Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
Munkahelyi kiképzés Iskolai honvédelmi oktatás 'A PAKSI JÁRÁSI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG a megyei polgári védelmi parancsnok elvtárs 3/78/72—Gy. számú 1973. évre szóló kiképzési intézkedésen túl a járásban jól hasznosítható elvi útmutatásokat kapott a megyei szintű polgári védelmi aktíviaértekezletén. A járási parancsnokság 1973. március hóban járási szintű aktívaértekezletet hívott össze a járási pártbizottsággal való előzetes egyeztetés után. Az értekezleten részt vet. tek a járás üzemeinek, vállalatainak képviselői, képviseltették magukat az állami és tömegszervezetek. Az értekezlet előadója Vass János elvtárs (hivatalvezető-helyettes) alapos katonapolitikai indoklás és a nemzetközi helyzet ismertetése után vázolta a polgári védelem múltját és jelenét, a megoldott és a járás előtt álló feladatokat, melyek egyértelműen egyéni és közösségi érdekeket szolgálnak az összlakosság háborús védekezésének felkészítésével Ismertette a polgári védelmi kiképzés — felkészítés formáit és területeit az 1973— 1975-ig terjedő időszakban hangsúlyozva a szakszolgálati parancsnokok, törzsek, alegységparancsnokok, valamint üzemi-vállalati vezetők kiemelt szerepét és ezzél kapcsolatos felelősségét. Kiemelten foglalkozott a különböző szervek közötti együttműködés fontosságával és jelentőségével, mely nélkül nem lehet eredményesen végezni az egész lakosságot érintő és nem kis mértékben bonyolult polgári védelmi felkészítést. Külön beszélt a politikai meggyőző munka fontosságáról, ami a lakosság ilyen irányú magatartását és a feladatokhoz való pozitív hozzáállását hivatott kedvezően befolyásolni. A meggyőzés elsődleges szerepét kiemelve azonban. ha szükséges esetenként adminisztratív eszközökkel is ki lehet, és kell kényszeríteni a polgári védelmi munkában, felkészülésben való aktív részvételt. A hallgatóság egyértelműen állást foglalt a polgári védelmi felkészülés fontossága mellett, de szóltak a már előre látható és a gyakorlati végrehajtás során majd jelentkező problémákról, és a felkészülést nehezítő akadályokról. Nem egy elvtárs javaslattal élt a helyi viszonylatban folytatott felkészülés és a termelési feladatok összehangolásának módjait illetően. A vitakészséget és a feladatok átfogó megértését segítette, hogy a résztvevők az értekezlet időpontja előtt már birtokában voltak a járási polgári védelmi parancsnok 1973. évre szóló kiképzési intézkedésének és így a részvevők egyforma alapállásból tudták megközelíteni a polgári védelmi felkészüléssel kapcsolatos kérdéseket, EZEK UTÁN VETTE KEZDETÉT a polgári védelmi felkészülés egyik területén folytatott munka, a be nem osztott dolgozók üzemi-munkahelyi kiképzése. Ezen kiképzés ele) ütemben a járás 17 termelőszövetkezetében lett végrehajtásra tervezve olyanképpen, hogy a termelőszövetkezeti vezetők felmérték az irányításuk alá tartozó egység dolgozói közül az olyan személyek létszámát, akik polgári védelmi feladatok ellátására a PVO. TPK. 10-es szá- siú utasítása alapján igénybe vehetők, de jelenleg sem az államigazgatási szakszolgálatba, sem az üzemi önvédelmi alegységekbe beosztást nem nyertek. Az így felmért létszámot figyelembe véve az üzem termelő ágazatainak feladatait, munkaidejét és egyéb sajátosságait 50 főt meg nem haladó létszámú kiképzési csoportokat alakítottak és időrendi sorrendben beütemezték a kiképzések időpontjait, a kiképzési helyeket és. közreműködő előadókat. A kiképzések tervezésénél, szervezésénél és lebonyolításánál és ehhez kapcsolódóan a foglalkozásveaetők, illetve előadók kijelölésénél az üzemi pv. önvédelmi parancsnokságokra, azok törzstagjaira számítottak és terveztek. ' Ez logikusnak és megalapozottnak látszott, mert az ilyen beosztású elvtársak rendelkeztek a többi dolgozókhoz képest a legtöbb polgári védelmi ismeretanyaggal, de az üzem szervezeti felépítését tekintve is a vezető-irányító gárda tagjai és ezért a beosztásukban szerzett tekintélyük, biztosított hatáskörük jól felhasználható volt a polgári védelmi feladatok eredményes megoldásához. A kiképzések munkaidőn túli megtartására vonatkozó alapelvet általában betartották és a foglalkozásokat úgy csoportosították, hogy azok nem zavarták a termelési folyamatot é6 sértettek üzemi termelési érdekeket. Az üzemek vezetői írásban értesítették az érintett dolgozókat a polgári védelmi kiképzésen való részvételi kötelezettségükről és hogy mikor, hol, milyen időtartamra kötelesek megjelenni. A kiképzéseken való részvétel átlagosan 85 százalékos volt A távolmaradások egy része egyéni problémák miatt történt, más része pedig a termelőmunkában való részvételből adódott. A 17 közül a járás két termelőszövetkezeténél a következőképpen oldották meg a munkahelyi kiképzéssel kapcsolatos feladatokat: NAGYDOROGI „ÚJ BARÁZDA” TERMELŐSZÖVETKEZET. A járási polgári védelmi parancsnok 1973. évre szóló kiképzési intézkedésének kézhezvétele után az üzemi önvédelmi parancsnok tanulmányozta a megjelölt feladatokat, átgondolta azokat és felmérte a feladatot befolyásoló helyi sajátosságokat. Ezt követően egyéb feladatokkal ösz- szekötve erről is tájékoztatást adott közvetlen munkatársainak. akik egyben az üzemi pv. önvédelmi parancsnoki törzs tagjai is. A feladat ismertetése után elmondotta a végrehajtásra vonatkozó elgondolását, majd javaslatot kért a törzsének tagjaitól. Ezen összejövetel és véleménycsere elindította a feladat végrehajtását. Itt megjelölte a parancsnok azt is, hogy ki, miért felelős és ki, mikor adjon számot a neki megjelölt részfeladat megoldásáról. Ilyen feladatok jelentkeztek: — a kiképzésre kötelezettek felmérése, számbavétele. — a kiképzési csoportok összeállítása, — a kiképzések helyének és idejének megválasztása, — az okmányolásók helyes megoldása, — előadók, foglalkozásvezetők kiválasztása, a felkészülésükhöz szükséges feltételek biztosítása és annak segítése, — a kiképzések gyakorlati lebonyolítása, — ellenőrző-segítő tevékenység. A termelőszövetkezet területi adottságaiból eredően a kiképzéseket három önálló területileg elkülönült egységben kellett megoldani. Így a szövetkezet irányítása alá tartozó bikácsi és kistápéi, majd harmadikként a központi egységben. Előadói feladatok ellátására bevonták az üzemegység, illetve az ágazatvezetőket is. Ez logikus és indokolt, mivel bonyolult körülmények között >s ezen vezetők irányítják és felelősek a termelés továbbfolytatásáért, a rájuk bízott emberek életéért és az anyagi javak megóvásáért. Az üzem polgári védelmi parancsnoka elsődlegesnek tartotta a feladat eredményes teljesítése érdekében végzendő politikai felvilágosító és meggyőző munkát, ezért támaszkodott a szövetkezeti párt- alapszervezet titkárára, aki egyben a parancsnoki törzsben politikai megbízotti teendőket lát el, és kérte az alap- szervezethez tartozó párttagok segítő közreműködését.- '•> Az ilyen előkészítő munka eredménye nem maradt ,oh A szövetkezetben kialakított 5 kiképzési csoport rendben végigvitte a kiképzést és ennek során sikerült azon alapvető általános polgári védelmi ismereteket a résztvevőknek átadni, amelyeknek gyakorlati alkalmazása háborús körülmények között jelentősen csökkentheti a várható emberi és anyagi veszteségeket szolgálva ezzel a legfontosabb közösségi érdekeket. Figyelemre méltó a résztvevők részéről elhangzott vélemények, mely szerint „nem éppen jó dolog ilyen felkészüléssel foglalkozni; de, ha tenni kell, inkább csak gyakoroljuk, de soha ne adódjon olyan helyzet, ami arra kényszerítene bennünket, hogy ezt gyakorlatban is alkalmazni kelljen.” A termelőszövetkezet vezetői előtt a következőkben az a feladat áll, hogy magasabb szinten kiképzésben részesítsék, illetve felkészítsék az üzem önvédelmi szervezetét, amit remélünk, hogy ehhez hasonlóan eredményesen meg fognak oldani. PAKSI „ARANYKALÁSZ” TERMELŐSZÖVETKEZET Az üzem polgári védelmi parancsnoksága itt is kézbe vette a munkahelyi kiképzéssel kapcsolatos feladatok szervezését és irányítását. A főkönyvelő elvtárs személyében jó előadó biztosította az intézkedésben meghatározott anyagok feldolgozását és a védekezéshez szükséges ismeretek továbbadását A szervezett két kiképzési csoport számára megfelelő oktatóhelyiséget biztosítottak de nem mulasztották el a foglalkozások anyagának jobb megértését elősegítő anyagok és szemléltető eszközök beszerzését sem. A kiképzési csoportok ágazatonkénti összeállításával elérték, hogy a termelőmunka is minden területen fennakadás nélkül folyt. A szövetkezet vezetői a polgári védelmi érdekeken túl hasznosnak tartották a felkészülés ilyen formáját és véleményük szerint a résztvevők itt szerzett ismereteiket az élet más területein is hasznosítani tudják. A hallgatóság fegyelmezetten és aktívan vett részt a foglalkozásokon és az előadónak számtalan kérdést is feltettek. Többek között: — elkerülhető-e egy újabb háború, — milyen konkrét veszélyekkel kell számolni a szövetkezet területén, — miért nincsenek előkészített óvóhelyek. AZ ISKOLAI HONVÉDELMI OKTATÁS TERÜLETÉN SZERZETT TAPASZTALATOK Az iskolai honvédelmi oktatás keretén belül helyet kapott a polgári védelmi alapvető ismeretek oktatása is, amely a fiatalok számára alapot kell adjon további ismeretek megszerzésére ahhoz, hogy a későbbiek során eredménnyel kapcsolódjanak be a magasabb szintű polgári védelmi felkészülésbe. A fiatalok rendezvényeken, vetélkedőkön esetenként számot adhatnak 1 ismereteik mennyiségéről és minőségéről, ami számunkra jó lehetőség bizonyos következtetések levonására. 1973. április 30-án, a paksi járási KISZ-bizottság rendezésében Ifjú Gárda-seregszemle és KISZ VIT-túra lebonyolítására került sor, ahol a fiataloknak rajkötalékek- ben különböző akadályokat kellett leküzdeni pontszerzési lehetőséggel és így egymással versengeni. A túra 7. számú állomása polgári védelmi feladat volt, ahol teszt jellegű és gyakorlati feladatok voltak beállítva (a tesztanyag a túra előtt bizalmasan kezelve), A teszt anyaga: 13 különböző kérdés, alatta három adott válasz, melyek közül 1 helyes, váltakozó sorrendben (a, b, c,) 2 pedig nem helyes válasz. Gyakorlati feladatként szétszedett állapotban elhelyezett ■gázálarckészletet kellett helyesen összerakni és felvenni. POLGÁRI VÉDELMI TESZT A kérdésekre adott válaszok közül (a, b, c,) a helyesnek vélt választ be kell karikázni. 1. Mikor robbant atombomba Hirosima felett? 2. Mit jelölne meg a polgári védelem feladatául? 3. Kik kötelezhetők polgári védelmi munkában való részvételre? 4. Kiknek érdeke a polgári védelmi felkészülés? 5. Jelölje meg a három meg nevezett ország közül, me lyik atomhatalom? 6. Az iskolában folyó hon - védelmi oktatás során hallott-e a polgári védelemről? 7. Mely országban robban tották embérek pusztítása céljából az első atombombát? 8. Az atombomba-robbaná területén végzendő mentő- munkák során mely feladat az elsődleges? 9. Milyen színű ruházat véd jobban az atomrobbanás során fellépő hő- és fény- sugárzás okozta sérülésektől? 10. Mit tenne, ha atomrobbanás villanófényét észlelné? 11. A gázálarc hány fő részből áll? 12. Rendeltetését tekintve mi a gázálarc? 13. Az atomfegyver összetett hatásai közül mely hatás a legnagyobb? A megkérdezett 100 fiatal foglalkozás szerinti összetételei 40 fő gimnáziumi tanuló, 20 fő ipari dolgozó, 40 fő mezőgazdasági dolgozd! (mg. tsz, á. g.) A kérdésekre adott válaszol: értékelése: A 100 főt alapul véve kér-; désenként. 1. kérdésre helyes válasz 78 fő, 2. kérdésre helyes válasz 93 fő, 3. kérdésre helyes válasz 67 fő, 4. kérdésre helyes válasz 97 fő, 5. kérdésre helyes válasz 69 fő, 6. kérdésre nem. leges válasz 8 fő, 7. kérdésre helyes válasz 59 fő, 8. kérdésre helyes válasz 94 fő, 9. kérdésre helyes válasz 88 fő, 10j kérdésre helyes válasz 98 fő, 11. kérdésre helyes válás- 71 fő, 12. kérdésre helyes válasz 86 fő, 13. kérdésre helyes válasz 53 fő. A gyakorlati feladat megoldása során' a részt vevő fiatalok közül a feladatot elfogadhatóan oldotta meg 51 fő, a feladatot hiányosan oldotta meg 49 fő. A fiatalok eredményei értékelésénél érdekes következtetésre lehet jutni. 1. A rádióban, televízióban elhangzott polgári védelmi vonatkozású közlésekre, eseményekre odafigyeltek. 2. Az iskolában vagy munkahelyen hallottak a polgári védelemről és a felkészülési feladatok egy kis részérőL 3. A két helyen kívül máshol is találkoztak polgári védelmi fogalmakkal. 4. Kialakult a fiatalokban bizonyos fogalom, és isme_ retanyag, melyre a jövőben további ismeretanyagot lehet építeni. A járás területén elhelyezkedő termelőszövetkezetekben lebonyolított munkahelyi kiképzéseket követően kezdetét veszi ezen kiképzési forma a tanácsok alá rendelt ipari üzemeknél és a főhatósággal rendelkező ipari üzemeknél. , Kígyós József j
