Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

A drót végén Sinkó András huszonhat éves. Két szőke leány apja, Ilonka hároméves, Irmuska kettő. Egy éve vette a 401-es számú há­zat negyvenezer forintért. Ez a ház Papp Lászlóé volt, a görögszói oldalban, a szálkai út egyik kanyarulatában, majdnem egy holdnyi terület- teL A területen — házhelyen —• most már csak egy kis kan- maiac meg négy kecske él. A nyáron volt itt még egy tucat süldő, meg hízó. A bozótos, akácos egész éven át majd jó helye lesz a háziállatoknak, a négy kecskének,, — három anyakecske ellését várja a kö­vetkező hónapban, — és vesz még vagy hat góbét is, hogy a gazdaság teljes legyen. Szapo­rítani kell a galambokat is, tyúkokat, kacsákat is. Most csak hetven galamb röpköd a ház körül. Márciusban, amikor idejöttek lakni, százharmincat hoztak magukkal. De a nyáron a sertésekkel kellett foglalkoz­ni — a galambokra nem jutott az időből. Tartozik a házhoz még két kutya, egyik öreg. rendőrségi állományból selej­tezték, a másik fiatal. Mind­egyik állat láncon, szabadon engedni egyiket sem lehet, mert félő, hogy mire rászól­nának, hogy „ne”, máris le­húzná a járókelő nadrágját... Nem mintha sok ember jár­na erre. A legközelebbi busz­megálló is kilencszáz méterre lapul az út oldalában, a szom­szédék — K. Keresztély meg a Pista bácsi köszön ide, más nem. Eltévedt utas, vagy aki lekéste a buszt, ritkán kocog a negyven méterre lévő ország­úton. Hollendusék a legköze­lebbi szomszédok, nyolcszáz méterre. Oda hordja a postás a Népújságot, a képeslapokat, a hazulról küldött csomagot is ott adják le — a feladás után két hétre. Úgy hogy Sinkó né­ni hiába süti. s küldi a finom süteményeket az unokáknak, megromlik, mire ideér. Görög­szóba, a szekszárdi szőlőhegy 401-es számú házába. Ez a ház negyvenezer forint, ba került, de rá kell még köl­teni vagy ötvenet. Sinkó And­rás sorolja: „ledobom a tetőt, öreg. korhadt a gerenda, beto- nozni-lapozni kell a konyhát, a falakat meg újravakolni”. Leveri a málló sárvakolatot, a nádfonatra cementes maltert rak, bemeszeli; rendezi az ud­vart, és olyan takaros lesz majd a ház is, környéke is, mint ahogy fiatal és rendkívül szorgalmas, dolgos feleségével tervezték... Az asszony a két gyerektől nem tud hivatalba, üzembe járni. Kitaláltak olyan elfog­laltságot, amely felér két üze­mi műszakkal is: a nyáron nyolc hízóval foglalkozott, ten. gernyi baromfival, a négy kecs­kével ... Reggel-este két-két liter tejet fejnek, de a gyere­kek nem kecsketejet ittak, ha­nem Hollenduséktól hordták a tehéntejet. A kecsketejen ma­lacokat neveltek. Eladták a malacokat. Galamboktól fehérük a kis ház teteje. Az egész völgy han­gos a burukkolástól. Megnyug­tató itt lakni. Sinkó András a hátsó udvar felé hív, meg­mutatni a birtokot. „A disznó, ólat én betonoztam, emeletes lesz, a fölső részből a jószág egyenesen szaladhat a ház mö. götti csalitosba. Megvettem már a drótot, az egész birtokot még a télen körbekerítem.” Ráckeresztúrt hagyta el, S keresett Szekszárdon új ott­hont a Sinkó család. A roko­nok hívták: „Gyere, nézz kö­rül, itt olyan szép minden, ol­csó a ház. közel a város.” — Kétszer is eljöttem, kö­rülnéztem. fontoltam az esé­lyeket. Az asszonnyal meg­beszéltük, mire tudjuk itt viru ni, aztán pakoltunk... — me­séli december elején, egy nap­sütéses délelőtt, amikor éppen betegállományban találjuk la­kásában. — Megfáztam, aztán ágynak vetett a láz. Már jobban va­gyok. talán egy hét múltán dolgozni is tudok. Az ember azt gondolná, hogy ilyen csendes, szép helyet a gond elkerüü. Nem. A másik gond itt Görögszó­ban, a szőlőhegyi 401-es ház­ban a villany. Sinkó András villanyszerelő, a DÉDÁSZ dol­gozója. ö is itt dolgozott, ami­kor a decsi hegyet villamosí­tották. Szerkesztőségi irattá­runkban őrizzük azt a levelet, melyet vagy húszán aláírtak: köszönik a tanácsnak, hogy lesz villanyuk. Nyolcvannál több házba kell bekötni a két TMK-szerelőnek a villanyt. Sinkóiék a drót végén vannak. Házuk előtt, ott az utolsó, a 103-as villanyoszlop — a kul­túrát. az asszonynak segítséget hozó villany nem jut a házba. Mert a szerelők nem értek ide. majd talán három hét múlva, egy hónap múlva. Sin­kó nem kért előnyt, talán nem is tudják főnökei, hogy milyen Mintafalu A racionális faluépítés min­tájának nyilvánították a Szov­jetunióban az észtországi Vätsa települést, amely országos falu­építészeti pályázatot nyert. A festői tájba harmonikusan be­illeszkedő modern házak mind­egyike egy család számára épült. Lakóik életkörülményei semmiben sem különböznek a várositól. Az utóbbi években Észtországban több tucat, kül­sőre mini-városokra emlékez­tető vidéki települést építettek. A köztársaságban az üyen jel­legű építkezés külön kidolgo­zott terv szerint folyik. áldás volna ennek a kis Iádnak a villany — ha már egyszer a ház elé vitték, vi­gyék be a lakásba! Vigyék? Megelőzzenek másokat? És azok szidják majd Sinkót: „Neki könnyű, a vállalatnál dolgozik!” Nem. Vár. A házban felszerelte már a villanyvezetéket. A kapcsolók, búrák, foglalatok, konnekto­rok. minden a helyén. A vil­lanyórák szekrénye is szabvá­nyos. a drótot fogadó cső is a házon. A szerelőket várják, akik szorgalmasan dolgoznak, de naponta csak három lakást tudnak a villamos hálózatba kapcsolni. Még a decsi hegyen dolgoznak... Karácsonyra elérnek-e Gö­rögszóba, a 401-es házhoz? PÁLKOVÁCS JENŐ Szeretem az életet! Húsz év alatt tizennégy liter vért adott Flederich Béláné. a Bony­hádi Ruházati Ktsz mázai rész­legének dolgozója húsz év alatt mintegy 14 liter vért adott, hozzávetőleg kétszeresét a saját vérmennyiségének. Ál­dozatkészségével sok ember­társa életének megmentéséhez járult hozzá. — A véradás semmi más te­vékenységhez nem hasonlít­ható. EUeríértéke ugyanis nem pénzben, hanem életben kamatozik — mondja. Hogyan lett véradó? Beszélgetésünk során az in­dítékokra vagyunk kíváncsi­ak, amelyek egy asszonyt, csa­ládanyát arra ösztönöznek, hogy állandó jelleggel vért ad­jon. :y. — Nem kell nagy dologra gondolni, bennem ez így fel sem vetődött. Egyszerűen szeretem az életet, nem csak a sajátomat. Családanya va­gyok, bele tudom képzelni magam például azoknak a szülőknek a helyzetébe, akik­nek gyermekét baj éri és csak a transzfúzió segíthet. Aztán az életről beszél. Az ötvenes évek elején Szente­sen járt ápolónőképző iskolá­ba. Mint ifjúkommunistát, a párt küldte tanulni ösztöndíj­jal. Ott, Szentesen adott elő­ször vért, amiért az akkori szokások szerint térítés járt. Ügy . érezte azonban, hogy nyugodt lelkiismerettel ezt nem fogadhatja el, felajánlot­ta hát. hogy ingyenes véradó lesz. Példáját sokan követlek. Később Budapesten, , majd Pincehelyen volt műtősnő. Férjhezmerfetele után került Mázára. Kislányuk született, s Sikeres évet zár a Tolna megyei Ruházati Szövetkezet Néhány hét van már csak hátra az 1973-as esztendőből. A vállalatok, szövetkezetek legtöbbjében összegezik a fo­gyóban lévő év eredményeit. A megye iparának igen je­lentős hányadát alkotó szövet­kezetekben ez az év legtöbb helyen komoly fejlődést ho­zott. Így van ez a Tolna me­gyei Ruházati Szövetkezetben is. — Az árbevételi tervünk 35 millió volt — kezdi Frascht Antal elnök — s ezt már a napokban teljesítettük. Most már 74-re dolgozunk. A szövetkezetben az idérf mindig tudtak munkát adni a dolgozóknak. Legfeljebb a ha­zai alapanyag-ellátás akadozott. A textilgyárak gyakran hibás anyagot küldtek. S ez akozott egyszer-egyszer megtorpanást. A termékek fele bérmunká­ban készült. Ehhez az NSZK- beli, holland, osztrák ügyfél időben adta az előkészített anyagot Hogy harmadával nőtt a termelési érték, abban ré­sze van az év során végbe­ment bővülésnek, s a terme- lékenység javításának egyaránt. A központi fejlesztési alán­ból kapott 4 milliót a szö­vetkezet saját pénzével meg- toldta, s megvette a Bonyhá­di Vasipari Szövetkezet régi épületeit és ott korszerű ru­haüzemet alakított ki. Két millió forint értékben bővítet­ték, korszerűsítették a gép­parkot Ebben sokat segített a Triumph cég. Ök ugyanis a kiszabott anyag mellett a gé­peket is adták. Nem kis munkát végeztek munka- és üzemszervezés té­rért is a szövetkezet vezetőt Ennek hatása az eredmények­ben jelentkezett. A bedolgo­zói rendszer mellett bővítet­ték, kétszeresére növelték a közös műhelyekben dolgozók számát. Ma már négyszázan dolgoznak a szövetkezetben a szalagok mellett. A bedolgo­zókkal együtt a létszám meg­közelíti az ezret. A jövő tervei között a mun­kaigényesebb ruhadarabok mennyiségértek növelése szere­pel. 1974-ben az ideinél tíz százalékkal többet akarnak termelni. Bonyhádon létesül egy szabászat, s így tavasztól fehérneműk alkotóeleméit. Tárgyalnak a Pakson megüre­sedő gyógyszertár megvásárlá­sáról. Ennek kapcsán: szolgál­tató tevékenységüket . kíván­ják fokozni. Ebben a helyiség­ben lenne a női méretes rész­leg. A férfi méretes részleg ha­marosan a főutcában épülő új műhelyekbe költözik. A volt dohánybeváltó helyiségeinek átalakítását a napokban kez­dik meg, s az új évet már itt szeretnék köszönten! a férfiszabóle. Jövő évre a szövetkezet kapacitásának jelentős részét szerződésben lekötötték, ami szintén előrelépést jelent, ko­rábban ugyanis előfordult, hogy szinte egyik hónapról a másikra kellett piacot keres­ni. már ott fogjátk kiszabni a női Gk.-villamosság! szerelőket, Gyakorlattal rendelkező, SZAKKÉPZETT FELSZOLGÁLÓKAT lakatosokat, mezőgazdasági gépszerelőket, esztergályo­sokat azonnal felveszünk. FELVESZÜNK. Cím: Szekszárdi Á. G. Vár- domb-Ujberek. üzemi kony­Jelentkezés: ÁFÉSZ köz­pontja Nagydorog. ha, munkásszállás van. Fi­zetés órabérben. (115) (86) mert nem volt nagymama! otthon kellett maradnia. Flederichné a háztartás és gyermeknevelés mellett min­dig szakított időt a társadal­mi munkára is. Tagja több­féle tömegszervezetnek, sőt nem egyben tisztségviselő, de legfontosabb feladatának most is a véradás propagálását tart­ja. Évente . sorra járja a bá- nyászházakat, és meggyőző ér­velésének tulajdonítható, hogy a község lélekszámához vi­szonyítva sok vért adnak itt az emberek. Tizen pedig ál­landó véradók. — Véleménye szerint nem ártalmas a szervezetre a vér­adás?. « . — Egyáltalán nem. Utána mindig könnyebbnek érzem ma­ga m.. javulj a közérzetem. Az egészséges szervezet csontvele­je ezt a veszteséget egyéb­ként is gyorsan pótolja. — Találkozott-e olyan env berrel. aki életben maradását többek között az ön vérérfek köszönheti ? — Igen. Többször is. Erről nem könnyű beszélni, sza­vakban ki sem tudom fejezrij, milyen hálásak az emberek. Egyszer ,a Paksi Konzervgyár­ban találkozót rendeztek. Egy ismeretlen férfi jött hozzám virágcsokorral, s könnyes szemmel csak annyit tudott mortdani: köszönöm. Balesetét szenvedett, s az én véremét kapta. Az is jóleső érzés, ami­kor ismeretlen emberektől ka­pok képeslapot, virágot. — Családja soha nem kifo­gásolta a véradást? — Férjem beteg, nem ad­hat vért, de engem soha nem akadályozott ebben. Tudja, hogy ha jön a mentő, azon­nal mennem kell. Ilyenkor még öltözésre sincs idő. Kis­lányomat is ebben a szellem- bert nevelem. Betegség, "baleset mindenkit érhet. Az életmentő vért pe­dig mesterségesen nem le­het előállítani. Ezért az egész társadalom hálás az önkéntes véradóknak. Ennek jeléül kanta Flederichné a közel­múltban a Kiváló Véradó aranyfokozata kitüntetést.-t. -a. Népújság 7 973. december 9»

Next

/
Thumbnails
Contents