Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
> (Folytatás a? t. oldalról) két maradéktalanul, tervszerűen teljesítsük. Ez 1974-ben a kivitel 3—5 százalékos bővülésével jár. Erről szólva azonban fontos hangsúlyozni, hogy a nem korszerű és nem gazdasá^o- exno-t v^szasteritása miríden relációban megfellebbezhetetlen követelmény. Fontos célunk jövőre az, hogy a szocialista országokból származó import az ideinél jobban bővüljön és még inkább igazodjék népgazdasági szükség! eieinkhter.. Hasznos volna azért, ha a vállalatok és Az idén a hitelek több' mint háromnegyedét a mezőgazdaság vette igénybe. Reméljük, a következő esztendőben az ipar és a mezőgazdaság arányosabban él a lehetőségekkel. A külgazdasági kérdésekről szólva, szeretném kiemelni, hogy jövő évi egész munkánk szemoontjából lénveges, sikeres árucsere-forgalmi megállapodás született tegnap legnagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval. 1974-ben a két ország árucsere-forgalma II százalékkal növekszik. A beruházások 1974. évi terve fodyóáron 117—118,5 milliárd forint, 10 százalékkal magasabb az idei várható teljesítésnél. Sokszor elmondtuk már, de a tények kényszerítik az ismétlést: sem a központi, sem a vállalati beruházási források felhasználásakor nem engedhetünk abból, hogy csak olyan beruházást kezdjünk el, amely jól előkészitett. ahol biztosított a kivitelezők, az építők, a szerelők együttműködése, ahol a közreműködők érettek a kor követelményeinek megfelelő bonyolultabb feladatok ellátására. 1974-ben az előző évinél több, mintegy 15—16 milliárd forint összegű hitelből azok a vállalatok élveznek elsőbbséget, amelyeknek a beruházásai igeit jövededmezőek. A vállalatoknál meglévő munkaerő-tartalék feltárásának már évek óta nagy lehetőségeit kínálja a munka, és üzemszervezés. Sok helyütt viszont valóságos probléma a munkaerőhiány, amely veszélyezteti a gépek ki. használását. Ahol ez így van, ott az ésszerűség azt diktálja, hogy a dolgozókat az újonnan termelésbe állított, korszerű gépeken foglalkoztassák, mint a textiliparban, ahol a rekonstrukció keretében felszerelt új szövő- és fonógépek tavaly szinte teljes egészében folyamatosan termeltek, míg a régi gépek 6 százaléka állt. Az optimális kapacitáskihasználás tehát a munkaerő, gazdálkodással azonos jelentőségű. Az ipar helyzetét, fejlődését és a tennivalóikat jól összefoglalja az az elemzés, amelyet a kijelölt 50 ipari nagyvállalat 1968—1972 közötti gazdálkodásáról végeztünk. Ebből kitűnt például, hogy a derékhadba sorolt 21 gépipari vállalat közül 11-néi emelkedett a költ- Bégszint, vagyis gyorsabban nőtt a ráfordítás, mint az árbevétel. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha nem az egész gépiparról van szó, hanem csák néhány vállalat sajátságait mutatja. Biztató viszont. hogy az idén az 50 vállalat termelése egészében bővült, kööséggazdálkodásuk ja. volt, ami eredményeikben oly mádon jmt kifejezésre* hogy nyereségűk növekedési üteme ez Ipari átlagnál és saját előző évi fejlődésüknél is gyora minisztériumok együtt vizsgálnák, hol lehetséges a korszerűtlen gépparkot szocialista importból származó gépekkel kicserélni, mert ebbén találkoznak gazdaságfejlesztési és külkereskedelmi érdekeink. A szabályozásnál ügyeltünk arra, hogy azok a vállalatok, amelyeknél magas az elavult, állóeszközök aránya, szocialista gépimport esetén, a minisztérium javaslatára, pénzügyi kedvezményeket . kapjanak a cseréhez, s megfelelő — másfél milliárd forintos — hitelkeret is álljon a vállalatok rendelkezésére. A gazdaságos termékszerkezet. az olcsó és korszerű beruházás, az ésszerű munkaerő, gazdálkodás ' és kapacitás-kihasználás nemcsak az iparban követelmény. A mezőgazdasági támogatásoknak, beleértve a fejlesztéseket is. fontos szerepük van a fogyasztói és feldolgozóipari szükségletekhez igazodó mezőgazdasági termelési szerkezet kialakításában. Különösen a cukorrépa-, a zöldsée- és a burgonyatermelés, valamint a szarvasmarha, és sertéstenyésztés az, ahol a kormány a támogatásokon és hiteleken túl felvásárlási áremeléssel is fokozta a termelők érdekeltségét. Arra is gondoltunk a hitelkedvezmények megállapításánál, hogy jövőre az olyannyira gazdaságos üzemen belüli feldolgozás is lendületesen bővüljön. A szakosított szarvasmarha, és sertéstelepek létrehozásával egy időben sok helyütt nem szá. mattak az állatállomány-bővítés anyagi-pénzügyi szükség, léteivel. Nagy megtakarítást, hatékonyságnövekedést hoz majd, ha például a szarvasmarha-állomány oly mértékben szaporodik, hogy a ma fnég 29—25' százalékban üres férőhelyeket teljes egészében kihasználjuk. A növénytermesztés korszerűsítésében szép eredmények születtek, de a munka dandárja még hátravan. A gazdaságoknak. a gabona- és a ku- koricatermesztéshez hasonlóan, más terményeknél is ki kell választaniuk azokat a fajtákat, termelési módszereket, ame. lyek révén e termények átlaghozamával is felzárkózhatunk a közepes, esetleg az élenjáró európai szinthez. Az iparszerű, zárt termelési rendszerek, amelyek a legjobb termelési körülményeket együtt teremtik meg. gyors ütemben terjednek, s jövőre megkétszereződnek. A .árt rendszer jó üzemszervezéssel, technológiai fegyelemmel párosulva ugrásszerűen — a kukoricánál például 20—25 százalékkal nőve. li a termésátlagot. Az állami vállalatok és szövetkezetek 1974. évi kilátásai egészében véve jók, hiszen élénkül a hazai vásárlóerő, a már ismert szabályozórendszer alapján tervezhetnek. A mind többet akarás, a gyorsabb fejlődés igénye hozz® magával, hogy a vállalati és szövetkezeti gazdálkodásba hibák is csúsznak, és ezeket e helyütt is bírálattal illetjük. Azt is mindig ej kell azonban ismer, ni. hogy a múltban látott és a jövőben is várható eredmények elsősorban a gazdasági élet első vonalát jelentő termelési munka sikerei. Ezért bízunk abban, hogy a pénzügyileg megerősödött gazdálkodó szervezetek szélesebb Iá. tókörű termelóspoditikával, üz. letpolitiká jukkái, a műszaki fejlődéssel, az újítással kapcsolatos fokozott kockázatvállalással és ennék eredményeivel képesek lesznek még több, korszerű, jó minőségű, árban is versenyképes terméket piacra vinni. Ehhez természetesen az is hozzá tartozik, hogy az észszerű kockázatvállalást, mint olyat, ami a fejlődésnek velejárója. a társadalmi megítélés és az ellenőrzés is elfogadja. Társadalompolitikai céljaink megvalósításával összhangban fokozódik a társadalmi közös fogyasztás jelentősége. 12 százalékkal bővül a társadalombiztosítási ellátás, 9 százalékA jövőben a kormány által meghirdetettek végrehajtásaként 550 millió forintot folyósítunk a költségvetésből a családi pótlék, 450 millió forintot a gyermekgondozási segély, 250 millió forintot az anyasági segély növelésére, és mintegy 100 millió forintot azért, mert a gyermekápolási táppénzt szélesebb körben lehet igénybe venni. A gyermekintézményi hálózatot is olyan mértékben kell bővíteni, hogy a népesedéspolitikai intézkedések ne növeljék az amúgy is meglévő feszültségeket. Jövőre a gyermekgondozási segély és a bölcsődei ellátás a 3 évesnél kisebb gyermekek több mint felénél oldja meg az elhelyezésükkel, nevelésükkel járó gondokat. A 3—6 éves gyermekek majdnem 70 százaléka járhat óvodába. Ezek a lehetőségek még mindig nem elégségesek, hiszen előnyeiket nem élvezheti valamennyi érdekelt gyerek és család. A bölcsődék esetében 4 év adataiból arra következtethetünk, hogy a tervidőszak első éveiben jelentkező lemaradás ellenére a bölcsődék befogadóképessége végül is eléri a IV. ötéves tervben előirányzott mértéket. Az óvodaépítésben tapasztalható széles körű társadalmi összefogás eredményeként a teljesítés — az 1974-ben várható bővítésekkel együtt már több mint 23 000 hellyel meghaladja a IV. ötéves terv teljes előirányzatát. Jövőre megoldódik a tanácsoknak az a gondja is. hogy miből finanszírozzák a terven felül létesített óvodai helyek fenntartását Ehhez ugyanis több mint 100 millió forint külön állami hozzájárulást kapnak. Nehéz, hosszan tartó feladatra vállalkoztunk a közoktatás fejlesztési programjának kialakításával és megvalósításával. A kulturális élet és az oktatási rendszer általános fejlesztése mellett a következő esztendőben ismét további minőségi javulást segítünk elő: Ahhoe. hogy fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb legyen, az szükséges hogy a jövő évi terv és költségvetés végrehajtásának legfőbb tennivalóit a gazdasági vezetés és végrehajtás minden posztján. jól ismerjék és érvényesítsék. A törvényjavaslat bemutatásakor ezeket szeretném a tisztelt országgyűlés plénumán q közvélemény figyelmébe ajánlani: daságnak azok a terhei, amelyeket a fejlesztési terveknél számításba vett. de a megvalósításnál nem realizált vállalati jövedelmek pótlása jelent, vagy amelyek az elhatározott célok terven felüli megvalósítási költségeiből adódnak. Ezek olyan veszteségek, amelyek csökkentik az új célokra fordítható forrásokat és végső soron fékezik a gazdaság növekedési ütemét. Alapvető érdekünk, hogy e helyzeten változtassunk, ami. nek egyetlen útia a befektetések hatékonyságának az eddiginél gyorsabb növelése. O Mad fejlettségünk szigorú határt szab az igények kielégítési szintiének is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsoroljuk, anyagi erőforrásainkat e szerint osszuk el, a megvalósításban pedig szerényen gazdálkodjunk a takarékos megoldásokat válasszuk. kai az oktatási, közművelődési és tudományos intézmények, 7 százalékkal az egészségügyi és szociális ellátás kiadási előirányzata. 140 millió forinttal támogatjuk az általános iskolák anyagi ellátási színvonalának emelését, a felszereltségben lévő színvonal-különbségek mérséklését. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulására — a folyó tanévben először — tízezer ifjú számára évi 2—4000 forintos középiskolai tanulmányi ösztöndíjat alapítottunk. Nagy a politikai és társadalmi szerepe a tanácsi irányítás alá kerülő szak* munkás-képzésnek és a szakmunkásokat felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamoknak is. Az 1971-ben alkotott 'egészségügyi törvény végrehajtásaként az ellátási színvonal viszonylag kiegyensúlyozottan fejlődik. Az egészségügvi fejlesztés kényes pontja a kórházi beruházás és a körzeti orvosi ellátás. A IV. ötéves terv eddigi éveiben a beruházások elhúzódása, szervezési és más okok miatt elmaradás tapasztalható a kórházak befogadóképességének növelésében. 1974-ben valamennyit behozunk az elmaradásból, amiben jobbára a pavilon- építkezések segítenek. A most záruló esztendőben a tervezettnél 3—4 ezerrel több lakás épül. 1974-ben pedig 85—86 ezer lakás Ítészül el. Ez. erősíti várakozásunkat, hogy minden bizonnyal felépítjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. A több szintes lakásépítkezésekhez nyújtott kedvezmény es hitelek, az új oénzügvi feltételek, az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása .egyaránt hozzájárult ehhez . az eredményhez. Ez utóbbi támogatási forma már az első évben 1750 munkáscsaládot juttatott lakáshoz. Lakásépítési célokra a tanácsoknak az ötéves tervben előirányzottnál 1,6 milliárd forinttal nagyobb összeg. 13.4 milliárd forint áll rendelkezésükre 1974-ben. O Á gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyásoló tevékenységnek, a költségcsökkentésnek, az észszerű kapacitáskihasználásnak, a vásárlási és értékesítési arak előnyös alakításának. O A gazdaságosabb — minden piacon versenyképes termelési szerkezet kialakításában az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a nemzetközi termelési kooperációnak, mindenekelőtt a szocialista integráció, keretében. de más viszonylatokban is. O Á jövő évi terv és költségvetés néhány tekintetben az eddiginél is ösz- szetettebb feladat elé állítja a gazdasági vezetőket. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalatok. a szövetkezetek és költségvetési intézmények gondosan mérjék fel q gazdálkodásukra ható tényezőket, előrelátó és jól megalapozott végrehajtási programot dolgozzanak ki terveik megvalósításához. Az 1974. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés ennek a programját tartalmazza és új sikereket ígér. ezért kérem q tisztéit országgyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. A napirend vitájában felszólalt Gáspár Sándor. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. (Folytatás a 3. oldalon) s IVéhány béraránytalansag megszü n t elése A gazdálkodási kilátások, amelyeket csupán körvonalaztam, minden állampolgárunkat azzal a bizonyossággal tölthetnek el, 1974-beh is folytatjuk azt a bevált gyakorlatot, hogy megszüntetünk néhány, a népgazdaságban kialakult bér- aránytalanságot. A II. negyedévtől a kormány 8, illetve 6 százalékkal emeli az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások bérét; 5 százalékkal az állami ipar és az építőipar nem fizikai munkát végző kisegítő dolgozóiét. Természetesen a vállalatoknak jövőre is lehetőségük lesz saját forrásaikból a bérek növelésére. 10—15 százalékos béremelés jut a gazdasági és igazgatási helyi költségvetési szerveknek: ide tartoznak többek között a tanácsi költség- vetési üzemek, az állategészségügyi intézmények és a növényvédő állomások dolgozói. Átlagosan 20 százalékkal emelkedik a költségvetési és vállalati kutatóintézetek kutatóinak, 10 százalékkal az egyéb munkakörben dolgozóknak a bére. Számottevő lesz a bérnövekedés a színházaknál és a színház jellegű intézményeknél. Az államigazgatás új bér- és címrendszerének bevezetésére is sor kerül július 1-én, a tavaszi ország- gyűlésen szóvá tett kérdés megoldásával, a tanácsi dolgozók bérének 15 százalékos emelésével együtt. A béremelés mértéke 5—15 százalék a többi helyi állami igazgatási szerveknél: mind a népi ellenőrzési, a statisztikai apparátus szerveinél és az igazságügyi adminisztratív dolgozóknál. A bérrendezés sikeres végrehajtásához a nélda adott, hiszen gz ez évi jó eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy a bérezési különbségeket a vezetők és a dolgozók megbeszélték és érvényesítették az előnyben részesítés népgazdasági és vállalati szempontjait. A központi és a vállalati béremelések, a mezőgazdasági áruértékesítésből származó jövedelem, valamint a pénzbeni juttatások 14 százalékos bővülése alapján a lakosság pénzbevételei 9 százalékkal emelkednek. Ebben szerepe van annak is, hogy a törlesztési tervnél korábban, az év végéig folyamatosan visszafizetjük a békekölcsönöket. A kormány az idén kötelezettséget vállalt arra, hogy a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékkal nagyobb mértékben nem emelkedik, s ezt az ígéretet betartottuk. Év közben kisebb árleszállításokat hajtottunk végre. Egyes, a lakosság ellátásához szükséges téli termékekből hiány mutatkozott, ami áremelkedést eredményezhetett volna. Ennek megakadályozására néhány cikket, például 10 ezer vagon burgonyát importból szerzünk be. Az 1974. évi népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A világpiacon éleződő infláció miatt — mint említettem — ez csak úgy lehetséges, ha a költség- vetés az importdrágulás túlnyomó részét közömbösíti. Ezt azonban nem lehet minden cikknél megtenni és ezért számolni kell egyes — nem alapvető — fogyasztási cikkeknél kisebb áremelkedéssel. A kormány 1974-ben is csökkenti egyes termékek árát, főleg olyanokét, ahol új kapacitások lépnek életbe és ahol az alacsonyabb ár folytán emelkedő kereslet is biztonsággal kielégíthető, Feladataink Hitelt a legjövedelmezőbben gazdálkodóknak Családi pótlék és anyasági segély
