Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
A költségvetés Milliárdok az emberért Tanácsülés Bátaszéken Hálás feladat az országgyűlés decemberi ülésszakáról írva Gáspár Sándor beszédét, s Faluvégi Lajos pénzügyminiszteri expozéját kommentálni. Erre az ülésszakra összhatásában is a jó hangulat volt a jellemző, valamiképpen derűsebb, szívélyesebb volt a törvényhozók hangulata, egyáltalán a légkör. A pénzügy- miniszter, úgy tűnik, a parlament egyik legelfoglaltatob minisztere. gyakran szóhoz jut, s hogy ez így van, az nyilvánvalóan a beosztásából következik. Leegyszerűsítve a dolgokat hozzátartozik a forint, ez a tárca gazdálkodik a magyar háztartással, s ami a témát illeti, szorosabban véve itt állították össze a jövő évi költségvetést. Még egy kis ország, mint amilyen Magyarország is, költségvetését előkészíteni, a lehetőségeket, az igényeket felmér, ni. azokat összhangba hozni nyilvánvalóan hatalmas munka, jókora felelősség és sók nézőpontból való körültekintést igényel. Világos, hogy erre megvannak a jól képzett. közgazdászok, szakértők, szakemberek. Egy dolog nyilvánvaló, bár ezzel nem mondunk! semmi újat: miként a család, az üzem, úgy a nagy közösség, az ország is kizárólag a lehetőségeihez mérten képes költségvetést készíteni. Lehetősé, geink pedig abból következnek, hogy miként dolgozunk, javakból mennyit, hogyan, mi. lyen ésszerűséggel állítunk elő, s nem utolsó sorban menynyire jól, vagy rosszul gazdálkodunk. Az expozéban az utóbbiról szólva a pénzügy- miniszter optimista megállapításit tehetett. S elmondhatta, megtanultunk jól kereskedni, bár magyarán szólva, ez az a te. rillet, hol a jövőt tekmtvé Változatlanul „észnél kell” lenni, minthogy a nemzetközi piacon olykor roppant bonyolult helyzet áll elő, áremelkedések, más területen árcsökkenések, s népgazdasági érdek lehetőleg jól eladni s igen jól vásárolni. Az expozéból világosan kiderül, hogy népgazdaságunk szempontjából, biztonságos és előnyös: hogy legfőbb kereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió és a szocialista országok. Ezen a területen a természetes, a kölcsönös és mindenkor tisztességes elveket érvényesítő szerződések érvényesülnek. Egyetlen mondattal a jövő évi költségvetést így fogalmazhatjuk meg: milliárdok az emberért. Ez pártunk politikájából és a tizedik kongresszus határozata megvalósításából következik. S abból a szorgalmas munkából, ami a határozatok megvalósítását eredményezi és ami Tolna megye iparára, mezőgazdaságára számokban, termelési eredményekben kifejezhetően is jellemző. Szó esett az életszínvonalról, annak várható kedvező alakulásáról, a gyakran hangoztatott ténnyel: a reáljövedelem növelése összhangban Van munkánk várható eredményeivel. A pénzügy- miniszter idevonatkozó egyik megállapítását érdemes és fontos szó szerint idézni: „A reál- jövedelem tervezett 5—5,5 százalékos növekedéséről nem állítjuk, hogy ez az ütem elegendő lenne minden ma ismert társadalmi, szociális gond megszüntetésére, mégis lényeges rámutatni, hogy gyorsabb a növekedés, meghaladja a negyedik ötéves terv átlagát, s ami a fő: összhangban van közös munkánk várható eredményeivel.” A Magyar Rádió tudósítóin a decemberi ülésszak alsó napját kommentálva csütörtök reggel arra hívta fel hallgatóit; este érdemes az új,Ságokát elővéve nyugodtan, figyel, mesen áttanulmányozni a költségvetés valamennyi . tényszá- mát. Ez valóban hasznos elfoglaltság. hiszen ilyen módon közelebb jutva az országirányítás felelősségteljes munkájához megismerhetjük hol, milyen területen, mely ágazatokban. s milyen mértékben növekednek jövőre a bérek, miként valósulnak meg a népesedéspolitikai célok, meddig jutunk az ipar, a mezőgazdaság további fejlesztésében, szóval milyen az a takaró, amelyikről országos méretek, ben is csali azt lehet mondani: addig nyújtózkodhatunk, ameddig ér. S hogy most meddig ér, azt tudjuk, de hogy egy év múlva meddig fog érni. az erőteljesen s határozottan kicsendül Gáspár Sándor. a PB tagja, a SZOT főtitkára beszédéből. Ez a beszéd érdeklődést és nagy visszhangot váltott ki országszerte, „önkritikusan meg kell állapítanunk — s ezt most a SZOT főtitkáraként is mondom, — hogy az elmúlt időszakban többet beszéltünk a munkahelyi demokrácia fejlesztésének szükségességéről, mint ahogyan érdemben előrevittük ezt a nagyon lényeges kérdést. A párt nem egy határozatában rögzítette az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos álláspontját, de még mindig nem sikerült megfelelő haladást elérni. Vannak még szép számmal „bátor emberek”, akik a dolgozók igényeit, a párt álláspontját, a kormány ez irányú törekvéseit figyelmen kívül hagyják, és megsértik a dolgozók demokratikus jogait”, ',1 ' ■' ................i : • •, H Nem véletlenül tűnik úgy e sorok írójának, . hogy -égi a megállapítás számos Tolná megyei üzemre iá erősen*./érvény es. A tapasztalatok, az elvtelen visszahívások. a megyei vezetéshez érkező észrevételek. a megyei laphoz eljutó panaszok mindezt sajnos jól bizonyítják. , Ez az ülésszak úgy befejezés. hogy egyúttal kezdés. Az 1974-es esztendőnek minden napja kapcsolatban, összefüggésben lesz az elfogadott és törvényerőre emelkedett költségvetéssel. A decemberi ülésszak egyik kiemelkedő eseményének tekinthetjük a megyei, a helyi politika szempontjából K. Papp József felszólalását. Megállapítható. az idei ülésszakok na- ■ gyobb horderejű felszólalásai közé tartozik. Az ilyenre szokás mondani: ez az ember ritkán szód. de ha szól, akkor csakugyan megmondja a magáét. Nyilvánvaló, hogy a megyei pártbizottság első titkára választópolgárai . nevében mondta el mindazt, ami Tolnát. Dombóvári:, Szekszárdot, s Paksot érinti, foglalkoztatja, vagy éppen elkeseríti. K. Papp József felszólalása felelősség- teljes és tényszerű. A Tolna megyei Népújság a felszólalást teljes terjedelemben közölte, december 21-én. Idézzük éppen az iménti állításunk bizonyítására a felszólalás egyik megállapítását: „A megyei vezetés és a közlekedési tárca vezetőinek- kölcsönösen szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a nagyon nehéz körülmények között dolgozó dombóvári vasutasok, a dombóvári emberek nem hisznek nekünk, hogy mindig csak a dombóvári csomópont rekonstrukciójára nincs lehetőség.” Szp Bátaszék Nagyközségi Közős Tanácsa az év utolsó ülésén a napirendi pontok közül említésre méltó a Petőfi művelődési ház 1973. évi munkájáról készített beszámoló és az 1974. évi munkaterv. mely a nagyközségen kívül Alsónyék. Várdomb munkatervét is masában foglalja; a másik napirend a tanács és a végrehajtó bizottság 1974. évi programjának megtárgyalása volt. Solymár Ottóné. a művelődési ház igazgatója beszámolójából — melyet a tanácstagok előzőleg kézhez kaptak és tanulmányoztak — megtudtuk. hogy az elmúlt évben a művelődési ház 6aját rendezvényein 4918 fő. más szervek rendezvényein 4710 fő jelent meg. öt színházi előadáson mindössze 496-an jelentek meg. A község lakóinak az ismeretek és színházi előadások iránti beszűkülését nem csupán a tévé és a rádió okozza, hanem a művelődési ház színháztermének korszerűtlen ál- lapota is. JÓL működtek a szakkörök. 16 ismeretterjesztő előadást rendezték. 495 részvevővel Sokkal érdekesebb az a munfcaterv. melyet az új igazgató összeállított: az irodalmi színpad további fejlődésének elősegítése, honismereti és' fotószakkör. német nyelvtanfolyam beindítása. Az irodalmi színpad látogatása Alsónyéken és Várdombon; ünnepség gek (április 4.. augusztus 20.ä november 7.) rendezése.- üzemek termékkiállítása, mező- gazdasági terménybemutató, a honismereti szakkör közreműködésével helytörténet ''-'állítás. Nagy Ferenc javasolta: ‘Indokolt lenne az alsónyékig várdombi és pörbölvi. kultúr- házakat. könyvtárakat a báta- széki művelődési ház igazgatójának irányítása alá vónni.- Benkó Iván a vezetők példa- mutatására hívta fel a figyelmet. A művelődési ház rendezvényein gyér számban, jelennek meg a község lakói.- de köztük a legtöbbször még véletlenül sem látni ott . a vállalatok, üzemek vezetőit. Hogyan várható él példamutatás nélkül az, hogy a vállalatok dolgozói ott legyenek?, (f. I. b.) Több mint egymillió forintért politikai irodalom Folyóiratból 90 ezret, politikai könyvből 30 ezer kötetet hozott forgalomba a Kossuth Kiadó Nem túlságosan szerencsés forinttal mérni, hogyan nőtt meg megyénkben a politikai irodalom iránti érdeklődés, de más egzakt támpont nem lévén. kénytelen a Kossuth Kiadó megyei - kirendeltsége is így mérni. Természetesen a ::pénz.össZégböl messzemenő-kö- vfe'tkéztetéséket lehet ’ levonni, fis’ íiríkátiö ézek £ következtetések a fontosak. _i, A mar napig a Kossuth ÍCi- adó. a politikai kiadványok, folyóiratok, könyvek alapvetően ' jelentős forgalmazója bevételében. vagyis a forgalomba hozott kötetek ellenértékeként. elérte az egymillió forintot. Ez az összeg az év végéig még néhány ezer vagy akár tízezer forinttal is növekedhet. A folyóiratok, amelyeket a Kossuth Kiadó forgalmaz. 300 ezer forint értékben találtak gazdára, az egyéb kiadványok — könyvek — pedig mintegy 700 ezer forintért. A nyolcféle folyóirat, körülbelül 70 ezres példányszámot jelent. mintegy kétszázezer ol- isót. Ez a szám azért tűnik reálisnak, mert a példányszá- monkénti eladás mellett még 1800 előf izető is van a megyében és egyáltalán nem tűnik túlzásnak, ha egy-egy folyóiratszámra átlag két olvasót számítunk. : , A_ folyóiratakqn kívül mint- •űífjy rpeftielentéteti, a Jíjaflá. ebből a megyébe*} megközelítőleg .30 ezer kötetytoláli.gazdát^- Nem túlzás. há ,azt mondjuk, hogv ez hozzávetőlegesen 100 ezer olvasót jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy a Kossuth Kiadón kívül a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvboltjai is árusítanak politikai műveket — nem is kis példányszámban —. akkor nagyon is óvatos becslésnek tűnik a százezer olvasó. Izgalmas az a számadat is. hogy figyelembe véve megyénk olvasó lakosságát, olyan következtetésre juthatunk, hogy annak fele a szépirodalom mellett, a politikai irodalom kiadványait is rendszeresen forgatja. Uj t uács'iáz épül Bonyhádon. Fotó: Gottvald Még a felsorolt adatokat növeli a politikai oktatás .tankönyveinek száma. Tizenkétezer politikai oktatásban használatos tankönyvet is forgalomba hozott az idén a Kossuth Kiadó. -- , Érdemes nyomon követni a „politikai-.irödalorn, ipánti érdeklődés alakulását.' növekedését. 1966-iban a Kossuth Kiadó megyei péíizíőrgalma 562 ezer forint volt. ezután a fejlődés egyenletes: körülbelül évi tízszázalékos növekedéssel számolhatunk. 1972-ben már elérte a 874 ezer forintot. az idén pedig túlhaladja az egymilliót. Az olvasottság megítélésében. természetesen semmiféle forintszemlélet nem vezet bennünket. mert a lényeg nem a bevétel összege, hanem az. hogy mind többen érdeklődnek a politikai kérdések iránt, nemcsak azzal, hogy elolvassák a napi sajtót-, meg- . hallgatják a rádiót és megnézik a televízió adását, hanem az összefüggések jobb megismerése érdekében .elmélyültebben is foglalkozni • kívánnak a politikai, társadalmi. gazdaságpolitikai kérdésekkel. A négy alapvetően politikai jellegű folyóirat — Béke és Szocializmus. Nemzetközi Szemle. Pártélet. Társadalmi Szemle — rendszeres olvasója a párttagság több mint harminc százaléka. de hasonló mértékben olvasottak a többi folyóiratok is. Itt még azt is meg kell jegyezni, és ez megint növelő tényező az olvasottság megítélésében. hogy egyes folyóiratokat a lapkiadó vállalat is terjeszt, amelynek adatai természetesen nem szerepelnek a Kossuth Kiadó adatai között. A Kossuth Kiadó feladata a forgalmazás, a ter jesztés munkáját a pártalapszervezetek. illetve azok az aktivisták vétó zik, akiket a pártszervezet, vagy vezetőség bízott meg a politikai irodalom terjesztésével. Az eredmények elsősorban az ő jó. lelkiismeretes, "eltétlenül oártmunkának minősülő. tevékenységüknek'köszönhető. Ha elismerésről beszélünk. legelőbb az ,ő munkáinknak kell betudni a síkért. L. Gy.
