Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

f \ A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) AMAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA XXIII. évfolyam, 286. szám. ARA: 80 FILLER Péntek, 1913. december 7. Magyar—bolgár barátsági nagygyűlés A hazánkban hivatalos baráti látogatáson tartózkodó bolgár párt- és kormányküldött­ség tegnap délután az Egyesült Izzóba láto­gatott. Az üdvözlések után az igazgatói tanács­teremben Dienes Béla vezérigazgató ismertet­te a csaknem 80 éves gyár történetét, fejlő­dését, az elért eredményeket. Az üzemlátogatást követően a bolgár párt­ós kormányküldöttség az Egyesült Izzó sport- csarnokában magyar—bolgár barátsági nagy­gyűlésen találkozott a gyár és más újpesti üzemek dolgozóinak képviselőivel. A nagy­gyűlést az MSZMP Budapesti Bizottsága ren­dezte. A fényárban úszó csarnokot bolgár, magyar és vörös drapériák, a Bolgár Népköz- társaság és a Magyar Népköztársaság nagy­méretű címere, s a szocializmust építő testvé­ri bolgár nép képviselőit üdvözlő felirat dí­szítette. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnöke, Zsivko Zsivkov, a BKP Politikai Bizottságának tag­ja, a minisztertanács elnökhelyettese, Penju Kiracov, a BKP KB titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a Központi Bizottság első tit­kára titkárságának vezetője, Andon Trajkov, a BKP KB póttagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese és Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a budapesti párt- bizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, dr. Horgos Gyu­la kohó- és gépipari miniszter, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője, Púja Frigyes külügyminisztériumi államtitkár és Böjti Já­nos, hazánk szófiai nagykövete. Tagja volt az elnökségnek a kerületi pártbizottság és ta­nács, az Egyesült Izzó több vezetője és számos élenjáró dolgozó. A termet megtöltő sok száz dolgozó meleg ünneplésben részesítette, hosszas tapssal kö­szöntötte a magyar és a bolgár államférfiakat. Felcsendült a bolgár és a magyar himnusz, majd Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében mondott megnyitót. Köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, a bolgár és a magyar vezetőket, majd így folytatta: — A Bolgár Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének mostani magyarországi látogatása a hagyományos bolgár—magyar ba­rátság elmélyítésének újab'fy fontos állomása, Meggyőződésünk, hőgy a látogatás tovább erő­síti pártjaink, kormányaink, népeink testvéri barátságát, együttműködését, internacionalista egységét. Ezután Kádár János mondott beszédet. Kádár János: Teljes közöttünk az egység és az egyetértés Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtársnők! Barátaim! Őszintén köszönöm a bará­ti fogadtatást, amelyben része, sítettek bennünket. Szívből üd­vözlöm önöket, a magyar—bol­gár barátságnak szentelt mai gyűlésünk minden résztvevő­jét. Átadom önöknek, s az önök személyében e nagy ma­gyar ipari vállalat, az Egyesült Izzó, a régi munkásnegyed, Új­pest, a főváros és az or­szág minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Ma. gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának üdvözletét és jókívánságait. Kedves elvtársak! Nagy megtiszteltetés, hogy e napokban hazánkban üdvözöl­hetjük a szocializmust építő testvéri bolgár nép kiváló kép­viselőit. Engedjék meg, hogy én is külön köszöntsem itt, a körünkben megjelent szere­tett vendégeinket, jó barátain­kat. Köszöntöm, a nemzetközi kommunista mozgalom nagyra- becsült harcosát. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Bolgár Népköztársaság állam­tanácsának elnökét Todor Zsivkov elvtársat, köszöntőm a bolgár párt- és kormány- küldöttség minden egyes tag­ját. Kedves elvtársak! Nagy megelégedéssel szólha­tok arról, hogy küldöttségeink tárgyalásait, amelyeken kap­csolataink és közös harcunk minden fontos kérdését érintet­tük, áthatotta a megbonthatat­lan magyar—bolgár barátság szelleme, s az a közös óhaj, hogy tovább erősödjék együtt­működésünk és harci szövet­ségünk népeink, a szocializmus és a béke javára. Mély meg­győződésem, hogy a bolgár párt- és kormányküldöttség mostani magyarországi látoga­tása. az ezekben a napokban végzett közös munka fontos hozzájárulás gZ országainkban folyó szocialista építőmunka lendületes folytatásához, éppen úgy, mint a népek barátságá­hoz, közös imperialistaellenes harcához. Kádár elvtárs ezután méltat­ta azokat a sikereket, amelye­ket a bolgár nép a szocializ­mus építésében elért, majd rö­vid áttekintést adott hazai eredményeinkről. Belpolitikai életünk fejlődését jellemezte, utána gazdasági sikereinkről szólt. — Ez évben nemzeti jöve­delmünk a tervezettnél na­gyobb mértékben. 6—7 száza­lékkal emelkedik. Az ipari termelés — elsősorban a ter­melékenység növekedésével — mintegy 7 százalékkal nagypbb a tavalyinál. Szocialista mezőgazdaságunk idei termelése jónak nevezhe­tő, mert a kedvezőtlen, aszá­lyos időjárás ellenére 5—6 szá­zalékkal haladta meg az előző évit. Uj fejlődési szintet ér­tünk el, amikor országos átlag­ban hektáronként 34,7 mázsa búzát, 40—41 mázsa kukoricát takarítottunk be, és 6 millió hektoliter borunk termett. Ál. lattenyésztésünk is fellendülő­ben van, szarvasmarha- és ser­tésállományunk érzékelhetően növekszik. Népgazdaságunk fejlődésével szoros kapcsolatban áll pár­tunk életszínvonal-politikája. Az egy főre jutó reáljövede­lem 1973-ban — várhatóan — átlagban 4,5 százalékkal emel­kedik. Az idén külön béreme­lést hajtottunk végre a nagy­üzemi munkások és az állami építőipar dolgozóinak körében. További rétegekre terjesztettük ki a munkaidő-csökkentést. A lakosság áruellátása kielégítő, lakásépítési tervünket teljesí­tettük. Változatlanul fő célkitűzé­sünk: a gazdasági életben ki­bontakozó kedvező tendenciák erősítése, a termelési szerke­zet javításának meggyorsítása, a gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozása. Nem állíthatjuk, hogy nin­csenek problémáink, de min­den okunk megvan arra, hogy az új év küszöbén biza­kodva nézzünk előre. Pártunk X. kongresszusa világos utat mutatott a szocialista társa­dalom építéséhez, most hagy­tuk jóvá a jövő évi népgaz­dasági terv megalapozott irányelyeh- Vao harci prog­ramunk, van erős pártunk, szilárd munkásosztályunk, ki­próbált szövetségi politikánk, vannak hű barátaink és szö­vetségeseink határainkon túl. Vívmányainkra, eredményeink re az élet minden területén bizton építhetjük szocialista jövőnket. Nekünk, magyar kommunis­táknak nagy erőt ad, hogy a bolgár—magyar kapcsolatok szilárdak, pártjaink, országa­ink kapcsolatai a marxizmus —leninizmus eszméinek, a pro_ letár internacionalizmus elve alapján állandóan erősödnek és mind sokoldalúbbá, gyü­mölcsözőbbé válnak. Ennek szilárd alapja, hogy teljes kö­zöttünk az egység és az egyet­értés minden fontos elvi, poli­tikai kérdésben. Pártjaink, né­peink testvéri viszonyában meghatározó jelentősége van annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a Szov­jetunió népeivel összeforrva, a szocialista országok közösségé­ben egymást segítve együtt •haladunk előre. Bár országaink nem határo­sak, népeink történelmének sok közös vonása van. Barát­ságunkat. sok évszázad esemé­nyei formálták, érlelték. A bol­gár és a magyar nép legjobb­jai együtt harcoltak a török hódítók, a Habsburgok, az An. tant-ellenforradalmárók és a hitleri fasiszták ellen. A ma­gyar nép történelmének ki­emelkedő sorsfordulóján, a ha­zánk felszabadításáért vívott ütközetekben a bolgár nép fiai együtt küzdöttek a szovjet had_ sereg katonáival. Az elesett bolgár hősök emlékét népünk kegyelettel, hálával őrzi. El­tökélt szándékunk, hogy szün­telenül erősítsük a barátság szálait a szocializmust építő testvéri bolgár néppel vállvet­ve küzdjünk közös céljaink megvalósításáért, még inkább egyesítsük erőinket a béke, a szocializmus javára. A magyar—bolgár barátság, a Bolgár ' Népköztársasággal való szövetség és együttműkö­dés az elmúlt évtizedekben jól szolgálta mindkét nép érdeke­it, internacionalista céljait. Kapcsolataink az 1969-ben megújított barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés szelle­mében fejlődnek, s a társadal­mi élet valamennyi fontos te­rületét átfogják. Dinamikus a fejlődés a gaz­dasági együttműködésben. A mostani ötéves tervidőszakra érvényes árucsere-forgalmi megállapodás az előzőhöz mér­ten igen jelentős, mintegy 72 százalékos növekedést irányoz elő. Ennek realizálása nagy erőfeszítéseket igényel. Bizta­tóak eredményeink a termelési együttműködésben is; egyre növekvő számban kötünk az ipar különböző ágaiban fontos kooperációs és mindkét félnek előnyös szakosítási megállapo­dásokat. Hasznosak közös vál­lalkozásaink. Megfelelő gon­dossággal foglalkozunk távlati együttműködésünkkel is, az 1975 utáni évekre szóló terve­ink összehangolásával, s a Kölcsönös Gazdasági ! Segítség Tanácsában a tagországok köz­ti hatékonyabb gazdasági in­tegrációt szolgáló közös félada., taink egyeztetésével. Kapcsolataink bővülésében .jó eredményekről adhatunk számot az élet más területein is. Kulturális együttműködé­sünk mindkét nép értékeit gaz„ dagítja. Ebben az évben a testvéri Bulgáriában széles körben megünnepelték nagy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. Mi a Dimitrov-perre, a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetének egyik korszakos ese_ ményére és az 1923-as bolgár antifasiszta népi felkelés jubi­leumára emlékeztünk. Barát­ságunk elmélyítését, népeink kölcsönös, jobb megismerését szolgálják a megyei és testvér- városi kapcsolatok, valamint az egyre bővülő turisztikai for­galom is. Szilárd meggyőződésünk; hogy szövetségünk és együtt­működésünk fejlesztése, erősig tése népeink érdekein túlme­nően az egész szocialista közös­ség érdekeinek megfelel, erő­síti a szocializmus, a nemzet­közi biztonság és béke pozí­cióit. Tisztéit nagygyűlés! Kedves elvtársak! Külpolitikánk biztos alapok.- ra, mindenekelőtt szocialista vívmányainkra, munkánk eredményeire, a Szovjetunió­hoz, Bulgáriához és a szocia­lista közösség többi országához fűződő internacionalista szö­vetségünkre épül. Mindenkor és mindenütt arra törekszünk, hogy lehetőségeinkhez mérten előmozdítsuk a szocialista or­szágok testvéri egységének és együttműködésének szüntelen erősítését. cselekvőén részt vállaljunk a társadalmi hala­dás, a nemzetközi béke és biz­tonság ügyének szolgálatából. Kádár elvtárs beszéde to­vábbi részében az időszerű külpolitikai kérdésekben fej­tette ki pártunk, kormányunk álláspontját. Bizonyos tények arra mutat­nak, hogy a nemzetközi élet­ben utat törő kedvező tenden­ciákra reakciós, imperialista ellennyomás nehezedik. Ez olyan eseményekben nyilvánul meg, mint a Szovjetunió, a szocialista országok ellen szün­telenül szított ellenséges pro­pagandakampányok, kétes ele­mek csatasorba állítása, a halogató taktika alkalmazása az európai béke és biztonság kérdésében, a chilei nép tár­sadalmi felemelkedése ellen intézett brutális fasiszta katonai támadás és puccs, véres ellenforradalom, va­lamint a haladás visszavetését, fékezését célzó egyéb imperia­lista kísérletek a világ külön­böző térségeiben. (Folytatás a 2. oldalQn)

Next

/
Thumbnails
Contents