Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
r \ Szocialista brigádvezetoh megyei fóruma, 197S Kérdések és Tálaszok Milyen irányú a megye iparfejlesztése? — Lesz-e gázvezeték? — Hogyan lehet munkásból vezető ? — Kevés a hegesztő szakmunkás December 21-én, mint arról beszámoltunk, volt a szociális, ta brigádvezetők megyei fóruma, amelyen Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke válaszolt a brigádvezetők hatvan- három kérdésére. A tudósításban annak idején csak érintet, tűk a kérdéseket és ígéretet tettünk arra, hogy a kérdések és válaszok részletes ismertetésére visszatérünk. „Kérdések és válaszok” címmel december 28-i számunkban már közöltünk egy ilyen összeállítást. Most folytatjuk a kérdések és válaszok közlését, — Milyen irányban halad a megye iparfejlesztése? Milyen a foglalkoztatottság mértéke? Van-e felesleges munkaerő? — Megyénk iparának fejlődését elemezve megállapítható, hogy a felszabadulás óta — különösen a második ötéves terv indulásától, a megyei és központi párthatározatokat, ál. lásfoglalásokat követően — je. lentős fejlődés következett be. A második ötéves tervben megindult céltudatos iparfejlesztés a következő öt évben még nagyobb mértékűvé vált. f Ennek következtében a megyében megvalósított ipari beruházások értéke csaknem kétszeresére emelkedett. Ez a folyamat tovább tartott a negyedik ötéves terv első három évében is. hiszen az 1971—73- as években többet fordított a megye ipari beruházásokra, mint a megelőző ötéves terv- ciklusban. A 12 év alatt megvalósult több mint 3 milliárd forint értékű ipari beruházás elősegítette a megye ipari állóalapjainak a bővítését, új ipari munkahelyek számának és ezzel az ipari kapacitások növelését. — A beruházások az ipari kapacitások bővülésére két . irányban hatottak: — a meglévő hagyományokkal rendelkező üzemek korszerűsítésével, bővítésével segítették az ipar területi és szervezeti koncentrációját, — az új üzemek telepítésé, vei hozzájárultak az iparral nem, vagy kevésbé rendelkező centrumtelepülések iparfejlesztéséhez és ezzel a termelőerők megyén belüli arányosabb elosztásához. — A megye szocialista iparában a foglalkozatottak száma 1960—72 években több mint 15 000 fővel nőtt. Az iparfejlesztés a megye gazdasági szerkezetében lényeges változásokat hozott. Ez elsősorban a foglalkoztatottság struktúrájában mutatkozott meg. A településhálózat-fejlesztési tervnek és elveknek megfelelően, azzal összhangban, az ötödik ötéves tervben is folytatni kívánjuk á megye iparfejlesztését. Ezt az ipari beruházások az elkövetkezendő években is kettős funkciójukkal: az új üzemek telepítésével, a meglévők korszerűsítésével szolgálhatják. — 1970-ben az aktív keresőknek a lakónépességhez viszonyított aránya 48,3 százalék volt. Ez megközelítette a 48,5 százalékos országos átlagot. Jelenleg ez az arány megyénk, ben már mintegy 49 százalék, a tervidőszak végére pedig várhatóan eléri az ötvenet. Ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy a negyedik öt. éves tervidőszak végére gyakorlatilag a teljesnek mondható foglalkoztatottsági szintet megközelítsük. — Megyénk munkaerő-hely. zetére jelenleg az egyensúly a jellemző. Ugyanakkor a mo.. zőgaadaság további fejlesztésévei csökken a mezőgazdaság munkaigénye, ezért főként a munkaképes korba lépők számára további új, elsősorban ipari munkahelyeket kell léte. sí ten i. — A távlati tervben szerepel-e gázvezeték . kiépítése? — A tervező szervek által készített tanulmányokban sze. repel olyan elképzelés, hogy Tolna megyét is érinti a földgázvezeték. . Erre vonatkozó konkrét terv azonban jelenleg még nincs.. ' — Sok probléma van Tolna közellátásival. Milyen javulás várható? (Üzlethálózat fejlesztése, jobb ellátása, sütőipari problémák). — 1970-ben a helyi ÁFÉSZ, a MÉSZÖV támogatásával egy körülbelül 1400 négyzetméteres iparcikk-áruházat • tervezett. Időközben a beruházási szabályok szigorítása, az építőipari árváltozások stb. miatt, újból felülvizsgálták az áruház lét- jogosultságát., Tekintettek arra, hogy Tolna a településhálózatfejlesztési terv szerint a szekszárdi aglomeráció része lesz, így egy iparcikkáruház létesítése jelenleg nem lenne a már meglévő, szaküzlet-háló- zattal együtt gazdaságos. A Szekszárdra tervezett szövetkezeti. iparcikkáruház, a házhoz szállítás széles körű kjter. jesztésével jobban el tudja, látni a tolnaiakat is.- mint a tervezett kis alapterületű iparcikkáruház. —; Egy ‘ nagy óbb méretű ABC-áruháznák a létjogosultsága máris megvan, de sem a helyi ÁFÉSZ,- sem a Tolna megyei Népbolt Vállalat nem tudja ennek a megépítését elkezdeni a jelen tervidőszakban. A következő tervidőszakban állami vagy megyei támogatással tervezünk egy 600 —800 négyzetméteres ABC. áruházát. Addig is kisebb bővítésekkel és korszerusitesek. kel kell a hálózati problémákon enyhíteni. A sütőipari termékellátáson bizonyára javít az átépített, korszerűbb mözsi sütőüzem. — Milyen úton lehet, munkásokat kiemelni és a vezetésbe bevonni? Van-e erre elképzelés? — A tanácsi iparvállalatoknál a középvezetők képzése folyamatban van. Ezeken munkások is részt vesznek. A munkások közül többen vesznek részt levelező vagy esti oktatási formában a középiskolai képzésben. Az így szerzett szakmai végzettség is lehetőséget adhat arra, hogy munkásokat kiemeljenek és vezetőknek kinevezzenek. — Központi intézkedés történt 1973-ban arra, hogy az alkalmas munkásokat a közép, iskolát helyettesítő tanfolyam után az egyetemre küldjenek. E korlátozott lehetőségben várhatóan csak a nagyobb állami vállalatok néhány rátermett munkása részesíthető. Megyénkben ilyen lehetőségről ; egyelőre nem tudunk. — Kevés a hegesztő szakmunkás. Hegesztőszakmában nem folyik iparitanuló-képzés. Mikorra várható a képzés beindulása? — Megyénkben hegesztőszakmában az 1972-.—73-as tan. évben 29, az 1973—74-es tanévben 52 fő tanul. A tanuló- képzés 1970. óta elsősorban Szekszárdon és Tamásiban folyt. Az igények1 az építőipar területéről, valamint az újonnan idetelepült vállalatok részéről jelentkeztek. Az 1974— 75-ös tanévre 54 fiatalt kell beiskolázni hegesztőszakra. A képzés helye is bővült. Dombóváron is van hegesztőképzés. A nagyobb arányú beiß, kolázást akadályozza, hogy ke. vés a jelentkező e szakmára. A jövendő anyák és az új nemzedék egészségének védelmében Ismeretes, hogy a népesedés- politikáról szóló kormányhatározat végrehajtása már kezdeti fokon is számos gazdaságpolitikai és egészségpolitikai intézkedést igényelt. All ez a megállapítás a terhességmegszakítási eljárás rendszerének szabályozására is és bár a kormányhatározat humanizmusa, emberközpontúsága a terhességmegszakítás új rendjének megfogalmazásában is kifejezésre jutott, sokan küszködnek még tájékozatlansággal. Megjegyezzük, hogy azoknak a száma sem kevés, akik a szigorítás mögött ma még nem látják a célt, azt nevezetesen, hogy a rendelkezések jogszabályba foglaltan a jövendő anyák és a születendő új nemzedék egészségét hivatottak szolgálni. Országszerte, így megyénkben is megtörténtek a szükséges lépések annak ércekében, hogy ez év küszöbén készen álljanak a terhességmegszakítás kérelmében döntő első és másodfokú, azaz fellebbviteli bizottságok. A jogszabály szerint a bizottságokat államigazgatási egységenként kellett megszervezni. Megyénkben így a lakosság számától' függően alakultak meg városonként és járásonként az első fokú bizottságok hároméves időtartamra. E bizottságok három tagból állnak, elnökeiket és tágjaikat az illetékes tanácsok elnökei bízták meg az egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek javaslatára. A bizottságok elnökei orvosok, tagjoi pedig védőnők, illetve jogi, szociálpolitikai munkakörben jártas Személyek. Az első és másodfokú bizottságok szükség szerint, de legalább hetenként kétszer tartanak ülést. Illetve a másodfokú bizottság hetenként egyszer ülésezik, a másik alkalommal pedig a bizottság elnöke tart fogadóórát azok számára, akiknek kérelmét a jogszabályba foglaltak szerint egyszemélyben is eldöntheti. Napközikről — téli szünet ürügyén Vannak, akik kézlegyintéssel reagálnák a fáradtságról, kimerültségről panaszkodó diákra. Értetlenül teszik fel a kérdést, „miben fáradsz el- hiszen csák tanulnod kell?” Nos. e nézetek tévességének bebizonyításához nem szükséges érveket sorakoztatni. Köztudott, hogy a tanulás1 szellemi igénybevétel, s mi sem természetesebb. hogy egv idő után fáradtságot, kimerültséget eredményez. A tanítási szünetek többek között éppen azt a célt is szolgálják, hogy á rendszeres szellemi munkát végző diák a várva-várt napok alatt kipihenhesse masát. s megújult erővel rugaszkodjék a további tanulásnak. Természetesen, a vakáció adta lehetőségek nem vonatkoznak . egyaránt valamennyi diákra. Jó néhányan vannak olyanok, akik szüleik elfoglaltsága miatt a szünidő napjait is kénytelenek az iskola falai között, pedagógusok felügyelete mellett eltölteni. Fontos kérdés mindnyájunk számára. hogy az iskola vajon eleget tesz-e a megváltozott igényeknek, s biztosítani tud- ia-e a játékhoz. pihenéshez, kikapcsolódáshoz szükséges feltételeket? A téli szünet alatt Szekszárd valamennyi általános iskolájában működtek a ott"'bok. Először Pető C "t a- i -es számú Általános Iskola igazgatóját kerestük fel kérdéseinkkel. Tőle tudtuk meg, hogv a téli szünetben a 240 napközis közül több mint harmincán igénylik nap mint nap a pedagógusok felügyeletét, s töltik a vakáció jelentős részét az iskolában. Milyen programot biztosítanak a gyerekeknek? Nos. igen kedvező hatása van annak, hogy négy év óta az első félév már decemberben lezárul. Ebből adódik az is. hogy a gyerekeknek nem kell különféle korrepetálásra járniuk, s nincs házi feladat, így tehát tanulniuk sem kell a szünetben. Az 1-es számú általános iskolában igen sok játék áll a gyerekek rendelkezésére, de ugyanez mondható el a megyeszékhely más általános iskoláira is. Ezenkívül pedig a gyerekek szórakoztatására sok szellemi vetélkedőt, fej törő játékot szerveznek a pedagógusok. Ezenkívül pedig az iskolában televízió is áll a gyerekek rendelkezésére, amelynek szünidei adásait nézhetik a napközisek. A Garay János Általános Iskoláról elmondottak vonatkoznak a 2-es. 3-as és 4-es számú Általános Iskolára is. Az előbb említett három intézményben összesen mip*p',v száz pverek tölti a szünidő napjait napköziben. A szünidei programok ösz- s'.eál Irtásában igen jelentős segítséget nyújt immár második esztendeje a Babits Mihály megyéi művelődési központ is. Jól bevált gyakorlat. — s ezt a gyerekek tanúsítják —. hogy a tanítási szünetekben gyermek- foglalkozásokat szerveznek, a napközisek számára. A művelődési ház sajátos adottságai miatt lényegesen színesebb programot tud biztosítani az iskolákénál. Persze, a gyerekekre felügyelő pedagógusok mindehhez hozzáteszik azt is, hogy a jövőben igen hasznos lenne, ha a művelődési központ még több olyan programot biztosítana a gyerekeknek, amelyekre felszereltsége, technikai berendezései alkalmassá teszik. Mit igényelnek a pedagógusok? Elsősorban azt, hogy szervezzenek bábelőadásokat. annál is inkább, mivel a napközisek döntő többsége av. alsóbb osztályok tanulója. Ezenkívül pedig nem ártana az sem, ha a gyerekek gyakrabban ülhetnének mozivászon elé. és a diafilmek mellett, mozgófitmeket is láthatnának. _ Végé a téli szünetnek. Az iskolák általában jó feltételeket teremtettek a gyerekeknek a pihenésre. kikapcsolódásra egyaránt. De máris fontolgatják a pedagógusok hogyan lehetne még többet, még jobbat nyújtani a napköziseknek — a tavaszi szünetben— vi — A másodfokú bizottságnak öl tagja van, és további három póttagja arra az eshetőségre számítva, hogy a bizottsági tagok közül valaki nem tud jelen lenni az esedékes fellebbviteli bizottsági ülésen. A terhességmegszakítás új rendjének szigorító kritériumait már ismerjük, a napilapok, a rádió, televízió hosszan beszéltek ezekről. Sőt, mind több népszerű kiadvány segíti a tájékozó.' dást. Most, midőn arról informál, juk olvasóinkat, hogy tegnap Szék. szárdon megtartotta első ülését a megyei másodfokú bizottság dr. Erdősi Mária felülvizsgáló főorvos elnökletével, inkább arról adunk tájékoztatót, melyek azok az eljárási szabályok, amelyekre figyelniök keli az érdekelteknek. A terhességmegszakításra váf. tozatlanul a (terhes nő kérelme, illetve az első vagy másodfokú bizottság döntése alapján kerülhet sor, A nő, aki terhesnek érzi magát, a lakóhelye szerint illetékes egészségügyi intézménytől kérheti terhessége megállapítását. Itt szerezheti be a „Terhességmegszakítós elbírálási lap"-ot is, amit az első fokú bizottsághoz kell benyújtania — személyesen, A bizottságok a benyújtott kérelmeket kötelesek legközelebb? ülésükön megtárgyalni. Ezeken üléseken a tagokon, az elnökön és a kérelmezőn kívü? más nem lehet jelen. A bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének a szavazató a döntő. Ha az elnök környezet- tanulmányt rendel el, a bizottság tagjai részére írásbeli felhatalmazást ad erről. Ha az első fokú bizottság af terhességmegszakítást engedélyezi, megállapítja a térítési díjat, vagy az ingyenességet, ezt rávezeti az engedélyre, egyidejűleg közli a kérelmezővel, melyik fekvőbeteg-intézetben és mely napon kell megjelennie a műtét céljából. Ha a bizottság a kérelmet elutasítja, vagy a kérelmező a térítési díj összege miatt fellebbezést jelent be, a bizottság a fellebbezést 24 órán belül küldi meg a másodfokú bizottságnak. A másodfokú bizottság a fellebbezések elbírálása során megváltoztathatja az első fokon hozott döntést, de határozatáról mindenképpen értesíti az első fokú bizottságot. Szükség esetén a másodfokú bizottság is folytathat úgynevezett bizonyítási eljárást, ugyanazokat az eszközöket igénybe véve, mint az első fokú bizottság. Mint azt föntebb már említettük, a bizottságok tagjai orvosok, jogban jártas emberek, védőnők, vagy ' éppen szociálpolitikai ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezők, akik felelős munkájukat társadalmi megbízatásként végzik. Hangsúlyozzuk, az anyák és a születendő gyermekek érdekében. A teljes szabadosság helyett mostantól alkalmazott szigorítás ugyanis egyáltalán nem sérti a családoknak azt a jogát, hogy maguk döntsenek születendő gyermekeik számáról és azok születési időpontjáról. Nem sérti, mert államunk biztosítja a nemkívánatos terhesség elkerülésének megannyi lehetőségét, például a fogamzásgátlók széles körű elterjedését, sőt különböző gazdasági, szervezeti és ismeretterjesztő intézkedésekkel elő is segíti azt. A szigorítás tehát kizárólag azt célozza, hogy a nem kívánt szülés megakadályozásának módja ne a terhesség művi megszakítósa lecyen, hanem a tér-; hesség megelőzése. __
