Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

A népgazdasági terv és a szakszervezeti feladatok A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése hazánk Ptp Frigyes új kiüiyminisziere (MTI) Gromiko a katonai költségvetés 10 százalékos csökkentéséről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Púja frigyes életrajza 1921-ben született kisparasz­ti családban. Eredeti foglalko­zása betűszedő. 1934—45. között nyomdában dolgozott. 1944- j ben lépett a pártba. 1966-ban, a IX. kongresszuson a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjá­vá választották. 1945—46-ban a Magyar Kommunista Párt battonyai já­rási szervezetének titkára volt. 1946-ban az MKP Csanád me­gyei Bizottságának tagjává vá­lasztották. Itt dolgozott 1949- ig, amikor a kinevezési — és alkalmazási bizottság osztály­vezetőhelyettessé nevezték ki. Bizottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöksége együttes javaslatára. Péter Jánost — érdemei elis­merése mellett, más, fontos közéleti megbízatása miatt — felmentette külügyminiszteri tisztségéből. Púja Ejá gyest felmentette külügyminásztériumi államtit­kári tisztségéből és megválasz­totta külügyminiszternek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Józse­fet külügyminisztériumi állam, titkárrá kinevezte. * Púja Frigyes külügyminisz­ter Loconczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára és Péter János. 1949—53. között a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének alosztályvezetője volt, közben kétéves pártfőis­kolát végzett. 1953-ban meg­bízták a Magyar Népköztár­saság stockholmi, majd 1955- ben bécsi követségének ve­zetésével. 1959-ben külügymi­niszter-helyettessé nevezték ki, 1963-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága külügyi osztályának ve­zetője lett. 1968-ban a kül­ügyminiszter első helyette­sévé, majd 1973-ban külügy­minisztériumi államtitkárrá nevezték ki. A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácsülést Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese tájékoztatta az 1974. évi népgazdasági tervről, majd a tervvel kapcsolatos szak- szervezeti feladatokat Herczeg Károly, a SZOT titkár., ele­mezte. Mint mondotta, a szakszer­vezetek legfontosabb feladata, hogy segítse a termelés haté­konyságának növelését, a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítását. Ehhez a vállalatok és a szakszerveze­tek szoros kapcsolatára, együtt­működésére van szükség. Közös munkával lehet csak javítani a munka szervezettségét, a versenymozgalomban rejlő tar- tálékok feltárását a jó munká­hoz, s a jó légkörhöz elenged­hetetlenül szükséges üzemi de­mokrácia kiteljesedését. Az ed­diginél is többet kell tenni azért, hogy a munkások ré­szeseivé váljanak a vállalatok Vezetésének, jobban bekapcso­lódjanak a gazdálkodás ellen­őrzésébe. A szakszervezetek messze­menően támogatják a párt Központi Bizottságának állás- foglalását, amelyben kimondja, hogy az ötéves terv hátralévő időszakában, így már 1974-ben is gyorsuljon a lakosság jöve­delmének növekedése. Hasonló­képpen támogatják a szak- szervezetek annak az elvnek az érvényesülését, hogy tovább enyhüljenek 0 bérfeszültségek. Hangsúlyozták, hogy a nagy­üzemi munkások bérezésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A vállalati szakszervezeti szerveknek fon­tos feladatuk, hogy a vállala­ton belüli kereseti arányok további javítását szorgalmaz­zák. Az előadó utalt arra, hogy várhatóan 1975-ben vezetik be a szakmai bérek országos táb­lázatát. Ennek előkészületei folyamatban vannak. A szak­mai bértáblázatot a jövő év első felében tárgyalja a Mi­nisztertanács. A jóváhagyás után a bértáblázat nyilvános­ságra kerül, ezt tehát a válla­latok jóval a bevezetés előtt tanulmányozhatják. Fontos fel­adat. hogy a vállalatok mérjék fel a kulcsfontosságú fizikai szakmákban, munkakörökben kialakult tényleges béreket és ezt hasonlítsák össze a szak­mai bértáblázat tételeivel. Az elemzések alapján dolgozzanak ki tervet arra, hogy az indo­kolatlan eltéréseket milyen módon és ütemben kívánják csökkenteni, illetve megszün­tetni. A közgazdasági szabályozó- rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a SZOT titkára elmondotta, hogy a SZOT el­nöksége is kidolgozta állás­pontját, javaslatait. E javas­latok elsősorban a tervszerű­ség fokozását, a reálisabb ár­tervezést, a korszerűbb tech­nikát alkalmazó nagyvállalatok jövedelmezőségét, a nyereség és a bér eddig túlzottan szo­ros kapcsolatának további fel­oldását, a vállalati jóléti ala­pok dinamikus szinten tartá­sát segítik. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a szabályozók még jobban szol­gálják a nemzeti jövedelem létrehozásában legdöntőbb fel­adatokat ellátó nagyvállalatok, 0 nagyüzemi munkásság érde­keit, keresetük további dina­mikus növekedését. Elmondotta a továbbiakban, hogy folyamatban van a mun­kaidő-csökkentés előkészítése azokon a területeken is, ahol arra eddig még nem került sor. Az ágazati minisztériumok a szakszervezetekkel együtte­sen készítik elő a további munkaidő-csökkentést, keresik gzokat a forrásokat, belső tar­talékokat, amelyek , rövidebb munkaidő bevezetéséhez szük­ségesek. Hangsúlyozta, hogy a munkaidő-csökkentést igen alaposan elő kell készíteni. A rövidebb munkaidő miatt a lakosság ellátásának színvona­la nem csökkenhet Az érde­kek összehangolása a szakszer­vezetekre is nagy felelősséget ró. Végül a különböző érdekek összeütközésének problémakö­rét érintette. Mint mondotta, a szakszervezeteknek az egyé­ni és a csoportérdekeket úgy (Folytatás az 1. oldalról) nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főbi'tkáira. Nagy jelentőségű beszéd­ben fejtette ki Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió ál­láspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Kállai Gyula megnyitója után a béketanács a békeszere­tő erők moszkvai világkong­resszusáról szóló beszámolót vitatta meg. Az írásos jelentés rámutatott: a világ népei el­ső közgyűlésének nevezte a békeszerető erők moszkvai vi­lágkongresszusát Romesh Chandra, a BVT főtitkára, mert a világ közvéleményének korábbi ilyen széles körű kép­viselete még nem találkozott. Az ülés másik napirendi té­májáról a magyar békemozga­lom irányelveiről szintén írá­sos jelentést kaptak kézhez az OBT tagjai. A dokumentum leszögezi, hogy a VIII. ma­gyar békemozgalmunk és a bé­keszerető erők vdlágkongresz- szusa után békemozgalmunk legfontosabb feladata: sokol­dalúan ismertetni az SZKP XXIV. kongresszusának béke­programját, a Szovjetunió és a szocialista országoik béke­politikáját. : Hatékonyan elő kell segí­teni békemozgalmunk ak­tivistáinak a hazai és a nemzetközi feladatok egy­ségének, összefüggésének jobb megértetését. Az ed­diginél is aktívabban kell munkálkodni a népek kö­zötti kapcsolatok ápolásán, az internacionalizmus erő­sítésén. A magyar békemozgalomnak is elő kell segítenie a békés egymás mellett élés elvének és gyakorlatának további térnye­rését, a nemzetközi feszültség enyhülésének tartóssá és vísz- szafardíthatatlanjná tétélét: a nemzetközi békemozgalom so­rainak szélesítése, egységének erősítése útján. Fontos feladat a népek közötti barátság, a politikai, gazdasági és kultu­rális együttműködés elősegíté­se. Ugyanígy elő kell segíte­ni a nemzetközi biztonságért folyó küzdelmet. mindenek­előtt az európai biztonság in­tézményesített rendszerének létrehozását. Erélyes fellépésre van szükség a hidegháború erőinek a nemzetközi feszült­ség enyhülése elleni lépésed, vei szemben. A magyar békemozgalom — hangsúlyozza a jelentés — kell védeniük, hogy a társa­dalmi érdek elsődlegessége egy percre se kerüljön hátrányba. A szakszervezeteknek tudatos és széles körű felvilágosító munkát kell végezniük, hogy a dolgozók világosan lássak a népgazdasági terv és a válla­lati tervek összefüggéseit, sa­ját munkájuk jelentőségét. A fogyasztás növelése, az élet- színvonal tartós emelése csak a termelés, a nemzeti jövede­lem növelésével, vagyis becsü­letes munkával biztosítható. (MTI) feladatainak csak úgy tud ele­get tenni, ha szélesíti sorait, növeli tömegbefolyását. Ennek érdekében a tömegszervezetek, társadalmi szervek és moz­galmak fokozottabb aktivitásá­ra erőteljesebb rétegooli Ilkái munkára van szükség. Különö­sen fontos a nők. a fiatalok, köztük a fiatal értelmiség kö. rében végzett munka hatéko­nyabbá tétele. Társadalmunk minden ré­tegében tudatosítani kell, hogy a mi körülményeink között a békéért folytatott harc legeredményesebb megnyilvánulása: a szo­cializmus teljes felépítésé­ért végzett becsületes, ál­dozatos munka. Az előterjesztések után vi­ta következett. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter nyilatkozatot adott a Pravda tudósítójának azzal az ENSZ-közgyűlés által közelmúltban elfogadott szov­jet javaslattal kapcsolatban, amely indítványozza, hogy a Biztonsági Tanács állandó tag­jai csökkentsék 10 százalékkal katonai költségvetésüket és az ily módon megtakarított ösz- szegek egy részét fordítsák a fejlődő országok megsegítésé­re. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a szovjet kül­ügyminiszter válaszait: kérdés: Az ön véleménye szerint hogyan értékelhető a szovjet javaslat megvitatása és a szavazás eredménye? Válasz: Amikor a Szovjet­unió olyan széles körű fórum elé terjesztette ezt a javaslatot, mint az ENSZ-közgyűlés, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram felada­tai vezérelték. A mi javaslatunk lényege egyszerű és közel áll minden néphez. Megfelel mind a leg­jelentősebb katonai költsége­ket viselő nagy államok érde­keinek, mind pedig azon fej­lődő országok érdekeinek, ame­lyek gazdasági haladása pótló­lagos támogatást kapna. Ma­gától értetődő, hogy a javaslat megfelel a nemzetközi feszült­ség további enyhülésének is. Ezért teljesen természetes, hogy a szovjet, javaslat meg­vitatása az ENSZ-közgyűlés ülésszakán széles körű vitáit eredményezett, amelynek során több mint 80 állam képviselő­je támogatásáról biztosította kezdeményezésünket. Az ENSZ-ben képviselt államok túlnyomó többségének a szov­jet indítványhoz való viszonya, mint fókuszban, a szavazási eredményekben, koncentráló­dott. 83 ország küldöttsége megszavazta javaslatunkat. Csupán két küldöttség — a kínai és az albán delegáció — szavazott ellene, tükrözve ez­zel, milyen messze áll kormá­nyuk a mai világban domináló hangulattól — válaszolta egye­bek között Gromiko. Kérdés: Milyen jelentősége lesz a közgyűlési határozat gyakorlati megvalósításának ? Válasz: Az elfogadott hatá­rozat végrehajtása nagy pozi­tív hatást gyakorolna a nem­zetközi helyzetre. Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára a békeerők moszkvai vi­lágkongresszusán mondott be­szédében hangsúlyozta: ahhoz, hogy az enyhülés és a béke szilárd legyen, meg kell állíta­ni a fegyverkezési hajszát, és ezeket a célokat szolgálja ugyancsak az ENSZ-közgyűlés 28. ülésszaka elé terjesztett szovjet javaslat. A Biztonsági Tanács állandó tagjai — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kína — kato­nai költségvetésének csökken­tése komoly hozzájárulás len­ne a fegyverkezés korlátozá­sához, hiszen a „katonai ki­adások 10 százaléka” formula mögött óriási mennyiségű kor­szerű romboló fegyver rejlik. A világban jelenleg lezajló enyhülésit ily módon erősíte­nék a katonai enyhülésre vo­natkozó intézkedések is. Békés, alkotó célokra száz- és százmillió rubelre, dollárra, font sterlingre, stb. tehető ösz- szegek szabadulnának fel. Itt szükséges hangsúlyozni, hogy a szovjet javaslatnak megfele­lően a katonai költségvetés csökkentését meg kell valósí­tania minden hatalomnak, — a Biztonsági Tanács állandó tagjainak, ismételjük — min­den hatalomnak. A katonai költségvetés csök­kentéséből nemcsak azoknak a nagy országoknak lenne hasz­nuk, amelyek megvalósítják, hanem azoknak a fejlődő or­szágoknak is, amelyek pótlólag összegeket kapnának békés szükségleteikhez. Egyelőre nehéz megmondani, hogyan történik az ENSZ- ' közgyűlés említett határozatá­nak megvalósítása. Ez attól függ majd, mennyiben tanú­sítanak készséget a béke és biztonság megőrzéséért fő fe­lelősséget viselő hatalmak ar­ra, hogy feltételek nélkül és lelkiismeretesen végrehajtsák az ENSZ-tagállamok által el­fogadott határozatot. De ha bármelyik ilyen vagy olyan ál­lam, a Biztonsági Tanács ál­landó tagja nem számolna a népek világosan kifejezett akaratával, súlyos felelősséget vállalna magára. A Szovjetunió, mint mindig is, — az ENSZ adott határoza­tával kapcsolatban is — a né­pek békéje és haladása érde­kében használja fel súlyát és befolyását — hangsúlyozta vé­gül Gromiko külügyminiszter. (TASZSZ) Tanácskozott az Országos Béketanács

Next

/
Thumbnails
Contents