érdeklődés felkeltésének az általuk biztosítható módszere egyelőre elzárt előttünk. Az a tervünk, melyet a Garay Gimnázium igazgatójával már megtárgyaltunk, hogy a klubtól függetlenül, azzal csak részben közös programokat szervezve, megkísérlünk létrehozni egy hasonló jellegű együttest az iskola mellett, de azon kívül. Érdeklődés van, ezt a mostanában lejáró határ_ idejű Művelődésügyi Minisztérium által meghirdetett hely. történeti pályázat sikere is bizonyítani látszik. O. I,
