Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

Husek Rezsőnél, próba közben A társalgóban a kedvenc karosszék; lábzsámollyal, mel­lette a kisasztalkán italai. A folyóirattartóban legfölül a Les Tempes Modernes egyik példánya. Sziesztáját legszíve­sebben itt töltötte, dohányzott és klasszikus zenét hallgatott. Az ötvenen túli író hízásnak indul, magas a vérnyomása. Lassan rátelepszik az örege- ! dés hangulata. Egyre többet elmélkedik. Itt írta. „A folyón át. a fák közé” című 1950-ben kiadott regényét. Korábbi írá­sainál ennek szerkezete kevés bé feszes, s a mű maga kiss' terjengős. Tízévi hallgatás után. voltaképpen nem egy át­ütő sikerű regény. Dolgozószobáját, íróasztalát nem használta, azon minden­féle apróságok hevernek, az ablak alatti polcokon pedig cipői sorakoznak. Hálószobái á. mozdulatot tesz. — De Liszt­tel is úgy vagyunk, mint Cho­pinnel. a zongora a hangsze­re. minden lehetőségét ki tud­ta használni. — S mit hallunk még? — Mozart. Beethoven egy- egy szonátáját, s Debussyt is. természetesen Bachon kívül. Mindig igyekszem bővíteni a műsoromat, de mindig csak azzal lépek pódiumra, amiről úgy érzem, teljesen birtokom­ban van. Természetesen nem. csak technikailag, ez a kiseb­bik része. A megértés és meg­értetés a művészetben a nagy feladat. — Itt van például Bach Chaconne-ja. A főiskolán an­nak idején úgy tanultuk, hogy óvakodnunk kell az átiratok­tól. mert azok eltérést jelen­tenek az eredetitől. Bach ese­tében mindenképp. A Cha­conne, a • hat hegedűre írt szólószonáta egyikének záróté­tele a zeneirodalom csúcsán állj s a zongoristák mindig joggal irigykedtek a hegedű­sökre, hogy ilyen művet játsz­hatnak. Busoni átirata szá­munkra is lehetővé teszi, hogy előadjuk ezt a csodálatos mű­vet. A Chaconne ez, de termé­szetesen más is már. hisz át­irat,' mégpedig egy romanti­kus mester, hozzáteszem, zse­niális, átirata. Tehát Bach mellett a romantika is megszó­lal benne. anélkül, hogy Bachot ezzel elszegényítené. — Talán nem kell annyira óvakodnunk az átiratoktól — vetem közbe. — Föltéve.., ha, az átirat •egyehrartgú az ere­detivel. Liszt jut eszembe, aki •nagyon sok átiratot, csinált., a kortárs zéffébői’ví§/''£r tudtofn- mal, senki nem neheztelt meg érté. — Igen, így van. Ma már nem tekinthetjük szentségtö­résnek az ilyent, ha az ered­mény nem az eredeti megha­misítása, hanem újra formálá­sa. Bach maga is gyakran élt ezzel a lehetőséggel, s azt hi­szem, Vivaldinak nem lett volna oka neheztelni érte. — Beszéljünk még a közel­gő koncertről. Hogyan törté­nik a műsor összeállítása? — Nagyon nehéz erre vála­szolni. S ráadásul én nem tar­tozom azok közé. akik betanul­nak egy műsort, amit aztán akárhányszor lejátszanak. A művészetben az a csodálatos, hogy soha nem ugyanaz, min­dig más, nemcsak egy-egy művész felfogása különbözik, hanem ugyanannak a művész­nek az .előadása is. . Fischer Annié például,., akárhányszor játssza 'üáyanakt a Beethoven, szonátát, az mindig más. Nos. már az előadásra ker rülő művek kiválasztását is az határozza meg, érzi-e benne az ember, hogy neki szól. sze­mélyes köze van hozzá. Jót csak így lehet produkálni. Pél­dául. hetekig készültem egy Chopin-művel, aztán elvetet­tem. Nem találtam meg a közvetlen, személyes kapcsola­tot, ami nélkül jó előadás nem képzelhető el. Pedig Chopint szeretem. játszom is. most sem marad ki műsoromból, de egy másik darabját veszem elő. A zongoristák mindig visszatérnek Chopinhez, mert olyan jó játszani, érzik rajta, hogy a zongora hangjaiban gondolkozott. — Elismert Liszt-játékosként tartanak számon. A legutóbbi koncerten is egy felejthetetlen Liszt-etűdnek voltunk tanúi. — Ez talán túlzás... — s Husek Rezső szerény elhárító A zongorán kotta." Bach- Cha­conne-ja. Husek -Rezáő közeli koncertjének nyitó darabja, A szekszárdi zeheiskbla művész- igazgatója ’ már hónapok óla készül szokásos' évi hangver­senyére. Mennyi próba-' előz meg egy másfél órás koncer­tet? . ; ' — . Nagyon sok. De míg az ember eljut idáig, először, is azt kell tisztáznia, mit■ játsz- szék? A kérdés igazán nem szónoki, a, választást, soha nem a véletlen - diktál ja, inkább az. hogy az ember mit érez közel magához, mi az, aminek mon­danivalóján van számára, s amit tovább is tud ádni. — Még egy kérdés; egy hangversenyt mennyi gyakor­lás előz meg? — Sok. A tervszerű felkészü­lés általában hatszáz óra. — Hatszáz óra? A havannai Hemingway-házban — Nem lehet másként. Idő kell ahhoz, amíg az ember ütemről ütemre behatol egy mű titkába. De ne feledjük, ami szép. nehéz. Babits mond­ta ezt. ha jól tudom. Cs. L. j ARMAND: KONCERT A havannai kikötőn túl. a külváros egyszerű faházainak verandáin idős néger asszo­nyok és férfiak pihennek el­maradhatatlan hintaszékeiken. Az egyszerű házaktól alig egy kőhajításra van a Finca Vi- gia, az őrtoronynak nevezett kilencholdas " park és épület. Hemingway kedves tartózko­dási helye volt. A második vi­lágháború után. a már életé­ben klasszikussá vált író. ide tért vissza pihenni. Az egyszintes lakóépülethez néhány lépcső vezet, s az abla­kokat lugas védi a trópusi nap erős sugaraitól. Az ajtók zár­va. a látogató csak a nyitott ablakokon tekinthet be a ház­ba. A társalgó és az étkezőhelyi­ség bútorai kolonial stílusúak, spanyol tapasztalatai alapján maga Hemingway tervezte őket. A hivalkodástól mente­sen berendezett helyiségekben minden kényelmes, praktikus és egyszerű. Az épületben mindenütt Amerikából, Afri­kából származó vadásztrófeák díszítik a falakat. A képek többségének alkotója az író jóbarátja, Roberto Domingo spanyol festő. bán dolgozott. Azí ablak" Ifiéi- "} lett' egyszerű 'polcön vastag könyv, s azon a kis RóyáL- táskaírógép. Medvebőrön állva, mezítláb írta- 'műveit. „A fo­lyón át...” után a kritikusok által már-máé eltemetett író két év múlva alkotta „Az öreg halász és a tenger” című hal­hatatlan művét, s ebben meg­fogalmazta mindazt, amit az ötvenén túli Hemingway mon­dani akar az emberről és a világról.' Hemingway életművének csúcsa e regény, amelyért No- bel-díjat kapott. - 1952-től visz. szavonui a Finca Vigia-ba, né­hányszor még átmegy Spanyol- országba, negyedik feleségével és néhány barátjával, de min­dig visszatér á havannai ház­ba. Megtört egészségét, renge­teg sérülését gyógyítgatja. Er. ről árulkodnak a fürdőszobá­ban a mérleg fölött a falra írt testsúlyadatok is, amit cu­korbaja miatt mért pontosan. A házban, az ebédlőt kivé­ve. mindenütt rengeteg könyv. még a fürdőszobában is, ér­dekes ■ módon' a nagy könyv­társzoba könyvanyaga nem rendszerezett. A nagy kert egyik sarkában a háromemeletes toronyépüle­tet Mary Walsh, a negyedik asszony építtette, hogy a „Pa­pa” nyugodtan dolgozhasson. Hemingway azonban sehogyan sem tudott megbarátkozni az épülettel, valójában nem sze­rette. Itt is mindenütt vadász­trófeák, vadászatkor használa­tos különböző eszközök. A leg­felső emeleten a dolgozószobaj innen legszebb a kilátás a szín­pompás, buja tropikus növény­zetre. A szobát körülölelő pol­cokon mindenütt könyvek, köztük az Akikért a harang szól 1945-ös Révai kiadása. A. nagy ház, olyan mintha gazdája éppen kiszaladt volna a városba. Az ágyon gondosan .sorakozó folyóiratok árulják csak el. hogy már több mint egy évtizede megállt itt az élet, BOROS BÉLA . oncert előtt A novumiui néninigv«uy-ház homlokzata.

Next

/
Thumbnails
Contents