Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

CSALÁD-OTTHON Márt néni meséi Aranjszőrű bárányka Hol volt, hol nem volt, az Öperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy szegény asszony, és a szegény asszonynak egy fiacskája. Nagyon szegények voltak, hol volt kenyér az asztalon, hol nem. Azt mondja egyszer az asz- szony a fiacskájának: — Jó lesz fiacskám, ha el­mész valahova szolgálni. — Hova mehetnék édes­anyám, kicsi vagyok, nem fo­gad föl engem senki! — Elmegyek a bíróhoz, ka­nászt keres. Ha annak nem, birkapásztornak csak felvesz! El is ment a szegény asszony a bíróhoz. A bíró azt mondta: — Látni akarom a fiadat, szegény asszony, mert az én nyájam kilencvenkilenc bá­rányból áll, a századik meg az aranyszőrű bárányka. Arra na­gyon kell vigyázni, el ne vesz- szen. A szegény asszony addig győzködött, hogy az ő fia ügyes is, szorgalmas is, hogy a bíró felfogadta. Hazament a szegény asszony, nekilátott ha­muba sült pogácsát sütni, hogy másnap elküldhesse fiát szol­gálni. Belerakta reggel a tarisz­nyába a pogácsát a fiúcska, és elindult a bíróhoz. Amikor a bíró meglátta, összecsapta a kezét. I— £j, de kicsi vagy te, nem is tudsz vigyázni á bárányok­ra, szétszaladnak rögvest. — Ne féljen bíró uram, nem lesz híja! Erre a bíró kiterelte a bá­rányokat, a kapuban meg­számlálta őket, Egy, kettő, há­rom, négy., egészen kilencven­kilencig elszámolt. — Látod-e, itt van a kilenc­venkilenc bárány, és az arany­szőrű bárányka, ügyelj rájuk, mert ha egy is elveszik, fel­akasztatlak! Elhajtotta a gyerek a legelő­re a bárányokat Délben meg­éhezett, elővette tarisznyájából a hamuban sült pogácsát és nekilátott. Hát ahogy ott elle- get, látja ám, hogy előtte te­rem egy egérke. ■— Hallod-e te kisfiú! Adj nekem egy falatot, egy hete nem ettem semmit se. Adott szívesen a fiúcska. Az egérke, amikor jóllakott, el­tűnt, és egy egérlyukból fu­rulyát hozott a kisfiúnak, alig bírta a hátán. — Nesze! Jó tett helyébe jót várj. Próbáld csak meg ezt a furulyát. A fiú belefújt a furulyába, Bzép lassacskán: tüü-lü. Hát a bárányok mit d elszo­morodtak, keserves sírásba, bégetésbe fogtak. Megfordítot­ta a furulyát a fiú, a másik végéh ezt fújta: tü-lü-lüü! Az egész nyáj vidám táncba kez­dett. A gyerek olyan jól szórako­zott, észre, sem vette, hogy el­tűnt az egérke. Fuiulyázgatott tovább, míg be nem esteledett. Akkor aztán összeterelte a bárányokat, hogy hazahajtsa a nyájat, de a századik, az aranyszőrű bárányka eltűnt. Kereste, kereste, de hiába. Búsait nagyon a fiú. Arra gondolt, legalább a többit ha­zaviszi, lesz, ami lesz. A kapuban már várta a bí­ró. Megszámolta a bárányokat, és amikor észrevette, hogy drá­ga báránykája hiányzik, ékte­len dühre fakadt. A fiút töm­lőébe vertette, és megígérte, hogy felakasztatja. A kisfiú hiába sírt, búsult, a bíró másnap kn irdette, hogy a vásártéren akasztás leni. Sok nép gyűlt oda, megnézni az akasztást. Előhozták a gyer­meket és megkérdezték, mit kíván utoljára. — Nem kívánok én semmit, csak a furulyámat! A kisfiú a furulyából előbb lassú, aztán meg gyors dalt csalt elő. Sírt a tömeg, aztán meg táncolt, énekelt. Még a bíró is járta, ha nem is akar­ta. A vásártéren kökénybok­rok voltak, mindannyian fel­akadtak az ágaira. A kisfiú mást sem akart, le­ugrott a bitófa alól és be az erdőbe. Mire a bíró magához tért, ő már érkon-bokron túl volt. Az erdőben elővette bicská­ját és faragni kezdett. Olyan csodaszekerkét faragott, hogy ló sem kellett elé, mégis sza­ladt. Elindult rajta a világba. Egy faluba érkezett. A falu szélén éppen kenyeret sütöt­tek. A gazdasszony kivitte a kútra a sütőlapátot, hogy meg­mossa. Meglátta a kisfiút a szekerkón. Nagyon szörnyül- ködött és a sütőlapáttal a kisfiúra akart csapni, hogy megállítsa. „Bárcsak odaragad­na!” Úgy is lett, és az asszony a sütőlapát végén szaladt a szekerkó után. Jött egy lány, libával a hó­na alatt. — Nénémasszony, nem szé- gyelli magát? Fut egy gyerek után? Megfogta a karját, hogy el­húzza, de ő is odaragadt. így futottak tovább. Jött ki a templomból a menyasszony, a vőlegény, a pap. — Nem szégyellitek! Futni egy gyerek után? Utánuk kap­tak és ők is odaragadtak. A hosszú menet elért a városba A város királyának lányát szomorú királykisasszonynak hívták, mert mindig sírt. A király kihirdette, hogy aty megnevetteti lányát, ahhoz fe­leségül adja, s ráíratja fele királyságát Hiába jöttek a je­lentkezők, a királykisasszony egyre csak sirt Könyökölt a palota ablakán, előtte egy la­vór, abba potyogtak könnyei. Amint meglátta a kisfiút, mögötte az asszonyt a sütő­lapáttal, a lányt a libával, a papot, a menyasszonyt, a vő­legényt, akkorát nevetett, hogy csengett belé a palota. Az öreg király nyomban ott ter­mett. ö is nagyot nevetett a meneten, s nyomban az utcán termett. — Mindenki jöjjön idei Ma az én vendégem mindenki! Feleségül adta lányát a fiú­hoz, akiből, mikorra megnőtt király lett. A palotába hivat­ták az édesanyját is, és bol­dogan éltek, míg meg nem haltak. (elleget=észeget, szekerke, sze. kerkó=szekérke, kis szekér). Kozmetikai ábécé: — a Íü5á Tolásról! Természetes kozmetikai és egészségügyi teendő, hogy mo­sakodásnál a füleket is meg­mossunk vízzel és szappannal, de vigyázzunk, nehogy a szap­panos víz a hallójáratba ke­rüljön. Ha véletlenül mégis mélyebbre kerülne, mint a hallójárat nyílása, összesodort Duha vattával itassuk fel. Fogvájóra vagy egyéb szúró holmira csavart vattával sú­lyos bajt okozhatunk. A fül mögötti érzékeny bőrrész hajlamos a berepedés­re. hámlásra. ha nedvesen hagyjuk. Töröljük szárazra, s az arcápoláshoz használt krémmel a fül mögötti bőrt is kenjük be egészen véko­nyan. Gyakran előfordul, hogy a fülkagylóban mitesszerek ke­letkeznek, s kivált, ha elka­parjuk vagy nyomkodjuk, gyulladásos, gennyes pattanás­sá alakulnak. Ilyen esetben nyomban, forduljunk orvos­hoz vagy kozmetikushoz. Sokan érzékenyek a lég­mozgásra, s könnyen fül­gyulladást kapnak. Megelőz­hetjük, ha egy kis vaitta- csoanót helyezünk lazán a hallójáratokba. ­Kisgyermekek rossz szokása, hogy a fülbe apró tárgyakat (gyöngy, mag stb.) dugnak. Amíg kicsi a gyermek, vi­gyázzunk, hogy ne kerüljön kezébe ilyen holmi, ha már nagyobb, magyarázzuk meg türelmesen, nem szabad sem­mit a fülbe vagy orrba dugni, mert nagy baj lehet belőle. Erős hidegben, ha sokáig tartózkodunk szabadban, a Tolna megye, 1973 KÖZMÜYELÖDÉS Vízszintes? 1. Szovjetunióbeli testvér­megyénk,, melynek kultu­rális delegációja 1973. no­vember 5—ll-ig megyénk­ben tartózkodott, s több nagy sikerű előadást tar­tott. Sarkantyú Simon Munkácsy-díjas festőmű­vész secco-jának címe, mely a szekszárdi városi tanács új házasságkötő termének falát díszíti, is. Gárdonyi-nőalak. 16. El­lenőrző vizsgálat. 17. Női hajviselet. 1«. Félig hozó! 2>0. Muinkácsy-díjas ötvös­művész (Margit). 22. Hüllő. 20. Csokikén az ellenállá­sa. 26. Szovjet gépkocsi­mé nka. 27. Tortaággyal egye­sült. 29. Hír betűi. 30. Üdül. 32. Neves olasz lab­darúgó-játékvezető. 35». Mo­tívum. 36. iskolák, diák­nyelven. 38. Édesség. ' 40. Pénzegység az ókori Ró­mában. 42. Bölény. 44. Kikötőváros Dél-Marokkó­ban. 46. Környék. 43. Sze­gélydísz. 50. Én. latinul. 51. Fizikai fogalom. 52. Gyógyszeripari alapanyag. 53. Múzeumokban Is van. 55. Női név. 57. Ókori gö­rög törzs. 58. Széttört ráf! 59. Komárom megyei bá­nyászközség. 61. Kaviár­ban van! 62. Sokfelé. 65. ,.A” növényrész. 67. Kicsi­nyítőképző. 68. Ilyen gomba is van. 71. Italt fogyasztok. 73. Igevégző­dés. 73. Eszményi. 77 Szarvasmarha törzsének a két első láb közti része (névelővel). 79. Dísznek is használhatják. 81. A hét vezér egyike. 82. Verskeűlék. 84. Pépes üledék. 85. Állandó 87. Időegy­ségek. 89. A tetejére. 90. össze­tételekben tízezerszerest jelent. Módszer. 54. Maró anyag. 95. Régész, aki 1895-ben megalapítot­ta a szekszárdi múzeumot. Róla nevezték el a múzeum új kiállító­termét, melyben a budapesti centenáriumi ünnepségek alkal­mából rendezték az első kiállítást. Függőleges: 1. Ennyi előadást tartott a Pé­csi Nemzeti Színház 1973-ban Szekszárdon, a megyei művelődési központban. 2. Fejér megyei köz­ség. 3. Éjfélig tart. 4. Visszafedd! 5. Dob. 6. Körülvesz. 7. Polgári. Díszesen berendezett szoba. 9. ÉIN. ii0. Klasszikus japán drámai műfaj. 11. Másik darab! 12. Csüng. 13. Megbékélés, vigaszta­lás. 14. Könyvelésfajta. 19. An­gyal lángnallossal. 21. Ez a decsi együttes szerepelt Salgótarjánban, a függ. 56. sz. aC.ait jelzett tv- mü-sorban. (Fl'-Ő “kockába kettős­be^.) 24. G^z. németül. 25. Sz^o szál férfi. 2.7. Női név. 28. ..A” függő. 21. Nagy magyar zene* szerző, akinek az emlékére állan­dó jellegű kiállítás nyílt 1973-ban, a szekszárdi Augusz-házban. 33. BYA, 34. A Volga mellékfolyója. 37. Az étkezési előírásoknak megfelelő. 39. Arábiái kikötővá­rosba való. 41. Falat tapaszt. 43. Csak németül. 45. Jegyeznék. 47. Nál-unk is népszerű angol énekes (Tom). 49. Vörös, angolul. 50. Jogtudós (Gyula). 52. A Babits Mihály megyei művelődési köz­pont szakkörét mely 1973. no­vemberében nívódíjban részesült. 54. MOA. 56. Televíziós műsor, melyet 1973. november li-én a me­gyei művelődési központból köz­vetítettek. Ez volt az első egye­nes és egyben színes adás Szék- száráról. 58. Átnyújtó. 60. Fellépti díj. 63. Zri a zriben! 64. Épület­elem. 66. Virág. 60. A büntető perben a bíróság tevékenységének általános feltétele. 70. Gyászoló 72. Sportöltözék. 74. Mértani fo­galom. 76. szeres József Att*’" díjas költőnk (Gvula). 72. A 7 obsitos szemzőié (János). D0. K • ré*e. 8? DiVftt. HA Tf«***-*« <•■*«- vezetünk (utolsó kocváHa betű). 37, Uj, angolul. 83. Nép. #1. Osztrák és spanyol gépkocsik jelzése. 92. Személyes névmás. 93. Egyformák. 94. Saját kezűleg. Beküldendő a vízszintes i„ 6., 95.. valamint a függőleges 1„ 21., 31.. 52,. 5«. sz. sorok megfejtése 1973. december 21-ig levelezőla­pon a Megyei Művelődési Köz­pont 7101. Szekszárd. Pf.: 15. cím­re. A levelezőlapra kérjük ráírni: „REJTVÉNY”. A helyes megfej­tést beküldők között 5 db köny­vet sorsolunk ki. Az 1973. december 2-i reitvénv helyes megfejtése: Növényvédő állomás, a lovaglás, munkaruha, búzatermesztés. IDália-nrógnam, szarvasmarhatelep. cabemet. park­erdő. Könyvjutalmat nyerteik: Ferencz Gyuláné 7355 Nagymányck. Dózsa út. 30., Faragó Józsefné 7290 DAnbóvár. Engels u. 2.. Jankó sffidor 7100 Szekszárd. Dózsa Gy. u. 4.. Molnár Jáno-né 7130 Tolna, ■'o^svth Lp.ios u. 29.. Veszel! Ist­áié TUS Pürbölv. Bajai út. 44. *1 nyereményeket postán küld Vlk el. SZEREK fülek könnyen i gyhat-3 nak. Tünete: a bőr ni rőt.-vö­röseslila, duzzadt és fáj. Leg­jobb megelőzni. Nagy hideg­ben a nők és gyermekek vi­seljenek olyan sapkát, amely jól takarja a füleket. A férfiak pedig íülvédővel. vagy felhajtott gallérral véd lók fü­leiket. Fagyás esetén fordul­junk haladéktalanul orvoshoz, mert kezdeti stádiumban si­kerrel gyógyítható, de ha el­hanyagoljuk a kezeltetését, minden télen kiújul. Nem esztétikus látvány, ha valakinek elálló fülei vannak. Különösen férfiaknál jelent problémát, mivel nem mindig takarja el a haj. Ez a szép­séghiba kisebb kozmetikai mű. téttel megszüntethető. A fülbevaló meevál tisztásá­nál is vigyáznunk kell. Ha szoros a klipsz. gyulladást, véraláfutást. vérkeringési za­varokat okozhat. Nem ajánla­tos a nehéz klinszek viselése sem, „meghúzzák”, deformál, ják a füleket, de nem is túl ízlésesek. Jó tudni, ha a fül mögötti részt bekenjük illatszerrel, sokáig tartós marad az illat és frissítő hatású. Fási Katalin Receptek Burgonyaleves virslivel. (Két személyre); Megtisztítunk és apróra összevágunk 4 szem közepes nagyságú burgonyát. Kevés világos rántást készítünk, adunk bele fél mokkáskanál pirospaprikát és azonnal felengedjük hideg vízzel, megsózzuk, beledobjuk a burgonyát. Ha a burgonya megpuhult, tésztát fő« zünk bele és egy pár karikára vá« gott virslit. Ha levettük a tűzről, íze»> sítjük 4 kanál tejföllel és egy cső« mag apróra vagdalt petrezselyemzöld» jével. Kofbászos hústekercs. A sertéshúst felszeleteljük, kiverjük* megsózzuk, kevés mustárral megken» jük. Mindegyik hússzeletre teszünk egy darab kolbászt és a húst rácsa­varjuk, hústüvel, vagy fogvájóval meg­tűzzük, kizsírozott tepsire rakjuk, tej­föllel vékonyan megkenjük és köze­pes tűznél megsütjük. Burgonyapüré» vei és savanyúsággal tálaljuk. Burgonyasaláta Egyforma rózsaburgonyét héjában megfőzünk, majd megtisztítva karikák­ra vágjuk. Egy kisebb zellert megtisz­títva és szeletekre vágva, sós víz­ben puhára főzünk, majd a zeller levét még melegen elkészítjük sa- látaecetnek. Vékony szeletekre vá­gunk egy fej lilahagymát, s a burgo* nyával, 2ölierszeletekkel együtt ízlése^» sen elhelyezzük a salátára. A saláta­ecettel leöntjük, ízlés szerint meghint­jük törött borssal, pirospaprikával é3 zöld zellerlevelekkel díszítjük, Vagdalt libáméi! A konyhakész líbamellről a húst le­fejtjük és 20 dkg sertéshússal leda­ráljuk. Adunk hozzá egy tejben meg­áztatott és kinyomkodott zsemlét, sót« borsot, majoránnát, egy kis fej re­szelt és világosra pirított hagymát, egy egész tojást, két apróra vagdalt keménytojást, összedolgozzuk és visz- szahelyezzük a mellcsontra. A mefl- bőrt zsírjától megtisztítjuk és ráhe­lyezzük a húsra, cérnával átkötjük, közepes tűznél megsütjük. Burgonya« val és párolt káposztával tálaljuk. Babapiskóta Icakaókréminel» tejszín» habbal A babapiskótákat megkenjük kakaó» krémmel és tejszínhabbal díszítjük. A kakaókrém elkészítéséhez szükséges: 16 dkg vaj, 1ó dkg cukor, 3 egész tojás, 3 dkg kakaó. A vajat habosra keverjük és félretesszük. Aztán hab­üstbe beleütjük ö három tojást, hoz­záadjuk a cukrot és a kakaót, majd az egészet jól elkeverjük. A habüs­töt forrásban lévő víz fölé állítjuk és a krémet sűrűre főzzük benne. Ami­kor kissé kihűlt, apránként belekever­jük a vajba, és megkenjük vele a piskótákat. Savanyú káposztával kevert hússaláta Fél kg nyers savanyú káposztát 30 dkg csíkokra vágott párizsival jól összekeverünk, salátástálra halmozzuk, a tetejét finom salátaolajjal kissé meg locsoljuk, keménytojás-szeletekkel díszítjük. Diószelet Hat tojás sárgáját 30 dkg cukorral habosra keverünk és fokozatosan hoz­záadunk 2 dl tejet, 2 evőkanál bort, 1 evőkanál kakaót, 16 dkg őrölt diót, 15 dkg lisztet, 1 csomag sütőport és végül hozzákeverjük a 6 tojás felvert habját. Lassú tűznél megsütjük, ha kihűlt, kettévágjuk és vajkrémmé1 meg­töltjük, a tetejét bevonjuk csokoládé­mázzal»

Next

/
Thumbnails
Contents