Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

Több és jobb lakossági szolgáltatás Üléseseit a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság I I Pedagógusj elöltek a megye középiskoláiban Tegnap délelőtti ülésén a Tolna megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság fogyasztói ér­deket szolgáló vizsgálatokkal foglalkozott. így 1972 eleié­től' ez év első feléig bezá­rólag elemezte, milyen ered­ményeket hozott a lakossági ipari, kereskedelmi és áru­szállítási szolgáltatások fej­lesztését célzó 1038/1969. Korm. számú rendelet. A to­vábbiakban arról tanácsko­zott a bizottság, hogy a ke­reskedelem és az inar miként biztosítja a lakosság naoi igényeinek kielégítését; maid .megvitatta a zöldség- és gyü­mölcsárak alakulásáról szóló táiékoztató jelentést. Negye­dik nanirendi nontként a jö­vő évi munkatervi javaslatok előterjesztése szerepelt. Áz ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatás hely­zetét megyénk területén 52 gazdálkodó egységnél, továb­bá a helyi tanácsoknál vizs­gálták a néoj ellenőrök, ör­vendetes tényként szögezhet­ték le. hogy az utóbbi három esztendőben a javító-,szolgál­tató tevékenység piind a váciatoknál, mint a szövet- ke-’°*eknél növekedett- Ko­runkra jellemzően a javítá­sok zöme a génkocsi, elektro­akusztikai berendezések meg- hiMsndVábói adódik; eavre csekélyebb az igény ciőőmi- paiásra. vagv énoen cipőfeiel- tetésre. A vásárló ma már terméc'zefeqnek tartja. hosv a nagvehh súlyosabb cikkeket a bolt házhoz szállítja. — ugvan akkor néhol már csak hírből icmecív a czannar,cse­rét. a bérsütést. Ami aján­latos: n kis téienoiéseken nein icieiéoífQ a iayító-szolgáltató tevé-k°oir«ég ■pmrS-7er>"on szól­va: „nem Üzlet” apró falvak­ban mihelyt fenntartani. A megyei tanács vb az öt­éves terv időszakában szol - gáPafási fejlesztési a!nótából jelentő«! /összegeké1' biztosított a g~7/tői'jvyjQ egységek részé­re. Mivel ezek nn.gvobb há­nyada a következő két évben kerül felhasználásra, a támo­gatásnak köszönhető fejlődés csak néhínv esztendő múlva következik be. Az utóbbi két évben a vizs­gált szerxrek töhhsé«re növPUe lakossági javító-szolgáltató te­vékenységének volumenét. így pé’dáui a Paksi Körzeti Épí­tőipari Szövetkezetnél több, mint hatszorosára a Bonyhá­di Járási Építőipari Szövet­kezetnél majdnem háromszo­rosára nőtt ez a tevékenység. A vizsgált egvségek álló­eszköznek bruttó 'értéke az utóbbi két és fél évben 40 százai ókkal, ezen belül a szolgáltatási ágazatban lekö­tött á”óe«:zközök értéke 1 27 Száza'éVVal emelkedett-' A megvei NEB álláspontja sze­rint két fő okból kívánatos a termelőberendezések minőségi és mennyiségi fejlesztése. Ezekkel eSvrészt jobb munkát lehet gyorsabban végezni, másrészt az így lekötött esz­közök után elszámolt amorti­záció és eszközlekötés; járu­lék növeli a továbbfejlesztés anyagi alapját. t Jó néhány alkatrész ára in- dok"'-'"ociji magas. Egvetlen példakónt; a porszívóhoz való porzsák nem vásárolható meg öt formtet, csak alumínium- kerettel. tömítéssel együtt — harmincért. Vannak alkatré­szek. amelyeknek ára egvik évről a másikra négy-ötszörö­sére emelkedett. Lényegileg nem a munkadíi. hanem az al­katrészárak növekedése okoz­ta a javítások drágulását. Az ÁFÉSZ-ek tavaly öt és fél millió forint értékű lakos­sági szolgáltatást végeztek; ebből a házhoz szállítás meg­közelítően kétmillió forintra rúg. Rövid néhány éven be­lül — várhatóan — lényege­sen növekszik az ÁFÉSZ-ek nyújtotta szolgáltatások érté­ke. Ezek a szövetkezetek 24 helyen létesítenek tüzelőolaj- Jíutat, hat barkácsüzletet, négy bizományi boltot nyit­nak, a házhoz szállítás fej­lesztésére harminc teherautót vásárolnak. A magánkisiparosok javító tevékenységének volumene ; nem. jelentős. Csak kevés kis­iparos rendelkezi számotte­vő termelőberendezéssel, így a többség nem. tudja a sokol­dalú igényeket "kielégíteni. A kisiparosságnak több mint 50 százaléka a kis településeken van —. de az iparűzők na­gyobb hányada még akkor is a nagv falvakban vállal mun­kát, ha engedélye a kisebb településre szól. A GELKÁ-nál és az AFIT­nál ellenőrző vizsgálatra nem került sor: de a kép teljessé­ge érdekében a nép: ellenőr­zés ettől a két vállalattól is beszerzett tájékoztató adato­kat. Ezekből — többek kö­zött — kitűnik, hogy a GEL- KA 1970 óta három új szer­vizt, 26 begyűjtőhelvet létesí­tett. s hogv ,az AFIT egy műszakról két műszakra tért át c hogy nyárra ügyeleti szolgál °tot szervezett. Továb­bi elemzést«* kívánna, miként lehetne megszüntetni azt a lakosság részére hátrányos • helyzetet, hogy bizonyos ház­tartás.- gépek, elektroakuszti­kai cikkek garanciális javítá­sát a GELKA nem vállalja, csak a RAMOVTLL. így pél­dául motorkerékpárt lehet Szeksvárdon iavíttatni. de a há-dartási gépeket Tolnára keil vinni. « Élénk eszmecsere előzte meg a hibák kijavítását célzó határozati javaslatokat. Ezek közül különös figyelmet ér­demel az/a szerep amelyet a népi ellenőrzés a javító-szol­gáltató tevékenységben a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteknek szán. Állásfoglalása szerint a táz-ek kiszélesíthet­nék szolgáltatásaik körét. Az erre javasolt munkák egyike a gépkocsimosás, amihez sem szakember, sem speciális, drá­ga felszerelés nem szükséges. Amint fentebb említettük, a megyei tanács igen - tekinté­lyes összegekkel segíti a szol­gáltató tevékenység fejleszté­sében a vállalatokat — ter­mészetesen elvárja, hogy az e célra kapott pénzt ne más­ra fordítsák. A vizsgálat so­rán a népi ellenőrzés két szö­vetkezetnél találta úgy. hogy vitatható: az eredeti célnak megfelelően használták-e fel a támogatást, A Tolna me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság a megyei tanács vb-nek javasolta, hogy vizsgáltassa részletesen felül az anyagi támogatás sorsát, s ennek megfelelően tegye meg a szükséges intézkedéseket. y b. z. „Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta”, pedig — alig egy hónappal ezelőtt került a svájci hegyi legelőkről a szakcsi termelőszövetkezet is­tállójába. Bozontos szőrzetük­ről látni, hogy istállót nem láttak mostanában, nagy ré­szük izzad is. de láthatóan elég hamar akklimatizálódtak, és a legelő dús füve után megszokták az itteni „kosztot”. Nyolcvanöt svájci, szimen- tá!i vemhes üsző, illetve csak nvolcvar kettő, mert három már leellett. Még az extrém hízó bikákhoz szokott szakcsi szemnek is feltűnő az erős külső, a feltűnően, széles hát, a ■ far, a s ráma. Tipikus hús­marha. bér tejre sem vall szégyent. Talán az is feltűnő, hogy szimentéli fajta, de nem az a halvány zsemleszőrű, mint amit húsz-harminc év­vel ezelőtt tanítottak a me­zőgazdasági iskolákban. Jó néhány feltűnés nélkül elfér­hetne egy magyartarka-állo- mányban- Ami még szembe­ötlő lehet, gz egyöntetű, rö­vid. szahálvos állású szarv, mintha mind a nyolcvanöté egv sablon szerint nőtt volna. Bár lassan másfél éve, hogy megjelent a szarvasmarha- tenvésztés fejlesztéséről szóló kormányhatározat, a mező- gazdasági üzemek egy részé­ben még határozatlanság uralkodik: tej- vagv húshasz­nosítás irányába fejlesszék-e a marhaállományt, — Mi döntöttünk — mond­ja Bessenyei Zoltán, a szék­es! Uj Élet Tsz elnöke —•, a húsmarha me'lett tettük le a Közismert, hogy a megye pedagógus-ellátottsága nem megfelelő. A helyzet javítá­sára már számos intézkedés született. így például 26-án írták alá azokat a szocialista szerződéseket, melyek a me­gyei tanács, valamint a pécsi, kaposvári és a kecskeméti pedagógusképző intézetek együttműködését szabályozzák. A Pécsi Tanárképző Főis­kolával kötött szerződés egvik pontja szerint a főiskola vál­lalja, hogy a fizikai dolgo­zók gyermekei részére szer­vezett pedagóguspályára elő­készítő tanfolyamokhoz elő­adókat biztosít. Az intézetben működő tolnai klub tagjai garast. Illetve a forintot, nem is keveset, kilencmilliót az idén. Bár a tejtermelés is ma­gas színvonalon állt de itt. Szakoson a marhahizlalásnak vannak sok évtizedes hagyo­mányai. — Ezért, a hazai állomány húsformáinak javítására hoz­tuk most be ezt a nyolcvanöt svájci, szimentáli vemhes üszőt, és vásárolunk további száz-százötvenet, azonkívül rendeltünk — további után­pótlásként — háromszáz adag spermát is. Néztük, és nézzük a vásárolt állomány minősé­gét: a déd-, az ükszülőkig visszavezető sizármazási la­pok alapján. — Tehát a jövőben csak húsmarha-tenyésztés folyik? — Igen. Csupán egy kétszá­zas tejelőtehenészetet tar­tunk fenn. olyan egyedekből, amelyek évente 3500 liter fö­lött termelnek.. Viszont, min­den nőivarú marhát megter­mékenyítettünk, és borjazás után, de legfeljebb ötéves koráig meghizlalunk. — Figyelemmel kísérjük a helyzet, a körülményei^ ala­kulását. Minden mennyiség­ben el lehet adni a hízott bi­kát. de jó áron a megliizlalt selejttehenet is. Egy holland kereskedő nemrég vitt el tő­lünk hatvan ilyen tehenet. El­mondta; jobb áron tudja el­adni, mint a hazai fajtát. Az olasz, a nyugatnémet, és a svájci piacon is keresett a magyar marhahús. És bár Olaszország marhahús-import­jából csak néhány százalék­kal részesülünk. íav is a minden év novemberében, de­cemberében tájékoztatják a- megye érdeklődő középiskolás tanulóit a főiskolán folyó képzésről, a pedagóguspályára készülés lényegéről. Tegnap mintegy húsz főis­kolás látogatott el a megye középiskoláiba, hogy eleget tegyenek a szerződésben vál­lalt — fentebb említett —- kötelezettségüknek, elbeszél­gessenek a pedagóguspálya iránt érdeklődő diákokkal. A tervek szerint december elején a főiskolán nyílt "Pap keretében fogadják a Tolna megyei középiskolások egy csoportját, akik részt vehet­nek néhány előadáson, a tol­nai klub rendezvényein. szarvasmarha hozza a nép­gazdaságnak minden hetedik dollárt. — Az is a hústermelésre ösztönöz, hogy a későbbiek­ben is el lehet adni. hosszú távon biztos az, export. 'Hogv mást ne mondjak: nyolcszáz­ezerrel csőiéként a tehénállo­mány a Közös Piac országai­ban. Ez annyit jelent, mintha Magyarországon a tehénállo­mányt felszámolták volna ... — Mennyi hízó marhát ad el évente a szövetkezet? — Nyolcszázezret a \ közös állományból, és néhány szá­zat a háztájiból. Most, a na­pokban 100 hízóbika megy e>: portra — Olaszországba — a háztáji gazdaságokból. Mivel az értékesítés a szövetkezeten keresztül történik, a nagyüze­mi feláron osztozunk. Az ezer holdat meghaladó háztái; te­rület te’Tnése mellé 100 vagon terményt ad a szövetkezet a, tagoknak jótezágneveléshez. Az idén mintegy tizenkétmillió forintot hozott a községbe a háztáji jószág. A szakcsi tsz- tagság — éonen a sok évtize­des tapasztalat alapján, — nagyon ért a marhahizlalás- hoz. Az exportmarha extrém, vagv legfeljebb A-rpinős»gű. Nagvon.. szerencsésen találko­zik a népgazdasági érdek a tsz-érdek éfi a tagok álla i szeretete. — Ezért az az elvünk, bogy a háztájiban bárki tarthat jó­szágot. csak az elnök, és a szakvezetők nem. A vezetők­nek csak az legyen a dolga, a gond.iá, hogvan ad^'at Szakcs több hízó marhát, ba­romfit. Mert mellékesen ba­romfival is foglalkozunk: a T^vt-vv) Knshibri-d millió-kétszázezer csibét Kel 7 tétünk jövőre. — Tehát az a közvetlen és a távlati cél, hogy, minél több húst adjon Szakcs külföldre és belföldre, — Feltélteríül. Ezért tettük le a voksot amellett. hogv marhaállományunkat a hús­termelésre szakosítjuk, kiala­kítjuk a saját „Dália-proffrn- munkat”, mivei nem rendel­kezünk mpwfelelő A svájci marhát is azért hoztuk be — és még hozunk —, hogy a húsfo-m.ákat 1avít.s>;k, r.a gyobb testű, tömöttebb na- ■'vpbb sú1 ”ű állománvt ala­kítsunk ki. Az elmúlt évek­ben a hasonló terűiéin anzzV- "Ú te-melőszövetkezetek közül '-szánosan Szakrs pö+a el a legtöbb hízó marhát. Ennél ■oább a jövőben sem akarjuk 'dni. ebhez minden f- ’v-. - "ink megvan. n. 1. -r- G. K. 1 « Még több marhahúst Szakosról Hústipusra szakosítja jószágállományát a termelőszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents