Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

Minden hatodik könyv a gyermekekhez szól A moszkvai Gyetszkaja Li- tyeratura kiadó fennállása alatt itt megjelentetett köny­vek példányszáma meghalad­ja a hárommilliárdot. Ezek a művek 2—16 éves korú gyer­mekekhez szólnak. A Szovjet­unióban napvilágot látó min­den hatodik könyv — gyermekkönyv. Ezek az írások a Szovjetunió népeinek 35 nyelvén jelentek meg. Sok könyv baráti kapcsola­tot teremtett a szovjet fiata­lok és más országbeli kortár­saik között. A szovjet könyv­tárak polcain Agnyija Barto és Szergem Mihalkov művei mellett megtalálhatók például To Ho A vietnami, Donald Bisset angol író és Astrid Lindgren svéd írónő oroszra fordított írásai. Az ifjú olvasók részére meg­jelentek olyan népszerű gyer­mekírók összegyűjtött művei, mint Kornyej Csukovszkij, Lev Kasszil és Szamuil Marsak. A jelenleg kiadás alatt álló, 12 kötetes „Pionírkönyvtár” a Szovjetunió egyes köztársasá­gaiban élő szerzőknek a fia­tal nemzedék tanulásáról és életéről szóló elbeszéléseit és kisregényeit fűzi csokorba. A kiadó tervei között sze­repel egy 50 kötetes gyermek- világirodalmi könyvtár kiadá­sa is. Az egyéves David Philip egy 4 méter hosszú és 1 méter szélés műanyag sátorban él. Látszólag egészséges gyermek, éppúgy sír, nevet, játszik, mint a többi hozzá hasonló korú kisfiú. Pedig nagybeteg. Csecsemőmirigy, nyirokcsomók és mandula nélkül született. A hermetikusan zárt műanyag sátorban állandóan egyforma hőmérsékletű, szűrt levegő cir- kulál. A gyermek csak olyan játékot kap, amelyet gondo­san sterilizáltak. A játéknak semmi olyan kiálló része nincs, amellyel a gyermek a műanyag sátor falát esetleg felsérthetné. David Philip va­lamiféle titokzatos betegség áldozata, amelynek gyógymód­ját az orvosok nem ismerik. Mindaddig, amíg hatásos gyógymódot ki nem kísérle­teznek, David nem hagyhatja el a műanyag sátrat. Egyet­len percig sem szívhatja be a többi ember számára veszély­telen levegőt, mert az halálát okozná. Azt tudják az orvo­sok, hogy örökölhető betegség­ről van szó. Általában nők a betegség kórokozójának hordo­zói, de a betegséget csak fér­fiak kaphatják meg. Ebben az esetben' David Philip édes­anyja volt a betegség kóroko­zójának hordozója. David Phi­lip kezelőorvosai — a housto­ni központi kórház dolgozói — mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermeket tökéletesen steril környezet­zen tartsák, mert vérének ösz_ szetétele is olyan, hogy sem­miféle betegség ellen nem ké­pes ellenállást kifejtem. Egy egyszerű megfázás is halálát okozhatja. Éppen ezért még soha senki nem nyúlt a gye­rekhez puszta kézzel. A műanyag sátor oldalába steril kesztyűk vannak beépi í- ve, s mind az orvosok, mind az ápolónők, mind pedig a gyermek szülei csak ezzel a kesztyűvel érinthetik a gyer­meket. David Philip havonta két hetet tölt a houstoni kór­házban, ahová műanyag sátrá­val együtt szállítják át. Itt testét milliméterről millimé­terre megvizsgálják és meg­feszített erővel kutatják a megfelelő gyógymódot. Ö a ti­zedik gyermek, akit ezzel a kórral kezeltek a houstoni kórházban. Kizárólag a mű­anyag sátornak és a steril körülményeknek köszönhető, hogy a gyermek ilyen sokáig életben maradt. A% állatvilág megfigyelése Hogyan születnek a törpe és az óriás lovak? Irta: M. Bragina „Ha sikerült feléleszteni az ősi, csaknem kihalt Przse- valszkij-lóhoz hasonló fajtát, akkor miért ne próbálnánk meg törpe lovakat tenyészteni, amelyek termetre akkorák, mint az eopippus, a lófaj több millió évvel ezelőtt élt őse?” — így okoskodott Julio Cesar Fallabella, amikor negyven évvel ezelőtt fejébe vette, hogy apró lófajtát tenyészt ki. Fallabella kísérleteit néhány közönséges lópárral kezdte és lassanként jó eredményekre jutott. Fallabella lovai termé­szetesen csak méreteire emlé­keztetnek az eopippusra, egyéb tekintetben sokkal- közelebb állnak a számunkra megszo­kott állathoz. A siker sokáig váratott ma­gára: tizenöt évi szívós mun­kára volt szükség, amíg. meg­született az első törpe ló. Fal- labellának az ezután követke­ző kiválasztás révén sikerült kitenyésztenie a törpeló- családot. Ezek az állatok ki­sebbek a jól megtermett ku­tyáknál, pl. a juhászkutyánál. Kisebbek az amerikai Ray Ely „szobalovainál” is. Fallabella legkisebb lova csupán 12 kg 490 g súlyú, nagysága pedig 38 cm. Érde­kes, hogy a törpe lovait rend­kívül szívósak. Nem beteges­kednek, nincs szükségük kü­lönleges gondozásra. Míg a közönséges ló saját súlyánál kb. ötszörte nehezebb terhet tud vinni, Fallabella apró lo­vai könnyedén visznek ön­maguknál hússzor nehezebb terhet is. A kísérletező jelenleg az óriásló-fajta kitenyésztésével foglalkozni. E téren azonban eredményei szerényebbek: leg­nagyobb lova 1307 kg súlyú, nagysága pedig 2,30 m. Az óriás ló naponta 25 kg zabot fogyaszt, a törpe lovacska pe­dig százszor kevesebbet, mint­egy 250 g-ot. Fallabella kísérleteit Buenos Aires-től kb. 50 mérföldre eső birtokán végzi. (Naukai Zsizny) Lengyel orgonák Lengyelország híres régi mí­vű orgonáiról. A legrégibb or­gona, amely 1620-ban épült, Kazimierzben van. Fabillen­tyűi három és fél évszázad alatt annyira elkoptak, hogy valóságos horpadások képződ­tek rajtuk, amelyek a több nemzedékhez tartozó orgona­művészek ujjnyomairól tanús­kodnak. Legnagyszerűbbnek az oliwai székesegyház orgonáját tart­ják. Ez 1793-ban készült, azóta azonban több ízben átalakí­tották és újjáépítették. Az oliwai orgonát 25 kis faszobor díszíti, s ezek a zene ütemére mozognak, hajlonganak, s kü­lönböző hangszereket szólaltat­nak meg. Gyógyító zsírsav Joskar-Olában, a Mari Auto­nóm Köztársaság Közép-Volga- vidéki fővárosában új gyógy­szer: a zsírsav készítését kezd­te meg a városi vitamingyár. Ez a preparátum jelentősen javítja az emberi szervezet anyagcseréjét, gyógyítja a májbétegségeket, a diabetikus polyneuritist, sőt különféle mérgezések esetében is jól al­kalmazható. De legfőbb ren­deltetése a koszorúér-elmesze- sedés gyógyítása, ami az em­beriség legelterjedtebb beteg­ségei közé tartozik. Vaszilij Bolotnov mérnök, az üzem igazgatója elmondot­ta: a biológiai szempontból aktív zsírsav rendkívül bonyo­A Csendes-óceán szemetesládává válik ? A kaliforniai Schripps oceo- nográfiai intézet kütatóhajója a Csendes-óceán északi térsé­gében, Hawaitól körülbelül ezer kilométer távolságra járt. Szép tiszta idő volt, a tenger nyugodt, a kutatóknak nem volt munkájuk. „Ezen a meg­figyelési ponton tapasztaltuk, hogy a tenger felületén való­sággal hemzsegnek az emberi kéz gyártotta tárgyak” — mon­dotta el a kutatócsoport egyik tagja. Négy nap leforgása alatt, miközben a hajó mintegy 156 kilométernyi utat tett meg, 53 különböző üvegtárgyát találtak. A többi 41 tárgy műanyag­ból készült. Átlagosan 12 per­cenként ütköztek új műanyag tárgyba. „Engedtünk a kísértésnek és négyzetkilométerenként 0,5 műanyag flakont véve alapul, kiszámítottuk, hogy a Csend 2 >- óceán északi térségében össze­sen 35,4 millió műanyag fla­kon található. Ugyanilyen szá­mítás alapján mutattuk ki, hogy az óceánnak ebben a térségében 5,9 millió gumi­szandál lebeg a vízen — nyi­latkozott E. L. Venrick, a ku­tatócsoport egyik tagja. Megfigyelték, hogy két mű­anyag flakonon algák nőtte!:, másokon pedig kagylók tele­pedtek meg. Ez azt bizonyít­ja, hogy ezek a flakonok, amelyekből évente kb. ötmil- liárdot gyártanak, mennyire ellenállóképesek. Ez a felmérés is azt mutat­ja, hogy tovább kell folytatni a kísérletezést a biológiailag felbomló műanyag kutatása terén. lult kémiai összetétele ellené­re, a vállalatnak rövid idő alatt sikerült megszervezni tö­meggyártását. Máris teljesen kielégíthetjük az ország gyógy­intézeteinek igényeit. A válla­latot a moszkvai népgazdasági kiállítás diplomájával tüntet­ték ki, Vera Garanyina mű­helyfőnök és Viktorija Kivi technológus ezüstérmet, Ta­mara Sarko kutatómérnök bronzérmet kapott. Mindebben nem csekély ér­deme van az Országos Vita­minkutató Intézetnek, ahol Vlagyimir Turszinnak, a mű­szaki tudományok kandidátu­sának vezetésével a zsínsav- gyártás technológiáját kidol­gozták. Napjainkban világszerte mindössze 2—3 országban gyártanak zsírsavat, minthogy szintéziséhez nagy mennyisé­gű, drága és ritka anyagokra van szükség. A Szovjetunió­ban viszont ezek bőségben áll­nak rendelkezésre. Az üzem most hozzálátott a zsírsavhoz gyógyszerészeti szempontból közelálló lipamid gyártásához. Ez is javítja az anyagcserét és csökkenti a vér koleszterin-szintjét. Jól használható koronaér- elmeszedésnél, a szív reuma­tikus bántalmainál, idült máj- gyulladásnál, máj-cirrhózisnál és más megbetegedéseknél. Amazonas : A yízfelhők lármája Dél-Amerika legnagyobb fo­lyója, az Amazonas nevét kü­lönös félreértésnek köszönheti. Amikor Francisco de Orellana (1510—153'8) spanyol felfede­zője — mint első európai — a forrásától a torkolatáig végig­hajózta, azt hallhatta, hogy a bennszülöttek a nagy folyót „Amassunu”-nak, a „vízfelhők lármájának” nevezték. ö. azonban nem ismerte a benn­szülöttek nyelvét s azt hitte, hogy a folyót a legendás ama­zonokról nevezték el. Ebből a félreértésből ered az Amazo­nas neve. Tengeri pálilíálásiolc A Vörös Október Kolhoz rákhalászai a Kamcsatka- félsziget nyugati partján si­kerrel teljesítették halászati tervüket. A világszerte híres csemege, a rák fogását és fel­dolgozását úszó bázisok vég­zik, amelyek a rákok ívásának idejére érkeznek a halász­helyre. Az Ohotszki-tenger az egyet, len olyan hely, ahol a rák- fajták fegízletesebbjét, a kam- csatkai rákot halásszák, mely­nek nagyszerű íze messze földön ismert. (APN—KS) Rákhalászat az Ohotszki-tengerem Nem félünk sem a hidegtől, sem a forróságtól Elképzelhető-e olyan öltözék, amely az időjárás minden vi­szontagságától, a forróságtól, vagy a hidegtől abszolút mó­don védi viselőjét? Kiderült, hogy elképzelhető. Közönséges textíliába nagy mennyiségű pi­ciny tartályt szőnek, és spe­ciális folyadékkal töltik meg, amely a külső hőmérséklet csökkenésével gázt fejleszt. A gáz kiterjed és a kicsiny tar­tályok felfújódnak. A ruha sejtjei között a távolság így csökken és ennek következtéd ben a szövet hőszigetelő • tu­lajdonságai növekszenek. Ha a hőmérséklet emelke­dik, a folyamat fordított irá­nyú: a gáz elvegyül a folya­dékban és a tartályok vissza­nyerik eredeti formájukat. A híjszigetelés így csökken. A változó hőszigetelő tulajdon­sággal rendelkező szövetekét már alkalmazzák a sportban és a munkában használt ru­hák készítésénél. ■r I Elet a műanyag sátor alatt

Next

/
Thumbnails
Contents