Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

Lovasposta a száz Lúdtollban kézbesített küldemények Pestújhelyre AZ ELSŐ NYOMOK A posta első nyomai az ókorból maradtak fenn. A perzsa Kyros birodalmában postahálózatot létesített, hogy továbbítsák parancsait és lo­vas postaküldöncök járták be a tartományolcat. Egynapi já­róföldenként állomásokat léte­sítettek, amelyekben a kirá­lyi postaküldöncök szállást és ellátást kaptak és lovat is válthattak. Egy egykorú be­számolóban olvasható, hogy különlegesen fontos útvonala­kon, főként nagy kereskedelmi utakon, kisebb közönként he­lyezték el az ilyen állomáso­kat. Azon az úton például, amely a susai rezidenciát az Égei-tengerrel kötötte össze, XI1 állomás helyezkedett el. Hasonló létesítmények Kí­nában és Mongóliában is vol­tak már évezredekkel időszá­mításunk előtt. Görögország egyes államai a hírközlésre sa­ját gyorsfutárokat, ún. heme- rodromokat tartottak. Galliában, a mai Franciaor­szágban már a római invázió előtt, i. e. 200-ban lovas kül­döncök vitték a fontos híreket a birodalom legtávolabbi sar­kaiba is. A POSTA A RÉGI RÓMÁBAN A római világbirodalomban Augustus császár lemásolta a példás perzsa postaszervezetet, s egyúttal a lehető legmaga­sabb szintre fejlesztette. A jól gondozott, szinte örök életi e szárít országutakon a rómaiak ugyancsak rendszeres közönként állomásokat helyez­tek el, ahol mindig tartottak küldöncöket, kocsikat és lova­kat készenlétben, hogy a hí­rek a római birodalom fővá­rosából a birodalom legtávo­labbi pontjára, vagy onnan a fővárosba a lehető leggyorsab­ban elérjenek. postahálózat E gondosságnak köszönhetően Nagy Károly még évszázadokkal később is hasz­nát látta feltörekvő birodal­mában a fend szeres posta ér­tékes szolgálatainak. A Karoling-korszakban Aachen volt az akkori frank és későbbi német birodalom postájának fő központja. Aachenből sugarasan indultak a postaútvonalaik a birodalom minden részébe. Ez a létesít­mény azonban, bármennyire elengedhetetlen és fontos volt is a birodalom rendezett igaz­gatásához, a kultúra és civili­záció fejlődéséhez, nagy támo­gatóját nem élte túl. Nagy Ká­roly halálával és a birodalom megosztásával a római Augus­tus császár öröksége, a posta is megbukott. LOVASPOSTA A KÖZÉPKORBAN 4 Csupán akkor vált ismét elevenné a hírközlés állandó hálózata iránti igény, amikor az ököljog korszakának befe­jeződésével a városok szapo­rodtak, a kereskedelem és a kézműipar pedig felvirágzott, s a közénkor kezdetén a nagy kereskedővárosok kereskedői voltak az elsők, akik ismét él­tek a postai szolgáltatásokkal. Körülbelül abban az időben, amikor Habsburg Rudolf gró­fot német császárrá választot­ták, már lovas postaküldöncök rendszeres kapcsolatot létesí­tettek Nürnberg, Majna-Frank- furt és Köln között egy­felől, valamint Riga, Königs­berg, Danzig, Stettin, Hamburg és Bréma között másfelől. 1290. körül már Velence és Nürnberg között is volt pos­taösszeköttetés Salzburgon ke­resztül és nem sokkal később Köln és Bécs között Augsbur- gon keresztül. AZ ELSŐ VALÓDI MAGÁNPOSTA? Az első valódi magánpostát a XV. század vége felé I. Ro­ger von Thum und Taxis lé­tesítette Tirolban, amely ak­koriban a déli kereskedelem J csomópontja és gazdag bánya­vidékként nagy gazdasági je­lentőségű volt. Miután I. Miksa jutott a német-római császári koroná­hoz, Thum és Taxis bárójá­ra bízta, hogy Bécs és Brüsz- szel között rendszeres össze­köttetést létesítsen, ami 1516- ban kezdte meg eredményes működését. A németalföldi postán kí­vül már 1543-ban rendszeres posta összeköttetés volt Brüsz- szel és Speyer között Kölnön át, majd innen Augsburgon át Innsbruck felé, végül pedig onnan a Brenner-hágón ke­resztül Olaszország legfonto­sabb kereskedelmi és kézmű­ipari városaiba. 1595-ben Leonard von Thurn und Taxis birodalmi főpolgár­mester lett. AZ ELSŐ BIRODALMI POSTA Ha létre is hozták 1597-ben az első birodalmi postalétesít­ményeket, s emellett számos birodalmi rendnek meg volt a saját postaútvonala, ezek közül egyik sem ért fel a Thurrt und Taxis posta megbízhatóságá­val, nagyvonalúságával, gyor­saságával és olcsóságával, amely évszázadokon át fenn­maradt. 1850. április 6-án meg­alapították a német—osztrák postaegyesületet; ez pedig a postaügy történetében új, alap­vető változásokat hozó fejeze­tet nyitott. India, Brazília és Afrika tró­pusi őserdőiből származó pil­langók sorakoznak egyebek között az ország legértékesebb lepkegyűjteményében. amely egy pestújhelyi család ruhás- szekrényeit tölti meg üvegfe­delű dobozokba rakva. A kü­lönleges gyűjtemény Bezsilla László tulajdona, aki 11 éves korától — több. mint 60 éve — gyarapítja a gombostűre kifeszített kollekcióját. Kap­csolatban áll öt világrész leo- kegyűjtőivel. ismeretei és 20 ezres gyűjteménye iránti szak­mai elismerést jelzi, hogy év­tizedek óta Lepkekirálynak titulálják gyűjtőtársai. Ez a rang a postások előtf sem is­meretlen. kézbesítettek példá­ul már Paraguayban feladott levelet is. amelyen csak eny- nyi állt: Magyarország, Lep­kekirály. A gyűjtemény nagy részét n^opali. szövő- és szenderlep- kék alkotják. Ez utóbbiakra a viszonylag nagy test és a vé­kony szárny jellemző s az, hogy fajtái a leggyorsabban repülnek. Értékes példányait őrzi az idős gyűjtő a trónu­sokon élő fecskefarkú lepké­nek, a Brazíliában röpdöső bagolylepkének és a Mada­gaszkárban honos szivárvány- színű uránikuszmak. A pillan­gók többsége — a szárnyukat borító hímportól — a legszí­nesebb virágnál is tarkább. A Lepkekirály gyűjtemé­nyét a legnagyobb ismert pil­langó is gazdagítja, a pápuák földjén is csak ritkán felbuk­kanó Coscinocera Hercules: a denevér nagyságú lepkének 22 centiméter a számyátmérője, értéke 5 ezer forint. Hazai tájakon is gazdag a pillangóválaszték. A befogás lepkeháló helyett csapdával eredményesebb. A Lepke­király méz és sör keveréké­nek segítségével szerzi meg a gyűjtemény leendő újabb sztárjait: a sörtől tétován buk­dácsoló. becsípett pillangók hamar gombo6tűvégre kerül­nek. Külföldi gyűjtőkkel is gyak­ran csereberél a Lepkekirályi A szállítmány, a megrendelt fajta petéje rendszerint lúd­tollban érkezik. A tapasztala­tok szerint ugyanis ez a leg­biztonságosabb „csomagolás" az értékes és érzékeny külde­mény számára. A petét az­után infralámpa alatt kikel­ti. s a lárvából lepkét nevel. Legutóbb Indiából kapott lúd- toll-csomagot, benne az úgv- nevezett Edwardszi lepkefajta petéjével. Tolvajfogó üvegajtó Egy észre nem vett üveg­ajtó buktatott le egy ügyet­len tolvajt Marseilleben. A szerencsétlen ember vá­sárlónak álcázva magát be­ment egy marseille-i ék­szerüzletbe, és arany kar­kötők után érdeklődött. Mi­után kiválasztotta a tetszé­sének megfelelő darabot, nem a pénztár, hanem le­szegett fejjel a kijárat felé indult. Balszerencséjére azonban nem vette észre az üvegajtót és teljes lendü­lettel nekirohant. Az ék­szerüzlet alkalmazottai így könnyűszerrel elfogták. (AFP) Meghalt a Párbaj király Nemrég hunyt el Nicolas D’Araday márki, akit Párizs­ban „Párbajkirály” néven is­mernek. 350 párbajban vett részt és valamennyiből győz­tesen került ki, egyetlen eset Augustus császár ilyen se­gítséggel a birodalom legtávo­labbi, ázsiai határairól is húsz nap alatt tudott híreket kap­ni, s nem sokkal tovább tar­tott egy kormánytisztviselő útja, ha a legtávolabbi gyar­matokon kellett ellenőrzést' tartania. Magánutasok és kereskedők számára az állami posta hasz­nálata csak Nagy Konstantin alatt vált lehetségessé, s az, hogy Róna kereskedelme és bankjai abban az időben olyan óriási fellendülést tapasztaltak, nem utolsósorban a postának tudható be, amely az ak­kor ismert világ mindert ré­sze között kapcsolatot létesí­tett. Amikor Nagy Theodorik, a keleti gólok hadának élén be­hatolt a római világbiroda­lomba, egyik legfőbb gondja az voít, hogy sértetlenül meg­maradjon a csodálatra méltó Népújság 10 1973. aocwnbcr 9. Róma kerékpár-áradatban Olaszországban most volt az első autó nélküli vasárnap, s így előkerültek a bi- klik. Képünk Rómában, a Piazza Venezlán készült, ahol máskor a gépkocsik, most a . erékpárosok torlaszolták el az úttesteket. Háttérben a Victor Emanuel-emlékmű.- (Telefoto — AP — MTI — KS) kivételével, amikor könnyű fejsérülést szenvedett. Az öreg márki különben ko­moly hasznot húzott a párba- jozás divatjából. Párizs kör­nyéki kis birtokát — egy né­hány fából álló, magás kő­fallal körülvett parkot ugyan­is a márki személyenként 100 frankért bérbe adta, párbaj céljára. Mivel a franciák he­ves vérű, lobbanékony nép, a park majdnem mindennap bérlőkre talált. A párizsi rendőrség nagyon jól ismerte a márki „kereske­delmi vállalkozását”, de sze­met hunyt fölötte, mert ezek a párbajok sohasem végződtek tragikusan. Csak egyetlen al­kalommal, 14 évvel ezelőtt, ömlött vér Orsault és De Cau- lignac grófok párbaján — az utóbbi könnyebben meg­sérült a karján. A Párbajkirály híres park­iát most az örökösök házhely­ként értékesítették. Halottaskocsi, mint mentőautó A francia Atlanti-part men­tén fekvő kis Groix sziget há­romezer lakosa közül több mint ezer írt alá egy petí­ciót, a beadvány azt nehezmé­nyezi, hogy a kicsiny közösség halottaskocsijai egyben mentő­autó gyanánt is szolgálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents