Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
Paksiak az építkezésről Az országgyűlés decemberi ülésén felszálait K. Papp József országgyűlési képviselő, az MSZMP megyei bizottságánál első titkára. Több fontos Tolna megyei kérdésben mondta el saját és zálasztái véleményét. Többek között a paksi atomerőmű építésének eddigi helyzetéről, a folyamatos munka feltételeinek biztositásárál is szólt. K. Papp efvtúrs a kővetkezőket is elmondta decemberi felszólalásában : „Az elkövetkező évek, sőt Tolna megye történetének kétségtelenül legnagyobb jelentőségű ipari létesítménye a paksi atomerőmű építése lesz. Nagyon örülünk annak, hogy az 19T4 évben Induló országos nagyberuházások között szerepel építésének megkezdése. A magunk részéről is azon leszünk, hogy e nagy jelentőségű beruházás megyére háruló feltételeit maradéktalanul biztosítsuk/’ Oláh Mihály, a községi tanács elnöke és Hiba Tibor, a községi pártbizottság titkára nyilatkozott arról, hogy az építkezés kezdeti szakaszában mit tettek, milyenek • térveik, ódként készültek n nagy építkezésre. Megerősítik a tanácsapparátusi — Milyen yoK a visszhang a községben K. Papp elvtárs országg/űlési felszólalása nyomán —- körei sztük a község vezetőitői, — Az építés ténye nem érte váratlanul a lakosságot, hisz már korábban az egész ország erről tudomást szerezhetett. A gondok, melyekről K. Papp elvtárs beszélt, ismertek a községi vezetők előtt is. Az emberek sokat várnak az erőműtől, többet szeretnének tudni arról, hogy milyen lesz a község fejlődése. Az építkezés hirtelen beindítása váratlanul érte a tanácsi vezetést, mert augusztus tájékára számították a nagy munkák kezdett, ennek ellenére már tavaly elkezdődött az építés folytatása. Nem volt szó arról, hogy az építkezés május előtt elkezdődik. Ez a hirtelen feladat a tanácsot és a pártvezetést is új helyzet elé állította. Első kötelességünk volt, hogy felmérjük erőinket Elsősorban a község kereskedelmi ellátottságát, illetve a szolgáltatás és a vendéglátó- ipar helyzetét vizsgáltuk. A tanácsi apparátus létszámát is növelni kelL Többek között a község szakigazgatási szervét kell megerősíteni. A megyei tanács elnöke, Szabópál elvtárs meghallgatta kérésünket, s lehetővé válik most egy mérnök felvétele a szakigazgatási osztályra. Az igazgatási csoportra is nagy feladat vár. Itt kell elintézni a sok jövő-menő ember be- és kijelentését; a szabálysértési ügyek száma is növekszik, szóval, lesz ennek az apparátusnak is bőven feladata. Itt átszervezés révén növeltük a létszámot. Számolunk azzal, hogy az étkeztetést is nekünk kell „megoldani”. Nagy Zoltán, az ERBE főmérnöke, már kért tőlünk segítséget, mi beszéltünk az ÁFÉSZ helyi igazgatójával és megállapodtunk, hogy egyéves időszakra nyolc- szhztól ezer főig az étkeztetést biztosítják, — At építők elizállásolája U részben a község gondja lesz, — Már előzetesen felmértük. hogy egyes lakóházaknál hány főt tudnak elhelyezni. Paks vendéglátása nagyon gyenge színvonalon áll. ezért mindent elkövetünk, hogy az erőmű-szálloda, amely a város középnontjában épül, mielőbb elkészüljön. A szálloda mellé akarunk építtetni — körülbelül húszmilliós költséggel — az ÁFÉSZ-szal egy éttermet, bisztrót, presszót. Ezt csak a Paksi ÁFÉSZ csinálná. Az erőmű lakótelep-építkezése beindult. A lakótelepen kívül is nagvon sokan jönnek Paksra. Sokan akarnak itt letelepedni, há^at. lakást venni. Ez azt jelenti, hogy bölcsődei, óvodai, iskolai napközi helyhiány lesz. Eddig is sokat tettünk már annak érdekében, hogy a böl- csődás és óvodás korú gyerekeket el tudjuk helyezni. Szeptemberben például huszonöt gyermek elhelyezését oldottuk meg, novemberben további huszonegy gyereket tudtunk elhelyezni. Saját erőből, a községi üzemek, szervek segítségével növeltük az óvodai helyek számát. Mérés ax óvoda. a bölcsőde — Várható, hogy ax itt dói gora vállalatok is hoxxájárulrrak majd a paksi gyarmelt-stociális létesítmények építéséhez, a karsxorűsitéshexf — Szándékozunk megkeresni az építővállalatokat. hogy segítsék gondjaink enyhítését. Egyébként jelenleg is közel szá* gyereket kellene elhelyezni óvodában, bölcsődében. De nincs hely. Elképzelhető, hogy az építkezés nagyobb ütemének idején, amikor sok család itt lakik a most épülő telepen, még nagyobb gond lesz a gyermekek elhelyezése. E kérdésben a különböző tárcákra is hárul majd feladat. Január 7-én beszéltünk a község gazdasági vezetőivel, és február elején találkozunk ismét velük, akkor már konkrétan meg tudják mondani, hogy egy-egy gazdasági egység miként, mennyi pénzzel tud hozzájárulni bölcsődék, óvodák bővítéséhez. írásban rögzítjük a megállapodásokat Felmérést végeztünk iskolai tantermek vonatkozásában is. Az újvárosi iskola bővítése a legsürgősebb tennivaló, a négy tantermet nyolcra kell bővíteni. Az egyes számú iskola életveszélyés, január elsejével lezárattuk. Itt is sürgős segítségre volna szükségünk, hogy egy tizenhat tantermes iskolát mennél előbb fel tudjunk építeni. — Pakte* mostanában készült a| az orvosi rendelő. Sokan mondják, hogy oz a község és a kornyék lakosságának ellátására is kicsi. Milyen bővítésrog váHozjtotásra van lehetőségi — Ezzel kapcsolatban szakmai véleményt nem tudunk — Olvastam, amit rólam írt — mondta — messze járt maga az igazságtól. Nem nézett rám, mereven maga elé bámult. Arcán hegedő 6ebek éktelenkedtek, de markáns vonásai így is őrizték a megnyerő férfi emlékét Bepólyált bal karja a nyakába kötött kendőben nyugodott. Nadrágot, cipőt még nem húzhatott, kék csíkos köntösben. papucsban ült mellettem, ölében á bottal. — Magával nem beszélhettem. Azt írtam meg, amit a társai elmondtak. — Iáit tudhatnak rólunk másak?! Minden különösebb hangsúly nélkül mondta ezt. Mégis úgy értelmeztem a szavait, mint valami öreges bölcselkc- j dést. Huszonhat-huszonhét leves lehetett. De hosszú időn mondani, amit az orvosok mondanak, az nyilván helytálló. igaz. A járási feladatokat is ellátó intézmény felszerelésével nincs baj, de még el sem készült, máris kiderült, hogy az objektumot kicsire tervezték. Nagyobb épületre van szükség, hogy rendeltetésének megfeleljen. Az intézet járási feladatokat is ellát, azonban az orvosok, a személyzet a községtől kapott lakást. A járás községei ebben nekünk segíteni nem tudnak. Ezer munkás étkeztetése — Több száz ember jón ide építeni, már az első üfembén. Ézek az emberek itt akarnak enni, kenyere*, szalonnát, húsárut, tejet, zöldséget vásárolni... — Őszintén mondjuk, Paks kereskedelmi ellátottsága eddig sem volt ideális. Az ÁFÉSZ-en kívül komoly fejlesztést mások nem hajtottak végre. A Népbolt az ABC- áruházat alakította át, a bútorüzletet is korszerűsítették. Azonban újabb bolt építésével nem foglalkoztak. A meglévő üzletek a község központjában vannak, éppen ezért most olyan elképzelések vannak, hogy a perifériákra is kimenjünk. — Meg ax Aj lakótelepekre is. — Igen. Az új lakótelepen az ÁFÉSZ szándékozik ABC- áruházat építeni, ugyanakkor van egy célcsoportos lehetőségünk háromszáz négyzet- méteres áruház építésére, ezt a rendelőintézettel szemben építenénk. Itt indokolt, mert ettől jobbra-balra másfél kilo. méterre nincs áruház. Nagy lesz majd a forgalom, ezért kell ide építeni ezt az áruháza^ — Áruházak épülnek. Eleket áru- vai is mag kell tölteni. — Igen. Az AFÉSZ-ra támaszkodhatunk. — Más kereskedelmi egység nem ajánlkozott a község vezetőinél, hogy éttermet, üzletet, fodrászatot, sthe akar nyitni ? — Nem. Még egyetlen kiskereskedelmi vállalat, sem szolgáltató egység nem jelentkezett. A szeptemberi tanácsülésen foglalkoztunk a zöldségellátással. A téeszek és az álát feküdt mozdulatlanul a kórházi ágyon. — Úgy történt, ahogy az újságba került? — Úgy történt! — Hát akkor?... Miért mondja, hogy messze jártam az igazságtól? — Mert az bele se került az újságba. Ezúttal mintha rám nézett volna. Nem fordult felém, csak a feje mozdult kissé. Még mindig azt hittem, hogy tetszeleg magának a bölcsesség pózában, s türelmesen bántam vele, mint egy megrögzött öreggel. Különben sem volt még gyógyult állapotban. A testét másodfokú égési 6ebek borították. De hányadfokú égést szenvedhetett a lelke? — Nézze! — kezdtem rábeszél őleg. — Amit rí.iga véghez vitt. arra err'- i kevesen vállalkoznak. Ahhoz Tárni gazdaság figyelmét felhívtuk erre. Az ÁFÉSZ-szel is tárgyaltunk erről, nekik kell ezt összefogni. A járási pártbizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A legutóbbi községi pártbizottsági ülésen is erről volt szó, itt a két téesz képviselőivel közöltük, hogy nagyobb mértékű zöldségtermesztést várunk tőlük. A Paksi Állami Gazdaság igazgatója olyan ajánlást tett, hogy hasított félsertést tudnak szállítani az ÁFÉSZ-en keresztül, csak a megyei kereskedelmi osztály engedélye szükséges ehhez. Most folyik az engedélyezési eljárás. Zöldség, paprika, zöldhagyma, paradicsom és efféle termékek vonatkozásában nem mernénk úgy nyilatkozni. hogy megoldottuk ezt a kérdést Csak olyan zöldségfélét akarnak termeszteni a gazdaságok, amelyeket géppel termeszthetnek. Kevés a munkaerejük,.. Saláta, sárgarépa, zöldség, zöldhagyma termelése marad majd a háztáji gazdaságokra, amelyek azt hiszem, idén tavasszal már alkalmazkodnak a kínálkozó jó értékesítési lehetőségekhez. A hús- készítményekből pedig többet kell majd ide szállítani, nyilván ez sem paksi feladat, hisz nekünk sem vágóhídunk, sem hatalmunk nincs ahhoz, hogy ideirányítsuk a munkásoknak szükséges élelmiszert Komlói, dunaújvárosi tapasztalatok — At építkezésnek van eaf blza° nyos rendészeti oldala is. Isattrjük Komló, puitpújváfM» Kazincbarcika hőskorát. — Igen, ennek alapján készült már a rendőrségi terv is. Nincs tudomásom róla, hogy bővítenék az őrs létszámát. Voltak olyan hangok, hogy majd a bűn elszabadul Pakson. A becsületes, tisztességes munkásemberek csoportjához csapódnak szélhámosok, renitenskedők. De eddig még csak egy incidensre került sor. Égy este két férfi egy nőtől a sötét utcában elrabolta a kézitáskát. Ezen az útszakaszon javítottuk a világítást A nyár közepén ezernél valamivel több idegen ember dolgozik majd az építkezésen, az ősszel létszámuk meghaladja a kétezret Ügy, hogy szükséges lesz itt a közlekedésrendészet és általában a rendőri munka — mint megelőző tevékenység — fokozása. Jól működő önkéntes rendőreink is hathatósan közrebátorság kell, a veszély vállalása, és ugyanakkor felelősség- érzet Frázisnak hangzik, tudom, de az ilyesmit hőstettnek szokás nevezni. Vagy legalább is hősies helytállásnak. •— Ezt Ők mondták? — A társai?... Nem! Vagyishogy lényegében ezt mondták. Én csak megfogalmaztam. Hosszul fogalmaztam volna? , Hallgatott. A pad, amelyen ültünk, a park egy félreeső sarkában állt. Senki nem sétált el idáig, tisztes távolból leskelodtek felénk a betegek és a látogatók. Á park pompázott a vénasszonyok nyarában. a bágyadt napsütésben. Csak az a nagy kórházi csend hatott nyomasztóan. — Hozzátartozója nincs? — kérdeztem. — Van! — mondta. — De én ilyenkor jobb szeretem, ha békén hagynak. Amikor leiszom magamat és hánynom kell. akkor is elbújok, mint a kölkedző macska. — A társai meglátogatták már? — Meg! Elküldtem őket a fenébe. Engem ne bámuljon itt ssnki. Maga sem nagyon g: vörködhef bennem. — 'lem azért jöttem — r ' am.- égetésünk megint elakadt. Kezdtem magamat kéműkődnek majd a rend éá közbiztonság fenntartásában.. — A községben az etrbere!« hogyan beszélnek az építkezésről, milyen a hangulat? Könnyebb dolgunk van, mint 1968-ban. Ugyanis akkor azt kellett magyarázni és elég sokszor, hogy miért állt le az építkezés. Úgy véljük, nagy, új kor története kezdődik a község életében. 1974- tőí, vagy 73 közepétől. A lakosság arra volt kíváncsi, hogy milyen hatása lesz, milyen veszélyes lesz az erőmű. A könyvtárban, üzemekben, hivatalokban, párttaggyűléseken, ifjúsági gyűléseken, diákkörökben tartottunk erről előadásokat Az embereket nem is érdekelte utána már ez a téma. Volt egy nagyobb szabású értekezlet, ahol a község minden üzemének, hivatalának, intézményének, iskolájának, stb. vezetője részére az erőműépítkezés vezetői, úgymond, eligazítást tartottak. Beszéltek arról, milyen kapacitású lesz, hogyan szolgálja a község jövőjét És megnyugtató volt a biztonságról adott tájékoztató is. Most már azt várják az emberek, hogy folytatódjék minél nagyobb ütemben a munka. Jöjjenek a 'munkások, mérnökök, gépek — Paks várja az országot, mert országos ügy ez az erőmű építése. Szerencsénk, hogy Pakson lesz az első atomerőmű, és szerencsések vagyunk,’ hogy közreműködhetünk az építésben is. Egyébként, Nagy Zoltán elvtárs nyilatkozata — ő a létesítményépítés főmérnöke — azt hiszem, kellően tájékoztatta a közönséget. A lakosság örömmel fogadja az építőket. A városfejlesztési tervekről is adtunk több ismertetőt, tehát a lakosság tudja, milyen lesz Paks egy-két évtized múlva. A falugyűléseken is sokat beszélünk községünk jövőjéről, szinte mindennapra jut egy tájékoztató előadás— — Szévcl, ex ax építkezés olyan len, mint amikor valaki családi halat épít Jelen esetben ex a valaki ax egásx ország. Tehát gondokkal, örömökkel együtt járó, nagy és felelősségteljes munka. i — Igen. K. Papp elvtárs országgyűlési felszólalásában azt mondta, minden segítséget megadunk az építőknek. Azt hisszük, eddigi munkánk bizonyíték erre. A paksiaknak ügyévé vált az építkezés. Aki valamit tehet az ügy érdekében. nem marad tétlen. — Köszönjük a nyilatkozatot. PÁLKOVÁCS JENŐ nyelmetlenüi érezni, nem bántam volna, ha az ápolók távozásra szólítják fel a látogatókat. Másrészről határozottan éreztem, hogy maradnom kell, valamit meg kell még tudnom erről az emberről, ami nélkül most már igen bizonytalan lennék felőle. S mintha ő sem hagyott volna szívesen ebben a bizonytalanságban, egyszer csak megszólalt: — Akarja tudni az igazat? Ha van egy kis ideje, elmondhatom — közben nagy nehézkesen felém fordult. — Akarja? Most láttam rajta, hogy neki nagyobb szüksége van erre, mint nekem. — Akarom! — mondtam. — De nemsokára lejár a látogatási idő. — Addigra végzek — mondta türelmetlenül. Mégis, hallgatott még egy darabig. Aztán lassan elkezdte. (Folytatjuk.)-974. január 20.
