Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
: A MAGYAR SZ PC I A LI S TA MUNKÁSPÁRT tolna megyei bízó TTSÁGÁNAK LJLSJÁ" XXIII. évfolyam, 297. szám. ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1973. december 2®j VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TVEI Fainvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja IntenzíyeM) jg a z d . á 1 k o d. á s — növekvő élet színvonal A költségvetés az országgyűlés előtt Szerdán délelőtt 11 érdkor megnyílt az országgyűlés téli ülés- szaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, s ott voltak a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Darvas József kétszeres Kossuth-díjas íróról, az Elnöki Tanács tagjáról, országgyűlési képviselőről. Hangsúlyozta; Darvas József halálával közéletünk és a jelenkori magyar irodalom egyik kimagasló alakja távozott el sorainkból. Életműve politikai és szellemi életünk maradandó értéke. Emlékét hűen megőrizzük. Az országgyűlés néma felállással adózott Darvas József emlékének, s emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését A jelentést az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vette, s a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Korpái Jánosné, Tóth József és Pethő István országgyűlési képviselők megbízólevelét. Megállapították, hogy az okmányok a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért javasolták a képviselők igazolását Szavazás következett; az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, s a három új képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal az országgyűlés új tagjainak eredményes munkát kívánt Az elnök ezután bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes indítvány érkezett az országgyűléshez, a megüresedett alelnöki tiszt betöltésére. Az átirat — amelyet dr. Pesta László ismertetett — Péter Jánost javasolta alelnöknek. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta, s Péter János képviselőt egyhangúlag alelnökké választotta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslatot terjesztett elő egyes bizottsági tagok — időközben kapott új beosztásuk miatti — felmentésére, valamint a bizottságokban felmentések és elhalálozás folytán megüresedett tagsági helyek betöltésére. Az országgyűlés a javaslatnak megfelelően Karakas László képviselőt miniszterré választása miatt külügyi bizottsági tagságából, R. Beckl Sándor és Gácsi Miklós képviselőt pedig — államtitkári kinevezésük miatt — külügyi, illetőleg ipari bizottsági tagságukból egyhangúlag felmentette. Eredményes' bizottsági tevékenységükért az országgyűlés nevében Apró Antal mondott köszönetét. Az országgyűlés a benyújtott javaslat szerint az ipari bizottság tagjává Fáik Miklós és Gorjanc Ignác képviselőt, a külügyi bizottság tagjává pedig Bencsik István, Ispánovits Márton és dr. Káldy Zoltán képviselőt választotta meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, bemutatta az ország- gyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, amelyet az országgyűlés tudomásul vett. Közölte Apró Antal azt is, hogy több képviselő interpellációt nyújtott be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László ismertette. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről szóló lörvényja vaslat; 2. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Äz 1974. évi állami költségvetés kidolgozásakor áttekintettük a IV. ötéves tervidőszak eltelt három évének gazdasági folyamatait és a következő két év várható változásait. A közelmúltnak és a jövőnek ez az elemzése, a szocialista építés helyzetképe, arról győz meg, hogy haladásunk a világos, egyértelmű társadalmi és gazdasági céloknak, a középtávú tervekben testet öltött gazdaságpolitikának és az előnyeit egyre jobban megmutató irányítási rendszernek köszönhető. Az MSZMP Központi Bi- zottsága legutóbbi ülésén vizs.- gálta a tavaly novemberi határozat megvalósítását, az 1974. évi népgazdasági terv és a költségvetés irányelveit. Kiemelte, hogy meggyorsult és újabb lendületet kapott a X. kongresszus határozatainak végrehajtása, s — e folyamat részeként megállapította, — hogy a gazdasági építőmunkában az 1973. évi és a IV. ötéves terv eredményes végrehajtása folyik. Társadalmunkban széles körű egyetértésre találtak az életszínvonal-politikai intézkedések. Ami mindany- nyiunknak nagyon fontos, a munkásosztály, különösen a nagyüzemi munkásság megelégedéssel fogadta gazdasági helyzetének javítását, és abban munkájának fokozott megbecsülését Látja, Ä IV. ötéves tervben évente átlagban 5—6 százalékos emelkedést irányoztunk elő. Ez az idén 6—7 százalékos lesz. A KGST-országok közül a Német Demokratikus Köztársaságban és Csehszlovákiában van hasonló dinamika. A nemzeti jövedelem két leggazdagabb forrása az ipari és mezőgazdasági termelés. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának háromévi tényleges és jövő évre tervezett 7,2 százalékos fejlődése a IV. ötéves tervben meghatározott szint 2—3 százalékos túlteljesítésére utal. A legszembetűnőbb szerepe ebben az egyre nagyobb tért hódító vegyiparnak van. Biztonságot nyújt a villamosenergia-ipar átlagosnál erőteljesebb bővülése. A textilipari rekonstrukció eredményeit pedig az üzletek és áruházak naoról napra gazdagodó áruválasztékában tapasztalhatjuk. A mezőgazdaság nemzeti jövedelem-termelésének átlagosan 6,5 százalékos növekedése az ütemet tekintve már eddig is több mint kétszeresen meghaladja a IV. ötéves tervben számítottakat, s a jövő évre tervezett 4,4 százalék újabb hozzájárulás a túlteljesítéshez. Céltudatos intézkedéseink hatására az állattenyésztés gyarapodása a növénytermesztés előtt jár. kivéve a most záródó évet Bár, még erről szólva sínes okunk sok panaszra, hiszen jelentősebb visszaesés nélkül sikerült leküzdeni az állatjárvány következményeit, megszüntetni a húsellátás kisebb zavarait, s eközben a gabona terméseredménye is évről évre nagyobb. Négy év adataiból az körvonalazódik, hogy az ötéves tervben számítottnál nagyobb nemzeti jövedelem-növekedés ellenére a belföldi végső fel- használás bővülése a várttól elmarad. Nem egyirányú változás hatása ez, 1971-ben még a termelt nemzeti jövedelemnél többet fogyasztottunk, s halmoztunk fel hazánkban. Mondhatnám úgy is. hogy túl sokat, s így tudatos intézkedéseink valóra váltása az, ha 1972—73-ban és még a következő esztendőben is alacsonyabb a belföldi végső fel- használás, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. Mindez külkereskedelmünkben is megmutatkozik. Kivitelünk gyors ütemben növekedett, behozatalunk viszont, különösen az idén, nem volt annyira lendületes, mint az ötéves terv elején. A hazai felhasználást illetően az a fő kérdés, hogy mennyit fordítunk a termelés bővítésére és mennyit a lakosság fogyasztási igényeinek kielégítésére. Az 1971. évi kelleténél nagyobb felhalmozási tevékenységet — említett Intézkedéseinket követően — 1972- ben már csökkenő ütem, 1973- ban szerény bővülés és jövőre élénkülés jellemzi. Várható, hogy a IV. ötéves tervidőszakban a beruházások — tényleges árakon számolva — közel 80 milliárd forinttal meghaladják az eredetileg tervezettet. örvendetesen javul a készletgazdálkodás. Ami a lakossági fogyasztást, az életszínvonalat illeti, 197.3- ban, főként központi intézkedések hatására, gyorsult az egy főre jutó reáljövedelem növekedése: 4—4,5 százalékos. Jövőre 5—5,5 százalékot akarunk elérni. Az ország pénzügyi helyzete és egyensúlya — 1972-höz képest — jobbá vált az idén. Egész sor tényező enged erre következtetni: külkereskedelmi és fizetési mérlegünk többlete; a némileg mérséklődő költségvetési hiány; a fizetésképtelen vállalatok számának csökkenése; a lakossági jövedelmek és kiskereskedelmi készletek tartós összhangja; az immár 60 milliárd forintos lakossági betétállomány. Az 1974-es esztendő pénzügyi előirányzatait, főleg ezek változásait vizsgálva két körülményt kell nyomatékosan érzékeltetni. Az egyik az, hogy népgazdasági tervünk szerint fokozni akariuk a felhalmozás és a fogyasztás ütemét. A másik: a rendkívüli külső tényezők, amelyek nem teszik kény* nyebbé helyzetünket. A világpiaci infláció fennmarad, a nyersanyagárak rendkívüli módon emelkednek. Ebből következően, a költségvetésben a szokásosnál több a bizonytalanság az előirányzatok összeállításánál és a költségvetés egyenlege a nagyobb hitelfelvétel ellenére is alig lesz jobb az 1973. évinél. Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk, ezért a népgazdaság kevésbé van kitéve a tőkés piaci helyzet szélsőségeinek. A valutaválság káros hatásai megfelelő külkereskedelmi és devizapolitikával részben ellensúlyozhatok. A tőkés világban végbemenő pénzértékváltozási folyamat mellett a forint nemzetközi reálértékének viszonylagos növekedéséről számolhatunk be. A tőkés országok belső inflációjának gyorsulása és kiterjedése a nemzetközi kereskedelemre általános árszintemelkedést okoz a világpiacon. Olyan jelenségekről van itt szó, amilyeneket még néhány évvel ezelőtt nem tapasztalhattunk. Egyik évről a másikra egyes vegyipari termékek ára 40—50 százalékkal, a könnyűipari alapanyagoké^ 25— 30 százalékkal, a kohászati termékeké 30 százalékkal emelkedik. Ezektől a hatásoktól nép-' gazdaságunkat nem lehet elszigetelni. Ma az import-árváltozásoktól népgazdaságunk nem is képes elzárkózni, hatásaitól a lakosságot, a felhasználókat jórészt megkíméli a költség- vetés. Erre a célra az állam 1973-barf 5,3 milliárd forintot fordított, jövőre pedig ennek kétszeresét irányozza elő. Ezek nélkül az állami támogatások nélkül a fogyasztói árak emelkedése 6—7 százalékos lenne. Közismert a tőkés országokban végiggyűrűző energiaválság és spekuláció, ami rohamos iramot diktál a kőolajáraknak. A nálunk felhasznált olaj zöme a Szovjetunióból, kisebb része itthonról származik. Ma még más terű1 etekről csekély az import aránya. Ezért a kormány a jelenlegi helyzetet olyannak 'ítéli., hogy a folyamatos termeléshez elegendő olajjal rendé1 kezünk. Külgazdasági kapcsolatainkban Elsőrendű, fé1 adatunk. hogy a szocialista országokkal a KGST-partn ereinkkel szemben vállalt kötelezettségein(Folytatás a 2. oldalorú
