Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-18 / 14. szám

A január nemcsak a vállalatoknál, üzemekben, gazdasági egységekben jelent új gondokat, új feladatokat. így van ez az élet minden területén. S különösen érezrfi lehet a2 évváltást a szakszervezetnék ahol a megye valamennyi dolgozóiának érdekét képviselik. Ezért kerestük fel a különböző szakmák szakszervezeteinek megyebizottsági titkárait, munkatársait, megtudni tőlük, melyek azok a feladatok amikríek megoMásán ezekben a hetekben fáradoznak.

Kelemen Józsefné, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete MB-titkára: — December első napjaiban kibővített megvebizottsági ülést tartottunk, ahol meghatároztuk a tervek készítésének irányelveit. Ezek szerint a . jelenlegi időszakban a kormány néoesedéspolitikai határozatának támogatása az elsőrendű feladatunk. Emellett / dolgozunk a munkaidő-csökkentés bevezetésének előkészítésért Javaslatokat gyűltünk, keresve azokat a megoldásokat. amelyek ennek a fontos intézkedésnek megvalósítását a legcélszerűbben lehetővé teszik. Erre ugyanis igen nagy szükség van. mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a három műszak, s a szabad szombat hiánya igen sok egészségügyi dolgozót szinte elrettent a pályától.

Falucskai Károly, a Fa- és Éoítőanyagioari Dolgozók Szakszervezetének MB-titkára jelenleg háromnnnos megyei titkári értekezleten van Pesten. Az ez évi feladatokat ott beszélik meg.

Dinnyés Istvánná, a Helyi- ipari és Városgazdálkodási Dolnozók Szakszervezete me- gyehizot*ságának politikai munkatársa: — A rfapokban tárgyaltuk meg az idei feladatokat rögzítő munkatervet. Ebben legnagyobb súllyal a nő- és ifiúságoolitikai feladatok megoldása szerepéi. Jelentős feladatunk a brigádmozgalom, a munkaverseny és úiítómozgalom továbbfejlesztése. Határozat született, hogy a megyebizottság tagjai az 1974-es évben a korábbinál szorosabb kapcsolatokat építenek ki az alap- szervezetekkel.

Bertha Kálmán, a közalkalmazottak Szakszervezete Tolna megyei Bizottságának titkára: — Az elmúlt évi tevékenységünk vizsgálata mellett az állami gazgatásbarf és az igazságszolgáltatásban dolgozók bérrendezésével és munkaviszonyának továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok jelentik a legnagyobb munkát. A közelmúltban ugyanis rmnisztertanácsi rendelet jelent meg, amely intézkedik az államigazgatásban és az igazságszolgáltatás területén dolgozók megrfövekedett feladataival kapcsolatos teendők ellátásáról, az ezzel járó iogokról, kötelességekről.

Kontos András, az Élelmezési. Ipari Dolgozók Szakszervezetének MB-titkára: —* Jelenleg a jövő héten tartandó megyebizottsági ülés anyagát készítjük elő. Itt fogjuk megtárgyalni az MSZMP Központi Bizottságának 1966. május 10-én hozott határozatának végrehajtását, megyénk élelmezési iparában. Szintért a megyebizottsági ülésen tárgyaljuk meg az 1974. évi munkatervünket.

Wéber János, a MEDOSZ MB politikai munkatársa: — Ezekben a napokban az elmúlt tizenkét hónap alatt végzett munkát értékeljük, valamint megvizsgáljuk, hogyan hajtottuk végre a MEDOSZ XXIII. kongresszusának határozatait. Készítjük az programtervet, vajamint

Év eleje az SZMT-hen

az első félévi munkatervet. Ennek megvalósítása során vizsgálni fogjuk a mezőgazdaságban dolgozók élet- és munkakörülményeit, szociális ellátottságukat és a munka- védelmi előírások betartását. Intézkedünk a feltárt hibák megszüntetése érdekében. Feladatunk még a munkaverseny és újítómozgalom továbbfejlesztése. főleg az állami gazdaságokban.

Molnár Lajos, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendég- látóipari Dolgozók Szakszervezetének MB-titkára: — Legfontosabb feladatunk a 44 órás munkahétre történő áttérés feltételeinek felmérése, vizsgálata, s majd a zökkenőmentes áttérés elősegítése. A Minisztertanács határozata ugyanis azt írja elő, hogy ha a kereskedelemben adottak a feltételek, — nem romlik az áruellátás színvonala — s nem csökken a

dolgozók keresete — július 1- től áttéritek a 44 órás munkahétre. Ezt az indokolja legnagyobb mértékben, hogy itt a dolgozók hetven százaléka nő és családanya.

Kedves Henrik, a Pedagógusok Szakszervezetének MB- titkára: — Jelenleg a kedvezményes pedagófrus’.akás-akció lebonyolításán fáradozunk. A Művelődésügyi Minisztérium feíemelt lakáskölcsönt ad a jelentkezők 15 százalékának. Értnek érdekében folytatjuk az igények és a feltételek felülvizsgálatát. Folyamatos munkánk a kedvezményes génkocsiakcip és a tüzelőanyag-akció szervezése valamint a főleg nagycsa’á- dos pedagógusoknak tanévkezdéskor adandó segélyek elosztása. Tájékoztatót készítünk a pedagóguskórus és a pedagógusklubok működéséről.

Jegyzet

Hétvégi traktorok

Aligha van még rendelet,

amelynek végrehajtása olyan keserves-körülményes lenne, mint amelyik a magánkézben levő traktorok használatáról rendelkezik. Az elsőt még 1972-ben adta ki a MÉM, amelyet időközben többször is módosítottak, a végrehajtásra újabb és újabb határidőket állapítottak meg.

A rendelkezés lényege, hogy tizenöt lóerősnél nagyobb teljesítményű traktor nem lehet magánkézben, illetve, hogy közhasznú legyen, szakcsoport keretében lehet üzemeltetni. Ez utóbbira is két lehetőség van: a tulajdonos kezelésében marad a gép és szerződés alapján végez művelési, szállítási munkát, illetve, átadja a szakcsoport, kertszövetkezet kezelésébe.

A legcélszerűbb út az első változat lenne, történetesen Szek- szórdon is. A város területén mintegy négyezer szőlő- és kertAz idén több mint 2 milliárd forintos beruházás

a papíriparban

Korszerűsítés Dunaújvárosban és Fűzfőn

A hazai papírgyárakban jelenleg dolgozó 28 papírgépsornak mintegy felét a tervek szerint fokozatosan — 15 év alatt — kicserélik. A selejtezést előreláthatólag az ötödik ötéves terv idején kezdik. Addig is a felújításra, korszerűsítésre érdemes gépeket sorra véve. alkalmassá teszik a mai igények kielégítésére. 1974-ben három — Dunaújvárosban 2, Fűzfőn 1 — nagy papírgép felújítására kerül sor. Dunaújvárosban nagymértékű korszerűsítésről. kiegészítő berendezések felszereléséről van szó. Ettől a jelenlegi mintegy 45 ezer tonnás termelésnek •körülbelül 65 ezer tonnára való növekedését várják, a fűzfői felújítástól pedig 3—4 ezer tonnás többlettermelést Itt egyébként a kényszerű állásidőt felhasználják arra, hogy egyúttal megoldják a gépterem tetőzetének cseréjét — A korszerűsítés nyomán nemcsak több terméket nyernek, hanem biztosítani tudják majd a papír egyenletesen jó minőségét is. Ez egyébként összefügg a magyar—szovjet papíripari választékcserével, mert ezekből a gyárakból nyerik azt az írónyomó papírt, amelyért a Szovjetuniótól cserébe rotációs, illetve hullám-alappapírt és dobazkartont kapunk,

A korszerűsítő munkák azonban ma még azt jelentik, hogy a gépek egymást követően 3— 3 hónapra leállnak, és ezért az idei termelésből mintegy 12 ezer tonnányi termék kiesik. Ezt számításba vették az éves tervek elkészítésénél is. A kiesést részben a múlt évi importnak mintegy 20 000 tonnás növelésével, részben pedig az elmúlt egy-két évben munkába állt új tennelőberendezések egyenletesen növekvő teljesítményével pótolják. A tervek szerint ugyanis az idén Buda. fok már 10 000, Lábatlan pedig 4000 tonnával növeli múlt évi termelését (az utóbbi éves teljesítménye így 32—33 ezer tonna termék lesz.)

A fél termék-előállításban nem számolnak az idén lényegesebb változással. Dunaújvárosban a szalmacefllulózgyártás kisebb mértékű rekonstrukciója miatt azonban mintegy 1— 2 ezer tonnával csökken majd

a termelés. A papírfeldolgozó ipar — elsősorban hullám- készítményekből és más csomagolóanyagokból 6000 tonnás többletet tervez, ez azonban nem túl sok; az összmennyisóg mintegy 248 000 tonna lesz. Ma már ugyanis nem gond, mint néhány esztendővel ezelőtt volt, a hullámtermékek értékesítése. Sőt. 1974-ben hazai gyártásból nem tudják kielégíteni az igényeket, pedig Nyíregyháza ebből a termékből máris többet ad, mint azt eredetileg tervezték.

A jövőre nézve viszont biztató, hogy jó ütemben halad az iparág legnagyobb — négymilliárdos — beruházása, a

dunaújvárosi hullám-vertikum építkezése. Erre az idén másfél milliárdot fordítanak. Itt ez évben fogadják az első külföldi gépeket; Finnországból félcellulóze-gyártó berendezések. Olasz- illetve Lengyel- országból papírgyártó gépsorok érkeznek.

Az iparág' összes beruházása értékében az idén éri el a csúcsot.; 2,1 milliárdot használnak fel — a negyedik ötéves terv előirányzatainak megfelelően. A tervidőszak folyamán egyébként a papíriparban mintegy hatmilliárd forintot fordítanak fejlesztésre, különféle rekonstrukciókra. és egyéb beruh ázá. sokra. (MTI).

tulajdonos van, közülük viszont csak tán ötszáz rendelkezik megfelelő fuvareszközzel, avagy von annak elérhető közelségében. A többinek, tehát a nagy többségnek napokig, hetekig tartó utánjárásába kerül, amíg néhány zsák műtrágyát, építőanyagot ki tud juttatni a „birtokra”, vagy a termést be tudja szállítani.

Ezeken a gondokon sokat enyhítene, ha a művelésbe, a szállításba beszállna az a tfzvaia- hány személy, aki a rendelet által érintett traktorral rendelkezik. Erre már tett kezdeményező lépéseket a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályé, az ÁFÉSZ és a szőlőtermelő szakcsoport is — vajmi kevés eredménnyel.

Ezek a traktorok amolyan hétvégi traktorok, tulajdonosaik gépkocsivezetők, különböző vállalatoknál dolgozók, akik „hivatalosan" csak a maguk munkáit végzik, esetleg baráti alapon segítenek kézi munka ellenszolgáltatásért. Akikkel eddig a traktorhasználatról tárgyaltak, a munkahelyi kötöttségre, elfoglaltságra hivatkozva nem vállalták az említett körön kívüli munkát, vagyis azt, hogy havonta két-három napot kitevő munkát mások részére is vállaljanak. Igaz, ez bizonyos megkötöttséggel, adminisztrációval — elszámolás, menetlevél vezetésével —• járna, de meg lehetne oldani, hogy a napi munkaidő után, egy-két óra alatt, egy-egy dűlőben négy-öt-hat tulajdonos kiszállíthatná a műtrágyát, a permetezőanyagot, kevesebb utánjárással. A későbbiekben egy- egy ilyen traktor körül kialakulhatna az állandó munkáltató- csoport.

Természetesen, egyik trakíor- tulajdonost sem lehet kényszeríteni szakcsoportba lépésre, különmunka vállalására — viszont előbb-utóbb szembe kell nézniök a rendeletben megfogalmazott ténnyel, azzal, hogy el kell adnlok a traktort, Szek- szárdon, Szedresen, Zombán, mindenütt

Bl.

Tervek, hétközit apókra

A beszélgetés valahogy így kezdődött:

— Szép dolog az a kemizá- lás, a vegyszeres gyom- meg rovarirtás, de az már egyálta-- ián nem kellemes, ha matadoríze van a krumplilevesnek.

— Csakhogy a mi burgonyánknak nincs matadoríze, eőt egyéb, talán semmiféle mellékíze nincs — vonult védekező állásba Duzsy Imre, a mözsi Uj Élet Tsz növény- védelmi agronómusa.

— Ennek pedig nemcsak a mözsiek örülhetnek, hanem úgyszólván az egész megye. Tolna megye burgonyaellátását ezután majd nagyrészt a tolnai a mözsi termelőszövetkezet'és a TOLNAKER alkotta társulás biztosítja.

Duzsy Imrével az Uj Élet nemrég elkészült székházának egyik irodájában beszélgettünk. Ilyenkor télen még az agronómueokat is többnyire az irodában lehet megtalálni. Duzsy Imre éppen a növény- védelmi tervet készíti. Miközben a kérdésekre válaszol, gyakran néz az órájára. Soka munka.

— A mintegy 2500 hold szántónk ötödrészén ebben az esztendőben intenzív termelés lesz. Ezeken a területeken pedig — mint köztudott — a növényvédelmi tennivalók megsokszorozódnak.

Az újságíró tarsolyában mindig van néhány elkoptatott, sablonos kérdés is, mint például: „szereti-e a munkáját?” Duzsy Imrétől ezt nem kellett kérdezni, hiszen vagy

jó fél órán át másról sem beszélt.

— Pedig a növényvédelmi agronómus sok helyen amolyan „teddide-teddoda” ember. Mindent csináltatnak vele. csak éppen azt nem, ami a feladata lenne — ugrattam.

— Ez tőlünk függ. Hogy szükség van ránk, az ma már a legtöbb vezető előtt nyilvánvaló. Az viszont elsősorban rajtunk áll, az általunk végzett munka eredményességén, hogy elismerik-e, értékelik-e a tevékenységünket A mi területünkön minden kis eredményért meg kell harcolni, mindig mindent elölről kell kezdeni, itt nem 6okat számít a rutin. Minden esztendő, minden évszak, minden darab föld más és más feladat elé állít bennünket. Jegyezni kell a csapadékot, figyelni az időjárást és számos egyéb körülményt.

Duzsy Imre 1970-ben a KISZ KB pályázatára egy dolgozatot írt. Helyezést ért el, külön. <Ujat kapott érte. Az volt a címe, hogy „Vegyi anyagok alkalmazása a mözsi Uj Élet T6z-ben.’t

— Sikerütt-e megvalósítania azokat az elképzeléseket, amelyeket akkor papírra vetett?

— Annál sokkal többet. Hiszen az elmúlt négy esztendő alatt, rengeteget változtak a módszerek, más a technológia, más anyagokkal dolgozunk, sokat javultak a lehetőségek.

— Ezek szerint nem bánta meg. hogy annak idején ösztöndíj-szerződés kötött a ter- melőtaövaitteaetfafAg

— Ha nem szeretném á munkahelyemet, már rég elmentem volna innen.

A tsz elnöke viccesen megjegyzi: a fiatal agronómus i termelőszövetkezet közreműködésével szerzett magának feleséget. Ez akkor történt, amikor Székesfehérvárra küldték növényvédelmi átképzésre, ott ismerkedtek meg. Hetvenben nősült, egy ideig mé •; öcsénybői jártak át doltiziit mindketten: felesége T ,viái tanít. Aztán befizettek eg " OTP-lakásra.

— Ez volt az első társashoz a községben, nem nagyon kapkodtak utána, mert a környéké elég csúnyán nézett ki. Most viszont már más a hely _ zet

— Mivel töltik ezeket a hosszú téli estéket?

— Nem unatkozunk. Eddig a feleségem tanult, most meg én készülök a vizsgákra. Nagykanizsán végzem az üzemmérnöki kiegészítőt. Tavai v sokat jártunk színházba, de az idén erre nem jut idő. Talán majd tavasszal. Szeretek barkácsolni, évente átlag háromszor átszerelem a tv- antennát. Mindig találok magamnak elfoglaltságot, hol egv polcot kell felszerelni, hol a csilláron igazítani.

. — Vannak-e tervei?

— Mint mindenkinek. A i enyémek egyébként nagyon hétköznapiak. Szeretném 1. - fejezni a kiegészítő szakot és állandóan figyelemmel kísérni a szakirodalmat. Ez minden.

a®s k

i