Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
’&W' sr*fV ■' * ‘v ' r -.• <V . «M i .tó ; ^ V A „havasi ember’' az erdőkben Rejtőzik? •’■•,’ , *.VÍ -4 , L* *<*. $ .'4í8 Lehetséges, hogy a ^rettenetes havasi ember” egy hatalmas méretű arftropomorf majom, a gigantopithecus leszármazottja. Erre a megállaDÍtásra jutott az a 'zoológus-csoport, amely a Himalája sűrű erdővel 1 borított egvik lejtőjén a híres yetire vadászik. Az elmúlt év decemberében egyik sátrukba olyan állat látogatott, amelynek nyomni semmilyen általunk ismert állat nyomára nem emlékeztetnek. A három kutató, McNeely, Cronin és Emerv most már meg van győződ- ve arról, hogy a yeti valóban létezik. Az Orix című zoológiái lapban írt cikkükben kijelentik: az állat létezését ma már kétségbevonhatatlan nyomok bizonyítják. csakhogy az emberek mind a mai- nanig rossz heiven keresték.-A. három természettudós leszögezi azt .is, hogy a „rettenetes hávasi ember” elnevezés tévútra 'téréi- \ te a kutatást. A yeti .nem-élhet a Himalája hófödte csúcsain, hiszen túlságosan nágv emlős ahhoz, semhogy’, megélhetne olvan területen, amely gyakorlatilag semmiféle élelmet nem biztosít számára. McNeely és kollégái" megvizsgáltak a yetire vonatkozó minden rendelkezésre átló adatot és leírást. Megállapít tották. hogv több, mint 50 hegyilakó. és: * termésiettaJd-ds' látta, vagy fényképezte le aj yeti nyomait és általában azonos leírást adnak róla.. Ügy tűnik, .hogy a yefi,150— 165 centiméter magas. Testét hosszú, a vörösesbarnából a szürkésbamába hajló szőr borítja. Koponyája hatalmas, orra széles és lapos, fogai nagyok, szája szintén, karjai és lábai hosszúak. A tudósok véleménye szerint azért kerül ritkán az emberek elé, mert az állat bizalmatlan és tudja, hogyan rejtőzhet el az emberek elől. McNeely és kollégái véleménye szerint kizárólag az erdők biztosíthatnak elegendő élelmet egy ilyen méretű emlős számára. A helyi lakosok is azt állítják, hogy a yeti’ az erdőkben él, nem pedig az örök hó határán túl. A Himalája erdőiben rendkívül sűrű a vegetáció, nagyon kevés ember lakik ezen a tájon, a köd mindennapos. Ez az oka anrtak, hogy oly ritkán találkoznak az embe- íek a yetivel. •-. Ami a yeti eredetét illeti, a természettudósok azt az elméletet . dédelgetik, hogy elődje a gigantopithecus volt. Lábnyomai-' ugyanis rendkívül hagy hasonlóságot mutatnak a gigantopithecus megkövesedett lábnyomaival. A gigantopithecus megköve- sedStt maradványaira Indiában és Kína Kuanghszi tartományában találtak rá. A kövületek életkorát 12 millió és 50Ó ezer év közé helyezik. Ebben a korszákban fejlődött ki az ember. Félmillió évvel ezelőtt - az ember már uralma alá hajtotta a tüzet, ismerte a pattintott 1::" szerszámokat, csontból, sőt fából készült szerszámokkal is - rendelkezett. Bizonyos fejlődéstörténeti el- m él etek as támaszkodva McNeely és csoportja leszögezi, hogy egyes élőlényeknek más -lakóhelyet • kellett választaniuk,- mint az embernek. A gorilla például- a trópusi Afrika egész területén előfordult, az emberrel’ való versengés.? azonban arra késztette, hogy távolabbi erdőkbe és hegyekbe ..húzódjon vissza. A tennészettüdősöjí, úgy vélik, hogy,,...a g-igantopithepus ..is visszaKúzód'ott Dél-Afrika . (jegyeibe. McNeely' és ’ kollégái ezenkívül . leszögezik, - hogy a Himalája abban a - távoli időszakban 2440—3050 méter magas lehetett, ennek, következtében ezen á tó^eten számos" állatfajta sztgdtelődött -el. Abban az időszakban a Himaláját .vegyes erdők borították ,,és. ez , a %yako^tila§ yál-„ to^Uanultóioyezet. igen .kedvező laichftlytíek „bizonyult, -a. gigantopithecus szánjára. Elméletüknek megfelelően McNeely és kollégái .nem a hegyekben, hanem Katmandu erdeiben keresik ' a yetit. Érdekes lenne, ha elméletüket be is-tudnák bizonyítani. (Europeo) — itfiszusxer-Á'Xiic.ió _ jégpálya K \ . $ 'Lengyelországban, a. d'ebrcaí Hűtőberendezések Gyárában olcsó, összeszerelhető műjégpályák érdekes tervét dolgozták ki. A berendezés „lelke” a 180— 200 kcal/ó teljesítményű kőmp- resszor-aggregát és a fogyasztóberendezés. A jégpálya különböző méretű lehet: 20x30 métertől egészen a 30x60 méteres, úgynevezett olimpiai méretig. A berendezés — tekintettel a viszonylag olcsó árra — elsősorban télisport-köz- pontok, üdülőhelyek, iskolák számára ajánlható. A komplett jégpálya összeállítása . és üzembe helyezése 2 hétig tart. A téli idény után szét lehet szerelni, s az elemeket raktárban tárolni. Hiba elúszott a számításba Egy berlini szabó, aki nagyon sok híres embernek is dolgozott, remek módszert talált ki arra, hogy fizetésre bírja ügyfeleit. Az ügyes iparos a számla mellé egy családi fényképet mellékelt, amelyen felesége és hat gyermeke látható. A fénykép hátán lakpnikus megjegyzés: „Ez az oka annak, hogy kintlévőségeimet sürgősen.be kell. hajtanom.’’ Egy alkalommal a neves zeneszerző és zongorista Eugen d’ Albert is kapott- a szabótól egy• családi fényképet. P’ .Albert postafordultával válaszolt- A, borítékba lóeletette . harmadik, csodaszép feleségének fényképét, a kép hátuljára pedig a következő sorokat írta: „Látja uram, ez az oka anyuk,, hogy számláját elfelejtettem azonnal kiegyenlíteni.” Veszélytelen lámpaoszlop Az utcai lámpák feladata, hogy megvilágítsák az utat a városi közlekedés számára. A lámpaoszlopok azonban gyakran . okozzák . gépkocsivezetők _ pusztulását is. Amiko|- a gépkocsi- az ’ oszlopnak .' ütközik,„ által álján az oszlop 1 győz^ i Az egyik angol' cégi nemrég- szabadalmazott (1 270(080 j’sz.) egy ' veszélytelen' , lámpaoszlop pót. E** vékony spirális .rugó?, vá összezavart' fémszalagók- ból készülne,: A rugós, oszlop , belső részét * műanyaggal f töltik ki. Amikor, a gépkocsi-a rugalmas fához, hasonló,' új lámpaoszlophoz ütközik, az-oszlop - könn^fdérh előreliajlik és a kocsi' épségben marad. Miután. a ' kocsi visszahátrált az oszloptól, az kiegyenesedik és felveszi eredeti helyzetét. Az oszlop elég szilárd ahhoz, hogy megtartsa a legnehezebb lámpákat is. , | t 'j ! ‘ !- Inyenckliib A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanüze- méhen „Ínyencek Klubja” alakult, ahol tudományos diákköri munka is folyik. A boszorkánykonyha, — ahol a ki- ' rályi lakoma készül, ■ (MTI fotó—KS) Konzerválják — a vizet „Használja a végső esetben!” — ajánlja a bádogdoboz címkéjén a felirat. A bádogdoboz egyik tartozéka a mentő .készletnek. Á . dobozban . konzervált ivóvíz .van, amelynek nagyipari előállítását most kéMték * meg ég^’ík káiinyín- grádi üzemben. A három évig frissen maradó víz gyártási technológiája meglehetősen1 bonyolult. A’ vizet előzetesen különleges oldató ezüsttel munkálják meg, ew/lvc,v??'i^szerekke1’ ^e' bők között aszkorbinsawal, vegyítik. Ezután fémdobozokba teszik és felforralják, hogy az oxigén eltávozzék. Még néhány művelet — és készen van az életfontosságú konzervált ivóvíz. (APN—KS) Az óvatosság sohasem árt Montevideóban, Uruguay fővárosában rendezték meg a magándetektívek nemzetközi kongresszusát, A küldöttek álruhában, áíszakállal, hamis bajusszal és műhajjal érkeztek. Nyilvánvalóan nem kívánták megmutatni igazi külsejűidet a nagyközönségnek, kü- löijt^én . pedig a gyanús elemeknek. Ez alkalomból a kongi resszus egyik szervezője kijelentette: '„Nem véletlenül tettünk meg minden óvintézkedést, el akarjuk kerülni azt, ami legutóbbi, nápolyi kongresszusunk idején történt. Akkor ugyanis a találkozó több résztvevőjének ellopták az óráját és más értéktárgyait.” Lehetséges-e a csimpánzok mesterséges megtermékenyítése Japánból. Nagoyából jelen, tik: az állatkerti igazgatók! nemzetközi szövetsége október végén Inuyamában rendezte XXVIII. kongresszusát. Ezen MPC Skeldon a toledói j(USA, Ohio állam) állatkert igazgatója a következőket mondotta el az állatkert csimpánzairól: a hím csimpánz nem volt hajlandó,.’ foglalkozni a ketrecében lévő .'háiwm, m^ténnyel. Ezért ? Skeldon elhatározta.- hogy mes- 1 tersé£es- ; : m^térmékenyítést hajt végre a július 10-'én sz;ü-, letevt-j-i.^tuffy”; • nevű. bájos csimpánz-leánykátúő Az altatással végzett műtét kitűnően sikerült. Kukoiicamúzeum Bábolnán A bábolnaiak — aló — a hinS-r 1 ’dig 150 gazdaságban 220 000 tómúzeum, a madárrezervátum hektáron hódít tért a modem után — kuköricámúzeurnot kukoricaipar. S hogy ez a ter- rendeztek be.- Fő látványossá- melés mennyire gyárszérű, azt ga a „kukoricaipar” kialakuld- : jól bizonyítja az is, hogy. 790 sát, fejlődését . dokumentáló .<■’ hektárt művel egy gépsor, anyag. Ismeretes, hjogy j a bá- I vagyis szerényen számítva ' 43 boinaiak dolgozták-ki ennek a ezer mázsa kukoricát termel- technológialLag. és biológiailag 5,-nek -traktorral, egy- kom- íeggyorsabhán iparosítható nö- bájhrtal;-.'és a . hozza, tartozó vénynek'^-a tkorszerű'temjeié-! munkagépekkel. Így neiii cso- ;si rendszerét. Egy. chicagói da(fhc^r külföldöÄ is éyről évvéggel együttműködve alakíf rer.'np Íz érdeklődés - a ‘CPS tották ki a ma már CPS né- iránt. 1 . .. - „• ven közismert rendszert, amely-* . , . , ' .... ben a’házai tapasztalatoknak’ ... L. Itók^camuMuni a ku- és a világszerte ismert, mód- I^ozo, talajmintákba _vető- szereknek a legjobb elemeit; magvak $ fgisorakoztatásától ötvözték egybe. kezdve végigköveti a terme, Magyarország hatalmas; tér- lési folyamatot, jelézvé hogy képe szemlélteti a múzeumban, mar-szerű termelésben minhogy az idén 71 gazdaságban iparszeru termetesben min 426 000 hektáron működnek űen elem nélkülözhetetlen, .kukoricagyárak”, jövőre pe- fontos szerepet tölt be. Érdekesek a múzeumnalá azok a vitrinjei, amelyekben bemutatják, miként válik a szegény; nép egykor lenézett eledeléből, a kukoricából napjainkban ínyenc falat. A vitaminokkal és vassal dúsított ku- koricapehelytől a kukoricakrém csecsemőtápszerig, a kukoricaolajtól és a margarintól a különböző édes és sós teasüteményekig, ugyanis több száz ételfajta készíthető belőle. A sokszínű üveg, doboz szomszédságában egy különleges -kukoricacső áll a cukórku- korica. Ez is a jövőt jelzi. Külföldön tudniillik bíztató kísérletek folynak, amelyek azt ígérik: a kukorica cukortartalma olyan mértékben növelhető, hogy végül „édességben” legyőzi a cukorrépát. : . í . -J I MAGÁZIK MAGAZIN « MAGAZIN
