Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

Két munkás termelékenységről

Sz ipar termelése 6—7 I százalékkal növekszik, ami túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származik.

(Az MSZMP KB november 28-s üléséről megjelent

közleményből.)

Varga Pál, a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat párttitká- ra egészen friss adatokat közöl az idei termelésről. A ter- melékemvség a múlt évhez képest 27,1 százalékkal. a tervhez képest 21,4 százalékkal nőtt.

Erről a témáról beszélgetünk két fizikai munkással. Fodor Bálinttal és Karácsony.- Jánossal. Szocialista brigádvezetők mindketten, és jó másfél évtized óta a vállalat munkásai.

Fodor Bálint:

— Hálás téma nálunk a termelékenységről beszélni, hiszen az elmúlt néhány év alatt — mint az idei számok is kifejezik —■ a vállalat termelési értéke elsősorban ennek révén fejlődött. Ismerem a vállalat eredményeit de méeis, a fejlődést az én brigádoméból tudom a legjobban lemérni. A termelékenység növelésének két oldalát emelném ki. Először az emberit: tehát azt. hogy egv átlagos képességű munkás egyik évről a másikra mennyivel produkál többet. A másik a technikai oldal: új beruházások. a gyártás korszerűsítése révén hogyan lesz egyre korszerűbb. könnyebb és terme- lékenvebb a munka. Az ember és a technika viszonva kölcsönös: a korszerűbb gép nagvobh szakmai felkészültséget kíván, a nagyobb szakmai felkészültség révén ugyanannyi. de könnyebb munkával nagyobb teljesítményre kénes a munkás.

Karácsony! János:

— A termelékenységet roppant megnövelte a csőgyártásban az acélról az alumíniumra való áttérés. Az olasz csőgyártó automata egymagában is növelte a termelékenységet javította a gyártmányok minőségét. Ehhez a génhez a vállalat műszaki és munkésgárdája még olyan kiegészítő berendezéseket,

anyagmozgató kocsikat szerkesztett. amelyek révén a gén teljesítményét még jobban kihasználhattuk. Sokat «vertünk például az anyag- mozgatáson. Amit korábban öt-hat embernek kellett húzni. nyúzni, most k-ét ember könnyen továbbszállítia.

Fodor Bálint:

— A csőkapcsoláshoz szükséges ke"es7.ti dómokat korábban 13 és fél perc alatt hegesztettük körbe. Most hat perc alatt, többet is keresünk, mint tíz hónappal ezelőtt. Látszólag kétszeresére

nőtt a norma. A magyarázat: háromszor olyan gyors gépekkel dolgozunk, nem az emb°r lett annyival gyorsabb. Általános tapasztalatként mondhatom, a vállalatnál ma a munkások még egvszer any- nvit termelnek. lényegesen könnyebb munkával, mint néhány évvel ezelőtt.

Karácsonyi János:

— A termelékenység növekedését azon keresztül is 3e lehet mérni, hogy lényegesen csökkent a kézi munka. Az AC-csöveket korábban egyenként raktuk fel. illetve mire a gyárkapun kikerült, hatszor-nyolcszor kézbe kellett venni. Most egyszer kalodába rakják, utána már daru emeli a szállító járműre.

— Órási változást hozott a csőgyártásban, egy vállalaton belüli újítás, a most már nyugdíjas Kovács János bácsitól eredt. Előtte a kapcsolószerkezetek öntöttvasból készültek, idegen cégnél. Előfordult, hogy a késedelmes szállítás miatt húszezerszámra állt az udvaron a félkész cső. És ezeknek az öntött kapcsolóknak az volt az átka. hogy sok volt bennük a sele.1t. Az újítás révén most itt, helyben készül acéllemezből préseléssel a kapcsolószerkeaet. Másik nagy előnye, hogy megszűnik a felszegecsel éssei járó rabszolgamunka. Nagyon jó napunk volt. amikor háromszázlhatvanat felvertünk a csővégekre, de utána hulla- fáradtan mentünk haza. Most — más a kapcsolószerkezet, más a szegecs — egy munkás, fele annyi fáradsággal négyszázat kidob naponta.

Fodor Bálint:

— A termelékenység növekedését abban is látom, hogy megszűnt a korábbi vándorlás. A gépjavító valamikor arról volt „hír«”, hogy téli melegedőhely volt különféle, lumpen elemek számára. Ma már ott tartunk, hogy ha valaki ed akar menni, nem azt kérdezzük, miért megv el Hanem aki be akar lenni, attól kérdezzük, miért akar idejönni. A mi tizennégy tagú brigádunkból tizenketten tíz évnél idősebb vállalati dolgozók. 1967 óta nyolc fiatal szerzett szakmát a brigád tagjaként, közülük heten itt vannak a vállalatnál, egvi- kük-más’'kuk már magasabb beosztásban. A jelenlegi KISZ-titkár Stiener Lajos is a brigádban szerzett szakmát.

— Hozzáteszem, nemesak a munkásgárda stabilizálódott, hanem s műszak: vezetés is. Minden felelős poszton megfelelő képzettségű műszaki — mérnök vagy technikus — áll. ak’knék legtöbb erénye, hogy úgy mondjam, emberközelben vannak a munkásokkal.

Karácsonyi János:

— Amit a Bálint említ

az a munkafegyelemben is megnyilvánul. Hat-hét-nyolc évvel ezelőtt alig múlt él hét. hogy ne kellett volna az egyeztető bizottságnak selejt- kárvitát tárgyalni: kártérítési ügveket a fegyelmezetlenségből. nemtörődömségből okozott selejt miatt Ma már hónapok is eltelnek anélkül, hogy ilyen ügyeket kéne tárgyalni. Azt hiszem ez a változás Is hozzájárult a termelékenység növekedéséhez.

Fodor Bálint:

— Ha már a selejttámánál vagyunk: ma már nem lehetne olyan. terméket eladni, mint amelyet tíz évvel ezelőtt gyártottunk. Az akkori technológia olyan volt, hogy húszharmincszázalékos volt a selejt. Most alig van, a gyártmányok ma már több. mint harminc százaléka kiváló. Hogyan tudjuk a selejtszázalékot csökkenteni? Ha egy hatméteres alucsövön mondjuk, egy méteren hibás a varrat, akkor ötméternyit még felhasználunk hiszen a keresztidomokat 25—50 centis csődarabokból hegesztjük össze.

A termelékenység ledvező alakulásának vállalati tapasztalatait azokban látom, amelyeket Itt a Jánossal együtt elmondottunk.

B. I.

Karácsonyi vásárlások — miből ?

December elején már élénkülni kezd, fokozatosan egyre ele-' venebb lesz, hogy mihamarább csúcsforgalomba csapjon át a vásárlási kedv. Vásárolni akkor lehet, ha van mit és ha van miből. A „mit?" kérdéssel kapcsolatban minden esztendőben hangzanak el az árukínálatra vonatkozó ígéretek, melyek túlnyomó többsége valóra is válik. ígéretekkel és valóra válásukkal foglalkoztunk már és foglalkozni is fogunk még ezeken a hasábokon. Most néhány sort a „miből?* kérdésről. Az ünnepek erősen igénybe veszik minden család pénztárcáját és tartalékait. A tartalék gyűlhet a ládafiában vagy a szekrény sarkában, a tiszja fehérnemű alatt (ilyesmire is van példa), de egyre nagyobb mértékben az OTP- nél. Megyénkben december elején kereken százezer betétkönyv ben 1 milliárd 300 millió forintot őriztek. Ez az összeg 130 millió, val volt nagyobb, mint tavaly ilyenkor, a növekedésből 50 milliót a kamatok biztosítottok. Ez is, de a 130 megyebeli KST 15 500 tagja éppígy, egészséges, előrelátó életszemléletre vall. Az „üzemi, vagy munkahelyi bank"-nak is minősíthető KST-k 80 százaié ka ezekben a napokban fizette vissza az évközi takarékosság gyümölcseit (A maradék húsz százalék a nyáron visszafizetők kö zé tartozik, ezeket elsősorban az ilyenkor hosszabb szabadságra menő pedagógusok veszik igénybe.) December elején az OTP- központ és -fiókok forgalma ugrásszerűen megnövekedett. Az idén, idáig 30 millió forintot vettek ki csak ezekben a napokban a takarékoskodók. Jogos a feltételezés, hogy elsősorban az ünnepi, .vagy ünnep körüli vásárlások (disznóölések) céljaira. Természetesen azért az OTP-t se kell „félteni". A takarékossági kedv növekedése még ilyenkor is észlelhető, ugyanekkor a betétek összege 36 millió forintra rúgott -S. -n.

Belső tájékoztatás

Egy lépés előre

Érdekes kísérletet folytatták nemrég a szakemberek: azt figyelték, milyen gyorsan terjed, s milyen torzulásokkal jut el egy hír a vállalat valamely vezető testületének üléséről a műhelybe, a dolgozók közé. Az eredmény nem okozott meglepetést: a

hír hihetetlen gyorsan futott szét s egész másképp tudta az információs lánc utolsó szeme, mint ahogy arról eredetileg szó esett A következő lépés a hír korrigálása volt, s körülbelül másfél, két nap telt el. mire mindenki azt értette meg amiről valójában döntött a vállalat vezető testületé.

Nem kell ahhoz matematikusnak lenni, anélkül is könnyen kiszámítható, hogy miiven kárt tehetnek a hasonló torzulások. Részben munkaidő-kiesést jelentenek, részben pedig ha rövid időre is, de a dolgozó becsapottnak érzi magát. A tájékozódás igénye valósággal tapintható, gyakori beszédtéma a dolgozók. a vezetők között, a társadalmi szervezetekben. Úgy tűnik, a különböző fórumok: az üzemi négyszög megbeszélései, a brigád értekezleteik,

termelési tanácskozások kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy a dolgozók szünet nélküli. állandóan meglévő kíváncsiságát, tájékozódási Igényét kielégítsék. Ezeken a fórumokon, bár a lehető legnagyobb részletességgel igyekeznek ismertetni az üzem, a szövetkezet jellemzőit eredményeit. hiányosságait mégsem kap maradandó, teljes képet az érdeklődő ember. Nem mert százezres, milliós tételek sokasága röpköd a levegőben, s ezeket megjegyezni. egymással összehason- lítgatni egyszeri hallás után —* képtelenség. Éppen emiatt valósággal kikényszeríti önmagát az üzemi, vállalati híradó. értesíTí a kisebb-nagyofob gazdasági egységet átfogó újság.

Mérhetetlen jelentőségűek ezek a helyi kiadványok. Ugv is mondhatnánk a dolgozók rajtuk keresztül tanulják a demokráciát, rajtuk keresztül érzik, hogy nemcsak nekik van szükségük a vállalatra, hanem fordítva, a vállalatnak Is rájuk. Mert a lapok többsége nemcsak kész tényeket tár a dolgozók elé. hanem arra is sarkallja ókét. hogy tevékenyen vegyenek részt egy- egv vállalati döntésben, hisz érdekeltek a vállalat, s így a saját sorsuk intézésében is. Természetes törvény, hogy a részvétel annál határozottabb, minél nagyobb az érdekelt2900 vasúti kocsi, nyolc gépkocsiszerviz

Közlekedési beruházások 1973-ban

összesítették a közlekedéspolitikai koncepcióban előirányzott fejlesztési tervek ez évi eredményeit. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba befutó gyorsjelentések jelzik: a vállalatok a feladatokat általában sikeresen teljesítették. Különösen a vasúti közlekedés további korszerűsítését célzó munkálatok jelentősek. Befeje, ződött a Budapest-Rákos—Uj- szász—Szolnok közötti 92 kilo. méteres vasúthálózat villamosítása. újabb szakaszaként annak a programnak, amely a 3000 kilométeres fő közlekedési vasútvonal villamosítását tűzte ki feladatul. Jelenleg ebből már mintegy 1000 kilométeren villamos energia hajtotta moz. donyok bonyolítják le a forgalmat. Most a program megvalósításának újabb állomásaként a Szajol—Tiszatenyő közötti vasútvonalon építik a villamos felsővezetéket.

Mint ismeretes, átadták a nagyközönségnek az újjáénített Déli pályaudvart, amelynek

teljes átadását 1977-re tervezik, addigra ugyanis itt rendezik be a MÁV számítógép-központját. A szolnoki pályaudvar rekonstrukciója is jó ütemben halad.

A vasúti áruszállítás zökke- nőmentasebb lebonyolítására jelentősen fejlesztették idén a nagy forgalmú záhonyi teherpályaudvar technikai berendezéseit. Naponta már 24 ezer tonna árut rakhatnak itt át a korszerű darukkal, csúszdás híd segítségével és más berendezésekkel. A főként a Szovjetunióból érkező fa. vas és más fontos anyag átrakását hazai vagonokba az idén beszerzett négy átrakodógép is meggyorsítja.

A hazai vagonpark jó része elavult, ezért a tervek között szerepel ezek felújítása is. Idén a kedvező importlehetőségek következtében a tervezett 2500 teherkocsinál 400-zal többet szerzett a MÁV — főként Romániából.

Fontos feladat a közútháló. zat korszerűsítése, továbbépítése is. Ez évben a terveknek megfelelően megkezdődött az M3-as autópálya Felszabadul lás út—Gödöllő közötti szakaszának kiépítése, s az előirányzottnál gyorsabb ütemben folytatódott az Ml-es és M7- es autópályák építése. A korszerű gépek üzembe állítása és a jó szervezés eredményéként idén az előírt határidőnél négy hónappal korábban adhatták át a forgalomnak az M7-es autópálya Martonvásár—Székesfehérvár közötti szakaszán az újabb kettős forgalmi sávot.

A MALÉV repülőparkja három TU—154-es repülőgéppel bővült. így lehetőség nyílik arra, hogy 1974-ben újabb útvonalakon indíthasson a MALÉV járatokat.

A gépkocsipark növekedésé, vei külön gondot jelent a megfelelő szervizállomások hálózatának kiépítése. Ez évben nyolc új szervizállomást befejeztek, illetve helyeznek üzembe. i

eég. Ehhez azonban pontosai? tudni kell, hogy miiben vagyunk érdekéitek. Spontán módon senki sem kapcsolódik be a vállalat gondjaiba. Ismerjük az okát: „Minek szóljak bele ha nem kíváncsiak a véleményemre." Az egyén, a kollektíva, az öntudatos munkásokat tömörítő szocialista brigádok kezdeményezésére csak úgy lehet számítani, ha ismerik egy-egy döntés útját, ha tudják, hogy miért akarják azt elfogadtatni s ekkor természetesen simán megy a végrehajtás is.

Nem véletlen, hogy mostanában egyre gyakrabban esik szó a gazdálkodás emberi tényezőiről. Arról, hogy egy- egy termelési egységet nem lehet csupán számokkal, adatokkal jellemezni, a teljes képhez hozzá tartozik az emberek. a mikro- és a makro- kömyezet közérzete, hangulata. Jó hangulat és jó közérzet azonban csak ott alakulhat ki. ahol jól működik az információs csatorna, ahol mindenben tájékozottak a dolgozók. Az ember természetes tulajdonsága: nem szereti a meglepetéseket. Kevesen vannak és egyre kevesebben lesznek, akik a fegyelmezetlenségből akarnak és tudnak megélni. A többség rendet akar. fegyelmet; dolgozni, keresni. élni a kritikai jogával.

A belső tájékoztatás eszközei kisebb-nagyobb vargabetűkkel pontosan azt érik el, ami kimondatlanul is a céljuk: kedvet csinálnak a munkához. S hogy terjednek, sokasodnak. annak is megvan a magyarázata: sok helyütt rájöttek. szólamokkal, gesztusokkal nem lehet élintézni, jobbá tenni az ember és a munkahely kapcsolatát És ami még nagyon fontos. Az embereket nem csupán az érdekli, hogy milyenek a negyedéves eredmények, menynyi egy-egy beruházás „bekerülési költsége”, hanem «z is, hogy ki kapott jutalmat és kitüntetést, és miért, kit ért baleset és hogyan, kik lettek törzsgárdatagok, kinek született gyereke, kit marasztalt el valamelyik vállalati fórum és miért. S ha mindenben, ami a szövetkezet, az üzem. az ott dolgozó életében történt, tájékozott a sokat emlegetett munkahelyi közérzetről egyre kevesebbszer esik szó. Mert jellemző emberi tulajdonság az hogy amivel elégedettek vagyunk, azt úgy megszokjuk, hogy idővel elfelejtünk róla beszélni.

V. M»