Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-24 / 301. szám
Ruházati iparunk megújhodása Irtat Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter A (negyedik ötéves terv; a X. kongresszus útmutatása alapfián a kiemelt iparágak k" i n -'Mzati ipart. Ez azért is ielentős. mert a iármű. az alumínium és a többi, ebben a középtávú és a korábbi terv-periódusokban különös gonddal fejlesztett gyártási ágak közé most először került közvetlenül a lakosság ellátását szolgáló inar- csfwvwt Az elhatározás egyben jelzi azt is. hogy az ipar alapvető ágainak, a kohászatnak. a gépgyártásnak, a vegyi-, v i llamosener gi a -i p annak, s a már említett alumínium- ioaronk a fejlesztése. ki^o'té- se után, illetve ezzel párhuzamosan népgazdaságunk eljutott olvan szakaszba amikor nagyobb erőt és figyelmet tud fordítaná a feldolgozóiparokra. a lakosság életszínvonalemelését közvetlenül szolgáló ruházati iparnak a korszerűsítésére. termelésbővítésére is. A ruházati iparban a fejlesztés a gépi rekonstrukciókon alapszik. Mind gyakrabban hangzik el iparunk tevékenységéit említve a .rekonstrukció” megfogalmazás. A ruházati iparban ez valóban megújhodás, a korábbinál gyorsabb ütemű korszerűsödést jelent, ami együtt iár a meglévő üzemiek műszaki- technológiai szervezési színvonalának emelésével, a célszerűbb. divatosabb termékek termelékenyebb előállítását szolgáló berendezéseik munkába állításával, a hazai és a külföldi vásárlók igényeihez jobban igazodó árustruktúra kialakításával. Mindezeknél nem kevésbé fontos a rekonstrukció során a dolgozók szociális és munkakörülményeinek javítása. HÁROM év alatt 10 MILLIÁRDOS BERUHÁZÁS 1973-ban túljutottunk a negyedik ötéves terv időszakára megjelölt rekonstrukciós program első felén. A program megvalósításának menetéről az év folyamán — amikor beszámoltam a Minisztertanácsnak és a parlament ipari bizottságának — elmondhattam, hogy a rekonstrukció kisebb ütemű lemaradás ellenére tervszerűen halad. Az eddigi munkát figyelembe véve felmértük azt is, mi valósítható meg a továbbiakban, vagyis X 975-ig. A kilenc szakágazatot magába foglaló ruházati ipar, amelyhez természetesen a tex- titméteráru-gyártáson kívül a konfekció, a kötszövő. a bőrés bőrfeldolgozói pár is tartozik. a könnyűipari termelésnek kétharmadát, exportjának pedig 80 százalékát adja. A szakágazat termelésének értéke megközelíti az 50 milliárd forintot. A termelés 5 év alatt 40—42 százalékkal, a kivitel azonban ennél ióval nagyobb arányban növekszik. A korszerűsítésre — beruházásokra és a forgóeszközök gyarapítására — a tervidőszakban együttesen 17.2 milliárd forintot fordítunk. Eddig már több mint 10 milliárd forint értékben kezdődtek meg a beruházások, amelyeknek egy része be is fejeződött *----------—"'—'•rETT Ü ZEMEK SORA Az elmúlt két évben a korszerűsít ett üzemek egész sora kezdte meg termelését. Apa- m”tiparba,n például, ahol erőteljesen folyik a szövedék és a szöv’e’ '»készítő üzemek automatizálása. az alapvetően új technológiát biztosító. orsó nélküli fonógépek alkalmazása és megkezdődött a kötötthurkolt kelmék előállításának bevezetése. befejeződött a Pamuínvomóioari Vállalat kelenföldi, a Pamuttextilmű- vek angyalföldi szövödéjének á re'* ••-s'-'k-sóia. a tolnai íd szövődé építése, a Pamutfomó- ipari Vállalat cérnázójának a rekonstrukciója, a Győri Textilipari Vállalatnak a szövődéi rekonstrukciója, a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárnak pedig az egyedi nagyberuházása. A gvapjúioarban a szövőgépek egy részének cseréje szintén az automatizáltság fokát növeli és a gvárt- mánystruktúraváltozás érdekében a kértolit fonodák earv részét fésűsfonodákká alakítjuk át. A lakáskultúra emelése. a lakásépítési program vépréhai'tása a evaojúioarhoz tartozó lakástextíliákat előállító vállalatoktól is megkívánta a kapacitásbővítést. Ezért került sor Sopronban a szőnyeggyártás fejlesztésére. s ezért éoült a Lakástextil Vállalat úi fonodáig. Ugyancsak befejeződött a Szegedi Ruhagyár. a Habselyem Kötöttáru- gyár. a Magyaróvár! Kötöttárugyár és több más nagyüzem és szövetkezet kapacitásénak bővítése. Csunán a közelmúltban átadott rekonstrukciós fejlesztések közül említésre méltó a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonalíer- iedeVneaítöie. a Kerderfonó- a Szövőipari Vállalat szegedi szövödéje a Váci Kötöttárugyár pásztói új üzeme. üj VIDÉKI TELEPHELY E néhány Példából is kitűnik. hogy a budapesti egységek mellett gvors ütemű a vidéki üzemek fejlesztése. Ebben közreiqtszik az. hogy már korábban 24 budapesti üzem vidékre telepítésére volt döntés. Ennek megoldása több- kevesebb zökkenővel, de viszonylag ütemesen halad. Ettől függetlenül is tudatosan törekedtünk a főváros és a vidék könnyűipari aránvának megváltoztatására az utóbbi iavára. mivel az ágazatra a csökkenés ellenére is még mindig a budapesti koncentráltság jellemző. A fővárosi székhellyel rendelkező vállalatok ad iák a termelésnek mintegy 57 százalékát Korábban a könnyűiparban foglalkoztatott munkások 42—45 százaléka dolgozott a fővárosi üzemekben, részarányuk 1972- ben már 31 százalékra csökkent. A munkaerőgondok arra késztetik a vállalatokat hogy vidéken, a még bevonható munkáskezekkel rendelkező területeken létesítsenek új telephelyet. Egyik felmérésünk nyomán megállapíthattuk, hogy 1968—72. között 90 új vidéki telephely kezdte meg működiéeét. Üzemeink sok ezer újabb dolgozónak nyújtanak munkaalkalmat Az új üzemeket úgy is kell tekintenünk. mint a szocialista embernevelés, a munkásosztály úi. zömmel fiatal tagiainak nevelésében közreműködő első állomásokat. Ezért sem mellékes számunkra az. hogy az üzemek hogyan fogadják a munkásosztály soraiba került új dolgozókat, milyen munka- körülményeket. szociális, kulturális és egyéb ellátást nvúi- tanak. Az új üzemek mellett vidéken is nacv számban találhatók régi. felújításra váró munkahelyek. Ezért is figyeljük feltő gonddal a munkakörülmények javítása iránti törekvéseket. Erre a célra egyébként az ágazathoz tartozó üzemek öt év alatt, mintegy 2 milliárd forintot fordíthatnak. Ágazatunk irányi tóműn kajában olvan módszert alakítottunk ki. hogy minden megyével eav-egy miniszterhelyettes tart közvetlen kapcsolatot. A megyék vezetőivel együtt idegként áttekintjük a könnyűipari vállalatok, üzemek működését, összehangoljuk iparfejlesztési elképzeléseinket. Míg korábban a fővároson kívül csupán néhány megyére. elsősorban Gvőr- Sopromra. Csongrádra. Borsodra ke1 lett kiteriednie a kapcsolatoknak. most már ez elengedhetetlen az ország valamennyi megyéiében. Mindenütt növekszik, erősödik a könnyűipar súlva. s ebben része van a rekonstrukciónak is. Csupán Szabolcs-Szatmár megyében ebben a tervidőszakban ötezerrel nő a könnyűiparban foglalkoztatottak száma. akiknek túlnyomó többsége természetesen nődolgozó. »«WTjpmo t*t 4t.ja MEG, AMIT KERES Amint arra a bevezetőben, is utaltam, a rekonstrukció egyik fő célja a lakosság ellátásának javítása volt Hogy ez mennyiben sikerült eddig, azt leginkább a vásárlók mérhetik le. s remélem, hogy az elmúlt hetekben a karácsonyi ajándékok beszerzése során is mind többen vásároltak elégedetten, Arra törekszünk, hogy árukínálatunk a differenciált keresletnek is megfeleljen, ne hiányozzanak a kisebb pénztárcával rendelkezők által keresett úgynevezett olcsó cikkek sem, s azok is leevenek tetszetősök, alkalmazkodjanak a divathoz, s aki iobb használati értékkel rendelkező, korszerűbb terméket keres, az is megtalálja, ha meg akarja fizetni érte a magasabb árat. A rekonstrukciók során üzembe helyezett gépeken a legújabb gvártrnányfejiesztés eredményeképpen. előállított új termékek közé tartozik a lánc- hurkolt frottír, a nyomottmin- tás Trevira és a mérettartó, hurkolt nylonvelúr, nyomott áffvneműkelme. a kötött női és felsőruházati anyag, kötszövött műszőrme, űi mintázőberen- dezésse! készült, tűzött szőnyeg. különféle szintetikus bélésanyagok, ballon- és sport- ruházati termék. szintetikus lánckötött függöny és többféle nem szőtt textília. Teried a vegvi technológiák, vegyi eredetű alapanyagok alkalmazása nemcsak a textil, hanem a bőrfeldolgozói parban is. A rekonstrukció eredménye a termékek mennyiségének növelését is nagymértékben elősegítette. Ebben az évben minden eddigit meghaladó ütemben mintegv 10—12 százalékkal növekedett a ruházati ipar termelése. ennél azonban még erőteljesebb a növekedés a korszerű ruházkodásban nélkülözhetetlen köt- szövőipari termékek előállításában. TÖBB LESZ A KIOSZTHATÓ NYERESÉG A rekonstrukció és az annak megvalósítása nyomán jelentkező gazdaságosabb. hatékonyabb termelés általában kedJ vnzően hat a dolgozók kereseti arányainak. nyereségének alakulására is. A központi és vállalati intézkedések hatására ebben az évben több mint 10 százalékkal növekedett a ruházati ipari dolgozók átlag- keresete. A kiosztható nyereség is előreláthatólag több lesz. mint az előző években volt. A fejlesztési alapok az elmúlt három évben azonban — az időközben megváltozott gazdasági körülmények és egyéb tényezők hatására —■ nem érik el az eredetileg tervezett szintet. Ezért szükségessé vált. hogy újabb központi forrásokat és hiteleket biztosítsunk. A rekonstrukció továbbá zavartalan folytatásához ezzel is megteremtettük ez anyagi feltételeket. Döntés született arra is. hogy az ötödik ötéves tervre való felkészülés és a zavartalan átmenet érdekében újabb beruházásokat készítünk elő. A kormány a közelmúltban jóváhagyta két kötöttárugyár létesítésére és a bőrgyártás fejlesztésére vonatkozó javaslatainkat. Szánté már természetszerű. hogy az új kötöttárugyárak vidéken Debrecenben és Mátészalkán, illetve Kiskunhalason létesülnek. A bőrgyártás fejlesztésének ewik fontos bázisa pedig Simantor- nyán lesz. A rekonstrukció menetét, ütemét több tényező határozza meg. Sokan esetleg úgy vélik. hogy ez csupán a pénzen múlik. Népgazdaságunk talán még több anyagi eszközt is áldozhatna. de a rekonstrukció nem csupán pénz kérdése Az úi gépek megszerzésivel egyenrangú kérdés a hozzáértő szakemberek nevelése, képzése, ment csak így biztosítható a nagy értékű gépek berendezések gazdaságos működtetése. A megyék vezetőivel kialakított. már említett ió en”jifct- működés során a iövőben mée inkább számítunk arra. hogy mint a szakmunkásképzés gazdái, segítenek az utánpótlás biztosításában, az új munkaerők bevonásában, képzésében. Számítunk arra is. hogy mint a terület ellátásáért felelős vezetők tanácsaikkal, felméréseikkel. a felügyeletünk alatt működő vállalatok pedig jobb propagandával közreműködnek üzemeink piackutatásában. az úi termékeknek a vásárlókhoz történő eljuttatásában. A harmadik évtized A z első órákra, napokra senki sem úgy emlékszik, ahogy az valójában történt. Az apró, altikor nagyon is fontos részletek egyszerűen kiestek az emlékezetből. A csűrökben, színekben, istállókban tartott termelőszövetkezeti alakulóülések akkori résztvevői kicsit szomorúan és meghatót tan beszélnek az első gyűlésről, nyomasztó szegénységükről. Nem csoda. Mai szemmel szinte embertelennek tűnik a soha véget nem érő szántás és vetés, a látástól vakulásig tartó kaszás aratás és maroks sdés, ami munkájában jóformán semmiben sem különbözött a szegényparasztétőL A búzát aratni kellett, a kukoricát, kapálni és törni, az ökröket, juhokat és sertéseket legeltetni, de mindéit már egészen másképp mint azelőtt; örömmel és felszabadultan. Soha meg nem fogalmazták, s tán nem is fogják húsz, huszonöt évvel ezelőtti önmagukat a kendők, az alapítók. A gerjeni szövetkezet első hónapjaira így emlékeznek: „Akkor semmink sem volt, mezítláb, de énekelve indultunk a határba”. A miká_ dós. feltűrt gallérú, kucsmás paraszt- emberek mielőtt szóltak, a bajuszukat pödörték, s gépeket „újítottak”, ahol madzag helyettesítette a láncot és cérnaorsó a lánckerekeket. A szegényparasztok, földmunkások, cselédek első szövetkezeteiről egyetlen statisztika, utólag készült elemző írás sem adhat hiteles képet. Jól tudjuk, közülük kevesen tudták még. hogy va- 1 ójában mire is vállalkoznak: zárt világuk burkát felszákítani nem volt könnyű dolog. De nem sok idő kellett, hogy saját maguk erejének, hatalmának tudatára ébredjenek, hogy foggal, körömmel védjék közös tulajdonukat A huszonöt évvel ezelőtti szavaink elkoptak. Osztalék, vetőmagkölcson, mű. trágya-akció, nadrágszíj-parcella, kampány, új gazda, élmunkás. Szabad Föld téli esték. Nincsenek már „az új világról tudomást venni nem akaró paraszt- emberek”, nincsenek már parasztok, akik „belátták, hogy a gép nem az ember ellensége”, s ritkán beszélünk az évszázados mulasztásokról is. Hol van vajon Laszk Frigyes gyönki tehenész, aki versenyre hívta az ország valamennyi tehenészét, és Kovács Ferenc reménypusztai parasztember, akit az 1949-es krónika a legjobbak közt említ. S az éjszakába nyúló megbeszélések. a mezítlábas bajnokságok, a gépállomások ... Elfelejtettük. Azaz mégsem. Minden egyes történet minden egyes munkaművelet ott topog a krumpliválogató asszonyok, a sertésgondozó férfiak, s a hat méter vágószélességű kombájnok mögött. A termelőszövetkezetekben ma ritkán esik panasz. A szövetkezeitek mai dolgozói a világ minden kincséért sem vállalnák vissza földjüket. A zökkenők, ha vannak, .csalt, időlegesek» s már nem rendítik meg az emberek hitét. A maga bőrén tapasztalta mindenki a közös gazdálkodás valamennyi előnyét, a saját sorsán rrriri mindenki azt az életforma-változási. amit huszonöt éve hinni se merészeit K mu ex telepek, vegyszerezés. tökéletes gépesítés, rendszeres l havi fizetés, év végi részesedés, tulajdonosi jog — visszatérő megszokott fogalmaink. S a technikai változásokkal együtt a szövetkezeti parasztság lépésről lépésre új arcú, egységes osztállyá kovácsolódott, új erkölcsök, szokások, szertartások, másfajta világnézet alakult 1 ki. S nemcsak a gépek szaporodtak és a terméshozam lett nagyobb. Több lett az ember is tudásban, egész emberi mivoltában, s a parasztság soraiból kinevelődött falvak új értelmisége, az agrárértelmiség. A szövetkezeti mozgalom huszonöt évének millió változása óriási lépés a földdel dolgozó embernek. A most 50— 60 éves parasztemberek tudják legjobban, hogy a huszonöt év megszedte a maga áldozatait Voltak, akik igazságtalanul dőltek ki a sorból, mások — s nem is kevesen — idegileg sínylették meg, hogy három emberöltőnyi lemaradást kellett behozniuk. Bármelyik termelőszövetkezetet nézzük is, az alapítók fényképei többet mutatnak koruknál, hisz javarészt most is ők jelentik a szövetkezeti tagság derekát, elnyűhe. tetlen erejét. Kizárólag az eddigi munkájukat féltik, ha kétkedve kérdik: mi lesz, ha mi kidőlünk a sorból. Pedig tudják ők is: a technika százszorosán pótolja az emberi erőt. Az egykori félelem és bizonytalanság biztonsággá vált. Olyannyira, hogy csak ritka, kivételes ünnepeken kerül szóba a hőskor, mikor „semmink sem volt de énekelve indultunk a határba.” V. M,
