Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-24 / 301. szám
Ersiiiények és Hatok az iíjúságpofstikai határozat snegvaisításában Szabópál Antal és dr. Péter Szigfrid nyilatkozata A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság ifjúság- politikai kérdésekben hozott határozata végrehajtásának tapasztalatairól nemrégiben tanácskozott a megyei pártbizottság ifjúsági munkabizott- , sága. A tanácskozást az egész , megyére kiterjedő felmérés előzte meg, s ez, valamint a vita, a szerzett tapasztalatok alapot nyújtanak a kérdés mélyreható elemzésére. Ez- .zel kapcsolatban kérdésekkel . fordultunk Szabópál Antalhoz, ' a ' munkabizottság elnökéhez és dr. Péter Szigfridhez, a munkabizottság titkárához. Hogyan értékeli a bizottság és annak vezetői a pártszervek és -szervezetek tevékenységét az ifjúság nevelésében, szemléletének formálásában? A Központi Bizottság 1970. február 19-i és a megyei párt- ?, bizottsága 1970. május 29-i ifjúságpolitikai határozatára ; megyénk közvéleménye érzé- - kényén reagált, a határozatok a közvélemény érdeklődését, egyetértését és helyeslését váltották ki. A pártszervek és -szervezetek elvégezték a helyzet elemzését és konkrét intézkedése- ' 'két tettek araiak érdekében, ■ hogy hatékonyabbá váljék az ifjúság nevelése, s ebben mély’reliató szemléletváltozás kö- •-vetkezzen be, hogy növekedjen ' a társadalom felelőssége, az ifjúság bevonása mind a 'döntések kialakításába, mind a Végrehajtásba. A Központi t Bizottság és a megyei párt- bizottság határozata alapján viásgálták tevékenységüket, •konkrét feladatterveket - dolgozták ;ki és folyik azok végrehajtása. Megyénk dinamikus fejlődésével párhuzamosan nő a fiatalok száma. A lakosság 44,2 százaléka 30 év alatti. A ■ 121 494 aktív keresőből 38 830 fő, azaz 32,2 százalék 30 év -.alatti. A fiatalok aránya az -ipari,- mynkások körében 43,2 ■százalék, a mezőgazdaságban dolgozók között pedig 21,6 . százalék. A számok egyértel- . műén mutatják, mennyire ..■fontos. - és. mennyire össztársadalmi érdek fokozottan foglalkozni a fiatalok szocialista nevelésével.-Á Központi Bizottság határozatának, a megyei párt- bizottság feladattervének végrehajtása során következetesebbé .. vált az if júságpolitikai munka oártirányítása, e fon- 'tos határozatok végrehajtásának számon kérése. A határozat végrehajtásának segítését, ellenőrzését minden szinten a pártszervek és párt- alapszérvezetek végzik. A megyei, valamint járási jogú pártszervek gyakorlatában tartalmasabbá vált a KlSZ-szer- vezetek pártirányítása. A megyei pártbizottság ifjúsági munkabizottsága rendszeresei! és tervszerűen foglalkozik a megye ifjúságának helyzetével, az ifjúságpolitikai munka -vizsgálatával. Még nagyobb segítségre van szükség — véleményünk szerint — a járási Pártbizottságok részéről a kis létszámú alapszervezetek és a gazdasá- . gilag gyenge tsz-ekben működő pártszervezetek tevékenységéhez, hogy itt is a követelményeknek megfelelően tevékenykedjenek a határozatok végrehajtásában. Milyen tapasztalatokat szerzett a bizottság a KTSZ-ben dolgozó kommunista fiatalok munkájáról? A Központi Bizottság határozatának megjelenése óta nőtt a KISZ-ben dolgozó kommunisták száma, eredményesebbé vált tevékenységük. A KISZ-ben dolgozó párttagok 75—80 százaléka a vezetőségekben tevékenykedik. A nem KISZ-tag fiatal kommunisták közül is megközelítően ötszázan dolgoznak a KISZ-ben, mint propagandisták, ifjúsági felelősök, stb. Az ifjúsági szervezet közvetlen pártirányítását szolgáló pártmegbízatúsok gyakorlata eléggé változó megyénkben. Hatékonyságukat sokszor gyengíti, hogy a pártmegbízatások eléggé általánosak, nem megoldott a fiatalok felkészítése, valamint folyamatos irányításuk és beszámoltatásuk. A pártalapszervezetek elsősorban az újonnan felvett fiatal párttagokat bízzák meg a KISZ-szervezetbsn végzendő munkával. Az alapszervezetek munkájukat elismerik, annak értékelésére azonban, általá- bart, évente csak egy esetben kerül sor taggyűlés keretében. Arra is van példa, hogy a megbízatás értékelése elmarad. A X. kongresszus óta párt- és KlSZ-szerveink, -szervezeteink hatékonyabban! foglalkoztak a fiatalok párttaggá nevelésével, mint a megelőző időben. A járási jogú pártszervek rendszeresen értékelték! a KISZ párttagajánló tevékenységét. A kongresszus óta felvett párttagok megközelítően 60 százaléka KISZ- konosztályú. A 30 éven aluli felvettek 58,2 százaléka KTSZ- tag. A felvett új párttag KISZ- tagokrfak 69.1 százalékát a KISZ-taggyűlés ajánlotta párttagnak. A KISZ-szervek és -szervezetek munkáját hogvan értékeli a bizottság elnöke és titkára? A Központi Bizottság határozata óta javult megyénkben a KISZ-szervek munkastílusa, erőteljesebben segítették a párt politikájának megvalósítását az ifjúság körében. Fejlődött megyénk KlSZ-szer- veinek és -szervezeteinek politikai munkája és tömegbefolyása az ifjúság körében. Nőtt az ifjúsági nagygyűlések, fáklyás felvonulások száma és mérete, mind többért jelennek meg a KlSZ-fogadalom- tételi ünnepségeken, emelkedett a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényein, a DunaCSALÁD Pzőnyi Gyula rajza j — .....—is biztosíték, hogy a szervezettség is javuljon. Tapasztalataink szerint fiataljaink mind nagyobb számban vesznek részt a közéletben. Miiyen számadatokkal . iudnak ez! érzékeltetni? W- Megyénkben: a különböző állami, társadalmi és gazdasági szervek is megkezdték az ifjúságpolitikai munkával kapcsolatos feladataik végrehajtását. Pozitív irányú változás tapasztalható megyénk közvéleményének szemléletében; a fiatalokat mindinkább aszerint ítélik meg, hogyan élnek, tanulnak, dolgoznak. A határozat eredményeként mindert szinten és területen nőtt a fiatalok aránya a különböző választott testületekben. A megye pártszerveiben és -szervezeteiben a testületi tagok 11,1 százaléka 30 év alatti, az alapszervezeti párttitkároknál ez az arány 9,1 százalék. A fiatal tanácstagok menti fiatalok találkozóján, a VIT-tel kapcsolatos rendezvényeken részt vettek száma. Legszembetűnőbb a Duna- menti fiatalok találkozója résztvevői számának emelkedése. 1970-ben 4—5 ezer fiatal, 1973-ban már 14—15 ezer ifjú volt jelen. Javulás tapasztalható a KISZ szervezeti életében. Az alapszervezetek száma 464-ről 517-re emelkedett, a taglétszám emelkedése mintegy ötszáz, a határozat megjelenése óta. Jelenleg a KISZ-kor- osztályú fiatalok 30 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. Legerőteljesebb a taglétszámnövekedés az ifjúmunkások körében. A szervezeti élet rendszerességét és a tartalmi munkát tekintve üzemeinkben és az iskolákban a legjobb a helyzet, lényegesen gyengébb a területi alapszervezetekben. Erősíteni indokolt a politikai propaganda- és nevelő munkát és ezzel együtt a KISZ-szervek és -tagság részéről hatékonyabb politikai kiállásra, harcosságra van szükség, főleg azokban a kérdésekben, amelyek a társadalom más rétegeinek körében is vitatottak. Jelentős mértékben járult hozzá a tömegbefolyás növekedéséhez a KISZ termelést segítő tevékenysége, a fiataloknak a szocialista munkaversenybe való fokozódó bekapcsolódása. Három év alatt megkétszereződött a szocialista brigádokban dolgozó fiatalok száma, jelenleg megközelítően' 1 l' é-tér. 'A 242. jfjii-' sági szocialista brigadoalr 5600 fiatal dolgozik. 1973-ban kommunista műszak keretébert közel 30 ezer órát dolgoztak a fiatalok. Fiataljaink eredményesen dolgoztak a bá- taszéki cserép- £s vázkerámia- üzem építésen. emellett több helyen vállaltak védnökséget bölcsődék, óvodák, játszóterek. parkok építésében, bővítésében. Noha látunk fejlődést a szervezeti életben, éppen az előbb sorolt eredmények azt mutatják, hogy a szervezettség nincs arányban azzal a súllyal, amit fiataljaink a termelésben és a társadalom életében jelentenék. Viszont lelkesedésük, eredményeik arra Számítógép a történslemtudománvban Hazánkban a korszerű adatfeldolgozó technika, a számítógépes eljárás teljesen új módszer a történelemtudományban. Ma Magyarországon több történészműhely foglalkozik a problémával. Az első kész eredményt a céhes és kézművesiparral foglalkozó történészek, múzeológusok és levéltárosok tették le az asztalra. Elkészült ugyanis a magyarországi céhes ipar forrásanyagának katasztere. A szakemberek a veszprémi akadémiai bizottság településtörténeti szakbizottsága és a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság által rendezett II. kézművesipar-történeti szimpóziumon vitatták meg az elkészült anyagot. A munka .1971-ben kezdődött, amikor a Veszprémi Múzeum előzetes kutatások alapján javasolta, hogy készüljön el egy országos céhkataszter, melyben összegezik, hogy hol, milyen céhekre vonatkozó írásos és tárgyi emlékeket őriznek. Egy választott munka-bizottság adatlapot dolgozott ki, mely tartalmazta a céh őrzőhelyének megnevezését, a céh székhelyét, a szakma megnevezését, a céhünnepek jellemzőit. Részletezte, hogy milyen fajta céhiratanyaq és céhtárgy fordulhat elő az egyes gyűjteményekben, és ezek jellemző jegyeire külön kérdéseket tüntettek fel az adatlapokon. Az adatlapokat 1972 elején küldték szét 108 intézménynek: múzeumoknak, levéltáraknak, könyvtáraknak, egyházi gyűjteményeknek. A kitöltött adatlapok végső csoportja 1973 júliusában került vissza a szervezőkhöz. Mintegy 7500 kitöltött adatlapot kaptak vissza, amely körülbelül 80 000 adatot tartalmazott. Ezután a begyűjtött adatlapokat a céhek székhelye, azon belül, szakmák szerint, és a megállapítható legkorábbi évszám szerint csoportosították és azonossági számmal látták el. Ekkor már fel tudták becsülni,, hogy jelenleg a különböző őrzőhelyeken körülbelül 3600 céii forrásanyaga regisztrálható. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a történefi Magyarország területén csak ennyi kézművesipari testület működött, hanem őzt, hogy- ennyiből maradt fenn valamilyen emlék az utókor számára. A számítógépes feldolgozás eredményeképpen az anyagból a kutató arra kap választ, hogy az egyes mesterségekről, melyik őrzőhelyen, milyen tárgyi és írásos adatot talál. Rendkívül megköny- nyíti ez a történész munkáját, mivel ha az kézbeveszi a katasztert, rögtön látja, hogy a keresett céhre melyik gyűjteményben talál adatot. Sokszor egészen meglepő helyen fordul elő forrásanyag egy-egy területre, például a kataszterből derült ki, hogy igen sok Tolna megye területén működött céhre vonatkozó adat található a gyöngyösi Mátra 'Múzeumban. A kataszter mellett elkészült egy három nyelvű mesterségszótár is, mely a régi mesterségek neveit tartalmazza magyar, latin és német nyelven. A magyarországi céhes ipar forrásanyagának katasztere a nagyközönség számára a jövő évben lesz hozzáférhető. Kisasszondy Éva aránya 13,9 százalék. Javult a fiatalok aránya a szakszervezeti választott testületekben is. A Tolna megyei Tanács átfogóan 1972. márciusában tárgyalta az ifjúság helyzetét, s intézkedéseket tett az 1971. évi IV. törvény végrehajtása érdekében. Az elmúlt években a tanácsok növelték az ifjúságpolitikai célok körébe tartozó ráfordításokat. Létrejött a fizikai dolgozók gyermekeinek különleges támogatását szolgáló tanfolyamok szervezete, működik a megyei diákszociális bizottság, viszont lassan valósul meg a művelődési házak ifjúsági és művelődési házakká történő átalakítása. Ugyanakkor arra is utalni kell, hogy egyes helyeken, üzemekben, vállalatoknál csak anyagi juttatásokban látják feladataikat a vezetők, s közben a nevelés; a közéleti aktivitás elmarad, holott a kettő együttes.-megvalósítása szülhet csak tartós eredményt." A pozitívumok mellett nem egy esetben azt is tapasztalni, hogy a helyi tanácsok, például a községfejlesztésben, nem használják ki az ifjúságban rejlő energiát. Megtörténik, hogy a fiatalok felajánlják részvételüket, a h ely i tanácsi vezetők közömbössége azonban akadályozza munkájukat. A közéleti aktivitás növelése érdekében szükséges, hogy a politikai, társadalmi szervek fokozottan támaszkodjanak a fiatalokra. Kívánatos lenne, hogy mind több fiatalt, nőt és férfit vonjanak be a tanácsi bizottságokba. Ez jó iskola lehet arra. hogy a jövő tanácstagjaivá váljanak. Eredményeink, erőfeszítéseink ismertek és a Központi Bizottság határozata, az azt követő törvény, valamint a megyei pártbizottság határozata megszabja további tennivalónkat. Arra törekszünk, hogy az ifjúságoolitikai tevékenység az évek múlásával se lanyhuljon, hanem a munka 'állandó, szerves része legyen az élet minden területén. i Köszönjük a tájékoztatást. LETENYEI GYÖRGY
