Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

Végighallgatva és végigörülve a Hőgyészi Állami Gazdaság pártszervezeteinek összevont taggyűlését, a legerőteljesebben az a kérdés foglalkoztatott, miért, mitől is lesz jó egy beszámoló taggyűlés? Most túl azon, hogy a pártszervezetek szervezeti tevékenysége jó, a kommunisták érzik és értik feladataikat. Ezt ebben az esetben vegyük alapvetően természetesnek. Hogy a kép teljes legyen, azt is le kell írni, hogy ez a gazdaság még nemrégiben súlyos gondokkal küzdött és a pártmunka sem volt mentes problémáktól.

Elnézést, amiért nem a sorrendet betartva számolok be az összevont taggyűlésről, fontosabbnak tartom a lényeget keresni, még akkor is, ha az írásból kimarad sok minden, ami helyben bizonyára fontos, az általános kép felvázolásához viszont nem tartom szükségesnek»,

Négy sarkalatos pontját ragadnám meg a taggyűlésnek, s hogy helyes-e, majd eldöntik a jelenvoltak. A négy pont: A beszámoló, a községi pártbizottság végrehajtó bizottságának értékelése, az igazgató felszólalása és az ürgevári alapszervezet titkárának hozzászólása.

Néhány számadat ismertetése elengedhetetlen. A Hőgyészi Állami Gazdaságban öt párt- alapszervezet működik, összesen 104 taggal. Ebből jelen volt az összevont taggyűlésen 85 párttag, a hiányzók igazoltan maradtak távol. A megjelenés tehát úgyszólván teljes volt. Előzőleg minden alapszervezetben megvolt a beszámoló taggyűlés. A részvétel az alap- szervezeti üléseken 90 százalékos volt, felszólalt a megjelentek 30 százaléka.

A számok már önmagukban is mutatnak valamit, nevezetesen azt, hogy a párttagság felfokozott érdeklődéssel végezte az egyéves munka megítélését.

Tehát:

a csúcsvexetőség beszámolója

Világos, kerek, érthető volt. Kritikus és önkritikus, okosan politizáló, amikor a politikai és gazdasági tevékenység egységét és kölcsönhatását állította középpontjába. A csúcsvezetőség beszámolója már nem terjedt ki a személyre szóló értékelésre, hiszen ezt elvégezték az alapszervezeti taggyűlések, viszont helyesnek tartotta, hogy ez azokon a fórumokon megtörtént és nem félt a csúcsvezetőség helyesnek tartani, hogy az alapszervezeti taggyűléseken fokozódott az érdeklődés a gazdaságpolitikai kérdések iránt, sőt a maga beszámolójában továbbvitte ennek a kérdésnek taglalását abból a szempontból, hogy a gazdasági feladatok megoldásában milyen súlyt képvisel a párttagság és a gazdasági feladatok jó vagy rossz megoldása mennyiben szolgálja a gazdaság dolgozóinak érdekeit. Örömmel hallhattuk, amikor a 121 tagot számláló 15 szocialista brigád erjesztő, előre lendítő szerepéről hangzottak el szavak.

Fodor Sándor csúcstitkár, amikor a vezetőség beszámolóját ismertette, hangsúlyozottan beszélt a tudatformálás jelentőségéről. A kívülálló feltétlenül azt érezte, hogy most abban látják a hőgyészi gazdaság politikai vezetői az előrelépés feltételeit, ha a tudatformáló, nevelő munkában javítanak. Ami a politikai iskolázottságot illeti, jelenleg harmincán végeztek marxizmus—leninizmus középfokú iskolában, a tagság

Sok ember munkája szülte az erelräyl

Beszámoló taggyűlés a Hőgyészi Állami Gazdaságban

tizenkét százaléka pedig esti egyetemi végzettséggel rendelkezik.

Legyenek ott a- párttagok minden területen — ennek hangsúlyozása szükséges volt, de azt hallani öröm, hogy a tagság 85 százalékának állandó pártmegbízatása van. A pártépítés Urgevárott volt a legjobb, egyébként is itt a legmagasabb a párttagság aránya, az összdolgozólétszám tizenöt százaléka. A csúcsvezetőség megállapítása szerint a párttagok és pártonkívüliek kapcsolatára mindenekelőtt az jellemző, hogy a nem párttagok elfogadják a kommunisták vezető szerepét, mert azok szinte kivétel nélkül a gazdaság legjobb dolgozói.

A községi párt-végrehajtó bizottság értékelését Lóth György pártbizottsági titkár ismertette. Elismerést és bírálatot egyaránt tartalmazott az értékelés, dominált benne az előbbi. Amit . talán a leginkább kell hangsúlyozni az értékelést illetően, az az, hogy kiderült belőle, a községi pártbizottság alaposan ismeri az állami gazdaság pártszervezeteinek munkáját, jó az együttműködés. A Hőgyészi Állami Gazdaság nem állam az államban, hanem mind társadalmi, mind gazdasági vonatkozásban szerves része Hőgyésznék, S hogy- ez milyen jó, hangsúlyozni nem is kell.

A vita

Elnézést azoktól, akikre nem hivatkozom, pedig hozzászólásaikkal segítőleg járultak hozzá az összevont taggyűlés sikeréhez, a teendők fő : Vonalának felvázolásához, a esúcsvezető- ség munkaprogramjának kialakításához. ...... i

Gscheidt Mátyás a gazdaság igazgatója. Kommunista gazdasági vezető. És nemcsak azáltal kommunista, hogy tagja a pártnak, hanem mináének- előtt azáltal, hogy a párt politikájának szellemében, pártosan, politikusán végzi gazdasági vezetőmunkáját. Beszélgetve a szünetben, valaki megjegyezte: „ilyen igazgató mellett nem tud ellaposodni a politikai munka sem,” Azt mondja Gscheidt elvtárs: „A gazdasági vezető nemcsak a gazdaság területén vezető, hanem politikai munkás is. Vagy ha nem az, akkor gazdasági vezetőnek sem jó”.

Szóba hozta a középvezetők értékelését. S jó volt hallani, hogy éppen az igazgató ostorozta egyesejc közömbösségét, nem védte a „mundér becsületét”, leginkább ő sürgette a gazdasági vezetők és párttagok együttműködésének elmélyítését, .ott, ahol ez még nem kielégítő.

De nem is az eddig felsoroltak mutatják, mennyiben kommunista a kommunista vezető. A hangulatot kellene visszaadni, lía egy írásban egyáltalán lehetne. Az volt az érzésem és másoké is, akikkel később sikerült beszélgetni, itt nem az igazgató beszélt, az igazgató aspektusából, hanem , egy ember a párttagok, közül, aki elmondta gondjait, segítséget kért és ajánlott, tanácsokat adott és vívódásait sem hallgatta el. Hogy ezek a javaslatok, ezek a gondok, ” helyenként aggályok, ezek az elképzelések az igazgatóé, az ’ — remélem senki sem ért félre —, speciálisan véletlen. Az igazgató az elvtársaival beszélt, s, azok az elvtársnak . adresszálták, amikor , a felszólalására reagáltak. „Ez az. a fórum, ahol mindenekelőtt beszélni kell és a.hol mindenekelőtt dönteni kell.” . Mintha mindebben egy kissé benne lenne a magyarázata annak, hogyan •tudott kilábalni szinte máf reménytelen helyzetéből a Hőgyészi Állami Gazdaság,' s miért lehet ,;fh'a már eredményekről beszélni- egyre kevesebb gond mellett)

Az ür&evári kerületet

és az ürgevári pártalapszer- vezetet sok dicséret érte az összevont taggyűlésen, a beszámolóban is, a felszólalá.sokban- is. < Hogyan- reagálna erre ^mindén pártmunkás?, azt hiszem örülne neki, s megkísérelné ismertetni az utat, amelyen aZ eredményekig eljutottak. S ekkor felszólalt Puskás Kálmán) az ürgevári alapszeívezet titkára.

— Úgy érzem magam, mint az az ember, akinek borravalót akarnak adni, s azt nem fogadja el, de a zsebébe dugják.— így kezdte a hozzászólását, s- azt hiszem legigazibban akkor tudom tolmácsolni) ha igyekszem minél kevesebbet hozzátenni.

— Nehogy úgy gondolják, hogy -Ürgevár-' már paradicsom. Lehet, hogy az, de még éretlen: Különben is, aki a holtpontról indul, annak könnyű magasra jutni. így nekünk is könnyű volt eredményeket' elérni. Ami meg az eredményeket illeti, nem egykét ember munkája hozta ezt, nem a két vezetőé, hanem nagyon sok ember kellett hozzá.

Ö is, a párttagságon kívül, a szocialista brigádokra hivatkozott, s van-e meggyő- ■ zőbb -bizonyíték a szocialista brigádmozgalom életképessége mellett, mint Puskás Kálmán vélekedése?

Aztán pedig: Vitatkozunk. Élesednek a viták. Nem kell , ettől- félni, elvtársak, ez kell. ’ .

Később: (Felfigyel az igazgató isi) n- Nem értek- egyet az emberekkel való bánásmóddal. Az egyszerű ember is érző ember. Beszéljünk vele is úgy, mint egyenrangú emberrel. Meg kell találni a hangot, meg kell...

Van a. Hőgyészi Allarni-Gazdaságnak egy „sötét” pontja. Ez pedig a. sertéstenyésztés. Ez Ürgeváron folyik.' Ha’ azt akarják, hogy a gázdasá^-.egé- • szébén eredményes- legyen, akkor a sertéstelep hétmillió forintos deficitjét -»valatoiltShS tisztába kell - tenni. Erről he - szélt a beszámoló, érről Gscheidt Mátyás- IgáSsgató, meg ugyanerről Puskás ;-ítál- mán párttitkár. Hogy míjyoít a jó?, az hogy . miridériki ■ ugyanazt mondta, külöhböző megközelítésből, • de - ugymiázt:

Annyi mindenről, völtb még szó a hőgyészi összevont -taggyűlésen, hogy felsorolni nehéz lenne, de talán nem is fontos. Ami . viszont fontos» kommunisták . tanácskoztak, kommunista módon. A, megközelítés módja lehet - különböző, de a cél közös. Megmondom: nem lesz könnyű a Hőgyészi Állami .Gazdaság kommunistáinak 'előbbre kilépni, mert nem az alapról . indulnak. De hát adva - varinak a féltétélek. Céltudatos- gazdasági vezetés, a -párt ípöfei- káját jól értő és jól adaptáló politikai vezetés, szilárd, párt- szervezetek — s kell ennél több? .! -J

•Ez a dolog nyitja»-- T-rtS- LETENYEf GYÖRGY

Otthonaink

Ilyenkor, ünnepek előtt különösképpen jó érzés a megye-’ futvaitjárni. "A kiegyensúlyozottság, a békesség szinte érezhető, megfogható. A minap megálltunk Kisvejkén, a szövetkezeti ház előtf, és semnti .mást nem tettünk, csupán nézelődtünk. A bolt előtt asszonyok beszélgettek, megérkezett a fenyőfaszállítmány, csizmás szövetkezeti gazdák fordultak be az irodára, s a határból megjött a mezőgazdász.

Napirenden s

•• ■ ’' ’ ‘ ■ , •*.

A termelőszövetkezetek árutermelése

Ülést tartott Szekszárd város Tanácsa

3

Népújság

1973, december 18

Tegnap délelőtt ez évi utolsó ülését tartotta Szekszárd város Tanácsa, Császár József városi tanácselnök elnökletével. Első napirendi pontként a tanács tagjai Császár - József jelentését, hallgatták meg a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és a két tanácsülés között tett fontosabb vb-intézkedésekrőL

Második napirendi pontként Mátyás István tanácselnökhelyettes előterjesztésében beszámoló hangzott el a megye- székhely három termelőszövetkezetének árutermeléséről. Bevezetőben elmondotta. ■ hogy Szekszárdon a háztáji gazdálkodás megfelelő összhangban van a közös gazdálkodással, s azok kölcsönösen kiegészítik egymást. A megyeszékhely ellátásában jelentős szerepet fog. latnak ei a háztáji gazdaságokban előállított áruféleségek, így a zöldségfélék, tojá^, stb. A háztáji gazdaságokon, bélül tartót)- hízott sertésekről külön is szólt az előadó, s ismertette, hogy az idei első féléves eredmények nem érik' el ugyan a tavalyi év azonos időszakának eredményeit, viszont az év végére az előzetes felmérések alapján ugrásszerű növekedés várható. A kimutatások azt bizonyítják, hogy Szekszárd három termelőszövetkezete közül a Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezetben a legszervezettebb a háztáji gazdaságokkal való kapcsolat, hiszen a tagok hízott sertéseiket csaknem teljes egészében a közös gazdaságon keresztül értékesítik. Harmadik napirendi porit, ként Császár József városi tanácselnök értékelte az OTP Tolna megyei Igazgatósága és a városi tanács közötti együttműködési tervezet ez évi tapasztalatait. Elmondotta, hogy a negyedik ötéves tervre előirányzott és Szekszárdon felépítésre kerülő 2750 lakás építésének elősegítése érdekében az OTP megyei igazgatósága , és a városi tanács együttműködési . megállapodást kötött. Mindezekből' a 'lakásokból mintegy 800, OTP-beruházásból épül. Az együttműködési megállapodás alapján a tanács az építkezésekhez szükséges telkeket időben biztosította, néhány esetben csüpán a közművek késedelmes Íciépítóse oko- . zott .nehézségekét. Az építési ütem fokozásán»,, érdekében a tanács újabb építési helyeket

jélölt ki a város különböző .pontjain. Császár József elmondott^, hogy az építési és lakásvásárlási kedvet a párt Központi Bizottságának 1972. .novemberi határozata, és a hi. telfeltételék ez évi módosítása jelentősen megnövelte.

A munkavégzés során felmerült gondok, problémák ellenére is az együttműködési megállapodás kiállta a gyakorlat próbáját, s ebből adódóan várható, hogy a tervezettnél jóval nagyobb számú, OTP- beruházású lakás épül fel Szekszárdon a negyedik ötéves terv hátralévő időszakában.

Negyedik napirendi pontként dr. Wéner János vb-ti-tkár ismertette Szekszárd város Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának jövő évi murika- tervét. A tanács többek között napirendjére tűzi a végrehajtó bizottság 1973. évi tevékenységét, az MSZMP KB tavaly júniusban hozott oktatáspolitikai határozatának vég. rehajtását és'a város kommunális ' ellátottságának helyzetét.

A. város tanácsa ezután bejelentéseket tárgyalt, amelyeket a tanácstagok interpellációi követtek.

— vj —

Ilyen, vagy . ebhez Jiqsőnló kép fog'adja az embert Né- metkéren, Pálján, Felsőnyéken, a megye mmiM/dk községében, ' - 4 *

A házak, a porták, az udvarok megmutatjuk,-hogy az emberek, a családok jómódban élnek. Az otthonok barátságosak. kényelmesek és az ünnepváró napoknak nem kísérője a szegényesség. A boltokban, az üzletekben folyik az ajándékok Vásárlása: nem gond néháfiyszáz

forintot a hozzátartozókra költeni, örömet, meglepetést szerezni. Van miből. Annak ellenére, hogy az idei Esztendő nem nevezhető jónak, kevés volt a csapadék, ‘a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok kiemelkedő' termelési' eredményeket ériék el búzából, kukoriqábóY,. cukorrépából, jóval meigftalád- ..va az országos. átlagot:;.

A termelőszövetkezeti tagok várják a zárszámadást. A munka kevesebb, több'idő jut pihenésre, cserid.es 'esti beszélgetésre, tévénézésre, olvasásra. S jó érzés tnőni, hogy jó anyagi körülmények között várjuk aZ 'ünnepeket. Egyáltalán nem ,eser1iény a disznóölés, bár váltoZatl&iiúl szertartás, és a vitái) legtermészetesebb dolga, hogy ennivalóból, innivalóban', bősé,

gesen megtérülnek rútíjd'-az ünnepi asztalok. •••■ : v'

Ilyenkor is arra kell gondolni, hogy pártunk helyes és okos gazdaságpolitikájának az eredménye', 'hogy -derűsek, szépek az otthonok, valóban kellemesek az ünnepek. Aztán a szorgalom, a munka, minden a munkának köszönhető. Annak á.kitartó fáradozásnak, amely jellemzi a megye szövetkezeti parasztságát. Jön a karácsony, jön az újév, néhá-riprJ- nap múlva mögöttünk hagyjuk az 1973. esztendőt, s' a pihenés után újra kezdődik majd a munka, az az emberi cselekvés, amely megszépíti az ünnepeket. >