Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
Lovasposta a száz Lúdtollban kézbesített küldemények Pestújhelyre AZ ELSŐ NYOMOK A posta első nyomai az ókorból maradtak fenn. A perzsa Kyros birodalmában postahálózatot létesített, hogy továbbítsák parancsait és lovas postaküldöncök járták be a tartományolcat. Egynapi járóföldenként állomásokat létesítettek, amelyekben a királyi postaküldöncök szállást és ellátást kaptak és lovat is válthattak. Egy egykorú beszámolóban olvasható, hogy különlegesen fontos útvonalakon, főként nagy kereskedelmi utakon, kisebb közönként helyezték el az ilyen állomásokat. Azon az úton például, amely a susai rezidenciát az Égei-tengerrel kötötte össze, XI1 állomás helyezkedett el. Hasonló létesítmények Kínában és Mongóliában is voltak már évezredekkel időszámításunk előtt. Görögország egyes államai a hírközlésre saját gyorsfutárokat, ún. heme- rodromokat tartottak. Galliában, a mai Franciaországban már a római invázió előtt, i. e. 200-ban lovas küldöncök vitték a fontos híreket a birodalom legtávolabbi sarkaiba is. A POSTA A RÉGI RÓMÁBAN A római világbirodalomban Augustus császár lemásolta a példás perzsa postaszervezetet, s egyúttal a lehető legmagasabb szintre fejlesztette. A jól gondozott, szinte örök életi e szárít országutakon a rómaiak ugyancsak rendszeres közönként állomásokat helyeztek el, ahol mindig tartottak küldöncöket, kocsikat és lovakat készenlétben, hogy a hírek a római birodalom fővárosából a birodalom legtávolabbi pontjára, vagy onnan a fővárosba a lehető leggyorsabban elérjenek. postahálózat E gondosságnak köszönhetően Nagy Károly még évszázadokkal később is hasznát látta feltörekvő birodalmában a fend szeres posta értékes szolgálatainak. A Karoling-korszakban Aachen volt az akkori frank és későbbi német birodalom postájának fő központja. Aachenből sugarasan indultak a postaútvonalaik a birodalom minden részébe. Ez a létesítmény azonban, bármennyire elengedhetetlen és fontos volt is a birodalom rendezett igazgatásához, a kultúra és civilizáció fejlődéséhez, nagy támogatóját nem élte túl. Nagy Károly halálával és a birodalom megosztásával a római Augustus császár öröksége, a posta is megbukott. LOVASPOSTA A KÖZÉPKORBAN 4 Csupán akkor vált ismét elevenné a hírközlés állandó hálózata iránti igény, amikor az ököljog korszakának befejeződésével a városok szaporodtak, a kereskedelem és a kézműipar pedig felvirágzott, s a közénkor kezdetén a nagy kereskedővárosok kereskedői voltak az elsők, akik ismét éltek a postai szolgáltatásokkal. Körülbelül abban az időben, amikor Habsburg Rudolf grófot német császárrá választották, már lovas postaküldöncök rendszeres kapcsolatot létesítettek Nürnberg, Majna-Frank- furt és Köln között egyfelől, valamint Riga, Königsberg, Danzig, Stettin, Hamburg és Bréma között másfelől. 1290. körül már Velence és Nürnberg között is volt postaösszeköttetés Salzburgon keresztül és nem sokkal később Köln és Bécs között Augsbur- gon keresztül. AZ ELSŐ VALÓDI MAGÁNPOSTA? Az első valódi magánpostát a XV. század vége felé I. Roger von Thum und Taxis létesítette Tirolban, amely akkoriban a déli kereskedelem J csomópontja és gazdag bányavidékként nagy gazdasági jelentőségű volt. Miután I. Miksa jutott a német-római császári koronához, Thum és Taxis bárójára bízta, hogy Bécs és Brüsz- szel között rendszeres összeköttetést létesítsen, ami 1516- ban kezdte meg eredményes működését. A németalföldi postán kívül már 1543-ban rendszeres posta összeköttetés volt Brüsz- szel és Speyer között Kölnön át, majd innen Augsburgon át Innsbruck felé, végül pedig onnan a Brenner-hágón keresztül Olaszország legfontosabb kereskedelmi és kézműipari városaiba. 1595-ben Leonard von Thurn und Taxis birodalmi főpolgármester lett. AZ ELSŐ BIRODALMI POSTA Ha létre is hozták 1597-ben az első birodalmi postalétesítményeket, s emellett számos birodalmi rendnek meg volt a saját postaútvonala, ezek közül egyik sem ért fel a Thurrt und Taxis posta megbízhatóságával, nagyvonalúságával, gyorsaságával és olcsóságával, amely évszázadokon át fennmaradt. 1850. április 6-án megalapították a német—osztrák postaegyesületet; ez pedig a postaügy történetében új, alapvető változásokat hozó fejezetet nyitott. India, Brazília és Afrika trópusi őserdőiből származó pillangók sorakoznak egyebek között az ország legértékesebb lepkegyűjteményében. amely egy pestújhelyi család ruhás- szekrényeit tölti meg üvegfedelű dobozokba rakva. A különleges gyűjtemény Bezsilla László tulajdona, aki 11 éves korától — több. mint 60 éve — gyarapítja a gombostűre kifeszített kollekcióját. Kapcsolatban áll öt világrész leo- kegyűjtőivel. ismeretei és 20 ezres gyűjteménye iránti szakmai elismerést jelzi, hogy évtizedek óta Lepkekirálynak titulálják gyűjtőtársai. Ez a rang a postások előtf sem ismeretlen. kézbesítettek például már Paraguayban feladott levelet is. amelyen csak eny- nyi állt: Magyarország, Lepkekirály. A gyűjtemény nagy részét n^opali. szövő- és szenderlep- kék alkotják. Ez utóbbiakra a viszonylag nagy test és a vékony szárny jellemző s az, hogy fajtái a leggyorsabban repülnek. Értékes példányait őrzi az idős gyűjtő a trónusokon élő fecskefarkú lepkének, a Brazíliában röpdöső bagolylepkének és a Madagaszkárban honos szivárvány- színű uránikuszmak. A pillangók többsége — a szárnyukat borító hímportól — a legszínesebb virágnál is tarkább. A Lepkekirály gyűjteményét a legnagyobb ismert pillangó is gazdagítja, a pápuák földjén is csak ritkán felbukkanó Coscinocera Hercules: a denevér nagyságú lepkének 22 centiméter a számyátmérője, értéke 5 ezer forint. Hazai tájakon is gazdag a pillangóválaszték. A befogás lepkeháló helyett csapdával eredményesebb. A Lepkekirály méz és sör keverékének segítségével szerzi meg a gyűjtemény leendő újabb sztárjait: a sörtől tétován bukdácsoló. becsípett pillangók hamar gombo6tűvégre kerülnek. Külföldi gyűjtőkkel is gyakran csereberél a Lepkekirályi A szállítmány, a megrendelt fajta petéje rendszerint lúdtollban érkezik. A tapasztalatok szerint ugyanis ez a legbiztonságosabb „csomagolás" az értékes és érzékeny küldemény számára. A petét azután infralámpa alatt kikelti. s a lárvából lepkét nevel. Legutóbb Indiából kapott lúd- toll-csomagot, benne az úgv- nevezett Edwardszi lepkefajta petéjével. Tolvajfogó üvegajtó Egy észre nem vett üvegajtó buktatott le egy ügyetlen tolvajt Marseilleben. A szerencsétlen ember vásárlónak álcázva magát bement egy marseille-i ékszerüzletbe, és arany karkötők után érdeklődött. Miután kiválasztotta a tetszésének megfelelő darabot, nem a pénztár, hanem leszegett fejjel a kijárat felé indult. Balszerencséjére azonban nem vette észre az üvegajtót és teljes lendülettel nekirohant. Az ékszerüzlet alkalmazottai így könnyűszerrel elfogták. (AFP) Meghalt a Párbaj király Nemrég hunyt el Nicolas D’Araday márki, akit Párizsban „Párbajkirály” néven ismernek. 350 párbajban vett részt és valamennyiből győztesen került ki, egyetlen eset Augustus császár ilyen segítséggel a birodalom legtávolabbi, ázsiai határairól is húsz nap alatt tudott híreket kapni, s nem sokkal tovább tartott egy kormánytisztviselő útja, ha a legtávolabbi gyarmatokon kellett ellenőrzést' tartania. Magánutasok és kereskedők számára az állami posta használata csak Nagy Konstantin alatt vált lehetségessé, s az, hogy Róna kereskedelme és bankjai abban az időben olyan óriási fellendülést tapasztaltak, nem utolsósorban a postának tudható be, amely az akkor ismert világ mindert része között kapcsolatot létesített. Amikor Nagy Theodorik, a keleti gólok hadának élén behatolt a római világbirodalomba, egyik legfőbb gondja az voít, hogy sértetlenül megmaradjon a csodálatra méltó Népújság 10 1973. aocwnbcr 9. Róma kerékpár-áradatban Olaszországban most volt az első autó nélküli vasárnap, s így előkerültek a bi- klik. Képünk Rómában, a Piazza Venezlán készült, ahol máskor a gépkocsik, most a . erékpárosok torlaszolták el az úttesteket. Háttérben a Victor Emanuel-emlékmű.- (Telefoto — AP — MTI — KS) kivételével, amikor könnyű fejsérülést szenvedett. Az öreg márki különben komoly hasznot húzott a párba- jozás divatjából. Párizs környéki kis birtokát — egy néhány fából álló, magás kőfallal körülvett parkot ugyanis a márki személyenként 100 frankért bérbe adta, párbaj céljára. Mivel a franciák heves vérű, lobbanékony nép, a park majdnem mindennap bérlőkre talált. A párizsi rendőrség nagyon jól ismerte a márki „kereskedelmi vállalkozását”, de szemet hunyt fölötte, mert ezek a párbajok sohasem végződtek tragikusan. Csak egyetlen alkalommal, 14 évvel ezelőtt, ömlött vér Orsault és De Cau- lignac grófok párbaján — az utóbbi könnyebben megsérült a karján. A Párbajkirály híres parkiát most az örökösök házhelyként értékesítették. Halottaskocsi, mint mentőautó A francia Atlanti-part mentén fekvő kis Groix sziget háromezer lakosa közül több mint ezer írt alá egy petíciót, a beadvány azt nehezményezi, hogy a kicsiny közösség halottaskocsijai egyben mentőautó gyanánt is szolgálnak.
