Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-24 / 19. szám
1 } p f t f büntetőeljárás új szabályai Az országgyűlés az elmúlt évb i megalkotta az 1973. évi I. turvényt a büntetőeljárásról. Ez a törvény annak a jogalkotási programnak egyik része, amely évek óta egységes elvek szerint folyik és a közelmúltban többek között — a bíróságokról és az ügyészségről szóló törvényt is létrehozta, Uj büntetőeljárási törvény megalkotását a most említett törvények már magukban is indokolják, de szükségessé tette ezt az alkotmány részleges módosítása, valamint a Büntető Törvénykönyv módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendelet, amely 1972. januárban lépett hatályba. A korábbi eljárási szabályozás 1962. évben a Büntető Törvénykönyv hatályba lépésekor történt. A szabályozás az elmúlt időszakban megfelelően szolgálta a bűnüldözést. Alkalmazása során azonban napvilágra kerültek egyes olyan rendelkezései is. amelyek megváltoztatása indokolt és szükséges volt ahhoz, hogy az eljárási j törvény a szocialista törvényesség, a jogpolitikai elvek érvényesítése érdekében hatékonyabb eszköz legyen az eljáró hatóságok kezében. E szempontok mellett jelentős volt az eljárás egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló törekvés is. Az új büntetőeljárási törvényt hosszú és gondos előkészítő munka előzte meg. Az előkészítés során a fenti szempontok mellett figyelembe vették a jogtudományi kutatások eredményeit, a gyakorlati szakemberek tanasztalatait. így az anyagi büntetőtörvényekkel összhangban álló korszerű büntetőeljárási rendszert sikerült kidolgozni, mely az időtállóság igényével is fellép. Megalkotását követően megfelelő hosszú idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy rendelkezéseit a bűnüldöző és igazság- szolgáltató hatóságok megismerjék, elsajátítsák és 1974. január 1-től — amikor a törvény hatályba lépett —- helyesen alkalmazzák. Az új büntetőeljárási törvény — minthogy a büntetőügyek intézésében részt vevő valamennyi hatóság eljárására vonatkozó rendelkezéseket magában foglalja — olyan terjedelmű, hogy egy újságcikk keretében való ismertetésére nincs lehetőség. Ezért arra törekszem, hogy a legfontosabb elvi rendelkezéseket ismertessem és azokra az egészben vagy részben új jogintézményekre hívjam fal a figyelmet, amelyek hivatottak biztosítani az elkövetett bűncselekmények gyors, alapos elbírálását és ezen keresztül is hozzájárulni a bűnözés visszaszorításához. A büntetőeljárás célja a szocialista törvényesség biztosításával a bűncselekmények felderítése, és a bűncselekményt elkövetők felelősségre vonásául az anyagi büntetőtörvények alkalmazása. A törvény első rendelkezései között került rögzítésre az az alapélv, amely a korábbi bűnüldözési gyakorlatban is érvényesült, és amit köznapi nyelven .,ártatlanság vélelmének” nevezünk. A törvényi rendelkezés szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bíróság jogerős határozata meg nem állapította büntetőjogi felelősségét. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy súlyos bűncselekmény alapos gyanúja esetén ne lehessen az elkövetővel szemben kényszerintézkedést foganatosítani. esetleg előzetes letartóztatásba is helyezni; adott esetben nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Ez az alapelv lényegében azt jelenti, hogy az eljárás alá vont személy állampolgári jogait, személyes szabadságát biztosítani kell, az eljárás so- Kán jogaira ki kell oktatni. Érvényesülését a törvény számos rendelkezése szolgálja, ezek közül megemlíthető az, amely szerint a terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, ehhez képest bűnösségének bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat, magánvád as eljárásban a magánvádlót terheli. Másik ilyen rendelkezés szerint a terhelt terhére nem lehet értékelni azt a tényt, amely nincs kétséget kizáróan bizonyítva. A terheit jogainak biztosítását szolgálja a büntetőeljárásnak egy másik alapelve: a védelem elve. Ennek lényege az. hogy a büntetőügyben eljáró hatóságok kötelesek a terhelt részére biztosítani azt a lehetőséget, hogy a törvényben meghatározott módon védekezhessék; ennek érdekében az eljárás meignditáisakor kötelesek véle közölni, hogy milyen bűncselekmény miatt folyik az eljárás. Jelenti a továbbiakban azt is. hogy a terhelt érdekében az eljárás bármely szakában védő járhat él. sőt bizonyos körülmények fennállása esetén a védő részvételét a törvény kötelezően írja elő. A védő elsősorban a terhelt meghatalmazása alapján kapcsolódhat be az eljárásba; kötelező védelem esetén — ha meghatalmazott védő nem lépett fel — a hatóság az ügyvédi munkaközösségek útján rendeli ki a védőt. Kirendelésre a kötelező védelem esetein kívül olyankor is lehetőség van. amikor az eljáró hatóság a védő közreműködését — akár a terhelt kérelme, akár saját belátása alapján — szükségesnek tartja. A védő szerepével, jogaival és kötelességeivel részletesen nem szükséges foglalkozni, idevanatkozóan a lap január 5-1 számában a megyei ügyvédi kamara elnöke már nyilatkozott. A törvény az alapelvek sorában rögzíti — a terhelt érdekében és általában a szocialista törvényesség biztosítása érdekében — jogorvoslati jogosultságot Ez azt jelenti, hogy az eljáró hatóságok határozatai és intézkedései ellen, illetve az intézkedések elmulasztása miatt az érintett személyek jogorvoslattal élhetnek. Az eddigi szabályozással lényegileg egyezően került szabályozásra az anyanyelv használatának joga, a szóbeliség és közvetlenség, a tárgyalás nyilvánossága, a tényállás felderítésének és a bizonyítékok szabad értékelésének elve. Ezek közül csupán a két utolsó igényel némi magyarázatot. A tényállás felderítésének élve azt jelenti, hogy a büntetőügyben eljáró hatóságok feladata — az eljárás minden alapos, hiánytalan tisztázása, a valóságnak megfelelő megállapítása. Ennek érdekében figyelembe keűl venni a terhelő és mentő, valamint a terhelt büntetőjogi felelősségét súlyosító és enyhítő körülményeket A bizonvltékok szabad értékelése pedig azt jelenti, hogy a büntetőeljárásban minden olyan bizonyítási eszközt és bi- zbnyítékot fel lehet használni, amely a tényállásnak a fentiek szerinti megállapítására alkalmas lehet. Ezeket a hatóságok egyenként és összességükben szabadon értékelik, állásfoglalásukat természetesen kötelesek megindokolnt Tartalmazza a törvény az eljárási feladatok megoszlására vonatkozó rendelkezést, amely szerint a büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül Félreérthetetlen határozottsággal szögezi le, hogy bírósági eljárás csak törvényes vád alapján indulhat. A vádemelés és a vádképviselet joga az ügyészt illeti meg, aki e feladatai körében jogosult — az előfeltételek fennforgása esetén — a nyomozás adatai alapján vádat emelni, azt módosítani, kiterjeszteni, sőt el is ejteni. A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emelték, és csak olyan cselekmény alapján, amelyet a vád tartalmaz. A vádelv következetes érvényesülését szolgálják azok a rendelkezések, amelyek — a törvény különböző helyein — az eljárás megszüntetését írják élő a vád elejtése esetére. Megjegyzendő, hogy magán vád as eljárásban — amikor a sértett képviseli a vádat — ugyanezek az elvek és rendelkezések lényegileg érvényesülnek. Amellett, hogy á törvény számos rendelkezése a terhelt jogainak érvényesítéséről, a védelem jogainak kiterjesztéséről szól. természetesen gondoskodik a bűncselekménnyel érintett sértettek jogainak védelméről is. A korábbi szabályozáshoz képest ezeket a jogokat is kiterjeszti; így lehetőséget biztosít a sértett — illetőleg képviselője — részére ahhoz, hogy az eljárás során keletkezett iratokat megtekintse, különböző indítványokat, észrevételeket terjesszen elő, a tárgyaláson a terhelt bűnösségéi érintően is felszólaljon. Az egyes eljárási szakaszokban közreműködő szakértőkre, szaktanácsadókra, tanúkra is részletes szabályokat tartalmaz. meghatározza a most felsoroltak kötelességeit, biztosítja jogaikat. Uj módon szabályozza a törvény a mulasztás rításának lehetőségét, ugyanakkor következetesen kívánja biztosítani az állampolgári fegyelem betartását. Az új rendelkezések könnyebb megértése céljából szükségesnek tartom azok részletesebb taglalását. Ha valakit a bíróság tanúként idézett tárgyalásra és a tanú nem jelent meg, mulasztását a következő tárgyaláson igazolhatta, a korábbi szabályozás szerint. Az új rendelkezés ezt már nem teszi lehetővé. mert a határidő elmulasztása miatt a határnaptól (tárgyalástól) számított 8 napon belül lehet igazolással élni. Az ezen túl előtérj esetett ilyen kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kéül utasítani. Az állampolgári fegyelem megköveteli és mindenkinek egyéni érdeke is tehát, hogy ameny- nyiben a hatóság idézésének nem tud eleget tenni, ennék oikát előre jelentse be. A mulasztóval szemben a hatóság 100 Ft és 5000 Ft között meghatározott összegű rendbírságot alkalmazhat, és ha mulasztása miatt kell új eljárási cselekményt végezni (tárgyalást tartani), ennek költségeit is viselni tartozik. A mulasztásra vonatkozó szabályok nemcsak a tanúkra, hanem az eljárásban részt, vevő más személyekre is vonatkozik. bár közülük egyesekkel szemben rendbírság nem szabható ki. (Folytatjuk) DR. FARKAS LÁSZLÓ megyei bírósági elnökhelyettes következményeit és azok elhaSzüts László: Pokoltűz Kisregény — 4. Pedig söröztek. Három asztalt toltak össze, s azokon sorban álltak a sörösüvegek. Kinizsit ittak. Az üvegek, a poharak között itt-ott feketés csészék. Na fene. gondoltam. Ilyen naevban rázzák a rongyot?! Alighanem csinos a baba! Ilyen egymásköizt élő férfitársaságot egyetlen nő kibillent a megszokott kerékvágásból. Kiváncsi lettem a nőre. Háttal ült a bejáratnak. Kelemen és Flóri között. A szemben ülők rögtön észrevették. ahogy beléptem. Láttam a szájuk mozgásából, hogy jelzést adnak a háttal ülőknek. Itt valami készül ellenem. Ismertem én iól az apostolokat Egyszerre elhallgattak, megmerevedtek. Olyanokká váltak, mint valami viaszfigurák a panoptikumban. No jó! Velem nem babráltok ki! Megálltam Flórián háta mögött. — Mi az. kollektív gyászt ültök? Senki sem válaszolt. Ültek feszesen. Az arcuk feszült a legjobban, mintha ki akart volna pukkadni. — így is jó! — mondtam üres szék után nézve. A szemközti oldalon találtam helyet magamnak. — Elkéstem, igazatok van- De miattam hallgathattok, engem nem zavar. Ide ülök... És ekkor nekem is torkomon akadt a szó. Csak fogtam a szék támláját, ahogy oda- iendítettem az asztal mellé, kis Gyurka meg Csiga közé. És csak bámultam az asszonykára ragadt tekintettel. Éreztem. hogy a csend elnehezedik ■körülöttem, már csak egy cémaszalón lóg. Aztán a cérnaszál elszakadt. Egyedül ő nem nevetett. Csak nézett rám ő is. mint akit megbabonáztok. Flór' a- együtt harsogott a többiekkel mindaddig, amíg oldalt nem fordult- Akkor lepergett arcáról a nevetés. Karját levette a felesége székéről. Erre Zsuzsa. mint akit meglöktek, nyújtotta a kezét. — Flóriánjáé! — mondta halkan. Mintha csípős szél térített volna észhez. Kezet nyújtottam Zsuzsának én is — és bemutatkoztam. Szerencsére nagy volt körülöttünk a zsi- bongás. nem vehették észre a zavarunkat Nekem a vér az arcomba szaladt. Nem annyira a váratlan találkozás kavart fel. mint inkább Zsuzsa viselkedése. Idegenként mutatkozott be. Miért? A férjének nem nyújthatott át részletes önéletrajzot. rendiben van! De mi szükség volt arra. hogy most letagadjon? Az apostolok íő darabig nem szálltak le rólam. Pillanatokon belül kiteregették viselt dolgaimat. mintha csak be kellet volna számolniok az asz- szonykának. Tűrtem, mert először jól jött az az össze-vissza fecsegés. Én azalatt hallgathattam. Csakhogy Flóri is ■hallgatott. Mígnem megállt a hátam mögött Robi. — A szokásos, szakikám! — tette elém a tálcán a »öntésből hozott pálinkát, mellékelve hozzá az üveg sört. És ekkor Flórián erősen rám nézett. — Jobb lenne, ha a pálinkát elhagynád! — mondta furcsa hangsúllyal, Az apostolok pártfogásukba vettek. Tudták, hogy a hátuk mögött máskor is megiszom ennyit, akár öt perccel munkába indulás előtt- Most meg igazán megengedhető, hiszen vendégünk van. és osak éjfélkor állunk munkába. Amíg ezt megtárgyalták, én rmn töprengtem, vajon Flóri- • - msgs'-j'ott-e valamit? Úgy " i tin máris tudna mindenről. Szabó Csilla és Kocsis Albert szonátaestje Az Országos Filharmónia bérleti hang verseny sorozatában váratlan műsorváltozás történt: Husek Rezső megbetegedése miatt Szabó Csilla és Kocsis Albert lépett jel a művelődési központ márvány- csarnokát zsúfolásig megtöltő közönség előtt. A kitűnő szekszárdi művész hangversenyét későbbi időpontban tartják meg. A világhírű művész házaspár nem először járt Szekszárdon, s ezúttal is megcsodálhattuk kivételes kvalitásukat, ami joggal biztosít számukra helyet a nemzetközi élvonalban. A műsort nyitó Mozart-szonáta ugyan nem volt mentes apró pontatlanságoktól, a pompás fiatalkori Schubert-szonatina (D-dúr) azonban már művészetük csúcsán mutatta Szabó Csillát és Kocsis Albertet. A műsor második felében Cézár Franck gyakran játszott és méltán népszerű A-dúr szonátája hangzott fel, ez a kivételes remekmű, melyben ott zeng a romantika minden eredménye és Franck előremutató jelentősége. Szabó Csilla és Kocsis Albert szenvedélyes előadásában a mű minden szépsége érvényre jutott, s helyenként, főleg a második és befejező tétel, valósággal reve- lációként hatott. A lelkes ünneplést négy ré-' adással honorálta a két mű- vész. (cs) Ez a pálinkaügy még job-' ban elnyújtotta a dumát, amit olyan előszeretettel folytattak rólam. Egyre ingerültebb lettem, Valahogy úgy alakult, mintha mindnyájan, rajtam akarták volna bebizonyítani a nő előtt, hogy ők milyen jópofa férfiak. Igen. n céltáblájukká váltam. Kicsorgattam egy pohár sört. beleömtöttem a Pálinkát, s hirtelen felhajtottam az egészet A poharat meg szép csendesen tettem le. — Hagyjátok már abba! — ordítottam fel aztán. De túlságosan hangos és árulkodó lehetett a tiltakozásom. mert egyszerre mindenki elhallgatott. Döbbenten nézett rám a presszóslány és még a szomszédos asztaloknál is felénk fordultak. Emlékszem, hosszú másodpercekig újra nyomasztó csend támadt. És ekkor robbant be az ajtón valaki. Nem tudom mán hogy ki volt. de mintha csak én folytattam volna, beleordította a csendbe: — Gáz!... Gáz tört fel a fúrótoronynál! — Vége a látogatási időnek — mondtam. A park lassan elnéptelenedett. csak a betonjárdán kopogtak még a távozó látogatók léptei. Egymás után tértek vissza a kórterembe a járóbe- tegek. — Azt hittem, eddigre végzek — mondta kissé lehangol- tan és idegesen. — Aztán csak most jutottam odáig, hogy elkezdjem. Magam is nagyon sajnáltam a dolgot, s éppen javasolni akartam, hogy majd meglátogatom még. De megelőzött. — Ha magának nem lenne terhére, én folytatnám. Odabent engem úgysem keresnek, megszokták már. hogy elcsavartok, amikor csak lehet- Ma vacsoraidőig még lehet. Magát pedig még meg sem kérdik. ha innen kimegy. Elzárhatom-e a forrást, amely napvilágra törekszik, ezen gondolkoztam. Talán elősegítek valamit, ha beszélni hagyom, talán megéri a szabálytalanság. amit a kórházrend ellen elkövetek. H ■ tea * ásómat beleegyezésre’- vette. (Folytatjuk)
