Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-15 / 293. szám
A jogpolitikai elvekről, a büntető jogalkalmazásról nyilatkozott dr. Rendeki Sándor, a Szekszárdi Negyei Bíróság elnöke Az év utolsó napjainak krónikája A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 14/1973. számú határozata adja meg a jogalkalmazás jogpolitikai elveit. Ezek a nyáron kerültek nyilvánosságra; azóta igen alaposan megvitatták őket a bírák, az ügyészek, a rendőrök és a többi jogalkalmazók. Az új jogpolitikai elvekről dr. Rendeki Sándor, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnöke nyilatkozott lapunk részére. — A jogpolitikai elvek abban adnak iránymutatást a jogalkalmazónak, hogy az adott társadalmi viszonyok között melyek azok a legfőbb célok, amelyek elérését a jog eszközeivel hatékonyan kell segíteni. Az említett NET- határozatot 1963-ban. jogpolitikai kormányhatározat előzte meg, — emlékeztetett dr. Rendeki Sándor. — Azóta jelentős társadalmi és gazdasági változások történtek; amint ismeretes, új jogszabályok is születtek. Az új elvek kiadását az is indokolta, hogy a korábbi határozat az állam- igazgatási szervek jogalkalmazó tevékenységére nem terjedt ki, noha ez a terület a jog- alkalmazásnak fontos része. ~ Milyen feladatokat rónak a bi- »óságra és a többi bűnüldöző szervre a jogpolitikai elvek? — Itt a bíróságnak a büntető ügyekkel kapcsolatos feladatait említeném, noha nem csekélyebb rangúak a polgári — ezen belül a gazdasági és a munkaügyi — ügyek elbírálásával összefüggő feladatok sem. Általános feladat, hogy mindent meg kell tenni a bűnözés visszaszorítására, okainak megszűntetéséré; E" küzdelem jelentős tényezője a bűnüldöző szervek munkája, de a határozat kiemeli, hogy ezt a munkát minden állami és társadalmi szervnek, sőt az egész társadalomnak segítenie kell. Az egyes szervek teendői, természetesen, sajátosak; Az előbb említett általános feladaton belül a bűnüldöző szervek alapvető kötelessége az elkövetett cselekmény tény - állásának pontos felderítése, a differenciált felelősségre vonás következe ies alkalmazása, ennek keretében a védekezés jogának megfelelő biztosítása. Mindezeket a feladatokat egységes jogértelmezés kialakításával, a gyorsaság és az időszerűség biztosítása mellett, az eljárás tartalmi színvonalát emelve, ugyanakkor az eljárást egyszerűsítve kell megoldani. — A felelősségre vonós differenciált voltát többek között a publikált ítéletekből már megismerhették. Hogyan jelentkezik a differenciálás a nyomozati szakban? — A NET-határozat hangsúlyozza, hogy a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a bűncselekményt először elkövető személlyel szemben, ha annak magatartása korábban kifogástalan volt, és bűncselekményének súlya, bűnösségi foka is _ csekély, figyelmeztetéssel fejezze be az eljárást. Figyelmeztetés helyett fegyelmi vagy társadalmi bírósági eljárás is következhet. Ennek az elvnek gyakorlati megvalósulásához az új büntetőeljárási törvény adja meg a jogi keretet. Ez utóbbi teszi lehetővé a nyomozás megtagadása, illetve megszüntetése mellett az Népújság 3 1973. december említett intézkedéseket; Indokolt megjegyeznem, hogy ' az általános elveket mindépkor a konkrét jogszabályok kei cici között kell és lehet- csak alkalmazni. .. , f/ ;>■■■■; — Mennyiben erősítik a jogpolitikai elvek az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot? A jogpolitikai elvek ezekkel összefüggésben fontos általános elvi megállapítás'okat .tartalmaznak, önrpagában- a jogok deklarációja.'nem adna az alapvető elvek érvényesüléséhez megfelelő garanciát Az elveknek a garanciákkal bizfo- sitott érvényesüléséi a bffi'tetőeljárás szabályozása hivatott biztosítani. A most hatályos eljárási szabály is sok ilyen jellegű rendelkezést tartalmaz; a, jövő év január elsején ha- tályba lépő új büntetőeljárási törvény, — amelynek részlete- ®ebb ismertetése meghaladná beszélgetésünk-‘'körét — szélesíti ezeknek a szabályoknak korét, ~ A* utóbbi tíz év bírósági itéle- temek ismeretében hoqyan értékelhető azok nevelő funkciója? — Az ítéletek nevelő funkciójának értékelése igen össze-, tett feladat. Önmagában még azt sem egyszerű megfogalmazni, mit értsünk • a nevelő funkción. Ezt ugyanis nem lehet leszűkíteni az ítélet meghozatalára. Igaz például a végrehajtható szabadságvesztésre ítéltnél az ítélet meghozatalé-; val a nevelő funkciónak csupán egy mozzanata ....valósul m eg. A tóvábbi'ákbafi a“'bíinté tés végrehajtásának során-kell a kíyánt nevelőhatásnak, erő-., södnie; de a folyamat eredményes befejeződéséről csak akkor szólhatunk, ha az elítélt büntetésének kiállása után megfelelően beilleszkedett társadalmi környezetébe. Tehát igen lényeges tényező mind á büntetés végrehajtásának színvonala, mind pedig (szükség esetén) az utógondozás. A nem végrehajtható szabadságvesztésre, hanem egyéb büntetésre elítéltnél az ítélet nevelő hatása közvetlenebbül mutatkozik meg; elsősorban abban, hogy az elítélt nem követ el újabb bűncselekményt. Mindezen túlmenően; a nevelő funkciónál igen fontos tényező az ítéleteknek a társadalom tagjaira gyakorolt hatása is. Az egyes személyeknél alkalmazott differenciált felelősségre vonás másokat szintén visz- szatarthat bűncselekmény elkövetésétől. A nevelő funkciótól természetesen elválaszthatatlan az is, hogy bűncselekmény felderítetlenül ne maradjon. Hazánk közbiztonsága 6zilárd, számos bűncselekménynél csökkent az elkövetés gyakorisága, a visszaesők a konok bűnözőknek viszonylag szűk köréből kerülnek ki. Ebben az eredményben feltétlenül jelentős szerepe van a bűnüldöző szervek munkájának, természetesen az ítéletek nevelő hatásának is. Az ismét messzire vezető kérdés volna, hogy egyes területeken hogyan lehetne gyorsítani a fejlődést; néhol talán a jogalkotás segítségével is. — Sikerrel kecsegtetne-e például, egyes területeken az ítélkezés szigorítása? — Az ítélkezési gyakorlat helyes irányú és kiegyensúlyozott; a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatásának is köszönhetően alkalmazkodik a követelményekhez. Ezért mondhatjuk, hogy „általában” nem indokolt szigorítani az ítélkezést. Másfelől a differenciálás következetesebb végrehajtása azt is eredményezi, hogy egyes 15. esetekben szigorúbb felelősségre vonás érvényesül, Példaként a veszélyes bűnözőkre utalók, továbbá azokra, akik harácsoló vagy élősdi életmódjuk, antiszociális életszemléletük, alkoholista voltuk miatt követnek el bűncselekményt. De ebbe a körbe tartoznak azok is, akik súlyosan veszélyeztetik a közúti közlekedés biztonságát. Ugyanakkor azonban ' a csekélyebb súlyú bűncselekményt elkövetőknél, ha bűnösségi foka sem nagy, szélesedik a pénz-főbüntetés alkalmazási köre. Természetesen csak akkor, ha a megfelelő mértékű pénz-főbüntetés is alkalmasnak látszik a büntetés céljának elérésére. így — összhatásában — a differenciálásnak a jogpolitikai elvek szellemében való alkalmazása nem eredményez generális szigorodást, de általános enyhülést sem. Ám szükségszerűen még jobban elkülönül azoknak a büntetése, akiknél „ törvény szigorát, kell alkalmazni,, űzőkétől, akiknél — és ez a többségi — erre a szigorú felelősségre- vonásra nincs szükség. — A Jogpolitikai elvok az egész társadalom feladataként“ beszélnek a bűnözés visVate szorításáról. Hogyan értelmezhetjük helyesen ezt, a többek számára kissé túlságosan tágnak tűnő kategóriát? — Ennék' a 'társadalmilag igen fontos igériynek érvényesülése sokrétű-feládatot jelent. Olyannyira sokrétűt, hogy a részletek elemzése talán sosem fejeződnék be;.. Maga a lényeg sokkalta egyszerűbb. 1 Körülbelül úgy... .fogalmazhatnám, hogy a Magyar Népköztársaság Elnőkf-'Tatli^icsának határozata nem kötelez többre’- égyétl-en .-állampolgártiSfeaa, mint. hogy.,a maga körében tegye meg, ami, a közös cél elérése, érdekében tőle elvárható. Igen egyszerűen kifejezve: „ „kisembertől” kevesebbet, a magasabb beosztásútól a társadalomban elfoglalt helyével arányosan többet kíván a határozat; erejét meghaladó teljesítményt senkitől. Csupán néhány olyan tényezőt említek, amelyek létezését különösebb erőfeszítés nélkül meg lehetne, szüntetni: a lazaság eltűrése, az elvtelen elnézés, a közömbösség. Mindhárom megkönnyíti a bűncselekmények elkövetését, gyakran csábít a bűnözésre, ugyanakkor megnehezíti a bűncselekmények .felderítését. Olyan légkör kialakítása szükséges, hogy a kollektíva, a társadalom el nem hallgatott értékítélete már önmagában a bűn- cselekményektől visszatartó erejű legyen, — fejezte be nyilatkozatát dr. Rendeki Sándor, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnöke. B. Z. (Folytatás az 1. oldalról) marha-, mind a sertéstelepeken — az évszaktól függetlenül folyik a termelés. A növénytermesztésből több dolgozónkat átmenetileg ide helyeztük át. Most óik helyettesítik a szabadságon lévőket. Ipari üzemeinkben, hibridüzemben, takarmánykeverőben, csűtkatorőben, lucemaszárító- bán folyamatosan dolgoznak. Építészeti beruházó részlegünk a hidegre fordult időjárás miatt belső munkákat végez a már előre téliesített épületekben. Szállítási részlegünkre nagy feladat vár. Még 110 vagon kukorica-vetőmagot. szárított répaszeletet, csutkalisztet kell beraknunk részben a dombóvári vasútállomáson, részben Fadd—Damboriban a határokon túlra induló vagonokba, uszályokba. Ezenkívül a növénytermelési munkásokból és traktorosokból álló brigádok fakitermeléssel, bozótirtással, árkok, utak áthelyezésével foglalkoznak. Á műszaki és adminisztratív dolgozók az év végi zárási munkák mellett már a jövő évi terveket készítik. Dunaföldvár Varga János gyártásvezető arról ad hírt, hogy üzemükben az- éves termelési tervet már túlteljesítették. Most indítják útnak az NDK-ba az utolsó bútorlapokat. Ezt is beleszámítva bútorlapgyártó részlegük 8 százalékkal termelt ■többet az idén. mint az előző évben. Ennél még-jobb eredményeket mondhatnak majd magukénak, a rostüzem dolgozói. Ha a jelenlegi tempót folytatják, 17 százalékkal többet termelnek, mint 1972-ben. A megye legfiatalabb gyáráBonyhádon szeretik a gyerekeket. Az általános megállapítás mellé most már olyan bizonyítékokat sorolhatnak fel a nagyközség lakói, melyek az előbb ; elmondottakat érzékelhetővé teszik. Az történt ugyanis, hogy még tavaly nyáron 120 kisgyermek elhelyezésére alkalmas óvoda építését kezdték meg, társadalmi összefogással. Ez az összefogás pedig igen széles körű volt. -hiszen a járási székhely 30 üzeme, gyára, vállalata, intézménye adott különbőzé nagyságú — 1000- től, 300 ezer forintig — pénzösszegeket. A közös munka ból. a dunaföldvári DissousJ gázgyárból rövid, de igen. tömör választ kaptunk: Az üzem termelési próbája tegnap megkezdődött A részegységek üzembe helyezése folyik. Hétfőtől már árukiadás lesz. Az év végéig teljes mértékben üzembe helyezik az új gyár gépeit, berendezéseit. Paks Nagy János, a Paksi Állami Gazdaság igazgatója arról tájékoztatott válaszában, hogy az őszi mélyszántást' befejezték. Jelenleg az időjárástól függően, hatvanam a magas művelésű szőlők metszését végzik. Folyik a szőlőterületek trágyázása is. A fakitermelés és -feldolgozás folyamatosan megy. A gépműhelyekben teljes kapacitással végzik a gépjavítást. Sajnos nemegyszer gondot jelent az alkatrészhiány. Az építészet az istállók é5 belső lakóépületek tatarozását végzi. A számviteli apparátus a szakemberekkel együttesen az ide: mérleget és a jövő évi terveket készíti. A vezetés egyéb teendői mellett ezekben a hónapokban tárgyalja a jövő évi a távlati terveket megalapozó javaslatokat, s értekezleteken beszámol a dolgozóknak az év során végzett munkájáról. » Ilyen az év vége a megyében. Természetesen a kép nem teljes. Hiszen csak néhány vállalatot, szövetkezetét tudtunk megkeresni a megvében a több. mint száz közül. De biztos onnan is hasonló feleleteket kaptunk volna a kérdéseinkre. meghozta eredményét, s az építkezések jó ütemben haladtak. Ma már ott tartanak, hogy a gyerekeket várják, pontosabban várhatnák, s' nem is akármilyen környezetben, felszereltséggel. A bonyhádiak örömébe most. mégis vegyül egy kevés üröm is, hiszen a kész épületet a központi fűtés1 hibái miatt még nem adhatják át rendeltetésének. Reméljük azonban, hogy ezeket a gondokat is sikerül megoldani. a január 1- től elfoglalhatják második otthonukat a bonyhádi apróságok. Fotó: Gottvald — sz 1 — ' w ^ Óvoda — társadalmi összefogásból
