Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-17 / 13. szám
9 felmérő lapot küldtünk ki. Ebben ismertettük gépünket, az eddig kidolgozott és engedélyezés alatt álló védekezési technológiák alapján alkalmaSegíteni a gazdasági vezetőket A Magyar Közgazdasági Társaság iaei terveiről A napokban felkerestük a Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szervezetének titkárát, dr. Kelemen Sándort, s érdeklődtünk, az elmúlt évek során igen eredményes munkát végző társaság ez évi terveiről. A szervezet célkitűzéseit az alapszabály időtállóan meghatározta. s az ebből adódó feladatokat az elmúlt év decemberében megtartott választmányi ülésen aktualizálták. Az időszerű témák sorában általánosságban a tervezés feladatainak elősegítése a cél. Ezen belül különösen lényeges: a termelésben a versenyképesség fokozása, bekapcsolódás a nemzetközi munka- megosztásba. a szocialista közgazdaság-tudomány fejlesztése, ennek elméleti és módszertani kérdései, valamint a közgazdaság-tudomány határtudományainak és az azokkal való kooperációnak fejlesztése. Ezeknek a feladatoknak megvalósulását részben előadások rendezésével segítik elő. így előadókat kérnek fel olyan előadások megtartására, aTpelyek segítik a gyakorlati munkát, s egyben lehetőséget adnak arra, hogy a társaság tagjai felfrissítsék elméleti tudásukat. így például a közeljövőben „Árutermelés és pénz- viszppyok a szocializmusban”, valamint „A szocialista országok gazdasági kapcsolatainak egyes kérdései” címmel tartanak előadást, rendeznek an_ kétot. Az ágazati irányítás elősegítése érdekében a textilruházati, bőr- és szőrmeruházati, cipőipari, gépipari és szolgáltatási szakmákban minisztériumi előadókkal rendeznek ankétokat. A munkaerő-gazdálkodás javítása érdekében a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának szakembereivel együtt szerveznek tudományos ülést. Előadást tartanak a kockázat fogalmáról és annak terjedelméről, segítve ezzel a piaci viszonyok erősödése kapcsán egyre bonyolultabbá váló Tovább bővültek a magyar egészségügy nemzetközi kapcsolatai Egészségügyünk nemzetközi kapcsolatainak bővülése szempontjából kiemelkedő eredményekkel zárult az elmúlt esztendő — mondották az MTI munkatársának az Egészség- ügyi Minisztériumban. — Terebélyesedő nemzetközi kapcsolatainkat jól érzékelteti több magas szintű szakmai delegáció látogatása: 1973-ban egyebek között Magyarországon járt a lengyel, a VDK, a norvég, az osztrák, az olasz egészségügyi miniszter, valamint Nagy-Britannia egészség- ügyi államminisztere. A szocialista országokkal érvényben lévő együttműködési szerződések keretében a minisztérium vezetői 1973-ban két évre szóló munkatervet írtak alá az NDK-val, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Kubával, a VDK-val, Bulgáriával és Romániával. A KGST-tagországok együttműködésének egyik leglényegesebb kutatási területe a daganatkutatás terén végzett tudományos munka összehangolása, valamint a környezetegészségügy feladatainak megoldásában való együttműködés lesz. Ezen kívül — a tavaly júniusban Havannában megtartott miniszteri értekezlet határozata alapján — közös szakértői konferenciákat rendeznek egyebek között a gyógyszerellenőrzés, a járványos agyhártyagyulladás, valamint az influenza és a légzőszervi megbetegedések gyógyítása, megelőzése érdekében, illetve a higiénia és a toxikológia időszerű kérdéseinek megvitatására. Rendkívül gyümölcsöző volt az elmúlt évben az egyes társintézetek egymás közötti megállapodás alapján kialakult közvetlen együttműködése. Az Országos Közegészségügyi Intézet például évek óta szoros kapcsolatban áll a szovjet To- macsov víruskutató-intézettel: ettől szerzik be a gyermek- bénulás és a kanyaró elleni védőoltásokhoz szükséges vakcinákat. A Budapesti Kardiológiai Intézet az infarktus megelőzésének kérdéseiben tart fenn szoros kapcsolatot a prágai kardiológiai intézettel. Hasonló jellegű együttműködés alakult ki a tudományos és technikai eredmények kutatásában. a legújabb orvosegészségügyi műszerek tervezésében és alkalmazásában. Biztatóak a tőkés országokkal való együttműködés kilátásai is. A magyar egészségügynek világszerte jó a hírneve. A külföldi, elsősorban a nyugati partnereket csaknem kivétel nélkül érdekli egészségügyi ellátásunk szervezeti felépítése, s élénk figyelemmel tanulmányozzák hatékony orvostovábbképzési rendszerünket is. (MTI) vállalatvezetői munkát. Ezek az előadások egyes támaköröknek részletesebb vizsgálatát eredményezik. Emellett azonban a gazdasági élet nap mint nap produkál olyan feladatokat, amelyekkel folyamatosan kell foglalkozni, így például többször sor kerül az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos rendezvényekre. amelyek jórészt a vállalatoknál lesznek. A tanácskozásokon, ankétokon, előadásokon kívül jelentős elméleti munkát is folytatnak a Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szervezetének tagjai. Ennek jobb elvégzése érdekében az egyetemekkel és egyéb tudományos intézményekkel meglévő 6zéles körű kapcsolataikhoz hasonlóan fokozni akarják az együttműködést a TIT jogi szakosztályával s a Jogász Szövetséggel. Ez azért is fontos. mert a gazdaságirányítás törvényei jogszabályok formájában jelennek meg, s így a jog is szervezőhatást fejt ki. A TIT-tel egyébként több területen is közös munkát szeretnének végezni, így például együttes előadói konferenciák rendezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság az 1 múlt évek során is igen jelentős munkát fejtett ki az irányban, hogy megyénk gazdasági egységei eredményesebben tevékenykedhessenek. Ezt a feladatukat ebben az évben még nagyobb intenzitással kívánják végezni. Tájékoztató az elhagyott telkek helyzetéről Az Igazságügyi Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi tiivatalánah együttes irányelvei Az elhagyott telkek helyzetének rendezéséről szóló, néhány hónapja kelt miniszter- tanácsi határozat felhívta a helyi tanácsok illetékes szerveit: folyamatosan gondoskodjanak területükön az elhagyott telkek megállapításáról, s a jogszabályi előírásoknak megfelelően tegyék meg a tulajdonjogi helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket. A kormányhatározat végrehajtásának segítésére az Igazságügyi Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala együttes tájékoztatót adott lei a rendezéssel kapcsolatos jogi lehetőségekről, a jogszabályok alkalmazásának irányelveiről, az eljárás rendjéről. Az iránymutatás egyebek között leszögezi, hogy teleknek minősül minden olyan belterületi ingatlan, amely nincs beépítve. s ebből a szempontból közömbös, hogy az ingatlannak mi a rendeltetése. A telek két esetben minősül elhagyottnak: ha a tulajdonos ismeretlen. vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg, ha a tulajdonos személye és lakhelye ismert ugyan, de a telket tartósan senki sem használja. Az irányelvek szerint a tulajdonost akkor kell. ismeretlennek Programvezérlésű termikus aerosol Uj gép a növényvédelem szolgálatában A növényvédősök egész évben azon fáradoznak, hogy megmentsék a termést a káro- sí toktól. számunkra, az ember számára, de úgy, hogy a védekezés ne tegyen kárt a hasznos élő szervezetekben. Ezt a célt messzemenőleg szem előtt tartva a MÉM Növényvédelmi Szolgálata irányításával a Tolna megyei Növényvédő Állomás — több éves kísérleti és nagyüzemi tapasztalatai alapján — kifejlesztett egy új típusú, programvezérlésű termi- kúp aerosol gépet, amely már sorozatgyártásra is alkalmas. Megfelelő darabszámú megrendelés esetén legyártására a Veszprémi Gépjavító tett ajánlatot. — Mi a lényege ennek az újszerű gépnek? — ezt kérdeztük Kovács Lászlótól, az állomás gépészmérnökétől, aki irányítója az itt folyó munkáknak. — Az eddigi ilyen típusú gépek csak egyféle — gyárilag beállított — ködöt tudtak előállítani, míg mi a forgatható tárcsába épített különböző lyukátmérőjű szűkítők segítségével a ködfejlesztéshez szükséges benzin és gázolajba kevert növényvédőszer-mennyi- eéget nyolc fokozatban tudjuk szabályozni, azonos cseppméret mellett. Ez azt jelenti, hogy köd képzési teljesítményt a percenkénti négy és nyolc liter között változtatná lehet. — Mondjon valamit ennek gyakorlati jelentőségéről. — A ködképződést — a gázelegy levegőn való kondenzá- lódását — befolyásolja többek között az uralkodó hőmérséklet. a levegő páratartalma és a légmozgás is. Például szántóföldön különböző (l—i km'óra) sebességű szelek esetében, vagy zárt helyen raktárfertőtlení- téekor más és más mennyiségű köd lenne szükséges a kívánt hatás eléréséhez. A régi gépekkel ez nem volt lehetséges. Most már ezt biztosítani tudjuk. — Mit tettek e gép szélesebb körű elterjesztése érdekében? — Mint már mondottam, sorozatgyártásra csak megfelelő darabszám esetén kerülhet sor. Ennek és a szélesebb körű megismerésnek érdekében az ország különböző részeibe növényvédő állomásokhoz, KÖJÁL-okhoz, állami gazdaságokhoz, s termelőszövetkezetekhez mintegy ötszáz igényfelmérő Ebben az ki. gépünket. alkalmazási területét, előnyeit. — Felsorolná ezeket az előnyöket? — A rovarkártevők elleni védekezéseket gyorsan végre lehet hajtani, a kijuttatási költségek a hagyományos permetezésnek egyharmadára csökkenthetők. A száz-százötven méteres munkaszélességénél fogva a taposási kár a szántóföldi gépekhez viszonyítva jelentősen csökken. A kezelt területen tartás méregmező nem alakul ki. így az eljárás során az ott tartózkodó hasznos vadállományra, valamint a megporzást végző rovarokra kevésbé veszélyes. Például a védekezés befejeztét követően virágzó repcében 10 —15 perc elteltével a bezárt méhcsaládok károsodás veszélye nélkül kiengedhetők. Élei mezés-egészségügyi előnye is nagy. Káros szermaradék ezen a területen nincs. így az élelmezésügyi várakozási idő vár ■hatóan a jelenlegi értéknek egyharmadára csökken. Lakott területeken szúnyogirtásra is alkalmas. — Az igényfelmérés eddigi tapasztalatai ? — Konkrét megrendelés eddig öt gépre érkezett. Az érdeklődők száma a nagyobb, 30-nál is több. Ezek főleg olyanok, akik először látni szeretnék működés közben, mivel nem ismerik e géptípus elődjeit. Bármikor szívesen állunk rendelkezésükre és bemutatjuk nekik. A gép irányára, előzetes kalkulációk alapján 100—150 ezer forint között várható. tekinteni, ha nincs adat arra; hogy az ingatlannak ki a tulajdonosa, például, ha a te’.ek- könyvben tulajdonosként szereplő személy nem azonosítható. Nincs szó ismeretlen tulajdonosról akkor, ha csupán az ingatlan tulajdonjoga v-iás. a tulajdonjog megállapításával kapcsolatban például bírósági eljárás folyik. Annak megállapítására. hogy a telket tartósan senki sem használja, önmagában véve még nem ad alapot az a körülmény, hogy a telket nem művelik, beépítetlen, bekerítetlen. A telket tartós használat hiánya miatt csak akkor lehet elhagyottnak tekinteni, ha az gondozatlan, elhanyagolt, s azt tartósan semmilyen célra nem használják. A tájékoztató aláhúzza: a telek helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy a telek valóban elhagyottnak tekinthető-e. (A tulajdonos személyének megállapításában segítségre lehet például a telekkönyv, a tulajdonjog bejegyzésére alapoz adó adás-vételi szerződés, annak tisztázása, fizetnek-e az ingatlan után adót, a közvetlen telekszomszédok meghallgatása, a Belügyminisztérium központi lakcímhivatala, s ha feltehető, hogy a tulajdonos külföldön tartózkodik a Pénzintézeti Központ megkeresése.) A telek elhagyott voltának megállapítását követően mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy az ingatlan nem került-e már korábban állami tulajdonba. s csupán a telekkönyvbe való bejegyzés maradt el. A tájékoztató felsorolja azokat a törvényeket, rendeleteket. amelyek egyes ingatlanok kötelező állami tulajdonba vételéről szólnak, majd kitér a rendezés egyéb módjaira. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31-es számú törvény- erejű rendelet lehetőséget ad például arra, hogy a telek- könyvbe a tulajdonjogot — meghatározott esetekben — a tényleges birtokos javára jegyezzék be. Ilyen eset például. ha a tényleges birtokos az ingatlant három éve sajátjaként használja és olyan okiratot mutat fel, amely ugyan nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére, de tartalmazza a tulajdonátruházásra irányuló megállapodást. az ingatlan megjelölését, a telek ellenértékét. illetve a szerzés ingyenességét.. Ha a helyi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szak- igazgatási szerve azt állapítja meg. hogy az elhagyott telek tulajdonosa meghalt, de a hagyatéki eljárást nem folytatták le, intézkednie kell a hagyaték leltározásáról, illetve a hagyatéki eljárás hivatalból való megindításáról. Ha az elhagyott telek helyzete más módon nem rendezhető, kezdeményezni kell a telek kisajátítását. Az elhagyott telkek helyzetének rendezése szempontjából különösen jelentős a magánerőből történő lakóházáé üdülőépítés céljára való kisajátítás. (MTI). Népújság 6 1974- ja nuár \ 7«
