Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

Ülést tartott a Minisztertanács Genfben megnyílt a közel-keleti békekonferencia (Folytatás az 1. oldalról) emelésére és egységes bér­rendszerük bevezetésére vo­natkozó előterjesztését. Az 1974. április 1-től esedékes béremelés közel 30 ezer ku­tatót, munkást és alkalmazot­tat érint. A bérrendszer egy­ségesítése érdekében a kor­pótlék megszűnik, összegét az alapbérhez csatolják. Az alap­bért háromévenként meghatá­rozott összeggel automatikusan emelik. A bértételeket úgy kell megállapítani, hogy azok az összehasonlítható területek munkaköreivel összhangban legyeitek. A kormány felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a munkaügyi miniszterrel és a pénzügymi­niszterrel egyetértésben segít­se a bérpolitikai intézkedés végrehajtását. A kormány a honvédelmi miniszter előterjesztése alap­ján módosította a hadkötele­zettséget teljesítők érdekvé­delméről szóló rendeletet. Az életszínvonal emelését szol­gáló intézkedésekkel összhang­ban 1974. január elsejétől a családi segély összege jogosul­tanként havi 200 forinttal emelkedik. A kormány megtárgyalta '5'> elfogadta a közlekedés- és postaügyi, a pénzügy- és a munkaügyi miniszter előter­jesztését a közületi szervek személvgéojárműveiről hozott rendelkezések végrehajtásá­ról. Ennek eredményeként ja­vult a közlekedés munkaerő­helyzete, a közületi gépkocsik száma a tervezett szerint csők. kent. ugyanakkor emelkedett a szolgáltató gépkocsik száma. A kormány úgy határozott, hogy csökkenteni kell a szol­gáltató személygépkocsik szá­mát is ezért a személygéokn- rsikra engedélyezett szolgál­tatási jogcímeket 1974. első félévében felül kell vizsgálni. A kormány a jogtalan igény­bevétel megakadályozására szigorúbb ellenőrzést rendelt el: A közületi géni árművet szabálytalanul használók a jö­vőben az önköltség megtéríté­sén felül kilométerenként 10 forint büntetést fizetnek. A Minisztertanács megtár­gyalta a munkaügyi miniszter, valamint a Központi Statisz­tikai Hivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökeinek jelentését az azonos munkakört betöltő nők és fér­fiak közötti egyenlő bérezés érvényesüléséről. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentést tett a Velencei tó fejlesztési programjának 1971—1973. első féléve közötti időszakban tör­tént végrehajtásáról. Számos Több éves hagyomány, hogy ilyenkor, karácsony előtt, ün­nepségre hívják össze a Szek­szárdi Szabó Szövetkezet nyugdíjasait, a gyermeküket egyedül nevelő édesanyákat és a nagycsaládos szülőket. Tegnap délután a BM-klub nagytermében rendezték meg a szövetkezet immár hagyo­mányos ünnepségét, amelyen közei hatvan vendéget fo­gadtak. Bevezetésképpen Kopp Ádám. a szövetkezet elnöke és Telek István. a szövetkezet pórtalapszervezetének titkára adott rövid áttekintést az el­múlt gazdasági évről, ismer­tették az eredményeket, s töb­bek között azt. hogy a szö­vetkezet idei összes termelési értéke várhatóan eléri a száz­beruházásra került már sor, amelyek az üdülők kulturált pihenését és szórakozását szol­gálják. Jelentős munkálatok folytak a tómeder szabályozá­sa. az iszap eltávolítása, a nádirtás, a vízszintszabályo­zás, az erdősítés és a vízellá­tás biztosítása érdekében. A fejlesztést a következő évek­ben is tervszerűen végzik, ugyanakkor a minisztérium megkezdte a következő ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési elképzelések kidolgozását. A kormány a jelentést elfogadta. A munkaügyi miniszter je­lentést terjesztett a kormány elé az államigazgatásban dol­gozó vezetők továbbképző tan­folyamairól és javaslatot tett a kormánynak azok tovább­fejlesztésére. Az eddigi tan­folyamok jól szolgálták a to­vábbképzési célokat, haszno­sak voltak. Hatékonyságuk fo­kozása érdekében szükséges a tematika további korszerűsíté­se. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvitat­ta és elfogadta a saját, továb­bá a kormány bizottságai, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1974. első félévi mun­katervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Tegnap a kora délutáni órákban. Szekszárdin. a me­gyei tanács székházénak kis tanácskozótermében került sor arra a már hagyományos — egyben a tanácstörvénynek is megfelelő — megbeszélésre, mely a Tolna megyei Tanács szakbizottságainak egyéves te­vékenységét volt hivatott ér­tékelni. A megbeszélésen ezúttal nemcsak a bizottságok elnö­kei vettek részt, hanem az albizottságok vezetői. vala­mint a Tolna megyei Taftács V. B. szakigazgatási szervei­nek vezetői is. Jelen volt a tanácskozáson Harmat József, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője, dr. Gvu- gyi János általános elnökhe­lyettes és Horváth József el­nökhelyettes. A megbeszélés előadója Sza­bónál Antal, a megyei tanács millió forintot. Ugyancsak meglepődtek a régi dolgozók azon. amikor a szövetkezet elnöke- elmondotta hogy az idei évben várhatóan annyi lesz a nyereség, mint . 1964? ben. az összes termelési ér­ték volt. A szövetkezet elnöke és oárttjtkára . ezután köszö­netét mondott az idős nőknek és férfiaknak azért a munká­ért. amelyet az elmúlt évek során, a szövetkezet érdeké­ben végeztek. Kopp Ádám pénzjutalmakat adott át a . megjelenteknek, maid a szövetkezet KISZ- szervezetének nemrégiben ala­kult irodalmi színpada szóra­koztatta a 1 jelenlévőket... Az ünnepség estébe nyúló baráti beszélgetéssel ért véget a megterített asztaloknál. Pénteken délelőtt 11 óra 10 perckor Genfben a Nemzetek Palotája tanácskozótermében Kurt Waldheim EN-SZ-főtitkár megnyitotta a közel-keleti válság rendezésére hivatott nemzetközi békekonferenciát. elnöke volt. aki bevezetőiében utalt a bizottságok javaslatte­vő, véleményező, előkészítő el­lenőrző és összehangoló fel­adatainak fontosságára, majd egyenként értékelte a szakbi­zottságok 1973. évi tevékeny­ségét. Értékelésében mindvé­gig sokszor hivatkozott a me­gyei tanács elnöke azokra a megállapításokra amelyet a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának koordinációs bizottsá­ga tett a Tolna megyei Tanács V. B. munkáiénak vizsgálata­kor szerzett tapasztalatai alap­ján. Mint azt a már említett do­kumentum is leszögezte. a Tolna megyei Tanács V. B. bizottságai és az ezek mellett működő albizottságok 1973. évi tevékenysége pozitív irányba változott. Bár még ma sem mondható el valahány bizottságról, hogy aktív részt­vevője volt a testületi munká­nak. Néhány bizottság kivéte­lével éppen ezért kell hogy az aktivizálódás éveként kö­szöntsék 1974-et. Az követel­mény valahány tanácsi bizott­ságtól. hogy a még eredmé­nyesebb működés érdekében az élkövetkező évben még több nem tanácstag szakem­bert vonjon be munkáiéba, fő­ként fiatalokat és nőket, akik azon túl. hogy szakterületük kiváló ismerői, készek a köz­életi tevékenységre is. Az értékelést követően szót kértek az egves bizottságok elnökei ismertetve egyrészt az 1973. évi munka fontosabb jellemzőit, maid pedig beszá­molva a most készülő bizott­sági. albizottsáei és tanácstag csooorti munkatervek főbb vállalásairól. A megbeszélés végén a me­gyei tanács elnöke köszönetét mondott a. Tolna meffvei Ta­nács V. B. szakbizottsági tag­jainak az 1973 évi tevékeny­ségért. azt kérve a jelenlévők­től. hogv a következő évben segítsék továbbra . is aktív munkával a Tolna megvei Ta­nácsot feladatainak ellátásá­ban. A konferencián a Szovjetunió és az Egyesült Államok társ­elnöksége mellett Egyiptom. Jordánia és Izrael vesz részt. A közel-keleti válság törté­netében igen nagy ielentősé- gű eseményt — hiszen 25 esz­tendő óta első ízben ülnek tár­gyalóasztalhoz az érdekelt fe­lek — a közvélménv és a saj­tó hallatlan érdeklődése előz­te meg Közel 400 külföldi és 300 svájci újságíró tolong a genfi ENSZ-székház sajtóter­meiben és folyosóin, ahol a tanácskozások idejére kivéte­lesen szigorú biztonsági intéz­kedéseket foganatosítottak. A sajtónak csak igen kis számú képviselője juthatott be a ta­nácsterembe. s ez előtt, min­denkit alaposain megmotoztak és átvizsgálták a tv- és fotó­stábok felszereléseit A Waldhelm ENSZ-főtiíkár által megnyitott tanácskozást hosszú ideig tartó nemzetközi diplomáciai erőfeszítések előz­ték meg. Késleltette a meg­nyitást az a makacs izraeli törekvés, amefllyel csökkente­ni próbálta az ENSZ-főtitkár- nak és a világszervezetnek a tárgyalásokon betöltendő sze­repét. A megnyitón nem vett részt Szíria és nincsenek jelem a palesztin nép képviselői, akik esetleg később csatlakoz­nak a tárgyaló partnerekhez. A rendezés feltételei adot­tak. A Szovjetunió és az arab országok álláspontja világos: a Biztonsági Tanács 1967-es „Különleges biztonsági rend­szabályok” ürügyén a spanyol rendőrség Madridban számos letartóztatást foganatosított. A letartóztatottak között külföldi­ek is vannak. A hírügynöksé­gek egybehangzó jelentései szerint a spanyol miniszterel­nök elleni merénylet után nyomban fegyveres rendőri alakulatok foglaltak el állá­sokat a minisztériumok és te­lefonközpontok előtt. Katonai helikopterek ellenőrzik a le­vegőből a fővárost, de elsősor­ban a munkásnegyedeket. Madrid és Barcelona térségé­ben készenléti állapotba he­lyezték a katonai alakulato­kat. A soanvol táiékoztatásügvi minisztérium ielentése szerint az eddig ismeretlen merénylők alagutat ástak az alá az út­vonal alá. ?tn4ven C^rvo Blánco .miniszterelnök általá­ban közlekedett és robbanó­töltetet helyeztek el az útbur­kolat alá. novemberi és 1973-as ok­tóberi határozatai vég­rehajtásán alapuló békét kell létrehozni a Közel-Keleten. Izraelnek fel kell hagynia ag­resszív politikájával és helyre kell állítani a palesztin nép törvényes jogait. Számos kérdőiéi van még azonban a békekonferencia menetrendiével kapcsolatosan, de akárhogyan is alakul. a végleges menetrend, a. pénte­ken megnyílt konferencia biz­tató kezdete a közél-keleti bé­ke felé vezető útnak. . Az alábbiakban idézünk Andrei Gromiko szovjet kiil-i ügvminiszternék a genfi kö­zel-keleti békekonferencián elhangzott nyilatkozatából: A Szövietunióban mélységes megelégedéssel fogadták a kon. ferenda összehívását. Megtör­tént az első. de igen fontos lépés az egyik legkiélezeítebb nemzetközi probléma politikai megoldása felé. Immár ne­gyedszázada ez a probléma fe­szültség állandó forrása nem­csak a Közel-Keleten. de messze azon túl is. A Közel-Kelet népei csak­úgy. mint az egész világ olyan gyakorlati intézkedéseket vár. amelyek a szilárd, békés ren­dezés biztosítására irányulnak ebben a térségben, A Szovjet­unió minden tőle telhetőtmeg- tesz maid. hogv a konferencia munkája éppen ebbe az irányba haladion. tárgyszerű és konstruktív ielleget öltsön. Az ETA baszk szeparatista szervezet, amely a „Baszk Haza és Szabadság” nevet vi­seli. nyilatkozatot juttatott el a dél-frandaországi Bayonne- ba. amelyben magára vállalja a felelősséget a spanyol mi­niszterelnök ellen elkövetett merényletért. A szervezet nyi­latkozatában leszögezi, hogv a spanyol állam határai között elterülő baszk földön és egyéb területekén folvó ellenzéki küzdelmek egész ide’e alatt a megtorlás fasiszta jellege nyil­vánul meg. annak iellegzetes kísérő ielensévelvel. a bebör­tönzésekkel. kínzásokkal sza­badságharcosok meggyilkolá­sával. A spanyol nagyburzsoá­zia fasiszta erői röyid idő'alatt kilenc baszk ellenállót gyil­koltak meg és sok más harcos munkásnak és hazafinak kel­lett életével fizetnie' pusztán azért, mert alapvető jogaikért szálltak síkra. Szekszárdi Szabó Szövetkezet Nyugdíj asokat, többgyermekes szülőket köszöntöttek Mérlegre került a Tolna megyei Tanács bizottságainak éves tevékenysége A „Baszk Haza és Szabadság” szervezet magára vállalta a felelősséget a miniszterelnök meggyilkolásáért

Next

/
Thumbnails
Contents