Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

k szakosított állattenyésztési gazdasági helyzete telepek X kormány gazdaságpalitákai célkitűzéseinek és életszínvo­nal-politikájának egyik döntő láncszeme az ország szarvas- marha- és sertésállományának mennyiségi és minőségi fej­lesztése. ezen keresztül az élelmiszer-ellátás korszerű ösz_ szetótelénék biztosítása. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemek támogatási rendszerében igen Mentős és központi helyet foglal el az állattenyésztési beruházások állami támogatá­sa. Az ú.1 gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor igen kedvező állami támogatás ösztönző hatására megkezdték a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok állattenyész­tésük hatalmas méretű fej­lesztését. amely az állatállo­mány mennyiségi éQ minőségi növelését és koncentrálását, a korszerű gazdasági épület- rendszerek. technikai berende­zések létesítését és alkalmazá- Rát. végű] mindezen összetevők együttes eredményeként a ter­mel “ken "ség. a gazdaságosság és jövedelmezőség növelését célozta. Baranva megyében ebb'l: állami támogatás Somogy megyében ebből: ál'aimi támogatás Tolna megyében ebből: állami támogatás Zala megyében ebből: állami támogatás Összesen: ebből: állami támogatás Ez a hatalmas össizegű be­ruházás négy megye viszony­latában 31 000 szarvas marlia- és 222 000 sertésférőhely lét­rehozását jelentette volna há­rom év alatt. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 1973. III. negyedév végéig 70 szarvas­marhatelepet 26 ezer, és 38 sertéstelepet 139 ezer férő­hellyel üzembe helyeztek. A a szarvasmarhatelepek 45 mil­lió forinttal (4 százalék) ha­ladták meg az előirányzott beruházási költségeket, míg a sertéstelepek értéke lényegé­ben tervezett szinten került megvalósításra. A beruházá­sokhoz kapcsolódó állami tá­mogatás kisebb eltéréssel az előirányzott mértékben került folyósításra. Elgondolkoztató azonban, az üzemen belüli pénzügyi és anyagi-műszaki feszültségekre utal az o tény. hogy kilenc szarvasmarha telep és 18 ser­téstelep építése három év alatt sem fejeződött be. Az üzembe nem helyezett befejezetlen állattenyésztő telepek értéke a négy megyé­ben mintegy 940 millió fo­rint. és igen komoly gazdasági hátrányt jelent, ha ilyen ha­talmas értékű korszerű ter­melőeszközök nem a tervezett időben, indokolatlanul később vesznek részt a termelésben. Ezzel összefüggésben a beru­házási tervek bizonyos meg­alapozatlanságát a pénzügyi források túlterhelését kell megállapítani, amely kivitele­zés közben történő kapacitás- módosításokat. építészet! és technológiai változásokat tett szükségessé. Áttekintve a megkezdett ál­lattenyésztő telepek elszámo­lásait megyénként az alábbi helyzetet állapíthatjuk meg. Szarvasma rhatelepek: Baranya megyében az: üzem­be helyezett 30 szarvasmarha- téteo kapacitása 735 férőihely- iyél több a tervezettnél, ugyanakkor a telepek értéke 17 millióval (4 százalékkal), míg az igénybevett állami tá­mogatás 6 millióval (3 száza­lékkal) haladja meg az elő­irányzatot. A kapacitásnövelést megalapozottnak, a kivitele­zést gazdaságosnak tekinthet­jük. mert egy sz" «marha- férőhely beruházási költsége A kezdetó 8 éves időszak alatt (1970-ig) a termelőseso- vetkezetek vonatkozásában a beruházások állami támogatá­sának pénzügyi bonyolítása, elszámolása és ellenőrzése a járási tanácsok hatáskörébe tartozott. 1971. évtől kezdődő­en a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalainak hatáskörébe ke­rült a pénzügyi ellenőrzés rendszerébe beépítve a beru­házások támogatásának admi­nisztratív engedélyezése. az állami támogatások jogszerű igénybevételének, valamint az elkészült beruházások leszá­molásának ellenőrzése is. A szakosított állattenyésztő telepek értékének és az állami támogatás nagyságrendjének szemléltetésére, néhány pénz­űéi m’dit'ink be a Dél-Dunántúl négy megyéjé­ből. A befejezetlen állattenyész­tő télének tervezett értéke és állami támogatása 1971. janu­ár 1-én megyénként az alábbi volt: 58 telep 1 418 millió Ft 790 millió Ft 36 telep 889 millió Ft 497 millió Ft 26 telep 609 millió Ft 346 millió Ft 15 telep 243 millió Ft 124 millió Ft 3 159 millió Ft 1 757 millió Ft csökkent a tervezetthez viszo­nyítva. A kedvezőtlen jelenség vi­szont. ahogy hátwn szarvas­marhatelep üzembe helyezése három éven túl sem történt meg és ez a tény a befejezet­len beruházások állományát indokolatlanul növeli 49 millió forinttal. Somogy megyében az üzem­be helyezett 18 szarvasmarha- telep kapacitása 233 fh-es, több a tervezettnél, ugyanak­kor a telepek értéke 25 millió­val (14 százalékkal) több. az igénybe vett állami támo­gatás viszont 1 millióval ke­vesebb az élőirányzottnál. Szembetűnő a megyében az 1 férőhelyre tervezett beru­házási költség igpen alacsony összege, amely 20—25 száza­lékkal kevesebb a másik há­rom megye átlagánál. Ez szinte teljes bizonyossággal a beruházási tervek megalapo­zatlanságát az erőltetett üte­mű fejlesztést, a rendelkezés­re álló pénzügyi források hosszú évekre történő túlter­helését. a beruházások terve­zett, megtérülésének irrealitá­sát jelenti. Ugyanakkor szükségszerűen felmerülő menetközben! mó­dosítások a technológia meg­változtatása olyan beruházási többletköltségeket okozott amelyek finanszírozása az amúgy is szűk fejlesztési for­rásokat tovább terhelte. Egy telep üzembe helyezése még most sem történt meg, a befejezetlen beruházás értéke 24 millió forint. Tolna megyében öt szarvas­marhatelep három éven túl sem került üzembe helyezésre, és ez a megkezdett beruházá­sok több mint 30 százaléka. Köztudott, hogy a befejezet­len beuházások igen komoly feszültséget jelentenek, úgy pénzügyi, mint termelési vo­natkozásokban. Ezek együttes értéke 84 millió forinttal nö­veli indokolatlanul a befeje­zetlen beruházások: állomá­nyát. Zala megyében történt meg egyedül a megkezdett 11 szarvasmarhatelep tervszerű üzembe helyezése, Sertéstelepek A megkezdett tertéstelepek. nél mutatkozik a legnagyobb és eléggé súlyosnak ítélhető le­maradás. A létesítendő férő­helyek 38 százaléka — 18 tele­pen 85 ezer férőhely — nem készült el. A telepek befejezé­se különböző okok miatt késik, amelyek nagyobb résziben fi­nanszírozási nehézségekre, anyagellátási problémákra, ki­sebb részben tervezési hibák­ra vezethetők vissza. A befe­jezetlen szakosított sertéste, lepek értéke 784 millió forint. Tolna megyében nem készült ei a férőhelyek 50 százaléka és ez a megkezdett három legnagyobb telep üzembe he­lyezési késedelmét jelenti. 15 600 férőhellyel. A befejezetlen beruházások értéke 123 millió forint. Az eddig elkészült, és üzem­be helyezett öt telep beruhá­zási költsége férőhelyenként mintegy 4 százalékkal halad­ta meg a tervezettet és ennek oka főleg tervezési hibákban keresendő. ami elsődlegesen a technológiai rendszer módo­sításában. vagy a járulékos teljesítmények pótlólagos ki­vitelezésében jelent meg. Somogy megyében befejezet­len 9 sertéstelep 31 600 férő­hellyel. (42 százalék) 302 mil­lió forint értékkel. A befeje­zett és üzembe helyezett 10 te­lep kivitelezési költsége férő­helyedként 3 srá-'ia'^kkal he­vesebb a tervezettnél. Baranya megyében befeje­zetlen 5 telep. 80 800 férőhelyes (32 százalék). 310 millió forint értékkel. A késedelem okát áltálában ezeknél a teleoekné'1 is a saját pénzügyi források elégtelenségében, tervezési és költségelőiránvrati hiányossá gokban, anyaael'átési nehézsé­gekben és nem utolsósorban kivitelezésközbeni módosító sókban kell keresni. Zala megyében egy szakosí­tott telep befeiezetlen. de ez képviseli a megkezdett 16 000 férőhely 34 százalékát 51 millió forint összegben. A me­gyében az adottságoknak meg­felelően a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztését helyezték inkább előtérbe, ezért összesen csak négy telép építését kezd­ték meg. DR. BÚZÁS JÓZSEF mezőgazdasági osztályvezető PM. Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatósága. Pécs 133 ezer mosógép, 15-féle televízió a hazai gyárakból A tartós fogyasztásicikk- ellátás tovább javult az idén. Csupán néhány cikkből nem tudták biztosítani a kereske­delem ütemezési, illetve vá­lasztékkívánságát, ez azonban a lakosság ellátásában nem okozott zavarokat. A megrendelés hűtőszek­rényből 26 ezerrel volt több a tavalyinál. Mosógépből az igé­nyelt 133 ezernél többet adott át az ipar a kereskedelemnek. Centrifugából néhány ezerrel többet, mint tavaly. A keres­kedelem nem is mennyiségi, hanem választékproblémákat jelzett, amelyeket importból kellett megoldani. Hazai gyárt­mányú porszívóból az igény az utóbbi három évben évente 8(1 ezer darab, ezt a mennyiséget idén is a kereskedelem ren­delkezésére bocsátották. A kü­lönböző bojlerekből 3000-rcl túlteljesítették a megrendelést, 72 ezret szállítottak. A 13-féle rádióból 83 ezret rendelt a kereskedelem és ma­radéktalanul át is vette a Vi­deotontól. A 15-féle televízióból 71 ez­ret szállított a vállalat. Az Oriontól megrendelt teljes mennyiséget még át sem vet+e a kereskedelem, pedig a gyár többletigényt is ki tudna elé­gíteni. Ebben az évben a két vállalat több mint 180 ezer tv- készüléket gyártott belföldi megrendelésre. Nagy éy végi áruszállítás a vasúton Népgazdaságunk kedvező eredményei, melyek a hazai termelés és a nemzetközi tran­zitszállítások növekedésében is megmutatkoznak, a vasúti szállításokra nagy befolyást gyakorolnak. Rendkívül nagy áruszállítás folyik már hóna­pok óta a vasút egész terüle­tén. A hálózat áruszállítási teljesítménye több mint 4,5 millió tonnával magasabb, mint tavaly ilyenkor. Előrelát­hatóan az idén túl fogjuk szár­nyalni az 1972. évi rekord tel­jesítményeket pár millió ton- nával. Az országos eredmények ala­kításában a Pécsi Vasútigazga- tóság is kedvező eredmények­kel szerepel. Rövid számvetés szerint háromnegyed millió tonnával több árut szállított, mint a bázisidőszakban. Szál­lítási eredményeinkben Pécsett különösképpen meglepő az, hogy az exportszállítás a múlt évi 982 ezer tonnát 350 ezer tonnával haladja meg. A rendkívül nagy szállítások ellenére nem csökkennek az igények, ellenkezőleg, még nö­vekednek is. Erre lehet követ­keztetni a vállalatok törekvé­seiből, mert valamennyi ex­portra menő árut december 20-ig szeretnének elszállíttatni. Az év végi szállítási hajrá más országokban is hasonlóan jelentkezik, legalább is erre utal a záhonyi nagy forgalom. Nagy tömegű anyag és áru ér­kezik nap mint nap a Szovjet­unióból és irányul a Szovjet­unióba. Az érkező áruk egy részét belföldre, de nagyobb részét hazánkon át más orszá­gokba kell fuvarozni. Ehhez sok vasúti kocsi kell, és a Pé­csi Igazgatóság területéről is (éppen úgy, mint más igazga­tóságoktól) naponta jelentős mennyiségű üres kocsit külde­nek el tranzitszállítási kötele­zettségeink teljesítésére. Mindezek miatt a vasút nem tud minden jelentkező igényt azonnal kielégíteni, a szállítási teljesítéseikben időbeni eltoló­dások keletkeznek, hiszen tel­jesítéseink nap mint nap kocsi­hiánnyal zárulnak. Már most számolunk azzal, hogy decem­ber 20-a után is szükséges az exportszállítások szervezése. Jelenleg a gabona-és kukorica­exportnak van a finise. Még jó hétig fog tartani az élőállat­szállítás is. A feladatok szem­léltetésére érdemes megemlíte­ni, hogy például csak Bara­nya, Somogy és Tolna megyé­ből még ebben a hónapban 40 0Ó0 tonna gabonát kell el­szállítanunk. A sok évi tapasztalatok alap­ján, figyelemmel az újonnan jelentkező igényekre, mármost foglalkozunk a jövő évi I. ne­gyedévi, tehát a téli hónapok alatti előszállítások szervezé­sével. Szándékunk az, hogy az ebben az időben jelentkező szabad kapacitást megfelelően hasznosítsuk, hogy ennyivel is csökkenjen a következő év vé­gi torlódás. Ehhez természete­sen továbbra is szükséges a vállalatok támogatása, melyet eddig is igyekeztek számunkra, megadni. Halmai János MÁV - f ö Sm á esős Elkészült Bonyhádon a Bacsó Béla utcában a 48 lakásos lakó' beköltöztek a lakók a második 24-nek most fnljik $ műszaki átadása. Aí első 24-be már Foto; Gqttvald

Next

/
Thumbnails
Contents