Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-19 / 15. szám
Hétfőn eaiet Erzsi néni rádiót hallgat .»•«ti? & jJÖS s Zene árad a konyhaszekrény polcáról, a kit Szokol rádióból. Népi zene, erdélyi, bukovinai népdalok. Erzsi néni felkel a hokedliról, odaáll a rádió elé, olyan áhítattal, amilyennel talán még prédikációt sem hallgatott egész életében. — De nagyon a szívem szerint szól. Mintha csak megboldogult uramat, Dávid Palit hallanám. Nagyon szerette a zenét, az éneket! András falvótól idáig, Crábócig, de sok nyomorúságunkat felejtettük, amikor az én uram énekelni kezdett. Annyi sok szép nótái tudott, hogy mindenfelől jártak ide hozzá, meghallgatni. Még a rádióban is szerepelt. — Most is, mintha csak az & nótáit hallanám. Aztán csak azon veszem magam észre, hogy itt vagyok, egyedül. A fiamat is elvetette a sors, nem kívánhatom, hogy mindig itt legyen, én sem akarok ott lábatlankod- vi. A magamfajta öregasszonynak úgysem kell sok, csak néhány jó szó. Átmegyek kicsinykét beszélgetni a szomszédokhoz. Áldott jó szomszédaim vannak... Meg néha ellátogatok Kakasdra, az andrásfalvai ismerósökhöz. Tudják, ott lakik Sebestyén Ádám, aki olyan szép könyvet írt rólunk, bukovinai székelyekről. — Álmomban sokszor ott járok Andrásfalván, megismerek minden kapufélfát. Aztán mégiscsak itt ébredek. Visszakívánkozni? Nem tudom. Nagyon meghányt bennünket a sors, de öregségünkre megadta, hogy tisztes életben legyen részünk. Kedves nekünk immár ez a föld is, mert megélhetést adott. Ha meg bánatunk támad, most is elűzik a régi, szép énekek. B. K. Megjelent a Jelenkor januári száma Százéves a kiskunhalasi múzeum Az Alföld nagy múltú régiségtára, a kiskunhalasi Thor- ma János Múzeum az idén 100 éves. Révész György helybeli kovács mester régészeti magán- gyűjteményéből alapították 1874-ben. A Thorma-múzeum bronzkori anyagát jórészt ma is a Révész-gyűjtemény alkotja. Azóta 12 000-re gyarapodott a vidéki múzeum teljes — régészeti, néprajzi, helytörténeti, numizmatikai, képző- és ipar- művészeti — anyaga. Híreasé vélt a névadó festőművész, Thorma János 10 éve alapított múzeumi képtára, amelyet következetesen gyarapítanak. A Thorma-múzeum kincseinek reprezentáns jubileumi bemutatása, az új, állandó jellegű várostörténeti kiállítás megnyitása az idén elmarad, mert halaszthatatlan az öreg múzeumi épület teljes felújítása. A vizes falak, a raktározási elégtelenségek veszélyeztetik a nagy értékű muzeális kincseiket. Báas-Kiskun niegye Tanácsa ez évi költségvetésében biztosította a felújításra szükséges pénzösszeget Husek Rezső hangversenye Hétfőn este fél nyolckor az Országos Filharmónia 5. bérleti hangversenyének keretében kerül sor Husek Rezső zongoraművész hangversenyére, a Babits Mihály művelődési központban. A nagy érdeklődéssel várt koncert műsora a következői Bach—Busoni: Chaconne; Mozart: C-dúr szonáta K. 3?0; Beethoven: D-dúr szonáta Op. 10; Debussy: Images I# sorozat; Chopin: h-moll scherzo. Az egyes müsorszámokat Thész László ismerteti. , Mai tévéajánlatunk i 21.50 2 Aki szelet vet... Magyarul beszélő amerikai film, Magyarországon először 1962-ben mutatták be az ismert rendező, Stanley Kramer filmjét, amelyet azóta már többször is játszottak a televízióban ia. Az Aki szelet vet... című film A. Jerome Lawrence és Robert E. Lee drámájából készült — a darabot Magyarországon is játszották —, s a hírhedt Dayton-i majomper képtelenségnek ható. ám valóságos eseményeit mutatja be. A század elején egy amerikai -kisvárosból a maradi gondolkodású, bigottan vallásos polgárok perbe fogatják aA iskola fiatal tanárát, aki az ember származását Darwin „A fajok eredete” című szakmunkája alapján tanítja diákjainak. A film zömét a bírósági tárgyalás teszi ki. amelynek során magasztos, de üres szólamok. jogi formulák és szellemes okfejtések képében a haladás és maradiság csap össze. A szellemes védőt Spencer Tracy (magyar hangja: Mádi Szabó Gábor), ellenfelét Frederic March (Egri István) alakítjau Sok-e a pénzünk? Méregdrága hasonlóság — Ingyen helyett tízezrekért A Pécsett szerkesztett irodalmi ^ és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában főként fiatal pécsi és baranyai költők — többek között Botár Attila, Csordás Gábor, Meliorlsz Béla és Pálinkás György — verseit találjuk. Értékes versösszeállítást közöl emellett a folyóirat mai svéd költők műveiből Weöres Sándor fordításában» A szépprózai írások sorában olvashatjuk kolozsvári Grandplerre Emil A Black Panthers gitáregyüttes c. elbeszélését, valamint Hernádi Gyula An- ti-Döniken c., a tudományos-fantasztikus irodalom határán mozgó írqsát, Ez utóbbihoz Bodnár György és Kucz- ka Péter elemző, tájékoztató jegyzetei kapcsolódnak, Az új szám közli Lantos Ferenc írását ,.Természet — Látás — Alkotás" c. kiállítássorozatának elvi kérdéseiről, abból az alkalomból, hogy a közeljövőben mutatják be Pécsett «9 padozat második részét. Futaky Hajna a Pécs? Nemzeti Színház, Taxner Ernő pedig a budapesti színházak új magyar bemutatóit elemzi. A színházi beszámolókhoz egy drámaszemelvény is csatlakozik: ,,A halhatatlanság iskolája'* címen Fekete Sándornak a Tartuffe új budapesti bemutatójához készített szellemes előjátéka. Az irodaim? tanulmányok, jegyzetek közül figyelmet érdemel Gyergyai Albert írása Kardos László Irodalmi és szerkesztői munkásságáról, valamint Domokos János jegyzete Miroslqv Krlezáról. Ez utóbbi megnyitóbeszédként hangzott el a Petőfi Irodalmi Múzeun múlt évi Krleza-kiállításáa. ag krittkc mányoz Krónika zárja nuári számét. 0 Jelenkor jaAz országot járó emberigaz örömmel látja lépten-nyomon a fejlődés jeleit. Ilyenkor jogos büszkeséggel állapítja meg, hogy sok a pénzünk, van miből költenünk. Abból következtetve, hogy országszerte sok minden épül, a szemlélődő megállapítása reális. „Ügy látszik, sok a pénzünk ...” — ez már egészen más csengésű. Olyankor hallani, amikor az ablakon kidobott forintokról van szó; teljesen feleslegesen — gondatlanságból, felületességből — kidobott tízezrekről. A közelmúltban két olyan ügyet tárgyalt, — s fejezett be jogerősen — a Szekszárdi Járásbíróság P. III. számú tanácsa, amelyből egyértelműen kiviláglik, milyen nagyon kevés kellett volna a pénzkidobás megelőzésére. Mindkettő ingatlan-ügy. Fadd Községi Tanács VB szakigazgatási szerve kisajátította Csige István szekszárdi agrármérnöknek és leányának a faluban lévő 1298 négyszögölnyi ingatlanát A telken volt néhány gyümölcsfa, és valamilyen növény, amiről a szakértői (!) bizottság azt állapította meg, hogy „a leghasonlóbb a szamócához”. A A Kossuth Könyvkiadó újdonságai AZ IDEGHABORO KATONÁJA Néhány évvel ezelőtt a szovjet napilapokban megjelent egy hír, hagy a Legfelső Tanács 0- nöksége posztumusz a Szovjetunió Hőse címmel tüntette ki Lev Jefimovics Manyevics ezredest. A kitüntetés indoklásakor szokásos lokonikus megfogalmazásból nem sok derűit ki Manyevics személyéről. Az bizonyos, hogy ezt a kitüntetést nem akármiért adják. Ha a Manyevics név helyett Konrad Kärtner név szerepelt volna, talán sokan emlékeznének rá Olaszországban, Spanyolországban, de Nyugat- Európa sok más pontján is. Ennek a valóban nem mindennapi tehetségű felderítőnek a történetét írta meg — Jevgenyij Vo- robjov. A harmincas években Milánóban megnyílik a Heuréka szabadalmi iroda. Társtulajdonosa Konrad Kärtner osztrák üzletember, akinek nemcsak Olaszországban, hanem Németországban is kitűnő kapcsolatai vannak tekintélyes üzletemberekkel, s rajtuk keresztül fasiszta politiku. sokkal is. Kärtner szaktekintély a repülés terén, s így sok mindent tud, ami ebben a katonailag rendkívül fontos iparágban történik. Keresztül,kosul járta szinte egész Nyugat-Európát, sza. bad mozgása van a spanyol polgárháború alatt a Francáék ellenőrzése alatt lévő területen. Olasz, lengyel és más nemzetiségű antifasiszták segítségével rendkívül fontos Információkat küld rendszeresen a moszkvai központnak. Az író roppant érdekfeszítő, eseménydús és — a hős tevékenységéből adódóan — izgalmas regényben állított emléket a szovjet felderítés nagy alakjának. kultúra ellenértékét ezért any- nyiban — 12 244 forintban — szabta meg, mintha a növény szamóca lett volna. Amint rövidesen kiderült, a tulajdonos nem szamócát művelt, hanem gyapjas gyűszűvirágot (Digitalis lanata), aminek magtermésére, szerződés alapján .számított a Herbária Országos Gyógynövény és Selyemgubó Forgalmi Szövetkezeti Vállalat A magtermés értéke a kisajátítás idején 46 756 forint volt. A tanács rendelkezése miatt a gyógynövény gazdái a termést már nem takaríthatták be. Csak egyetlen1 hónapnyi türelem kellett volna, hogy az értékes gyógynövény ne vesszen kárba. De hát hiányzott az a csekélyke gondosság, ami ezt a türelmet sugallhatta volna ... A járásbíróság ítéletében leszögezte, hogy „a Digitalis lanata nem szamóca, azért a szamóca irányárai szóba sem kerülhetnek". A bíróság nem volt rest, hogy kikérje az Országos Vetőmagfelügyelőség szakvéleményét; Faddon valaki feledékeny. — vagy lusta — volt ehhez. Ki látja enrtelc a kárát? Könnyű a válasz: Fadd egész lakossága. Nagyon helyes Intézkedésként a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatósága kiszélesítette, korszerűsítette az 56. számú útnak a 6. számú fő közlekedési úttól a megye- székhely központja félé vezető szakaszának egy részét. Az igazgatóság kívánságára a Bzekszárd Városi Tanács VB Igazgatási osztálya tizenhét személy Ingatlanából kisebb- nagyotjb részt kisajátított az útépítés eéljára. Kártalanításként 14 ezer forintot ajánlott fel az igazgatóság. Mivel a tulajdonosok ennél többet követeltek, perre került a sor, A Szekszárdi Járásbíróság P. III. számú tanácsa többletkártalanításként néhány forint híján 50 ezer forintot ítélt meg a felperesek javára. A KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóságának tehát mindösszesen majdnem 65 ezer forintot kell fizetnie. Ez a nénz az ablakon teljesen fölöslegesen kidobott pénz. Miért az? A KPM Szekszárdi Közút! Igazgatósága három törvényes lehetőség között választhatott az ingatlanok számára szükséges hányadának megszerzése érdekében. Megvehette volna a négyszögöleket; kisajátítást kezdeményezhetett volna, (ezt is cselekedte); és államigazgatási úton azok igénybevételét kérhette volna. Az építési törvény szerint az útépítés és az útkorszerűsítés céljára történő igénybevétel térítésmentes, ha az igénybe vett terület nem haladja meg az ingatlan egy ötödét. Az adott esetben valamennyi teleknél egy ötödnél kisebb hányad került — kisajátításra. Egyáltalán nem arról van szó, hogy lovagolnánk a szavakon. Jogilag teljesen egyértelmű, hogy mi a vétel, a kisajátítás, az igénybevétel. Megelőzhette volna a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatósága a pénzkidobást? Meg; mindössze az építési törvénybe kellett volna az illetékes személynek belelapoznia. Nem lapozott bele... A felületesség — sajnos — nem az ő hatvanvalahány-ezer forintjába került, hanem az igazgatóságéba, tehát a közösségébe. Nem méltánytalan az építési törvénynek említett része. A jogalkotó helyesen volt tudatában annak, hogy az út korszerűsítése — más esetben az útépítés — az ingatlan értékének olyan mértékű növekedését eredményezi, hogy az bőségesen kárpótolja a tulajdonost a területveszteségért. Sok-e a pénzünk?,.. A legfontosabb célok elérésére elég a pénzünk; ebben az értelemben tehát sok. Egyes, kevésbé fontos célok elérésére azonban egyelőre nem futja belőle; tehát kevés. Igen szomorú, hogy ebből a kevésből — csupán az ismertetett esetekben! — több, mint 100 ezer forint az ablakon kiszórás sorsára jutott. B. Z.
