Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-13 / 291. szám
Népesedés és gazdasági fejlődés .^Szántunk, de nem vetünk99 Tr-napló Ki kinek Ez a mondás Járta a század elején az egykéző, azaz a vagyon, a birtok együttmara- dása miatt családonként csak egy utódot világra hozó Ormánságban. Jogos a kérdés: minek akkor a szántás ha nem kerül bele a mag? A társadalom ezerféle kötelezettséget lát el, hogy fenntarthassa magát. E kötelezettségek legfontosabbjai közé tartozik a „vetés”, az utódok nevelése. Magyarország népessége 1850-ben — a mai területére átszámítva — négymillió lélek volt. 1870- ben az első hivatalos nép- számláláskor 5 011 310. 1920. december 31-én 7 990 471. Az 1970-es népszámláláskor 10 315 597. Mit takar a számok köpönyege? HEGYRŐL VÖLGYBE Tíz év alatt, 1960. és 1970. között a tényleges szaporodás 3,5 százalékkal. 354 553 fővel gyarapította hazánk lakosságát. Az átlagos évi szaporodás 3,5 százalékkal, 354 553 fővel gyarapította hazánk lakosságát. Az átlagos évi szaporodás mértéke 0,35 százalék ; nagyon alacsony. 1890. és 1900. között még 1,25 százalékra rúgott. Hegyről völgybe érkeztünk, ez — nemzetközileg is — a gazdasági fejlődés csaknem törvényszerű kísérője. Ám a völgyből még tovább lépkednénk, a legmélyebbe? Ezt már csak jövőjét kockára téve tehetné meg a társadalom. Azaz nem teheti meg. Miért? Mert ellenkező esetben kockáztatja jövőjét; veszélybe sodorja a gazdasági f ejlődést. Aminek lényeges tényezője a — szakkifejezéssel •— népességreprodukció. Miért kívánatos a gazdasági növekedés? Mert a társadalmi haladásnak ez az egyik alapja, közepesen fejlett országunk csakis így maradhat versenyben a fejlettségi szintek ki- egvenlítődéséért: mert a társadalmi-gazdasági egyenlőség elvét csakis az anyagi javak bőségének nagyobb tömegével, más minőségű összetételével valósíthatjuk meg. EGY RÉGI TANÚ Iskolás ízű okoskodásunkat mentsük egy régi tanú. a nagy hírű jogász, történész Bolgár Elek szavainak fölidézésével. ak; a „Huszadik század” című folyóirat 1908. decemberi számában ezt írta: „Magyarország népmozgalmi tényei háromféle eredményben nyertek kifejezést: a gyermekhalandóságban, a mind jobban terjedő egy gyermek rendszerben és a kivándorlásban. Míg az előbbi kettő a modern Magyarország anyagi és szellemi kifejlődése szempontjából mérhetetlen lucrum cessans (elmaradt haszon), addig a legutolsó effektive nyilvánuló damnum emergens (tényleges kár).. A gazdasági növekedést alapvetően három tényező- csoport határozza meg: a A szovjet INTURISZT több mint 100 ország utazási irodájával tart szoros kapcsolatot. A moszkvai szállodákban az American Express, az ITAL- TURIST és más utazási irodák helyi kirendeltségeinek munkatársai tájékoztatják reggelente ügyfeleiket a rendelkezésükre álló programokról. Az INTURISZT a nyári hónapokban naponta 12 000 külföldi vendéget fogadott a szovjet fővárosban, Kényelmes szállóműszaki fejlődés és a termelőeszközök bővítése: a munka- erőforrás nagysága és minőségi. kor szerinti összetétele: a természeti és a társadalmi környezet. A munkaerőforrás táplálója a természetes szaporodás. (Vendégmunkások tényleges alkalmazásáról hazánkban aligha lehet szó.) VÁLTOZÓ ARANYOK Az 1661—1717. között élt Anna angol királynő tizenhét gyermeket szült, de csak egyetlenegy érte meg az egyéves születésnapját. A napjainkban szólásként használt középkori állapotok iszonyú rendet vágtak az újszülöttek soraiban. Történelmi tapasztalatok alapján a tudósok négy szakaszt különböztetnek meg az egyes nemzetek, népcsoportok gyarapodásában. Az első: magas születési és magas halálozási arány. azaz alacsony természetes szaporodás. A második: a születési arány magas marad, a halálozási — a társadalmi, egészségügyi stb. fejlődés következtében — lényegesen mérséklődik. a természetes szaporodás tekintélyes. A harmadik: a halálozási arány tovább süllyed, de a születési arány is gyorsan apad, azaz a természetes szaporodás ismét mérséklődik. Végül a negyedik: mind a születési, mind a halálozási arány alacsony színvonalon stabilizálódik. Papíron világos modell... Hazánkban 1910-ben száz keresőre 136 eltartott jutott. A harmincas években átlagosan 70—100 ezer között volt a teljes munkanélküliek száma. Most teljes a foglalkoztatottság. Hol van a baj? Öregebbek lettünk 1941-ben Magyarországon a férfiak átlagos élettartama — azaz a születésükkor várhatóan élért életkor — 54,9 év volt, a nőké 58,2 esztendő. 1970-ben ez már 66,3. illetve 72.1 évre módosult, öregebbek lehetünk, tovább élhetünk, mint elődeink. Ám ha túl kevés a gyerek, túl kicsiny azok tábora, akik átveszik a sokat emlegetett stafétabotot, öregségünk a nemzet ielenére, jövőiére nehezedik. Hiszen az igények növekednek, a jobb élet mindenki természetes joga. A jobbhoz azonban több kell, a többet pedig meghatározott népesség-utánpótlás, azaz megfelelő számú és arányú, munkaképes lakosság révén képes előállítani a társadalom. Tavaly 153 265 élve szülött jött a napvilágra hazánkban, s 118 991 embert temettek el. Gondoljuk végig. A most, meg korábban született kis létszámú korosztályok tizenöt-húsz esztendő múlva a mainál is kevesebb utódot szülnek, nevelnek... a népesség fogyni kezd. KUSZA TÉRKÉP Nem kizárólagosan magyar dai szobák, gépkocsik, éttermek állnak a rendelkezésükre, a programban városnézés, színház- és múzeumlátogatás stb. szerepel. A külföldi turisták többsége folytatja útját az ősi orosz városokba, Közép-Azsiába, Szibériába vagy a Bajkál tó mellé. A pihenni vágyókat kényelmes szállás várja a Fekete- tenger partján, ahol az utóbbi időben sok korszerű szálloda épült, probléma ez. Hasonló folyamat ment végbe a Német Demokratikus Köztársaságban. Csehszlovákiában, különböző tőkés országokban. Tudjuk, hogy a család, mint termelői közösség, szerepének csökkenése magával hozza — falun ennek mindenki tanúja vagy éppen részese — a születések számának csökkenését. Tudjuk, hogy a nem azonos társadalmi rétegből házasodók —világszerte! — mindig az alacsony népesedési arányú réteg demográfiai szokásaihoz igazodnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a falun lakó ipari munkások családjában több a gyerek, mint a városban élő társaikéban... Kusza térkép ez. mert bár ezernyi jelzést, ábrát láthatunk. sűrűn hiányzik a legfontosabb. a jelmagyarázat. Nehezen, tétovázva igazodunk csak él rajta: a térkép egyszerre tükrözi a társadalom és az egyén életének bonyolult viszonyait, egymásra gyakorolt hatását. MÉSZÁROS OTTÓ (Következik: Egy kérdőjel sorsa) A gyors ütemű gazdasági, politikai, műszaki és tudományos fejlődéssel lépést tartani csak a tömegek ismereteinek folyamatos bővítésével lehet. Ebből a társadalmi fontosságú munkából mit vállal a tudományos ismeretterjesztés? — kérdeztük Takács Mihálynétól, a TIT megyei szervezetének titkárától. — A munkánk tartalmát az MSZMP KB 1972 novemberi állásfoglalása határozza meg. Megyei szervezetünk taglétszáma jelenleg 468, ebből 125 a nők, 182 a párttagok száma. Tizenkilenc szakosztályunk ebben az esztendőben 23 konferenciát tartott azzal a céllal, hogy az előadókat tájékoztassa, képezze. A megyében megtartott előadások száma az 1973-as év első félévi statisztikája alapján 1835, melyen 89 701 hallgató vett részt. Ebből a társadalomtudományi előadásokat 40 960-an, a természettudományiakat 49 141-en hallgatták meg. Ez határozott előrelépés az előző évek hasonló időszakához viszonyítva. Ugyancsak emelkedett a baráti körök és a különböző tanfolyamok résztvevőinek száma is. Kiemelném az aktívan működő 78 KISZ-klub tevékenységét, valamint a kis matematikusok baráti körének munkáját, melynek keretében a jó képességű gyermekekkel már a harmadik osztálytól kezdődően megkedveltetjük a matemati- kát«« — Mely témák iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés? — Lényegesnek tartjuk, hogy mindig aktuális, az embereket közvetlenül érdeklő kérdések kerüljenek napirendre. Két szélsőséges példát idézek — viszont időszerűsége miatt mindkettő közkedvelt — a népesedéspolitika és a közlekedés fejlődése. De az Ifjúság szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelése ugyanúgy megtalálható programunkban, mint az egészség- ügyi és jogi előadások, vagy a gyermekneveléssel, lakberendezéssel, űrkutatással kapcsolatos kérdések. A decsi Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezetben például olyan igényes téJólcai Anna sikeres író, akinek munkái az elmúlt években méltán keltettek feltűnést. Első drámáját, amely a Tartozik és követel címet kapta, ezért kísérte indokolt érdeklődés, s a tv is jónak látta, hogy a Thália Stúdió előadását az ország legnagyobb színházában is bemutassa. Kitűnő előadás ejtette zavarba a tv-nézőt. ugyanis ebben a részleteiben jó darabban fölvonul minden, amiből több drámára is futná, óm a végén mégsem tudjuk, hogy mi az, amit meg kellene szívlelnünk. Mikszáth sokat emlegetett állatorvosi oktatásra alkalmas lova jutott eszünkbe, amely minden elképzelhető lóbetegség demonstratív tulajdonosa. Ennek a drámának szereplői ugyanis mindent példáznak. szülői önzést, fiatalos cinizmust, lelkesedést, önzetlenséget és durva számítást, de ez a dramatizált kórlap végül is nemcsak a katarzist nélkülözi, mert megmarad kórlap-színvonalon: jellemeket ismerünk meg, amelyek azonban hiába állnak egymás mellé, nem kerekedik belőlük sors. Pedig van itt minden, a nászéjszakától az idegösszeomlásig, de amikor a darab végén öreg Miklós meghal, ez a deus ex mát kértek, mint a munkássá válás problémái a szakképzet- len fiatalok körében. Igen értékes programot állítottunk össze Mázán a Bonyhádi Ruházati Ktez részlegének szocialista brigádjai számára is. — Az ismeretterjesztés, mint szervezet és tömegmozgalom, hogyan kötődik az értelmiséghez? — Bér a TIT igyekszik maga köré tömöríteni az értelmiség színe-javát. — oszlassuk el ezt a tévhitet — nem csak az értelmiségieké. A tudományokat, a korszerű ismereteket igaz, elsősorban az ő segítségükkel kell eljuttatni a néptömegekhez, tehát az üzemekben, termelőszövetkezetekben dolgozókhoz és a fiatalokhoz. Ez indokolja, hogy olyan értelmiségiek bekapcsolására törekszünk, akik amellett, hogy szakterületük alapos ismerői, birtokában vannak az átadás művészetének és politikailag képzett emberek, — Az ismeretterjesztésben is számolni kell a tömegkommunikációs eszközök hatásával. Segíti, vagy gátolja ez az önök hagyományos értelemben vett tevékenységét? — Ha őszinte akarok lenni, az* mondom, hogy segíti is, meg gátolja is. Segíti, mert a rádió, televízió, újságok rengeteg kérdésre adnak választ, tehát bővül az emberek ismeretköre. Aztán felvetnek egy csomó gondolatot, 6 akik nem értik, azokban felmerül a hogyan? miért? kérdése. Ezekre magyarázatot szóbeli meggyőzés útján az ismeretterjesztés hivatott adni. De néha gátolja is munkánkat a televízió, mindenekelőtt az ízlésromboló, tudománytalan vagy giccses alkotások népszerűsítésével. Gyakran ilyen műsorok miatt kevesen vesznek részt előadásainkon. egy krimi alatt például meddő dolog lenne bármilyen érdekfeszítő témát tárgyalni, ketten sem jelennének meg. Éppen ezért munkánkban sok függ a szervezésen és a körülményekhez történő alkalmazkodáson. tartozik machina sem old meg semmit, S itt van a hiba, az egymásra rétegezett sorsok túlságosan lazán kapcsolódnak, csak orra alkalmasak, hogy fölmutassanak, helyenként nagyon hatásosan, egy-egy szituációt, de az egészből hiányzik a drámai fűtöttség. A megoldásban is. A cselekmény néha megáll, ' ilyenkor egy-egy monológ próbálja átbillenteni a holtponton, bizony nem sok eredménynyel. Túl sok a jövés-menés is. a színpad mélyén lévő csapóajtó szinte szünet nélkül működik, valaki kimegy, de csak azért, hogy valaki bejöhessen. A Tartozik és követel nem jó dráma, viszont jó drámaírót sejtet, s ez az igazi erénye. Vannak drámai helyzetei, de még nem ura ezeknek, néha mintha a drámai helyzeteii vinnék magukkal az írót, aki megadja magát sorsuknak. Ha arra gondolunk, hogy első drámáról van szó, nem is olyan nagy baj. Egy jelentős írói kísérletnek voltunk tanúi, s feltehetően egy sikeresnek ígérkező drámaírói pálya első állomásának. És egy kitűnő előadásnak, Monori Lili és Végvári Tamás alakítására igazán 'szívesen emlékezünk vissza. Cs. — A vállalatoknak, intézd ményeknek, termelőszövetkezeteknek milyen a viszonyuk a TIT-hez, igénylik-e dolgozóik továbbképzését? — Igény volna, de az időhiány és egyebek gyakran nehezítik munkánkat. Néha meg nem értéssel is találkozunk. Mivel kevesen vagyunk az apparátusban, nem juthatunk el mindenhova. Pedig szükséges lenne felhívni a gazdasági vezetők figyelmét, hogy az ismeretek bővítése milyen szorosan kapcsolódik a jobb munkavégzéshez. Ezáltal azokon a helyeken is kimozdulhatnának az egyoldalú (és a gazdaságnak is csak pillanatnyi hasznot hajtó) termeléscentrikus állapot bűvköréből, ahol jelenleg még nem ismerték fel a tudománynak, mint termelőerőnek a szerepét. Nagy ne- nehézséget jelent részünkre az ipari üzemek műszakváltása és az ingázó dolgozók nagy száma is. Ezeknek a munkásoknak még a kötelező értekezleteken, tanfolyamokon való részvétei is komoly gondot okoz, nemhogy TIT-előadást hallgatni. A kultúrházak munkatervébe is sokkal jobban belekívánkozik az Ismeretterjesztés, mely a tartalmi munka színvonalát javítaná. Végül hangsúlyozom, hogy ezek az akadályok nem le- gyűrhetetlenek, hiszen a legfontosabb: az igény megvan. S a mi szemszögünkből nézve az a fontos, hogy ennek minél jobban eleget tudjunk tenni. TÓTH DÉNES Népújság 4 1973. december 13. Az Inturiszt fogadja vendégeit Növekszik az igény a tudományos ismeretterjesztés iránt
