Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
A munkaviszonyban álló dolgozók polgári védelmi kiképzése a szekszárdi járásban Ä Polgári Védelem Országos Parancsnoksága kiképzési intézkedése és a követelményprogram alapján: egyre szélesebb körben ismertek a munkaviszonyban álló dolgozók polgári védelmi' felkészítésével kapcsolatos feladatok. A vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően 1972-es. kiképzési évtől kezdődően foglalkoztunk ^ kiképzés szervezeti , és anyagi jeliegű előkészítésével. Ennek keretében legfoxftosabb feladatunk volt, hogy a kiképzések nagyságát szem előtt ' tartva készítsük el a kiképzési terveket, amelyben rögzítettük az egyes kiképzési szirtiéit: nevezetesen járási, községi, üzemi lépcsőzetességnek is mondható kiképzési idő szakaszait. Ily módon biztosítható volt, hogy a kiképzések lépcsőzetesen indultak és kezdődnek meg. Ennélfogva az egyés községi, üzemi polgári védelmi szervek felkészítése ütemesebben volt megoldható. E kiképzési ütemterveknek megfelelően fontos célkitűzés volt, hogy a községi, üzemi polgári védelmi szervek parancsnoki ' állomány körében megértessük a dolgozók polgári védelmi felkészítése szerepét, helyét a polgári védelmi kiképzés rendszerében. Ezen , túlmenően még azt is, hogy a mostani kiképzésnek eltérően az előző években végrehajtott 10 és 15 órás oktatásnak megvannak a maga sajátosságai, új vonásai. Egyik ilyen vonása, hogy a mostani oktatás kötelező jellegű. Tehát be kell vonni jnindazon dolgozókat, akik a polgári védelem általános kötelezettség hatálya alá tartoznak. Természetesen azok, akik a polgári védelem államigazgatási szakszolgálataiba, szakszolgálati alakulataiba és' az üzemi önvédelmi szervekbe vannak beosztva, azok részére a polgári védelem szervezett állományára meghatározott kiképzéseken vesznek részt. ' Másik nagyon jelentős sajátossága a mostani kiképzésnek az is, hogy a kiképzés tematikus programja differenciált. Nyilvánvaló,, hogy a dolgozók felkészítésénél messzemenően figyelembe kell venni ä munkahelyi sajátosságokat és ennek megfelelően kell az oktatásra . kerülő tematikát megválasztani. Mindez a követelmény is megszabta számunkra, hogy a parancsnoki állomány, az előadók felkészítését ilyen irányban végezzük. Múlt év folyamán megtartottuk a munkaviszonyban nem álló lakosság oktatását végző .előadók leikészítését. Ebben az évben pedig a termelőszövetkezetek — ÁFÉSZ-ek polgári védelmi szervei parancsnoki állománya felkészítését, akik végeredményben végrehajtják a dolgozók kiképzését is. Közeljövőben kerül sor a kisipari szövetkezetek parancsnoki állománya kiképzésére is. • Járásunk területén működő nagyobb üzemek vezetői közvetlen felügyeleti hatóságuk (vállalati központok) szervezésében vettek részt a kiképzéseken. összességében elmondhatjuk, hogy az érintett vezetők, községi és üzemi polgári védelmi szervek vezető állománya felkészítése ez év első felében befejezést nyert. Ily módon a feladat egyik részét végrehajtottuk. Az elkövetkezendő időszakban a feladat nehezebbik része következik, amikor is a dolgozók széles és nagy Számú tömegeit kell bevonni a kiképzésekbe. E cikk keretében is ehhez kívánunk segítséget nyújtani, oly módon, hogy a szervező- irányító tevékenység legcélravezetőbb r- "dszereit próbáljuk összegezni. Ismeretes, hogy a dolgozók polgári védelmi oktatása több évre meghatározott feladat- Ehhez kapcsolódik, illetve ezekben az években ugyancsak sor került és kerül a szervezett polgári védelmi állomány kiképzésére, a szakszolgálatok, szakszolgálati . alakulatok és üzemi önvédelmi szervek állománya általános alapkiképzésére és szakmai kiképzésére. Számos olyan község, üzem, szerv vart járásunk területén is amelynek á kiképzési tevékenysége több irányú éspedig: — a szakszolgálatok, szakszolgálati u1akulatok parancsnoki állománya kiképzése; — szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok beosztott állománya kiképzése; — az önvédelmi alegységek beosztott állománya kiképzése; — a munkaviszonyban álló dolgozók kiképzése. Községi pv-parancsnokságok feladatát képezi a fentiek mellett a munkaviszonyban rfem álló dolgozók polgári védelmi oktatása is. A kiképzés jelentőségét, a végrehajtással kapcsolatos feladatok sokoldalúságát felismerve Tolna község Polgári Védelmi Parancsnoksága figyelembe véve a Tolna meg vei Tanács VB. 173/1971. számú határozatát készítette el „Végrehajtási terv”-ét. E végrehajtási tervben az elkövetkezendő három év időszakára rögzítették azokat az alapvető szervezési és politikai feladatokat, amelyeket a kiképzés eredményes végrehajtása érdekében kívánnak megoldani. Ebben a végrehajtási tervben rögzítétték azt, hogy a községi pv-parancsnokság közvetlen szervezésében és vezetésében milyen kiképzési csoportokat kell megszervezni, mely szervekre (intézmények, üzemek) kiterjedően kell gondoskodni a dolgozók kiképzéséről. Ugyanakkor a kiképzési ütemtervnek megfelelően a munkaviszonyban álló lakosság tekintetében hol kell oktatási csoportokat szervezrfi. Mindezek mellett a végrehajtási terv konkrétan rögzíti mindazon tevékenységet, amelyet megoldani ki vártnak, mint például: — polgári védelmi kiképzések helyzetének értékelése v b-üléseken, egyéb vezetői szinteken; — politikai aktívák megtartásának időpontjai és feladatai; — a szakszolgálatok, szak- szolgálati alakulatok parancsnokainak a kiképzésekkel kapcsolatos feladatai; — a községben működő szervekkel, -üzemekkel való együttműködés feladatai, iránya és módjai; — a kiképzésekkel kapcsolatos egyéb adminisztrációs feladatok. A községi pv-parancsnokság végrehajtási tervének egyik vonása, tartalmilag jó megalapozottsága, hogy a rögzített feladatokat a községi pv- parancsnokság (törzs) tagjaira személyre szólóan és határidőre konkretizálva határozta meg. Mindez azt is mutatja, hogy a községi pv-parancsnokság helyesen mérte fel a tennivalókat Tervszerűen és következetesen kiváltja biztosítani a kiképzésekkel kapcsolatos 'övét élmények eredményes megvalósítását. Mint ahogy az eddigiekből kitűnik, egyik Igen fontos feladat a helyi pv-parancsnok- ságoknak a kiképzési tervek jó elkészítése. Ezek legyenek összhangban a községben, üzemekben folyó egyéb feladatokkal, rendezvényekkel. A kiképzési ütemterveket éppert ezért feltétlen „össze kell hangolni”, helyesebben egyeztetni kell más szervek terveivel is. Például a tolnai selyem-, fonógyár pv-vezetői minden esetben figyelembe veszik a pártszervezetek, a szakszervezet oktatási terveit, ezeket egyeztetik. Ha nem tennék, akkor — az amúgy is nehezítő körülmények, mint például a műszakváltások miatt — gyakran ütközne a polgári védelmi kiképzések időpontja az egyéb oktatásokkal, rendezvényekkel. A tolnai pamuttextilgyárban a kiképzés időpontját a dolgozókkal megtárgyalták, megvitatták, azok egyetértésével valósították meg. Ily módon rövid idő alatt több száz dolgozó bevonásával végre tudták hajtani a dolgozók oktatását. Abból a követelményből indultak ki, hogy a polgári védelmi kiképzéseket munkaidő után kell megtartani. A fenti két példa is bizonyítja, hogy a kiképzési ütemtervek készítésénél is már figyelembe kell venni az adott üzém, szerv sajátosságait. Az egyéríi és a közös érdekeket összhangba kell hozni. De mondhatnánk, hogy egyes területeken mint például a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az egyes üzemágak sajátosságait is figyelembe kell venni a tervezésnél. Miután követelmény az hogy egy-egy. kiképzési csoport létszáma 40—50 főnél több nem lehet, nyilvánvaló, hogy a tervezésnél célszerű úgy kialakítani a kiképzési csoportokat, ahogy az az egyes ágazatok termelőmunka-időszakának a legjobban megfelel. A kiképzési ütemtervekkel kapcsolatosan mindig probléma, hogy a kiképzés folyamatában óhatatlanul jelentkezik olyan akadályozó körülmény amikor a tervezett foglalkozási időponttól el kell térni. Ilyen körülménnyel számolni kell, hiszen a kiképzési ütemterv rtem lehet merev, megmásíthatatlan dokumentum. Azonban nagyon figyelmébe ajánljuk minden polgári védelmi kiképzést végrehajtó parancsnokságnak. hogy amikor a tervezett időponttól el kell térni, indokolt körülmény miatt, úgy azt néhány nappal előbb a közvetlen elöljáró pv- szervnek minden esetben je- (lenteni szükségest Ez azért fontos, hogy az ellenőrzést végző szerveknek időben tudomására jusson a terv rögzített időpontjától való eltérés és az új időpont, amikor a kiképzés megtartásra kerül. Az elmúlt évek során megtörtént több esetben az. hogy az elöiljáró pv-szervek ellenőrzésre kimentek, de miután a tervezett időponttól eltértek, azt nem jelentették és így az ellenőrző személyek feleslegesen fáradoztak azon, hogy az ellenőrzés során tapasztalatokat szerezzenek és segítséget nyújtsanak a további kiképzések eredményesebb megtartásához. A kiképzések beindításának és végrehajtásának folyamatában ugyancsak nagyon fontos tevékenységnek tartjuk, hogy a községekben, üzemekben megfelelő vezetői szinteken foglalkozzanak a kiképzések megtárgyalásának napirendre tűzésével. A tanácsi szervek jól bevált gyakorlata, hogy évenként egy-egy ízben a községi tanács vb-ülésén az adott időszak polgári védelmi feladatait megtárgyalják. Most különösen indokolt ez. Fadd, Báta, Szedres községek pv-parancsnokságai helyesen, már az év első felében vb- ülésen megtárgyalták a kiképzés helyzetét. Hozott határozatok elősegítik a feladatok még eredményesebb végzését. Az elkövetkezendő időszakban kívánatos volna ha valamennyi községben élnének ezzel a lehetőséggel, sőt üzemekben is a különböző szervek együttműködését tudják biztosítani hasonló kollektív vezetői testületeken történő megvitatással, jó együttműködés kialakítása útján. A kiképzések megszervezésével és előkészítésével kapcsolatos tennivalók sorában jelentős helyet foglal el a foglalkozz svezetők (előadók) felké- -z’í'ési tevékenysége. A foglal kozásvezető oktató-nevelő munkája végeredményben kibírt az egész kiképzés hatékonyságára. Jó felkészülése alapját képezi egy-egy foglalkozás eredményességének. Éppen ezért az előadóknak igen nagy gondot kell fordítani minden egyes foglalkozásra történő felkészülésre. Eddigi tapasztalatainak számos olyan példát mutatnak, hogy ahol az előadók minden egyes foglalkozásra gondosan felkészültek, ott a kiképzésen részt vevők a polgári védelem jelentőségét megértették, a polgári védelmi feladatok elsajátításában igen aktívan vettek részt, nagyobb érdeklődést tanúsítottak. Az előadók felkészülésének főbb mozzanatai a következők lehetnek: — a megtartásra kerülő foglalkozás kiképzési témájának tanulmányozása; tananyag áttekintése, rendszerbe foglalása, a foglalkozás idejének felosztása, rendszerezése, hogy melyik tanulmányi kérdésre mennyi időt kell fordítani, a szükséges eszközök, illetve szemléltető anyagok felmérése, előkészítése; — Foglalkozási vázlat elkészítése. Igaz, hogy a foglalkozási vázlat elkészítése több, vagy kevesebb időráfordítást igényel. Mégis azt kell mondanunk, hogy egy-egy foglalkozásra rendelkezésre álló időt ha „termékenyen” akarunk kihasználni, akkor a foglalkozásvezető nélkülözhetetlen segédeszköze a foglalkozási vázlat. Enrfek formai és tartalmi követelményeire nagyon sokszor felhívtuk már a foglalkozásvezetők figyelmét. Ugyancsak azt mondhatjuk, hogy az eddigi tapasztalataink folyamán sajnos találkoztunk olyan előadóval is, aki kezébe fogva a tankönyvet, szó szerint felolvasta a tankönyv kijelölt részét. Nyilvánvaló, hogy ilyen foglalkozásvezetés, ilyert formájú, illetve módszerű „előadás” lejáratja a kiképzés jelentőségét de magát a foglalkozásvezetőt is. Olyan követelményt senki nem vár, hogy a foglalkozásvezető 2 órás foglalkozásra 15 —20 oldalas jegyzetet készítsen. Az viszont elemi követelmény, hogy a meghatározott téma vázlatosan tanulmányi kérdésenként fel legyen: dol- gozva^ Rögzítse azokat a szemléltető módszereket, amelyek segítségével, illetve alkalmazásával a foglalkozás tartalmas, célravezető. — A foglalkozás megtartásáig rendelkezésre álló napokban fontos az is, hogy a foglalkozásvezető ismerje meg a foglalkozás megtartásának helyét, körülményeket. Nélkülözhetetlen ez különösképpen az első foglalkozás megtartása előtti időszakban. Téü, i! .ve a késő őszi hónapokban megtartásra kerülő foglalkozásoknál feltétlen gondolni kell arra is, hogy a kiképzésre beosztottak megfelelő tanterrr-t kapjanak. Itt is mondhat":. :c sok olyan rossz példát a". ;- kor a kijelölt tanterem 7?;- a volt és az odaérkezőknek hidegben, vagy éppen esőben kellett várniok. hogy a tantermet kinyissák, vagy éppen fűtetten helyiségben kellett végigülniük a 2—3 órás foglalkozást. Ilyen formájú elkészítés csak nehezíti a kiképzés folyamatosságát; — Az eddig kialakult gyakorlatok többségében egy : %y foglalkozásvezető 1»—2 kiképzési csoport oktatását végigviszi. Sokféle megoldás mellett ez a legeredményesebb, mert ily módon alkalma van jobban megismerni a kik önzésre beosztottakat, jobba rí tudja kialakítani a módszereket a csoport résztvevői ösz- szetételéhez. Következésig éppen arról van szó, hogy az előadónak előre kell ismernie azt is, hogy a kijelölt leképzési csoport összetétele írtként van kialakítva éspedig azok foglalkozás szerinti megoszlása, általános vagy polgári védelmi felkészültsége, sőt kor szempontjából is fontos tudni az összetételt. Ilyen mélységű tájékozódás segít a foglalkozásvezetőnek abban az irányban, hogy helyesen tudja meg- választarfi az előadás tartalmi felépítését, alkalmazott módszereket. hiszen nyilvánvaló, hogy például a tömegpusztitó fegyverek sajátosságait más- k/nt kell megvilágítani idősebb korosztályú kiképzési csoport hallgatói, és másként esetleg egy fiatalabb, vagy éppen értelmiségiekből kialakított kiképzési csoport hallgatósága számára. Nem szabad lebecsülni a felkészülés fontosságát még akkor sem, amikor például a foglalkozásvezető termelőszövetkezet fizikai dolgozói részére megtartásra kerülő foglalkozásra kell hogy felkészüljön. Sőt megítélésünk szerint sokszor nehezebb feladat elé. állít ja egy ilyen helyzet az előadókat, mert az egyszerű szavakkal, könnyen érthetően kell nagyon bonyolult kérdéseket megmagyarázni. Mindezekből kitűnik, hoev a foglalkozásvezetők munká’a olyan tényező az egész polgári védelmi kiképzés folyamatában, amely meghatározó szerepet játszik az adott állomány polgári védelmi feladatai elsajátításában, de nem utolsó sorban abban a vonatkozásban- is. hogy milyen mértékben teszik magukévá a kiképzéseken való rendszeres megjelenést, milyen mértékben aktivizálódnak a feladatok elsajátításában. A polgári védelmi kiképzés több éves tevékenységében már több éve részt vesz Tolna községben Reiter Antal pedagógus, Példaként lehet állítani munkáját, törekvéseit, mert a lelkesedésén túl igen sokat foglalkozik cflyarf vonatkozásban is, hogy az általa vezetett foglalkozások minél hatékonyabbak, minél érdekesebbek legyenek. Mindig keresi, kutatja a meghatározott témák gyakorlati oldalait. Minden igyekezetével törekszik arra is, hogy foglalkozásai minél szemléletesebbek, sokoldalúak legyenek. Az előbbiekben vázolt felkészülés szinte minden követelményét a gyakorlatban érvényesíti. Több éves kiképző* rtevelő munkájáért minden dicséretet és elismerést megérdemel. LEHÖCZ JÁNOS
