Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
Husek Rezsőnél, próba közben A társalgóban a kedvenc karosszék; lábzsámollyal, mellette a kisasztalkán italai. A folyóirattartóban legfölül a Les Tempes Modernes egyik példánya. Sziesztáját legszívesebben itt töltötte, dohányzott és klasszikus zenét hallgatott. Az ötvenen túli író hízásnak indul, magas a vérnyomása. Lassan rátelepszik az örege- ! dés hangulata. Egyre többet elmélkedik. Itt írta. „A folyón át. a fák közé” című 1950-ben kiadott regényét. Korábbi írásainál ennek szerkezete kevés bé feszes, s a mű maga kiss' terjengős. Tízévi hallgatás után. voltaképpen nem egy átütő sikerű regény. Dolgozószobáját, íróasztalát nem használta, azon mindenféle apróságok hevernek, az ablak alatti polcokon pedig cipői sorakoznak. Hálószobái á. mozdulatot tesz. — De Liszttel is úgy vagyunk, mint Chopinnel. a zongora a hangszere. minden lehetőségét ki tudta használni. — S mit hallunk még? — Mozart. Beethoven egy- egy szonátáját, s Debussyt is. természetesen Bachon kívül. Mindig igyekszem bővíteni a műsoromat, de mindig csak azzal lépek pódiumra, amiről úgy érzem, teljesen birtokomban van. Természetesen nem. csak technikailag, ez a kisebbik része. A megértés és megértetés a művészetben a nagy feladat. — Itt van például Bach Chaconne-ja. A főiskolán annak idején úgy tanultuk, hogy óvakodnunk kell az átiratoktól. mert azok eltérést jelentenek az eredetitől. Bach esetében mindenképp. A Chaconne, a • hat hegedűre írt szólószonáta egyikének zárótétele a zeneirodalom csúcsán állj s a zongoristák mindig joggal irigykedtek a hegedűsökre, hogy ilyen művet játszhatnak. Busoni átirata számunkra is lehetővé teszi, hogy előadjuk ezt a csodálatos művet. A Chaconne ez, de természetesen más is már. hisz átirat,' mégpedig egy romantikus mester, hozzáteszem, zseniális, átirata. Tehát Bach mellett a romantika is megszólal benne. anélkül, hogy Bachot ezzel elszegényítené. — Talán nem kell annyira óvakodnunk az átiratoktól — vetem közbe. — Föltéve.., ha, az átirat •egyehrartgú az eredetivel. Liszt jut eszembe, aki •nagyon sok átiratot, csinált., a kortárs zéffébői’ví§/''£r tudtofn- mal, senki nem neheztelt meg érté. — Igen, így van. Ma már nem tekinthetjük szentségtörésnek az ilyent, ha az eredmény nem az eredeti meghamisítása, hanem újra formálása. Bach maga is gyakran élt ezzel a lehetőséggel, s azt hiszem, Vivaldinak nem lett volna oka neheztelni érte. — Beszéljünk még a közelgő koncertről. Hogyan történik a műsor összeállítása? — Nagyon nehéz erre válaszolni. S ráadásul én nem tartozom azok közé. akik betanulnak egy műsort, amit aztán akárhányszor lejátszanak. A művészetben az a csodálatos, hogy soha nem ugyanaz, mindig más, nemcsak egy-egy művész felfogása különbözik, hanem ugyanannak a művésznek az .előadása is. . Fischer Annié például,., akárhányszor játssza 'üáyanakt a Beethoven, szonátát, az mindig más. Nos. már az előadásra ker rülő művek kiválasztását is az határozza meg, érzi-e benne az ember, hogy neki szól. személyes köze van hozzá. Jót csak így lehet produkálni. Például. hetekig készültem egy Chopin-művel, aztán elvetettem. Nem találtam meg a közvetlen, személyes kapcsolatot, ami nélkül jó előadás nem képzelhető el. Pedig Chopint szeretem. játszom is. most sem marad ki műsoromból, de egy másik darabját veszem elő. A zongoristák mindig visszatérnek Chopinhez, mert olyan jó játszani, érzik rajta, hogy a zongora hangjaiban gondolkozott. — Elismert Liszt-játékosként tartanak számon. A legutóbbi koncerten is egy felejthetetlen Liszt-etűdnek voltunk tanúi. — Ez talán túlzás... — s Husek Rezső szerény elhárító A zongorán kotta." Bach- Chaconne-ja. Husek -Rezáő közeli koncertjének nyitó darabja, A szekszárdi zeheiskbla művész- igazgatója ’ már hónapok óla készül szokásos' évi hangversenyére. Mennyi próba-' előz meg egy másfél órás koncertet? . ; ' — . Nagyon sok. De míg az ember eljut idáig, először, is azt kell tisztáznia, mit■ játsz- szék? A kérdés igazán nem szónoki, a, választást, soha nem a véletlen - diktál ja, inkább az. hogy az ember mit érez közel magához, mi az, aminek mondanivalóján van számára, s amit tovább is tud ádni. — Még egy kérdés; egy hangversenyt mennyi gyakorlás előz meg? — Sok. A tervszerű felkészülés általában hatszáz óra. — Hatszáz óra? A havannai Hemingway-házban — Nem lehet másként. Idő kell ahhoz, amíg az ember ütemről ütemre behatol egy mű titkába. De ne feledjük, ami szép. nehéz. Babits mondta ezt. ha jól tudom. Cs. L. j ARMAND: KONCERT A havannai kikötőn túl. a külváros egyszerű faházainak verandáin idős néger asszonyok és férfiak pihennek elmaradhatatlan hintaszékeiken. Az egyszerű házaktól alig egy kőhajításra van a Finca Vi- gia, az őrtoronynak nevezett kilencholdas " park és épület. Hemingway kedves tartózkodási helye volt. A második világháború után. a már életében klasszikussá vált író. ide tért vissza pihenni. Az egyszintes lakóépülethez néhány lépcső vezet, s az ablakokat lugas védi a trópusi nap erős sugaraitól. Az ajtók zárva. a látogató csak a nyitott ablakokon tekinthet be a házba. A társalgó és az étkezőhelyiség bútorai kolonial stílusúak, spanyol tapasztalatai alapján maga Hemingway tervezte őket. A hivalkodástól mentesen berendezett helyiségekben minden kényelmes, praktikus és egyszerű. Az épületben mindenütt Amerikából, Afrikából származó vadásztrófeák díszítik a falakat. A képek többségének alkotója az író jóbarátja, Roberto Domingo spanyol festő. bán dolgozott. Azí ablak" Ifiéi- "} lett' egyszerű 'polcön vastag könyv, s azon a kis RóyáL- táskaírógép. Medvebőrön állva, mezítláb írta- 'műveit. „A folyón át...” után a kritikusok által már-máé eltemetett író két év múlva alkotta „Az öreg halász és a tenger” című halhatatlan művét, s ebben megfogalmazta mindazt, amit az ötvenén túli Hemingway mondani akar az emberről és a világról.' Hemingway életművének csúcsa e regény, amelyért No- bel-díjat kapott. - 1952-től visz. szavonui a Finca Vigia-ba, néhányszor még átmegy Spanyol- országba, negyedik feleségével és néhány barátjával, de mindig visszatér á havannai házba. Megtört egészségét, rengeteg sérülését gyógyítgatja. Er. ről árulkodnak a fürdőszobában a mérleg fölött a falra írt testsúlyadatok is, amit cukorbaja miatt mért pontosan. A házban, az ebédlőt kivéve. mindenütt rengeteg könyv. még a fürdőszobában is, érdekes ■ módon' a nagy könyvtárszoba könyvanyaga nem rendszerezett. A nagy kert egyik sarkában a háromemeletes toronyépületet Mary Walsh, a negyedik asszony építtette, hogy a „Papa” nyugodtan dolgozhasson. Hemingway azonban sehogyan sem tudott megbarátkozni az épülettel, valójában nem szerette. Itt is mindenütt vadásztrófeák, vadászatkor használatos különböző eszközök. A legfelső emeleten a dolgozószobaj innen legszebb a kilátás a színpompás, buja tropikus növényzetre. A szobát körülölelő polcokon mindenütt könyvek, köztük az Akikért a harang szól 1945-ös Révai kiadása. A. nagy ház, olyan mintha gazdája éppen kiszaladt volna a városba. Az ágyon gondosan .sorakozó folyóiratok árulják csak el. hogy már több mint egy évtizede megállt itt az élet, BOROS BÉLA . oncert előtt A novumiui néninigv«uy-ház homlokzata.
