Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-24 / 19. szám
A Tolna megyei állami gazdaságok 1973. évi eredményei ' 1 Tolna megyében 1973-ban 10 állami gazdaság működött 55 241 hektár földterülettel. Átlagos területnagyságuk 4820 hektár. A megye mezőgazdasági területének egyhatodán gazdálkodnak. Az összes foglalkoztatottak száma 8347 fő. A megyében működő állami •gazdaságok 1973. évi tévé- ‘ kenysége — a nyár végi aszály ellenére —: fejlődést mutat. Nőtt a termelési érték, javult a munka . termelékenysége, emelkedett a dolgozók bér- színvonala 1972 évhez viszonyítva. Jelentősen nőtt a gazdaságok vállalati nyeresége is. A halmozott termelési érték ,1972 évhez viszonyítva 173 millió forinttal (13 százalékkal) nőtt. Abszolút összegben egymilliárd-ötszázhúszmillió forint. A termelés szerkezetében 1973-ban lényeges változás nem történt. A gabonafélék közül a t)úza termésátlaga 45,2 mázsa/héktár, 6,6 mázsával több az 1972. évinél. A kukorica átlagtermése 64,6 má- zsa/hektár. (1973-ben 62,1 mázsa volt). Jelentősen nőtt a takarmánynövények és a szőlő átlagtermése is. összességében a növény- termesztés terén mind eredményességében, mind a termelési szint növekedésében jelentős volt a fejlődés. Nem ilyen kedvező a fejlődés az állattartás ágazatainál. A tehenenkénti tejtermelés 126 literrel növekedett, de az átlagos évi tejtermelés állami gazdasági szinten nem kielégítő. (3073 liter). A sertés- ágazatnál nem nőtt az eredményesség. A húsértékesítés az 1Ó72. évi 1180 vagonról 1080 vagonra csökkent. A. ju,br és baromfiágazatnál továbbra is stagnálás tapasztalható. Összességében tehát az állattartási ágazatnál nincs javulás a mégyé állami gazdaságaiban, sőt a sértéságazatnál romlás van az 1972. évihez viszonyítva. . A gazdaságok a fejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében eszközállományukat jelentős mértékben növelték, 1973-ban 146 millió forint beruházást végeztek. A beruházások volumene a gépek felé tolódott el. (A 146 millióból 67 millió a gépi ' beruházás.) A nagyobb beruházások közül 1973-ban elkészült a paksi sertéstelep, a lengyeli tehenészeti telep. Tamásiban megvalósult a komlótelepítés, több helyen rekonstrukciós munkák indultak be. A gazdaságok összes termelésieszköz- ,értéke 1973 végén 2 milliárd 926 millió forint. A fejlesztések eredményeként az egy hektár nagyüzemi területre jutó átlagos termelőeszközérték 55 331 forint, ez az előző. évhez viszonyítva 7002 forinttal növekedett. Csökkent az összberuházá- ,son belül a szociális-kommunális beruházások arányá. Az előirányzott 42 akciós lakás- helyett csak 37 valósult meg. ,A gazdaságok a bértömeg- és bérszintgazdálkodási rendszer lehetőségeit helyesen alkalmazták. Fegyelmezett bérpolitikájukat bizonyítja az, hogy az előírt bérszintnövekedést egy gazdaság sem lépte túl. A termelés és a létszám egymáshoz viszonyított kedvező alakulása következtében a munkatermelékenység növekedett, s ez lehetővé tette, hogy a teljes munkaidős dolgozók átlagkeresete növekedjen. Az 1973. évi átlagbérszint 29 232 forint (1972-ben 27 580 forint volt). A létszám; csökkenése (136 fővel) nincs arányban a végrehajtott korszerűsítések és fejlesztések alapján várható mértékkel. A gazdaságok vállalati nyeresége jelentősen nőtt. Az 1972. évi 93 millió forinttal szemben 134 millió forint volt az 1973. évi nyereség. Vesztesége. sen gazdálkodó állami gazdaság az elmúlt év során nem volt. Jelentős eredményjavulást ért el a tamási, hőgyészi, Paksi Állami Gazdaság. A dalmandi gazdaság 1973-ban tovább növelte az elmúlt évek során produkált magas szintű vállalati nyereségét. Az állami gazdaságokban a vezetés színvonala az elmúlt évben tovább emelkedett. Gyorsan reagálnak az egyes gazdasági jelenségekre, törekszenek az új korszerű módszerek alkalmazására. A jelen- í tős eredménynövekedést nagymértékben elősegítette' a vezetés és munkaszervezés korszerűsítése is. A gazdaságok vezetői ezt a feladatot jelentőségének megfelelően kezelték. Tovább fejlődött a szocialista versenymozgalom, nőtt a szocialista brigádok száma, s jelentős a .minőségi javulás is. összességében megállapítható, hogy a megyében működő állami gazdaságok 1973. évi gazdálkodása eredményes volt, s betöltötték azt a szerepet, amelyet - a népgazdaság elvár tőlük. Az 1974. évben az eddig elért eredmények fokozása, a termelőkapacitások jobb kihasználása, a megvalósított beruházások előirányzott mutatóinak teljesítése a legfontosabb feladat. Az eddigieknél még bátrabban lépjenek előbbre; — a termelésfejlesztési kezdeményezések. módszerek kipróbálása, a különböző ágazatok termelési rendszerének bevezetése, elterjesztése, — a fajtahasználat, tápanyag-gazdálkodás, géprendszerek alkalmazása, korszerű takarmánytermesztés, -felhasználás, — szorosabb együttműködések, társulások, — a feldolgozás és forgalmazás fejlesztése terén és a gyakorlatban bevált hasznos tapasztalatokat adják át a termelőszövetkezeti gazdaságoknak. Tovább kell emelni a gazdaságokban a vezetés színvonalát, törekedni kell a vezetési szervezet állandó korszerűsítésére, továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani az MSZMP KB 1971. december 1-i határozatából adódó feladatok gyakorlati végrehajtására. a gazdálkodási fegyelem javítására. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy megyénk állami gazdaságai ez évben is tovább fejlődjenek, fokozzák eredményeiket és végrehajtsák előirányzott célkitűzései, két. Perei Dániel, mb. gazd. pol. o. vez. h. A Lampart ZIM bonyhádi gyárában emberemlékezet óta kézi erővel végezték az edénypalástok gömbölyítését. Plesz János és Sági István újításának eredményeként könnyebbé — ezzel gyorsabbá és termelékenyebbé is — vált ez a munka; villanymotor hajtja a gömbölyítőgépet. (Foto: Gottvald Károly) Övék a jovo: Fiatalokkal és fiatalokról „Egy falu — egy nóta”. Évekkel ezelőtt ez egy meglehetős sikert 'aratott, ismétlődő rádióműsor címe volt. Utóbb (lévén élcelődő hajlandóságú náció fiai) ezt a címet azokra a községekre is kezdtük alkalmazni, ahoi az egész határban egyetlen közös gazdaság művelte a földet. (Egyesek nem is minden mellékgondolat nélkül alkalmazták.) Ami az egy falu — egy gazdaság, „egy falu — egy nóta” gondolat alkalmazását illeti, nem is volt alaptalan, hiszen a gazdálkodás törvényei kérlelhetetlenek és van optimális üzemnagyság is, amelyen alul egyszerűen nem érdemes gazdálkodni, mert nem kifizetődő. Később következett a „több falu — egy nóta” korszaka, ugyanilyen meggondolás alapján. A báta- széki határon átnyújtózó. Pör- bölyt és Alsónyéket is magába ölelő Búzakalász Termelő- szövetkezetnél szintén ez a helyzet. Ami egyáltalán nem könnyű. Most ne a gazdálkodás üzemviteli szempontjait latolgassuk, hanem az emberieket.: A sok krízisen átíábalt nagyüzem útja, a jelek szerint, ismét félfelé vezet A „mi”, meg „azok” szavakkal fémjelezhető szemlélet azonban, sajnos, máig él. Az alsónyéki elsősorban alsóhyékinek érzi magát (és ez önmagában még nem is volna báj), de csak másodsorban jut észébe, hogy ugyanannak a termelő- szövetkezetnek a tagja, mint esetleg egy pörbölyi. vagy bá- taszéki gazdatánsa. Ez viszont, már egyáltalán' nincs rendjén, amelyen nem keseregni kell, hanem. ennék a gondolkodás- módnak a megszüntetésére törekedni. • A helyiekkel, elsősorban bá- taszékiékkel, való beszélgetés alapján hajiunk arra a megállapításra. hogy egy. nagyközségnek tulajdonképpen sokkal kevésbé van közössége, mint a közigazgatási határai között tevékenykedő kisebb egységék•! * gK&tlbi&fisa i. riek. Téhy és való, hogy a határokat sokszor nagyon nehéz megvonni. A legrosszabbra vezetne. "ha egy megfelelő anyagi erővel rendelkező nagyüzem, mint amilyen a Búzakalász, csak a saját fiataljaira gondolna és feledné, hogy ások a termelőszövetkezetben dolgoznak ugyan, de a faluban élnék. A bátaszéki téeszben, szerencsére, nem ez a helyzet. hanem a vezetők előre- látóbban. nagyobb távlatokban gondolkodnak. A Búzakalász Termelőszövetkezet 870 dolgozó tagja közül 60 nő és 146 férfi számítható a fiatalok táborába. (Általában 30 éven aluliakat tekintünk fiatalnak.) A KISZ- tagok száma 23. és ez nem olyan arány, amely megható- dásra késztetné az érdeklődőt. A nagy terület azonban szétszórtságot is eredményez, lakóhelyi hovatartozást, amely valóban objektív nehézség. Ahol csak öt fiatal él, ott bajos alapszervezetet létrehozni, de ugyanilyen bajos számonkénti valakin, hogy esetenként hóban, fagyban, sárban, porban. nyári melegben, miért nem motorozik-karikázik be Bátaszékre. hogy részt vegyen a közös szórakozásokon. Hiszen KISZ-klub van. kellő felszereléssel, a klubvezető pedig a közösség pénzéből, tiszteletdíjat élvez. A termelőszövetkezet évi félszázezer forintot áldoz sportcélokra, amivel már messze túllép a saját közössége igényein és részt vállal a falu egésze érdekeinek támogatásában. Támogatja tehát a fiatalokat? Kétségtelenül. Még másban is. Elfogadott közgyűlési határozat van arról — mondja a főkönyvelő —, hogy évente öt esetben 35—35 ezer forint kamatmentes építési kölcsönt nyújthatunk. Tízéves, közösben végzett' munka után ebből az összegből ötezer forintot elengedünk. Nem csekélység, ami után az a feltételezés is kelhet, hogy a kedvező feltételek (napi nyolcórás munkaidő, minden második szombat szabad, a havi 2200 forint körüli átlag- kereset. amihez háztáji föld is társul, tízévi munka után pedig 300. 15 évet követően 500, a húsz évet elérteknél 1000 forint korpótlék) általános ro- konszenvet. vonzódást ébreszt a mezőgazdaság iránt. Nem egészen ez a helyzet. Se Vin- cze József tsz-einök, se a szakvezetők nem tartoznak az illúziókat kergetők táborába. Esetenként averzióról, néha ellenszenvről. többnyire csendes tartózkodásról adnak számot. Véleményük, a látogatókénál sokkal bőségesebb, helyben szerzett tapasztalatuk súlyával, hitelt érdemlőnek tűnik. A pillanatnyi helyzetre vonatkozóan. Az első pillanatban vélt langyos közönyt, a se hideg, se meleg szemléletet azonban különböző jelek cáfolják. (Merjük tehát ebben az esetben is kimondani, hogy a felszín nem mindig a mélyben rejtező tartalmat mutatja?!) Mire gondolunk?, elsősorban arra. hogy a fiatalok vitatkoznak. Nemcsak egymás közt, ami alighanem az idők kezdete óta mindig igy volt. hanem az idősebbekkel is nem egyszer szembeszallnak. aminek, ha valahol, úgy éppen a falun nincsenek meggyökeresedett hagyományai. A vitára .a konzervüzem, a korábbi vezetés balszerencsés próbálkozása ; bőven ádott okot. A két Bodor — apa és fia — termelési kérdések vitatásánál, nyílt színen mondott ellent egymásnak. És nem az apát akarjuk kisebbíteni azzal, hogy az. idő a fiának adott igazat. Ugyanígy a fóliás kukoricatartósítás mellett, ami valóságos „palo- taförrádalmat” kavart és be- bizonyítottan r győzött — csoda-e. hogy elsősorban a fiatalok kardoskodtak? A munkaszervezés részleteinek ecsetelése során csúszott ki a termelőszövetkezet elnökének szájából az a mondat, hogy: ■ — A fiatalok önmaguknak parancsolnak! Ennek szikrányi elítélő csengése sem volt. csak azt az elismerést összegezte, hogy a fiatalok a bátaszéki Búzakalászban állnak annyira a maguk lábán, eljutottak arra a pánira, amikor az átfogó irányelvek kiadásán túl, a részleteltbe menő parancsolgatás .(pallérkodás, csőszködés) már érdeklődnék a gazdaságon kívüli világból? Foszlányok több beszélgetésből: — A külpolitikában tájékozottak. Ebben újság, rádió, té■ vé mind segíti őket (segít bennünket). — Az üzem. a gazdaság életéről is tudnak. Az elnök, a szakvezetők a klubban minden kérdésre válaszolnak (Tényleg tudtok? .— tudunk). — A rázósakra is? — A rázósakra is! — Miről kellene még beszélgetni? — Belpolitikáról. Például az új abortusz-törvényről is, amiben sokan a személyes szabadság megsértését érzik, és még korántsem tudatosodott bennük az elv. amelynek jegyében ezt az alkotók létrehozták. — Bátaszék nagyközség. Gimnáziuma van. iskolái, üzemei. fejlesztési tervei, gondjai. Mi a helyzet a községpolitikával? — Nagy a tájékozatlanság. Sokan, világrésznyi messzeségben megoldásra váró problémákról többet tudnak, mint azokról, amelyek itt vannak az orruk előtt... Ne azt keressük, hogy ki a felelős ezér* hiszen valószínűleg maguk a fiatalok is. Inkább azt kellene kideríteni, kik változtassanak — és hogyan — ezen a helyzeten. Kideríteni maguknak a bátaszékieknek kell. ORDAS IVÁN LETENYEI GYÖRGY A Kesztyűgyár dombóvári üzeme GÉPIVARRÖ- ÁTKÉPZÖSÖKET KERES AZONNALI BELÉPÉSSEL. Háromhónapos átképzős- idő után bedolgozási lehetőséget biztosítunk dombóvári lakosoknak, Bővebb felvilágosítást a munkaügyi osztályon. ____ (337)
