Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

7 Arc 1973. évi polgári véde ml üil&épzéÉ a Dalmandi Állami Gazdaságban Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja Tolna—Bá­rány i megyei Főosztálya 1973. február 7-én Pécsett, egynapos értekezletet tartott, amelyen a főosztály törzsparancsnoka ér­tékelte az 1972. évben végre- haitott törzs- és alegvségoa- rancsnoki kiképzést. Megvitat­tuk és megtárgyaltuk az álta­lános kiképzés eredményeit, a felmerült problémákat, majd a további feladatok meghatáro­zására került sor. Ezen bélül megfelelő eligazítást és utasí­tásokat kaptunk a minisztéri­um által kiadott kiképzési program megvalósítására. a kiképzések megszervezésére. A kapott utasításoknak megfe­lelően meghatároztuk a ki­képzésre kötelezetteket, elké­szítettük a kiképzési tervün­ket. vezető előadót jelöltünk ki. aki a minisztérium által szervezett központi tanfolya­mon vett részt abból az alka­lomból. hogy megfelelően fel tudja készíteni az üzemi dol­gozók kiképzését végző elő­adókat. A törzs- és alegvségoarancs- noknk szakkiképzését n°ffv ki­képzési csoportban március­ban végeztük éL Az első negyedévben vég­rehajtott munkánkat értékel­ve levonhatjuk azt a következ­tetest. hogy a törzs- és alegy­ségparancsnokok gazdaságunk­ban eredményesen elvégezték feladatukat. Igr *a kétéves (1972—73. év) kiképzésük so­rán alkalmassá váltak rend­- -- — -1«/ v dó­kívüli körülmények között adódó feladataik ellátására és arra is, hogy n polgári vé­delmi szervezetünkbe beosz­tottak felkészítését a követel­ményeknek megfelelően végre tudják hajtani. Kiképzési tervünkben szere­pel az is. hoffv az üzemi pol­gári védelmi szervezetünkbe beosztott és a pv-szervezetbe be nem osztott dolgozóink összevontan 12 kiképzési cso­portban részesülnek 15 órás általános kiképzésben. A ki­képzési csoportok számát a kiképzésben részt vevőket, a foglalkozások helyét és idő­pontját. valamint az előadókat a kerületek önállóan határoz­ták meg felettes hatáságaink és parancsnokságaink utasítá­sait figyelembe véve. A kerü­letek 4—5 tagú előadói csopor­tot szerveztek meg felügyele­tük területén, és így gazdasági szinten 5 előadói csoport 22 taggal alakult meg. Az előadói csoportok tagjait augusztusban értekezletre hívtuk össze Dal- mandra a gazdaság kultárhá­zába, ahol megfelelő segítséget, eligazítást kaptak az előadá­sok megtartásához a parancs­noki törzs és a vezető előadó részéröl. A beosztottak és üzemi dol­gozók számára szervezett ki­képzés szeptemberben kezdő­dött el és november hónap­ban fejeződik be a kiképzési tervünk .alapján. Eddig a be­osztott. állományunk 69 száza­léka. üzend; dolgozóink 80 szá­ii ........ . „.ii.'ii.- ...I— ..... z aléka részesült 15 órás álta­lános kiképzésben. A kiképzés munkaidő után 6—7 alkalom­mal 2. ül. 3 órás foglalkozá­sokkal történik és történt meg. Kivéve az Alsóleoerden és Felsőleperden az állattenyész­tési dolgozók számára meg­szervezett kiképzési csoporto­kat. Ezeken a helyeken mun­kaközi szünetben, de. 9—12 óra között lettek megtartva a fog­lalkozások. Az eddig megtör­tént kiképzéseken a megjele­nés 92 százalékos volt. ami jónak mondható és az előadók, szervezők jó munkáját dicsé­ri. valamint a hallgatók jó hozzáállását, érdeklődésé* mutatja. A legnagyobb érdek­lődés az eddig lezajlott foglal­kozásokon a tömegpusztító fegyverek és ezek hatásai el­leni védelem formái, módsze­rei. eszközei irányában mu­tatkozott meg. Ezen belül is a légzésvédő, bőrvédő eszközök használata, «zükségvédőesz- közök készítése. vérzéscsi’laoí- tás. sebkötözés, az elsősegély­nyújtó« volt a hallgatók ér­deklődésének középpontjában. Összegezve megállapíthat­juk. hogy a Polgári védelmi kiképzések gazdaságunkban kiképzési tervünknek megfe­lelően történnek meg és min­den reményünk megvan arra. hogy az 1973-as kiképzési évet eredményesen, a követelmé­nyeknek megfelelően fejezzük be. SZÓRÁDI ERNŐ Dalmandi Á. G. ..................................... Ä parancsnoki állomány kiképzésének értékelése a dombóvári járásban Az Országos Polgári Védel­mi Parancsnokság és a Tolna megyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság által kiadott in­tézkedések alapvetően meg­határozták azokat a kiképzé­si feladatokat, melyeket a parancsnoki' állománynak 1973- ban végre kell hajtani. A kiképzéseken részt vett alegységparancsnokok elsajátí­tották azoknak a tárgykörök­nek az anyagát, melyek a szakfeladataikat tartalmazták. A szakmai oktatással pár­huzamosan folyt a beosztott állomány általános polgári vé­delmi ismeretekből történő felkészítése;, melyet az alegy­ségparancsnokok vezettek. Az óvóhely-, műszaki-mentő és a többi szakszolgálatnál is a lehetőségekhez mérten figye­lembe vették a parancsnoki beosztásba kérőiteknél a rá­termettséget az iskolai vég­zettséget és az egyéb alkal­massági feltételeket. Ennek most jelentkeznek az előnyei, amikor az' alparancsrfoki állo­mánynak kell saját beosztott­jait kiképezni. Az alegységparancsnokok szakkiképzésénél a megszabott követelményeknek eleget téve, a fő súlyt a gyakorlati tevé­kenység megszervezésére és végrehajtására fórdftottuk. Az óvőhély-alegységparancs- nokok és más szakszolgálatok alegységparancsnoki állomá­nyának felkészítésénél sok problémát okozott, hogy csak összevontan lehetett egy op­timális* létszámú csoport ki­alakítása. A községekben történő ösz­szevont kiképzés az alparancs­noki állomány részére jól be­vált és tervezzük a csoportok hasonló összevonását a jövő­ben is. Az alparancsnoki állomány kiképzésénél — fel keli mér­ni a személyek képzettségét (szakmai és egyéb vonatkozás­ban), hogy az anyag leadása során ezzel az előadók szá­moljanak. Meg kellett szervezni járási szinten *a kiképzési csoportok ellátását a szükséges szemlél­tető eszközökkel és diafilmek­kel. A leadott tárgykörökben meghatározott anyagok jobb megértése végett minden cso­portnál igyekeztünk hangos filmet biztosítani — amely megfelelően alátámasztotta az addig elmondottakat, illetve gyakorlatokat. A kiképzés eredményességé­nek egyik feltétele a foglalko­zások jó módszertani előké­szítése. Enrtek fontos része a foglal­kozási vázlat, a foglalkozás részletes terve, amelyet az előadó önmaga számára ké­szít A foglalkozási vázlatnak bizonyos követelményeket kell kielégíteni, pl. az oktatási fo­lyamat adott szakaszának he­lyes irányítását biztosítani. Terjedelmét elsősorban az oktató számára szükséges rész­letesség határozza meg. A fog­lalkozási vázlat kidolgozása­kor a tananyag logikus fel­építésével párhuzamosán a módszertani fogásokat is ki kell dolgozni. Az előadó úgy válassza meg az általa alkalmazott módszert, hogy az minél nagyobb önálló­ságot biztosítson* a részére. A szakkiképzés anyagának elsa­játítása csak akkor lesz ered­ményes, ha a gyakoroltatás le­hetőségeit is biztosítjuk, még­pedig az egész kiképzési cso­port számára. Ennek anyagi feltételeit is meg kell teremteni. A pa­rancsnoki állomány kiképzése során biztosítani kell a mód­szertani felkészítés lehetősé­gét is. A parancsnoki állomány ki­képzését úgy kell megszervez­ni és tervezni, hogy az ok­tatás folyamán a szükséges módszertani útmutatást meg­kapják. Növelte oktatásunk színvo­nalát az is, hogy állandó jel­leggel kiadtuk a kiképzési anyagokat, melyeket a közsé­gi polgári védelmi parancs­nokságok tárolnak és a szük­ségletnek megfelelően adnak ki a csoportoknak. A használók feladata: Az átvett eszközök megfe­lelő karbantartása (ha szük­séges fertőtlenítése) és vissza­szállítása a raktárba. Véleményem szerint csak akkor lehet a PVOP. TPK. 3/1971. számú irányelvben elő­írtakat maradéktalanul meg­valósítani, ha azokat a felada­tokat széles körű propaganda- munka. és céltudatos előkészí­tés előzi meg. Az előkészítésbe minden tö­megszervezetet célszerű be­vonni. Összességében a polgári védelmi felkészítés feladatai­nak végrehajtása községeink­ben jelentős politikai felada* is. SZABÓ JÁNOS „í"v ertfllí el {YO fi I f lV) a "u szíUiíuekos ate*! slenest A dombóvári Városi Tanács kő-háza «-óvvító levék'-rvjégét már évek óta közmegelégedés­sel végzi a városban. Újabban igen jelentős szerepet tölt be a polgári védé]ml kiképzés­ben is. hiszen az egyik leg­nagyobb munkásgárdát fog­lalkoztató intézmény Dombó­váron. Közel haíszáz dolgozó­ja van, s valamennyi részére megszervezték ez évben a rendszere? kiképzést. Ezért a kiváló szervező- és kiképző­munkáért méltán érdemelték ki a városi polgári védelmi parancsnokság dicséretét. Kíváncsi voltam, hogyan értékeli, és hogyan látja a kórház polgári védelmi tevé­kenységét a kiképzési év vé­gén a városi kórház önvédel­mi alegységének Parancsnoka, dr. Zahorcsek Alfonz igazga­tó főorvos? Tudom, hogy nagyon elfog­lalt ember, ezért előzőleg te­lefonon kerestem meg. hogy megbeszéljek egy találkozót, amikor elmondaná a polgári védelmi oktatások folyamán szerzett értéke« tapasztalatait. Arra nem is gondoltam, hogy a telefonbeszélgetés után fél órával már o+t ülhetek szo­báiéban. s élvezettel hallgat­hatom hozzáértő, lelkes sza­vait; — A városi kórház igen je­lentős szerepet tölt be a pol­gári védelmi kiképzésben, hi­szen a városi intézmények kö­zül a legnagyobb létszámú munkásgárdának kellett pv- oktatásban részesülnie ez év­ben — mondia bevezetőül Za­horcsek elvtárs. — Tudomásom szerint a -kór­házban nemcsak a munkaviszony­ban álló ör-lsozók kiképzésiének megszervezése és lebonyolítása volt -az egyetlen feladat? — Valóban így van. s ezért már a szervezést kora tavasz- szal kezdtük el. A városi pol­gári védelmi parancsnokság útmutatásai alapján hármas feladat teljesítésére készül­tünk fel. — Mit ért ön a hármas feladat alatti — Elsősorban megszervez­tük kórházon belül az üzemi önvédelmi alegységeket, és azok kiképzését. Igen fontos­nak tartottuk, hogy az alegy­ségek parancsnokai és a be­osztott állomány minden tag­ja jól elsajátítsa a feladatai elvégzéséhez szüksége« tudni­valókat. A városi kórház rendelőintézetére telepített or­vosi segélyhely (OSH) egyes csoportjainak kiképzését is mi szerveztük és bonyolítot­tuk le. Mindkét kiképzés — a mennyiségi munkát illetően — a kisebbik rész volt. mint­egy próbaköve a pv-kiképzés- nek, hiszen számszerűleg ez csak a kórház dolgozóinak negyedét teszi ki. A szervezést úgy oldottuk meg, hogy külön tartottuk az önvédelmi alegy­ségek kiképzését, és külön az OSH egyes egységeinek mint az osztályozó, átvevő, műtős sfcb. kiképzéseit, előre megál­lapított tematika szerint. A kiképzés alkalmával részben általános, részben pedig gya­korlati ismereteket nyújtót, tunk a résztvevőknek. Ehhez hoz2á kell tennem még azt is. a kórházban tar­tott kiképzés mellett mindkét alegység parancsnokainak ok­tatása városi és megyei szin­ten is megtörtént, tehát vol­tak olyan elvtársaink is. akik a tavasz folyamán több Ízben is alapos polgári, védelmi ki­képzést kaptak. — Milyen feladatot rótt a kórház polgári védelmi parancsnokára a munkaviszonyban álló dolgozók kiképzése? — Kétségtelen, hogy a leg­nagyobb feladatot a kora ősz­szel beindított oktatá« meg­szervezése és lejxmy.ah'tása je­lentette. Ezt egyedül a pa­Cf rancsnok segítség nélkül elvé­gezni nem ;s tudta volna. Sze­rencsére nálunk erre nem is volt szükség, hiszen az önvé­delmi alegység törzs tagjai messzemenően bekapcsolódtak ebbe a munkába. A segítők között feltétlenül szólnom kell Marosi Rozália elvtársnő­ről. aki kérésemre pontosan elkészítette á különböző cso­portosításokat. és megfelelő segédanyagokkal látta el az igen lelkesen közreműködő ok,ta*ógárdát. A tavaszi ered­ményes oktatás hatására. a munkaviszonyban álló dolgo­zók oktatását irányító előadói gárda mindent megtett azért, hogy megfelelő felkészüléssel színessé, érdekessé tegyék az oktatást. Azt tapasztaltam, hogy megérte a hatalmas ener­giát ráfordítani a vezetők ta­vaszi kikéozés’ére. mart ísy ők ,-s ugyanilyen felelősséget érez­tek az őszi kiképzési évadban, és uíyanqjvan ügybuzgalmat tanúsítottak a kiképzéseken. — Milyen felkészültségű előadók végeztéik az oiktatást? — Most, a kiképzés végén nyugodtan mondhatom, hogy rendkívül jó felkészültségű volt valamennyi előadó. A meghatározott tematikára ala­pozva. részletes előadási vázla. tot készítettek. Az előadások alkalmával szinte valamennyi­en használták a legegyszerűbb szemléltetési módot, a fekete táblát, a fehér krétát, és a mutatópálcát. De szívesen al­kalmazták a különböző tanse­gédleteket, melyeket a városi polgári védelmi parancsnok­ság biztosított. Egy alkalom­mal igen szép előadást tartott cfr. Pasa József elvtárs. aki az egyéni védőeszközöket mutat, ta be. és ott a gázálarctól a legkülönbözőbb Védőfelszere­lésig használatban is láthatták a hallgatók a védőeszközöket, sőt legtöbben gyakorlatban is megpróbálták azok használa­tát Elsősorban az előadások ma. gas színvonalának tudom be azt a tényt, hogy a kiképzé­sekről való távolmaradás na­gyon ritkán fordult elő, mely egyáltalán nem okozott problé­mát egyetlen esetben sem. így a munkaviszonyban álló dol­gozók részéről a megjelenést, rendkívül jónak tartom, hisz a polgári védelmi kiképzés, munka melletti oktatási for­ma. Igazolatlan hiányzás nem történt, s így értük el a 98 százalékos megjelenést — Nem veszélyeztette az okta­táson való részvétel a betegek ápolását, az osztályos munka, ei- hanyagoló sát? — Kényes kérdés, de na­gyon egyszerűen tudok vála­szolni. A munkaviszonyban álló dolgozók pv-oktatásának beosztását nagyon körültekin­tően végeztük. Először felmér­tük azokat a dolgozókat akik a rendelkezések értelmében a ov-oktatás alól mentesítést kaptak. Azután előre megter­veztük a csoportok időbeosz­tásait, az előadások pontos idejét és helyét. Ezt közöltük az osztályvezető főorvosokkal, a részlegvezető nővérekkel és velük karöltve az érdekelt dől. gozók munkabeosztását úgy alakítottuk ki. hogy azok meg­jelenése biztosított legyen, így egy-egy osztály dolgozóit nem egy időben vontuk be a pv-kiképzésbe, hanem a nyolc csoport között elosztva. A ki­képzési terv maradéktalan betartása biztosította, hogy az oktatáson való részvétel a legkisebb mértékben sem aka­dályozta a kórház gyógyító munkáját. M, EL

Next

/
Thumbnails
Contents