Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-19 / 15. szám

ügy vitelszerve Ürögi szőhet Iregszemcsén a látogatók számára is megnyílt a falu néprajzi és helytörténeti emlékeit bemutató „ürögi szoba” a községi művelődési házban. A szűk. kis helyiségben gazdit gyűjteményt mutatnak be. A helyi ellátás érdekében A felsőnyéki Egyetértés Termelőszövetkezet és az ireg- szemcsei ÁFÉSZ jó kapcso­latot tart fenn egymással. A vezetők között ■ többször szó­ba’ került, hóg^ nincs bizto­sítva megfelelően a környező községek' y ríitöségeitáJtása. nek megszüntetése érdekében a felsőnyéki tsz vezetői fel- SjSrflbftá'k,''hrogy 25 hold ön­tözhető területet adnak erre a célra. A tsz vezetősége á közelmúltban tárgyalta még egyszer az ügyet, és a tervet jóváhagyta, így az idén 25 holdon termett zöldségáru ja­vítja a környék áruellátását. A megtermelt árut az irejgr •'feíbWlíAéi ’ÁFÉSZ veszi át éri tőkésítésre és abból elsősor­ban a helyi igényeket elégí­ti ki. Kooperáció nélkül nem megy Többen, többre mennek ! Nem ritka mostanában az olyan hír. mint amilyen né­hány éve a Szovjetunióból ér­ként; a Kirgiz Tudományos Akadémia kidolgozta a cu­korrépa-betakarítás automati­zált irányítási rendszerének elméleti alapjait. Számítógé­pek mondják meg. mikor a legelőnyösebb hozzáfogni a termény betakarításához, a munkák ütemét előre közük a gazdaságokkal, spt azt is meg­állapítják, hogy mennyi gépre és szállítóeszközre lesz szük­ség a betakarítás ideién. A komputerokkal való ter­melés egyelőre még kísérleti stádiumban van. de maga az. hogy már foglalkdznak vele a tudósok, bizonyítja, hogy er­re szükség van. s a termelés- szervezés igyekszik behozni azt a hátrányt, amellyel a köz­vetlen termékelőállítás gépe­sítettsége. a.z iparszerű terme­lési mód mögött, lemarad. A mezőgazdasági termelésnek ez azonban egy végső szakasza, s a kettőt áthidaló ügyvitelszer­vezés területén van még mit tenni. Magyarországon a MÜSZI. a Mezőgazdasági Ügvvitelszer- vezési Iroda feladata. hogy ajánlásokat dolgozzon ki a mezőgazdasági üzemek részé­re. Ezekkel az ajánlásokkal a mezőgazdasági nagyüzemekben és azok építő szervezeteiben dolgozó szakembereknek kí­vánnak segítséget nyújtani. Az iroda szaktanácsadó szolgála­tának egyik szervezési javas­lata például, a helyes üzemi, személyzeti és kádermunka ki­alakításához nyűit segítséget. S nem csupán általában, ha­nem konkrétan hasznos, gya­korlati tanácsokkal igyekszik segíteni a termelőüzemeknek abban, hogy a különböző té­makörökben hozott rendelete­ket helyesen hajtsák végre. Ismertetik nemcsak az alap­rendeleteket. hanem az azzal kapcsolatban megjelent kü­lönböző tájékoztatókat, állás­foglalásokat. Ez a nem régóta működő iroda annak a jegyében jött létre, hogy felismerték az ügyvitelszervezés fontosságát. Hisz jól tudjuk, hogy annak rendetlensége, lassúsága, késé­se eev organikusan működő termelőüzem életében bénu­lást okoz. Ha az ügyvitelszer­vezés nem képes lépést tarta­ni a követelményekkel, akkor ez — példázattal élve — olyan, mintha egy héttel ké­sőbb tudnánk meg. hogy mi fő a fazékban. Az országgyűlés őszi ülés­szakán hozott statisztikai tör­vény szorosan kapcsolódik ehhez: a cél az hogv idejé­ben megfelelő adatok álljanak rendelkezésre a döntések meg­hozatalához. S itt kapcsoló­dik egymáshoz szorosan az ügyvitelszervezés és az üzem- és munkaszervezés. Éppen a gazdasági mechanizmus hozta előtérbe a munkaszervezés fontosságát, vagyis azt. hosv előre gondolkodnunk. hogv jól készítsünk elő és szervez­zünk meg minden egyes mun­kafázist. mert csak így lehet­séges ésszerűen. pontosan dolgozni. S ez nem csupán a nagy vállalatokra, hanem a kisebb gazdasági egységekre is érvényes. Az aratás, tudjuk ma már. nem ..ahogy esik, úgy puffan” alapon, a földe­ken dől el. hanem az ..üzem- és munkaszervezés” címszó alatt összefoglalt tudományon. Mert. a kombájnos lelkiisme­retes. precíz munkája’ nagyon fontos, de ha nem érkezik meg ideiében a szállítógép, ha fennakadás van az alkatrész- ellátásban. vagy a magtárban, a pontos munkára való kész­ség. az akarat, mit som ér, vesztegelni kényszerül De ha­sonló a helyzet a beruházá­soknál is: egyre inkább rájö­vünk arra. hogv jobb. ha esv terv három évig készül az író­asztal mellett, s fél év alatt Beszéltünk az Tegnap reggel a bonyhádi postán üzembe helyezték az áj telefonközpontot. Nyolc órától kezdve a réginél modernebb, félautomata berendezés segít­ségével kapcsolják az előfize­tőket. Mennyivel masabb ez az elő­zőnél? Könnyebb-e az új pul­tok mellett a munka? A vá­laszt természetesen a központ kezelőitől vártuk, ezért felhív­tuk telefonon a bonyhádi köz­pontot. — Sokkal könnyebb ezzel dolgozni. Először egy kicsit furcsa volt, de már belejöt­tünk. Jobb mint a régi, mert nem kell csöngetnünk. Helyet­tünk automatikusan csönget a berendezés. Ezenkívül nagyobb is, mint a korábbi volt. A. régi köz­pontban háremszázegynéhány előfizetőt lehetett bekötni, ez­zel hatszázat lehet kapcsolni. — És mit szóltak az új köz­ponthoz az előfizetők? — Nekik még szokatlan. Volt egy-két incidensünk is. Eddig mindig beszóltupk, ha valaki nem jelentkezik.- Most nem kell. A foglaltságot jelzi a gép. De az előfizetők csak fogták a hallgatót, és nem tudták, mit jelent ez a tik- takolás. Meg, volt egy-két pa­nasz az elkötött vezetékek miatt. De délután ezeket is rendbe hozták. A bonyhádi telefonközpont tehát „felsőbb osztálya lé­pett”. A Posta megteremtette a lehetőséget, hogy városiaso­zés az épület felépül, mint ennek a fordítottja. Az üzemszervezés dolga, hogy percről percre mindent megszervezzen, hogv a fogas­kerekek egymásba kapcsolód­janak. s hogy ne legyen ki­esés. Ezt pedig kizárólag a naprakész. pontos ügyvitel alapján lehetséges elérni. Szo­kás manapság mondogatni, a termelőszövetkezetekben sok az improduktív munkaerő. Vannak esetek, mikor valóban sok. éppen az ügyvitel. az adminisztráció szervezetlensé­ge miatt. S hogy szervezett-e. vagy sem. sok mindenen mú­lik: hozzáértésen, azon. hogy nontos-e a termelés adatszol­gáltatása. hogy van-e elesendő irodagép és még sok minden más. belső adottságon. És ter­mészetesen. a külső segítsé­gen is. amihez minden bi­zonnyal jelentősen hozzájárul majd a mezőgazdaság ügyvitel­szervezési iroda is. új központtal dó nagyközségünk a hírközlés terén is közeledjen az átlagos szinthez. Eféletti örömünket az sem csökkenti sokkal hogy a fenti beszélgetéshez a lehetőséget a szekszárdi interurbán központ az átlagosnál jóval nehezebben teremtette meg. Reméljük, né­hány év múlva a megyeszék­helyen is javulni fognak a te­lefonálási lehetőségek, kevésbé íeiznek idegesek a központ Hej zelói és természeteseit az elő­fizetők. — szí---­A Belkereskedelmi Miniszté­rium illetékesének közelmúlt­ban elhangzott nyilatkozata szerint az elmúlt évtized so­rán országos viszonylatban is Tolna megye tett legtöbbet azért, hogy idegenforgalma ki­bontakozzék, megerősödjék. Az ilyen elismerést jóleső érzés ismételni, újból és újból közhírré tenni. Jóleső érzés, mert a fáradozás eredménye közös érték. Megtanultuk ma­gunkat megmutatni országnak és világnak, holott az ilyen­fajta megmutatkozásnak Tolna megyében nem volt hagyomá­nya. Idegenforgalmunk alakulá­sában a vadászati világkiállí­tás éve jelentette a nagy ha­tárkövet. Azóta mind több bél­és külföldi turista fordul meg nálunk vendégként, vagy át­utazóként. De mindenképpen úgy, mint akit, akiket az ér­deklődés hozott. . Mióta van művelődési köz­pontunk és Gemenc Szállónk, igen előkelő helyet hódítot­tunk meg a megyeszékhelynek az úgynevezett • kongresszus- turizmusban is. Hagyományos folklór- és egyéb rendezvényeinknek ki­alakult a helybelieken túl egy majdnem állandó törzsközön­sége. Mindezek ellenére úgy tű­nik. hogy apró, de nem ■jelen­téktelen dolgokban nem tu­dunk előrelépni, pedig a ta­nácstalanságot. , tehetetlenségét sejtető egyhelyben topogás már-már veszélyezteti céltuda-- tos munkával eddig megszol­gált idegenforgalmi eredmé­nyeinket: Apróság, de több mint bősz- szántó például, hogy nein tá­jékoztatjuk megfelelő helye­ken fölállított és megfelelő számú táblákkal a Szekszárd- ra érkező, vagy azon átutazó turistákat. Tavaszi, nyári és kora őszi vasárnapokon, hét­végeken tanácstalanul forog a városközpontban az idegen. Megállt, hogy kifújja magát, felüdüljön, s mi nem segítünk neki, hogy pihenőideje alatt lásson is valamit a városból, vagy környékéből. A magyará­zat csak az egyszerűen, hogy a KPM-mei nem lehet szót ér­teni az idegenforgalmi táblák elhelyezésének dolgában? . Nehéz elhinni ! Aztán... kihúzza az ember a lábát a megyéből. • ellátogat a szomszédos megyébe, vagy egy távolabbiba és vendéglá­tói propagandakiadványok tö­megével halmozzák el. Lepo­rellókkal. . egyebekkel, melye­ket forgatva, hazaérkezés után nyomban' vágya támad az ern- bernfek, hő-ó' ismét visszatér­jen a vendégcsalogató kiad­ványok gazdáihoz, mert nem sikerült meglátnia, ismernie minden látni- és ismerni ér­demeset ... Hot vannak a mi megyén­ket,).így-,, ilyen intenzitással ajánló' kiadványok? A ’ sni ' kiadványaink száma egyrészt, rendkívül csekély, másrészt régiek ezek a kiad­ványok: nem dokumentálják mai gazdagságunkat. E tényre hivatkozva' döntött úgy nem­régiben a megyei pártbizott­ság, hogy idegenforgalmi inv dáink — van belőlük jó né­hány — közösen adjanak ki leporellót. A döntés nem most szüle­tett. Tárg”ában azonban eddig nem történt semmi. Hiányzik a közös célú mun­ka teljesebb sikeréhez nélkü­lözhetetlen együttműködésnek még a szándéka is — hallhat­tam néhány nappal ezelőtt. A Tolna megyei Idegenfor­galmi Hivatalon kívül itt mű­ködő irodák . ivárosi közpon- túak. Egyeseknek az a véleménye, hogy ez nem kedvez a közös vállalkozásnak. No de miért? Valahány iro­da célja egy és ugyanaz: az idegenforgalom szolgálata. Sőt. Az idegenforgalom minőségi­leg jobb szolgálata az eddigi­nél! Olyan nehéz feladvány kö­zös nevezőre jutni a propa­gandakiadványok dolgában? Úgy látszik, olyan nehéz. Pedig. a jelen körülmények között a propagandára fordít­ható pénzösszegek szétfolynak. Csak irodánként fölhasználva ezeket az összegeket, nem ér­nek célt. mert nem telik egy- egy szervezettől vallóban von­zó, rangos propagandakiad­ványra. Ha nem egyébért, ez’Utóbbi­ért kellene leülni végre a tár­gyalóasztal mellé az együtt­működés szándékával, mert régi igazság, hogy többen, min­dig többre mennek ... — óa — . ■ Lakáskarbantartási szerződés Szekszárdon évek óta, szinte menetrendszerűen tataroz- tatja, újíttatja fel az állami házakat, lakásokat a Városgaz­dálkodási Vállalat. E tervszerű munka nyomán szépül váro­sunk, válik egységessé egy-egy utcarész külső képe. Ugyanak­kor a lakások belső tatarozását, felújítását, korszerűsítését is sorra veszik, így értékesebb lakásokban maradhatnák a 2—3 hónapos munka után a lakók. Idén több, mint két és fél millió forintot költenek ál­lami házak, lakások felújítására. Erről a jelentős munká­ról a hét közepén történt megállapodás. A Tolna megyei Festő- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezettel szerződött a városgazdálkodás: öt bérleményen hajtanak végre gene­rálfelújítást. Harmincnál több lakást és néhány hivatalt érint ez a munka. A legjelentősebb állagmegóvó, felújí­tó munka a Garay tér 18-as számú házon lesz. Itt né­hány hivatal — vendéglátóipar, tejipar stb. — irodái és lakások is vannak. A Rákóczi utcában három és a Kos­suth Lajos utcában egy házat újítanak fel. A szövetke­zet megkapta a felújításra kerülő házak tervdokumentá­cióját, így a napokban már meg is kezdik a felkészülést, és az idő jobbra fordultával hozzáfognak a munkához.

Next

/
Thumbnails
Contents