Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
A drót végén Sinkó András huszonhat éves. Két szőke leány apja, Ilonka hároméves, Irmuska kettő. Egy éve vette a 401-es számú házat negyvenezer forintért. Ez a ház Papp Lászlóé volt, a görögszói oldalban, a szálkai út egyik kanyarulatában, majdnem egy holdnyi terület- teL A területen — házhelyen —• most már csak egy kis kan- maiac meg négy kecske él. A nyáron volt itt még egy tucat süldő, meg hízó. A bozótos, akácos egész éven át majd jó helye lesz a háziállatoknak, a négy kecskének,, — három anyakecske ellését várja a következő hónapban, — és vesz még vagy hat góbét is, hogy a gazdaság teljes legyen. Szaporítani kell a galambokat is, tyúkokat, kacsákat is. Most csak hetven galamb röpköd a ház körül. Márciusban, amikor idejöttek lakni, százharmincat hoztak magukkal. De a nyáron a sertésekkel kellett foglalkozni — a galambokra nem jutott az időből. Tartozik a házhoz még két kutya, egyik öreg. rendőrségi állományból selejtezték, a másik fiatal. Mindegyik állat láncon, szabadon engedni egyiket sem lehet, mert félő, hogy mire rászólnának, hogy „ne”, máris lehúzná a járókelő nadrágját... Nem mintha sok ember járna erre. A legközelebbi buszmegálló is kilencszáz méterre lapul az út oldalában, a szomszédék — K. Keresztély meg a Pista bácsi köszön ide, más nem. Eltévedt utas, vagy aki lekéste a buszt, ritkán kocog a negyven méterre lévő országúton. Hollendusék a legközelebbi szomszédok, nyolcszáz méterre. Oda hordja a postás a Népújságot, a képeslapokat, a hazulról küldött csomagot is ott adják le — a feladás után két hétre. Úgy hogy Sinkó néni hiába süti. s küldi a finom süteményeket az unokáknak, megromlik, mire ideér. Görögszóba, a szekszárdi szőlőhegy 401-es számú házába. Ez a ház negyvenezer forint, ba került, de rá kell még költeni vagy ötvenet. Sinkó András sorolja: „ledobom a tetőt, öreg. korhadt a gerenda, beto- nozni-lapozni kell a konyhát, a falakat meg újravakolni”. Leveri a málló sárvakolatot, a nádfonatra cementes maltert rak, bemeszeli; rendezi az udvart, és olyan takaros lesz majd a ház is, környéke is, mint ahogy fiatal és rendkívül szorgalmas, dolgos feleségével tervezték... Az asszony a két gyerektől nem tud hivatalba, üzembe járni. Kitaláltak olyan elfoglaltságot, amely felér két üzemi műszakkal is: a nyáron nyolc hízóval foglalkozott, ten. gernyi baromfival, a négy kecskével ... Reggel-este két-két liter tejet fejnek, de a gyerekek nem kecsketejet ittak, hanem Hollenduséktól hordták a tehéntejet. A kecsketejen malacokat neveltek. Eladták a malacokat. Galamboktól fehérük a kis ház teteje. Az egész völgy hangos a burukkolástól. Megnyugtató itt lakni. Sinkó András a hátsó udvar felé hív, megmutatni a birtokot. „A disznó, ólat én betonoztam, emeletes lesz, a fölső részből a jószág egyenesen szaladhat a ház mö. götti csalitosba. Megvettem már a drótot, az egész birtokot még a télen körbekerítem.” Ráckeresztúrt hagyta el, S keresett Szekszárdon új otthont a Sinkó család. A rokonok hívták: „Gyere, nézz körül, itt olyan szép minden, olcsó a ház. közel a város.” — Kétszer is eljöttem, körülnéztem. fontoltam az esélyeket. Az asszonnyal megbeszéltük, mire tudjuk itt viru ni, aztán pakoltunk... — meséli december elején, egy napsütéses délelőtt, amikor éppen betegállományban találjuk lakásában. — Megfáztam, aztán ágynak vetett a láz. Már jobban vagyok. talán egy hét múltán dolgozni is tudok. Az ember azt gondolná, hogy ilyen csendes, szép helyet a gond elkerüü. Nem. A másik gond itt Görögszóban, a szőlőhegyi 401-es házban a villany. Sinkó András villanyszerelő, a DÉDÁSZ dolgozója. ö is itt dolgozott, amikor a decsi hegyet villamosították. Szerkesztőségi irattárunkban őrizzük azt a levelet, melyet vagy húszán aláírtak: köszönik a tanácsnak, hogy lesz villanyuk. Nyolcvannál több házba kell bekötni a két TMK-szerelőnek a villanyt. Sinkóiék a drót végén vannak. Házuk előtt, ott az utolsó, a 103-as villanyoszlop — a kultúrát. az asszonynak segítséget hozó villany nem jut a házba. Mert a szerelők nem értek ide. majd talán három hét múlva, egy hónap múlva. Sinkó nem kért előnyt, talán nem is tudják főnökei, hogy milyen Mintafalu A racionális faluépítés mintájának nyilvánították a Szovjetunióban az észtországi Vätsa települést, amely országos faluépítészeti pályázatot nyert. A festői tájba harmonikusan beilleszkedő modern házak mindegyike egy család számára épült. Lakóik életkörülményei semmiben sem különböznek a várositól. Az utóbbi években Észtországban több tucat, külsőre mini-városokra emlékeztető vidéki települést építettek. A köztársaságban az üyen jellegű építkezés külön kidolgozott terv szerint folyik. áldás volna ennek a kis Iádnak a villany — ha már egyszer a ház elé vitték, vigyék be a lakásba! Vigyék? Megelőzzenek másokat? És azok szidják majd Sinkót: „Neki könnyű, a vállalatnál dolgozik!” Nem. Vár. A házban felszerelte már a villanyvezetéket. A kapcsolók, búrák, foglalatok, konnektorok. minden a helyén. A villanyórák szekrénye is szabványos. a drótot fogadó cső is a házon. A szerelőket várják, akik szorgalmasan dolgoznak, de naponta csak három lakást tudnak a villamos hálózatba kapcsolni. Még a decsi hegyen dolgoznak... Karácsonyra elérnek-e Görögszóba, a 401-es házhoz? PÁLKOVÁCS JENŐ Szeretem az életet! Húsz év alatt tizennégy liter vért adott Flederich Béláné. a Bonyhádi Ruházati Ktsz mázai részlegének dolgozója húsz év alatt mintegy 14 liter vért adott, hozzávetőleg kétszeresét a saját vérmennyiségének. Áldozatkészségével sok embertársa életének megmentéséhez járult hozzá. — A véradás semmi más tevékenységhez nem hasonlítható. EUeríértéke ugyanis nem pénzben, hanem életben kamatozik — mondja. Hogyan lett véradó? Beszélgetésünk során az indítékokra vagyunk kíváncsiak, amelyek egy asszonyt, családanyát arra ösztönöznek, hogy állandó jelleggel vért adjon. :y. — Nem kell nagy dologra gondolni, bennem ez így fel sem vetődött. Egyszerűen szeretem az életet, nem csak a sajátomat. Családanya vagyok, bele tudom képzelni magam például azoknak a szülőknek a helyzetébe, akiknek gyermekét baj éri és csak a transzfúzió segíthet. Aztán az életről beszél. Az ötvenes évek elején Szentesen járt ápolónőképző iskolába. Mint ifjúkommunistát, a párt küldte tanulni ösztöndíjjal. Ott, Szentesen adott először vért, amiért az akkori szokások szerint térítés járt. Ügy . érezte azonban, hogy nyugodt lelkiismerettel ezt nem fogadhatja el, felajánlotta hát. hogy ingyenes véradó lesz. Példáját sokan követlek. Később Budapesten, , majd Pincehelyen volt műtősnő. Férjhezmerfetele után került Mázára. Kislányuk született, s Sikeres évet zár a Tolna megyei Ruházati Szövetkezet Néhány hét van már csak hátra az 1973-as esztendőből. A vállalatok, szövetkezetek legtöbbjében összegezik a fogyóban lévő év eredményeit. A megye iparának igen jelentős hányadát alkotó szövetkezetekben ez az év legtöbb helyen komoly fejlődést hozott. Így van ez a Tolna megyei Ruházati Szövetkezetben is. — Az árbevételi tervünk 35 millió volt — kezdi Frascht Antal elnök — s ezt már a napokban teljesítettük. Most már 74-re dolgozunk. A szövetkezetben az idérf mindig tudtak munkát adni a dolgozóknak. Legfeljebb a hazai alapanyag-ellátás akadozott. A textilgyárak gyakran hibás anyagot küldtek. S ez akozott egyszer-egyszer megtorpanást. A termékek fele bérmunkában készült. Ehhez az NSZK- beli, holland, osztrák ügyfél időben adta az előkészített anyagot Hogy harmadával nőtt a termelési érték, abban része van az év során végbement bővülésnek, s a terme- lékenység javításának egyaránt. A központi fejlesztési alánból kapott 4 milliót a szövetkezet saját pénzével meg- toldta, s megvette a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet régi épületeit és ott korszerű ruhaüzemet alakított ki. Két millió forint értékben bővítették, korszerűsítették a gépparkot Ebben sokat segített a Triumph cég. Ök ugyanis a kiszabott anyag mellett a gépeket is adták. Nem kis munkát végeztek munka- és üzemszervezés térért is a szövetkezet vezetőt Ennek hatása az eredményekben jelentkezett. A bedolgozói rendszer mellett bővítették, kétszeresére növelték a közös műhelyekben dolgozók számát. Ma már négyszázan dolgoznak a szövetkezetben a szalagok mellett. A bedolgozókkal együtt a létszám megközelíti az ezret. A jövő tervei között a munkaigényesebb ruhadarabok mennyiségértek növelése szerepel. 1974-ben az ideinél tíz százalékkal többet akarnak termelni. Bonyhádon létesül egy szabászat, s így tavasztól fehérneműk alkotóeleméit. Tárgyalnak a Pakson megüresedő gyógyszertár megvásárlásáról. Ennek kapcsán: szolgáltató tevékenységüket . kívánják fokozni. Ebben a helyiségben lenne a női méretes részleg. A férfi méretes részleg hamarosan a főutcában épülő új műhelyekbe költözik. A volt dohánybeváltó helyiségeinek átalakítását a napokban kezdik meg, s az új évet már itt szeretnék köszönten! a férfiszabóle. Jövő évre a szövetkezet kapacitásának jelentős részét szerződésben lekötötték, ami szintén előrelépést jelent, korábban ugyanis előfordult, hogy szinte egyik hónapról a másikra kellett piacot keresni. már ott fogjátk kiszabni a női Gk.-villamosság! szerelőket, Gyakorlattal rendelkező, SZAKKÉPZETT FELSZOLGÁLÓKAT lakatosokat, mezőgazdasági gépszerelőket, esztergályosokat azonnal felveszünk. FELVESZÜNK. Cím: Szekszárdi Á. G. Vár- domb-Ujberek. üzemi konyJelentkezés: ÁFÉSZ központja Nagydorog. ha, munkásszállás van. Fizetés órabérben. (115) (86) mert nem volt nagymama! otthon kellett maradnia. Flederichné a háztartás és gyermeknevelés mellett mindig szakított időt a társadalmi munkára is. Tagja többféle tömegszervezetnek, sőt nem egyben tisztségviselő, de legfontosabb feladatának most is a véradás propagálását tartja. Évente . sorra járja a bá- nyászházakat, és meggyőző érvelésének tulajdonítható, hogy a község lélekszámához viszonyítva sok vért adnak itt az emberek. Tizen pedig állandó véradók. — Véleménye szerint nem ártalmas a szervezetre a véradás?. « . — Egyáltalán nem. Utána mindig könnyebbnek érzem maga m.. javulj a közérzetem. Az egészséges szervezet csontveleje ezt a veszteséget egyébként is gyorsan pótolja. — Találkozott-e olyan env berrel. aki életben maradását többek között az ön vérérfek köszönheti ? — Igen. Többször is. Erről nem könnyű beszélni, szavakban ki sem tudom fejezrij, milyen hálásak az emberek. Egyszer ,a Paksi Konzervgyárban találkozót rendeztek. Egy ismeretlen férfi jött hozzám virágcsokorral, s könnyes szemmel csak annyit tudott mortdani: köszönöm. Balesetét szenvedett, s az én véremét kapta. Az is jóleső érzés, amikor ismeretlen emberektől kapok képeslapot, virágot. — Családja soha nem kifogásolta a véradást? — Férjem beteg, nem adhat vért, de engem soha nem akadályozott ebben. Tudja, hogy ha jön a mentő, azonnal mennem kell. Ilyenkor még öltözésre sincs idő. Kislányomat is ebben a szellem- bert nevelem. Betegség, "baleset mindenkit érhet. Az életmentő vért pedig mesterségesen nem lehet előállítani. Ezért az egész társadalom hálás az önkéntes véradóknak. Ennek jeléül kanta Flederichné a közelmúltban a Kiváló Véradó aranyfokozata kitüntetést.-t. -a. Népújság 7 973. december 9»
