Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
/ Faokóíol a számítógépig ielgária ipari fejlődése Bulgária az öt évszázados 'tör. elnyomás, a cárok nemzet .lenes politikája, a külföldi tők ; befolyás és kizsákmányo. lás' • i. '.sára a XX. század első évtizedeiben Európa és a Ba! i i félsziget gazdaságilag kg bnaradpttabb országa volt. A török iga alóli felszabadulás után 'egészen 1944-tg — . fel abadulásáig és forradalma gy.. elméig Bulgária népgaz- tir. :,a egyenlőtlenül fejlődött, í. a gazdaságra az igen gyengén fejlett ipar és a me- z . ír.ság volt jellemző. A 1 nincas években 105 ezer pa; asztgazdaság semmilyen m‘ udasági termelőeszközzé!. 13.) ezer pedig igavonó ál_ 'lat’ il sem rendelkezett. Az or- ßti. i jelentős részén a legfejlettebb mezőgazdasági terme, lős.aköz — az akkori agráror. szá 'bán — a faeke volt, amely, re u falusi kovács vert kezdetle;, s ekevasat. Az ipart a kézműves és kisipari műhelyeken kívül alig ft(- Íny! száz kis létszámú, elavult gépi berendezéssel íel- s: mit kisüzem, és néhány, a kü’ földi tőkés vállalatokat szol. gáló bánya képviselte. Az iparban az ország keresőképes lakosságának alig valamivel több, mint 7 százaléka dolgozott és csupán 280 üzemben haladta meg a munkások létszáma az 50 főt, 1939-ben az ország mezőgazdasági és ipari termeié- sénejc aránya 3:1 volt a mező- gazdaság javára. Gyakorlatilag teljesen hiányoztak az olyan iparágak, mint gépipar, vegyipar, kohászat, elektromos ipar. Jellemző adat, hogy 1934. ben a bolgár „kohászati ipar” 28 főt foglalkoztatott, köztük 9 munkást. Pedig az elmúlt évtizedek kutatásai bebizonyították, hogy Bulgária gazdag ásványi kincsekben. Ilyen előzmények után érthető, hogy a szocializmus építésének útjára lépő Bulgária, a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése, mellett a fő figyelmet az ország iparosítására, iparának fejlesztésére, új ipafágak megteremtésére fordította. Az ország ásványi kincseinek feltárása után. már az ötvenes években megkezdődött Bulgária dinami. kus ipari fejlődése. E fejlődés A Kossuth Kiadó új könyveiből PÁRTÉPÍTÉSI KISSZÓTÁR Az utóbbi években pártmunkások, aktivisták nagy megelégedésére —több éves adósságot törlesztve — összefoglaló ' jellegű kézikönyvek jelentek meg a pártépftés, a pártmunka kérdéseiről. valami belőlük — és ez nem kevés — ig§n. MIT KELL TUDNI A SZOCIALISTA ORSZÁGOKRÓL? E könyv a szocialista világ- rendszer országainak legjellemzőbb gazdasági, politikai A „Pártmunkások kéziköny. ' adatairól, fontosabb esemé- v ” és a ..Pártépítés — a párt- 1 nyélről, társadalmi és politikai és tiime^svervezeli munka kér- szervezeteiről, államhatalmi és elései'’ c. tankönyv sok tízezer államigazgatási felépítéséről. példányban kelt el. Napjaink olvasóinak sürgető igénye, kicsit divatja is a lexikon, a szótár. A tankönyvek, kézikönyvek a témák rendjében, bő fejtegetéssel és példatárral felszerelve közük valamely tudományszak ismeret- anyagát, törvényszerűségeit. A lexikonok, szótárak nagy Előnye viszont, hogy betűrendben, tömör, célratörő szöveggel minden tudomány ps ismeretszak lényegét, fogalmi rendszerét ragadják-,meg. Ebben különbözik a „Pártépítési kisszótár” is a páltépítési -kézikönyvektől. Kb. 450 pártépítési, pártmunkával kapcsolatos fogalom; szak- és műszó mágya. rázatút nyújtjuk át benne az olvasóknak. Minden egyes fogalmat, szakszót meghatároznak a szerzők: A fontosabbak történetét is elmondják; azután leírják mai jelentését, helyét a párt- és a - társadalmi műnkában. A kisszótár. kezelését megkönnyíti az egyes * cikkeken belül a nagy számú utalás: így a teljes tájékozottságra vágyó olvasó gyorsan megtalálhatja a kapcsolódó fogalmakat és szak- kifejezéseket. A szótár összeállítóinak egyik legnagyobb gondja volt a feldolgozandó anyag körének megvonása. A pártmunka, a pártépitő munka ezer szállal kapcsolódik a. gazdasághoz, a politikához, a pedagógiához, a pszichológiához, a szociológiához stb. Mindez, nem .„juthat szóhoz”, egy néhány íves zsebkönyvben, de Valamint földrajzáról, népességéről, nemzetiségi és társadalmi összetételéről nyújt tényszerű ismertetést», összehasonlító táblázatokban bemutatja az egyes országok fejlődését, helyét és szerepét a világgazdaságban és a szocialista világ- rendszerben. dinamizmusát bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedekben ipari termelése növekedésének üteme felülmúlja Japánét és egy sor nyugat-európai országét. E nagyarányú fejlődés előfelté. tele volt azonban az olyan iparágak létrehozása, mint a szén-, vas- és ércbányászat, a vas- és színesfém-kohászat, a gépgyártás, a hajógyártás, közlekedési és szállítóeszközök gvártása, a vegyipar, az olajfeldolgozó ipar, az elektromos ipar,, a műszeripar és az elekt roniiiusszamítógép-ipar. A bolgár Ipar fejlettségének fokát mutatja, hogy Bulgária készíti a KGST egységes számítógéprendszere számára az R—20-as komplett számítógépegységeket. Bulgária ipara napjainkban körülbelül annyit termel egyetlenegy hét alatt, mint 1939-ben az egész év során. Míg 1939-ben elektromos- energia-termelése 260, 1944ben 311 millió kilowatt volt, 1371-re elérte a 21 milliárd kilowattot. Acéltermelése elérte a 2 millió tonnát, cementtermelése pedig csaknem 4 millió tonna. Az egy főre jutó ólomtermelésben a második, a cinktermelésben pedig a 4. helyen áll a világon. A bolgár népgazdaság strukturális változását mutatja, hogy míg 1039-ben az ország kivitelében mindössze 5 százalékban szerepelt az ipari jellegű termék, jelenleg Bulgária 110 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, kivitelének több mint 30 százaléka gép és gépipari termék. így valósítja-meg a bolgár nép a Bolgár Kommunista Párt 1948 decemberében megtartott kongresszusán Geor- gi Dimitrov' által megfogalmazott jelszót: ,.Az ország iparosítása és villamosítása, valamint a mezőgazdaság gépesítése útján 15—20 év alatt kell elérnünje azt, amit más országok, más körülmények között egy egész évszázad alatt értek el”. Az elért eredményekben e jelszó sikeres megvalósulása tükröződik. D. G. Filmjegyzet 9 Csendesek a hajnalok i Háborúban sohasem voltam; háborús filmeket ritkán szoktam megnézni. Ä harcot, kalandot, krimit sohasem hiányoltam sem az életemből, sem a művészetből. A Csöndesek a hajnalok című filmre kíváncsi voltam, pedig tudtam, hogy a második világháborúban játszódik, és nagyobb felében harc dúl. Amikor tavaly bemutatták a színdarabot, amiből a film készült, a kritikai örömujjongás felverte az egész sajtót. A kri. tikusoknak tetszett a darab, és ami fontosabb, tetszett a nézőknek is. Veszprémben állandó telt házak előtt játszották. Az egyik statisztalány előadások után rendszeresen belázasodott. A darab hatására. A film engem is megrendített. Nem sokszor éreztem, amit most, a moziból kijövet: valamit megtudtam az életről, valami súlyos titokkal lettem gazdagabb és vigasztalanabb. A háború végén játszódik a film, a hátországban. Hőseiről először azt tudjuk meg, hogy pontosan olyan emberek, mint mi, mint akárki. Grisa őrmester nem nagy ész, mást sem hajtogat, mint a szabályzatot, egyébként pedig szerencsétlen sorsú, vajszívű ember. A lányok — katonái — félbeszakított álmokkal, családi tragédiákkal hátuk mögött csivitel- nek, rendezkednek — katonás, dit játszanak. Az éneklést, táncot, szaunázást, komolykodó hadgyakorlatokat harci feladat rekeszti be. Németeket fedeznek fel a környéken, akik a vasútvonalat készülnek felrobbantani. Grisa őrmester és öt katona, lány elindul, hogy megakadályozza a néznetek akcióját. Hatan vannak, és biztosak a dolgukban — a németek csak ketten landoltak az erdőben. A mocsáron átgázolva, holt- fáradtsin, egy szikla tövében derül ki, hogy az ellenség nem két, de tizenhat jól képzett német. A közönség felmentené a lányokat, ha nyomban visz- szafordulnának, és ahogy jöttek, visszagázolnának barakkjukhoz. Nekik ez őszükbe sem jut. itt különböznek először nézőiktől, tőlünk. Ahogy a film folytatódik, úgy válik a szemünk láttára a hat emberből hős, anélkül, hogy heroizálnáj- őket. A hat főszereplő kisemberl Rossz tulajdonságokkal és qTényekkel. Hőssé teszi őket a történelmi helyzet, feladatuk és hitük. A film nagyon hitelesen, részleteiben is meggyőzően ábs vázolja a szereplőket, a törté-j nést. A színes álom-betétek, idealizált világa a fiatal lányok erálékeiből és vágyaiból szövődik, de beszélgetéseik is bizonyítják: a hősök hem hősök akartak lenni, csak nyúz godtan élő emberek. Nyomasztó ja és elborzasztja őket az öls döklés világa. A Csendesek a hajnalok-ai realitása, pontos fogalmazása és a kitűnő színészi teljesíts mények teszik maradandó élménnyé. Banális keretjátéka nem méltó a filmhez. Mindens ki tudja, hogy a mai fiatalok már másképpen élnek, megtudnunk azt, hogy az egyik fős hős, Rita kisfia tisztességben felnőtt és ma már hivatásos tiszt — fölösleges. A keretjátékot leszámítva —* nagyszerű filmet láttunk. (vfé) Népújság 4 1973. december 1. Gerencsér Miklós t Aradi napló no, Már sorakozón fogta a kantárszárat a százharminc huszár, épp nyeregbe akartak szállni, amikor váratlanul visszatért a laktanyába Fiath Pompejusz ifjú hadnagy. Nem akart hirfni a szemének. A fülének se, amikor közölte vele megmásíthatatlan szándékát a legénység. Tiltakozott, fenyegetőzött, mire elvették fegyverét. A málhás szekerek egyikére kényszerítették, így hozták magukkal gondos őrizettel. Sötét este volt, amikor elindultak. Pompás rendben, huszárokhoz méltó parádéval hagyták el a laktanyát. A kivonuláshoz illő dallam szólt a trombitából. A Lenkey-huszárok számoltak a szökés gyors felfedezésével. Nem is kívántak többet, csak egy órányi előnyt. Gyorsan, a legcsekélyebb zavar nélkül átúsztattak a sötét Dnyesjz- terén. Még egy szénaszál sem veszett-a folyóba. Arra is volt gondjuk, hogy Fiath Pompejusz hadnagyot kényelmes ladikkal vigyék át a túlsó partra. ^Enyhén . délnyugatnak tart- . va siettek, ahogy csak tudtak a májusi éjszakában. Eltökélték, ha üldözőik beérik őket, fegyveresen szállnak szembe Velük. Rendesen, ahogy harci helyzetben szokás, elő- és utóvédekről, illetve oldalbiztosítókról gondoskodtak. Fiath hadnagyra már nem kellett vigyázniuk. önként lovagolt velük. Óvatosah elkerülték Sztaniszlaut, s a hazai föld felé közeledők csalhatatlan szimatát követve az volt a tervük, hogy Kőrösmező irányában kaptatnak fel a Kárpátokra. • Lenkey János leszerelési kérelmét elutasították. Rendelkezési állományba helyezték, ami annyit jelentett, hogy felettesei kénye-kedve szerint várakoznia kellett további sorsára Sztaniszlauban. Sok jóra nem számíthatott. Lényegében leváltottnak tekinthette magát, efelől tehát bizonyos lehetett. Annál kevésbé mondhatta ugyanezt a jövőjéről. Ama május huszonnyolcadi- kai vasárnapon barátjával, Orsich hadnaggyal vacsorázott késő este, amikor hírét hozták százada távozásának. Nyomban átlátta, ezért is őt tehetik felelőssé. Az eset példátlanul súlyos volt. A legokosabbnak azt vélte Lenkey, ha percnyi késedelem nélkül fölkeresi a dandárparancsnokot és jelenti a szökést, noha de facto nem volt már a század parancsnoka. Arról hallgatnak a följegyzések, hogy a kérdéses időben hol tartózkodott Festetich kapitány, a megbízott parancsnok. > Éjszakai álmából ébredt Kalliany dandártábornok. Ijedelme ellenére gyorsan kellett határozni. Annyit azonban megértett, hogy az önkényesért hazátartó század mindenre elszánhatta magát, a fegyveres harctól sem riadna vissza, tehát gyermekbeszéd lenne a haditörvényekkel ijesztgetni őket. Okosabbnak vélte a tá-. bornok, ha büntetlenséget ígér megbánás esetére. Ez is gyermeki elgondolás volt, dehát így történt Megparancsolta Lenkeynek, tűzön-vízen át érje utol a századot és szép szóval bírja visszatérésre a huszárokat Lenkey nyergeit és végigvágtázta a rövid éjszakát. Habzó lóval, hajnalban rájuk talált. Nadworna alatt abrakol- tatta lovait a század. Felfüggesztett parancsnokuk a tábornok óhaja szerint rábeszélésre fogta a szót, emlegette a bgntatlanságot is, ám ezek a legények túlságosan értették, honnan szöktek meg, túlságosan látták, mennyit ér a tábornok úr üzenete. Válaszképpen felszólították Lenkeyt, kövesse példájukat. Ez esetben a szeretett parancsnokot tisztelik benne, épperi úgy, mint korábban, ám ha ellenkezik, fogolyként viszik magukkal tovább. Ezek után lehét-e kérdéses,' mit válasszon a kapitány? Akarhatott-e bármely huszár gyorsabban hazatérni a szülőföldre, mint 6, akit a lelkiismeretével ellentétes szolgálatra próbáltak kényszeríteni Kelet-Galíciában? Tisztában volt döntése lehetséges következményeivel. Tudta, automatikusan felidézi maga ellen a hadbirósági eljárást. Átvette a parancsnokságot,' sorakoztatta századát és jelt adott az indulásra: — Irány Magyarországi Folytatták az erőltetett me-' netet. Délután elérték a határt, este hatkor pedig belovagoltak Kőrösmezőre. Hu-, szonegy . óra leforgása alatt százharminc kilométert hagyott maga rhögött a század. Azt hitték, elérték az ígéret földjét, sikerült lerázniok a büntetés rémét. Csak Lenkey János nem hitte. Amikor másnap, kedden, május harmincadikén Máramarosszigetre érkeztek, a parancsnok elővigyázatosan a vármegye oltalmába ajánlotta századát. (Folytatjuk) t
