Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-13 / 291. szám
I V Tartsunk össze, művezető szaktárs! ANTAL GÉZA, a Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti bizottságának titkára háromszor is aláhúzta jegyzetfüzetében a címben idézett mondatot, azon a tanácskozáson, amelyet néhány nappal ezelőtt tartottak ; a cipögyári brigád vezetők. Van még két másik mondat :Js, afhit érdemes kiemelni: .]Adjatok' feladatot!”. „Mi akarunk tenni, de tudni akarjuk, • mit várnak tőlünk!” De mindjárt fordíthatunk is ' egyet, a művezetők meg így Joeszélnek: „Várjuk, kérjük a segítséget”, „Eredményt csak . együtt lehet elérni”. • . Mi a helyzet, melyek a gondok. melyek a feladatok, mit akarunk tenni? Erről tanácskoztak a Bonyhádi Cipőgyárban dolgozó bri- , gádok vezetői. Egy tanácskozás persze mindent nem tud megoldani, de itt. nem is erről volt szó. itt már a „hogyan tovább?”-ot kutatták, magas szintről a még magasabb felé. A brigádok munkájának egészét bemutatni merész vállalkozás lenne, tekintsünk tehát el tőle. inkább abból a szempontból próbáljuk megismerni a bonyhádi cipőgyári szocialista és ma még nem ' szocialista, de a megtisztelő ■címért tevékenykedő munkás- kollektívákat, melyek a legfontosabb' feladatok; a legégetőbb problémák, amelyek megoldása a továbblépés lehetősé, geit magában hordja. A címben már utaltunk az egyik megoldandó kérdésre. Tehát szorosabbra kell fűzni a brigádokkal közvetlenül kapcsolatban lévő gazdasági vezetők és a brigádvezetők,- illetve .-tagok .együttműködését. A másik, ki kell munkálni az alaposabb együttdolgozás módozatait. Előbbre kell lépni a szocialista demokratizmus elmélyítésén. ebben az esetben azáltal, hogy a brigádtagokban még jobban elmélyüljön a felelősségérzet, ha úgy tetszik, a tulajdonosi szemlélet. Javítani tovább a tájékoztatást oda és vissza. Nem kevés tennivaló, de megvan hozzá az alap, amit sok-sok , év munkájával teremtettek meg a cipőgyárban. AZ ÜZEMBEN összesen negyven brigád működik, közülük 34 már elnyerte a megtisztelő szocialista címet. Az össz- létszám mintegy 650 fő, ami az üzem dolgozólétszámához — 1700 — képést. tiszteletre méltóan magas. A szocialista brigádok, illetve brigádok tagjai minden üzemrészben megtalál, hatók. Két brigádvezetővel beszélgettünk, és arra a kérdésre, hogy „mindenki lehet brigádtag?” egyértelműen „nem” volt a válasz. Persze, hogy nem zárkóznak el a neveléstől, sőt egyik legfontosabb feladatuknak tartják, de Bíró Menyhért, az aljaüzemben működő József Attila szocialista brigád vezetője azt mondja: — Sajnos egy brigádtagunkat ki kellett zárni, így határozott a kollektíva. Semmilyen megmozdulásunkon nem vett részt, és amúgy is sok gond volt .vele. — És az utánpótlás? — Utánpótlás, ennek nagyon örülünk, van. Három hónapja vettünk fel egy fiatalt. Lőrin- czi Bélát. Úgy ítélte meg a brigád, alkalmas árra, hogy tagjai közé fogadja. Márton Miklósné. a tüzödei Martos Flóra brigád vezetője Népújság 3 1973. december 13. ebben látja a brigádtagság kritériumait: — Jó munkavégzés, jó maga. tartás. Tréber Tibor üzemi csúcstít- kár arra kérdez rá. hogy mit értenek . jó mágátáttc^sfe Mát-“ tón Miklósné rögtön ia 'lényégre’ tapint, amikor ném . kis'-büsz-’ keséggel mohija: , .. — Ebben az évben , nálunk igazolatlan hiányzás vagy késés 1 még nem . volt. < —'.Aztán persze a magatartás.nías oldalait is megvitatjuk, de a. Martos Flóra brigádra elmarasztaló véleményt még keresve sem . lehetne mondani; . 1 A brigádoknak, a termeléstől függetlenül — függetleníteni persze .nem lehet — is van önálló életük. Erre most nem térünk ki, hiszen. végé- hossza nem lenne a társadalmi munkák, kirándulások; pat. ronálások. felsorolásának/ ellenben egy kérdésről,, mégpedig a tanulás, a művelődés kérdéséről szólni kell. Antal Géza.- a szakszervezeti bizottság titkára nem győzi hangsúlyozni: 't:-: — FELVILÁGOSULT, okos emberek kellenek. .Á szocialista brigádojc működésé ott jó, ahol az embergk. .tüdárfprmá- lása vari előtérben. Egy időben csak az volt a célunk, hogy brigádok legyenek, ma már az. hogy okos brigádtagjaink tevé, kenykedjenek. _ — Közelebbről? — Aki elég művelt, felkészült, az bele tud ' szólni, az üzem életébe, tanácSokaJ, javaslatokat tud adni. Bírál is ha arra van szükség. Partner tud , lenni. Nem ki? gondunk mo6t. hogy mindenki végezze el legalább a nyolc általánost. A brigádok ebbén sokat tudT nak segíteni.'Meg a művezető^ is. Például Fáik József művezető nagyon sokat 4tesz. azért, hogy minden beosztottja tanuljon. Bíró Menyhért brigádvezető lelkesen beszél arról, hogy a brigádtagok mennyit olvasnak. Felajánlás csupán az olvasás. Az is. de nem csupán, több; immáron a brigádmunka egyik létkérdése. Az olvasás, az önművelés önmagában természetesen nem elég. Szervezett művelésre ^ is szükség van. Szervezik az általános iskolába, az azt el nem végzetteket, az üzemben kihelyezett technikumi osztály működik és most már a szak- szervezeti bizottságnak is van ereje arra. hogy. a brigádvezetők részére hét témakörből előadássorozatot szervezzen. Amelyben ilyen előadások is szerepelnek: Üzemi demokrácia, vállalatszervezés, termeléstervezés. Kell ez a brigádvezetőknek? Feltétlenül. — Akkor örülünk, há a brigádtagok mernek beszélni, ha véleményt mondanak. — Antal Géza nyilatkozott így. Ehhez kiművelt emberek kellenek. S a cipőgyári brigádmozgalom egyik legnagyobb eredménye, hogy fáradoznak az emberfők kiművelésén. • Most térjünk vissza a címadó mondatra. Antal Géza tehát aláhúzta jegyzetfüzetében. Tréber Tibor párttitkár szintén egyik alapvető kérdésnek tekinti. & áz érdekeltek? Odri Károly termelési osztályvezető' az • összevont párttaggyűlésen azt javasolta, hogy a szakági vezető (művezető) a jövőben hetenként tartson vezetői megbeszélést, amelyen természetesen részt'-vesznek a' brigádVezetők is. KÖZBEVETVE ennél a témánál. a cipőgyárbán is elhangzott olyan megjegyzés egy_. két művezető részéről: „minek ütik bele az orrukat a műszaki'kérdésekbe.” Az ösz» szevonit párttaggyűlés és a bri- f gádvezetői 'tanácskozás is egyértelműen 'kimondta', hogy itt nem valamiféle -tekintélycsök-; f kenjté&rőr, vagy •• hátalömnyir- v; hálásról van i szó, 'hanem segí- i térti akarástól. ■ * Ugyan akkor f a2 sem helyes, (amikor brigádvezetők, vagy • brigádtagpk-. mondják: „hogy jövők én' ahhoz, hogy a veze• tésbe bélebeszéljek'?”“ Tanácsot adni'^ mindenkinek ' joga van, sőt ■ ha . szocialista brigád tag, még kötelessége is. Hogy a < .tanács, helyes, .Vagy 'helytelen — . mert ilyen is lehet — az . majd eldől,.,de véleményt elhallgatni, amikor a segítőkészség nyilvánvaló — megbocsáthatatlan-' E^re ösztönzik a párt- . alapszervezetek, a szakszerve- . zeti bizottság és a művezetők többsége is.a brigádok veze- , tőit, tagjait.- Miklós Mihály szocialista brigádvezető egyetlen alkalmat sem mulaszt el. hogy az üzem egészével kapcsolatos ve. leményének hangot adjon, s ; közvetítse, a brigádtagok véle• menyét. " Márton Miklósné is hangsúlyozza, hogy a' művezetővel jó • a kapcsolatuk. Segítőkész mun. kátársük Paksi A.ndrásné, aki. nék Ugyan még nincs annyi tapasztalata; mint elődjének, Hává'si Járiosnénak volt, de a készség mind a brigád, mind az új művezető részéről megvan. Bíró Menyhért: — Javasolhatunk, mi is. tanácsokat is adhatunk. Ha helyes, a művezetőnk elfogadja. Kiáll mellet- . tünkj figyelmeztet, ha kell; ha úgy adódik,' akkor kér. Kitűnő az összhang közöttünk. Sőt anpyirá. hogy'azt is megbeszél_ jük, kit javasoljunk új tag- . nák a brigádba. A KÉP tehát összetett, ösz- szetett, mint az élet. sokszínű. Tálán nem is baj. Ami a fontos ái Bórtyhádi Cipőgyárban, az, hogy a szocialista brigádok és az azokat ■ irányító társadalmi szervek látják a gondokat és a továbblépés módját is. Egyébként: az üzem 23 ezer pár cipő gyártásával teljesíti túl éves tervét, a minőség 94,5 százalékról, előreláthatólag 96,1 százalékra javul, az 1973. évi nyereségterv 28,4 millió forint, az első három negyedév eredménye 23,2 millió, tehát a legborúlátóbb számítások szerint is túlteljesítik; a bérszínvonal egy év alatt 20 918 forintról 23 272 forintra nőtt személyenként, a központi intézkedések és a saját erőből való fejlesztés nyomán. Az eredmények önmagukért beszélnek. S az eredmények megteremtésében kik vállalták az oroszlánrészt, ha nem éppen a szocialista brigádok... L ETENYÉI GYÖRGY Ülést tartott Szekszárd varos Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt ez évi utolsó ülését tartotta Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a városi tanács székházában. Első napirendi pontként Császár József városi tanácselnök tett jelentést a lejárt határidejű vb-határo- zatok végrehajtásáról. majd második napirend; pontként a vb-tagok dr. Bertha Béla városi főállatorvos beszámolóját hallgatták meg Szekszárd állategészségügyi helyzetéről. Harmadik napirendi pontként dr. Wéner János vb-tit-' kár ismertette a város tanácsának és végrehajtó bizottságának jövő évi munkatervét. Mind a tanács, mind pedig a végrehajtó bizottság igen sok közérdekű témát tárgyal a jövő évi ülésein. így többek között napirenden szerepéi majd a város; tanács előtt az MSZMP KB 1972. júniusában hozott oktatáspolitikai határozatának végrehajtása, a város kommunális ellátottságának helyzete. A végrehajtó bizottság napirendjére tűzi többek között a város sport- mozgalmának helyzetét, á tanácstagi beszámolókon és jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések teljesítését. a megyeszékhely termelőszövetkezeteinek 1973-as évj gazdálkodásának tapasztalatait. Sütési szokásaink Divatos témához nyúltunk Váczi Imrével, a Tolna megyei . Tervező Vállalat főmérnökével . és Erdélyi., Tibor építészmérnök- kél, a Vállalat műszaki tanácsosával. Megkíséreljük — amennyiben egy interjú keretében lehetséges — összefoglalni az újfajta településrendszer lényegét és értelmét, s feltérképezni a csaiá- diház-építés mai jellemzőit. Nem «•.célunk állást foglalni a jelenlegi építési szokások mellett vagy ellen, csupán arra törekedtünk, • hogy tárgyilagosan elmondjuk az előnyét, hátrányát és jövőjét. Beszélgetésünk főként a vidéki lakóházépítésekre szorítkozik, annál is inkább, mivel jelenleg, s • a következő ötéves tervben is, . a lakásoknak több mint a felét magánosok építik. - \ r — Engem sokszor elszpmorítanak ezek a behemót, többszintes .épületek.. Ügy ‘ éczem, gyak- ' ran nih’cs is' szükségé egy 4—5 . tagú családnak ekkora házra^ . a' benne lévő sok-sok jhélylség- rei; - ' . . f : ,..y r . • x — Az „emeletes, húz. elmoz- ' dujá§t jelent '. a már..említett sémából/. ;i*ét;rejöttőbek egyik magyarázaté:' • a városodban kevés ,a felek-és ami van kicsi, emiatt kialakult egy olyan építési, . mód, mikor egy hat rpéter. széles-, telken, egymás mellé építve, helyezkednek el a hágak: ikerházak.-, sorházak; Ahogy „összenyómódnak”. á' telkek, úgy' türemkedík ‘felfelé az épület, s ebből keletkezik a két-, vagy több szintes ház. Ez korszerű lakásforma, mert a lakás funkcióit jobban szét lehet választani, mint egy szinten, mert a funkciók térben is elválasztódnak. A több szintes ház építésének nagyon szigorú törvényei, sza-'! bálvai vannak. Ebből következik, hogy ezt már nem lehet, kockás papíron megrajzolni. A tervezőnek fegyelmezetten és következetesen kell dolgozni. — MiZta épülnek több szintes épületek? — Tolna megyében körülbelül tíz esztendeje. A több szintes épület nemcsak praktikus. hanem tetszetős is. A két-, vagy több szintes házban való gondolkodásnak nem egyenes következménye az, hogy óriás házak születnek. Ez vagy flanc, vagy pedig abból adódik, hogy a tervező nem tudta megvalósítani a kétszintes ház belső szabályait. A több szintes házban több a közlekedő — lenn is van, fenn is — ennek az optimumát kikeresni komoly tervezési feladat. A lejtőn való építkezés egyébként kikényszeríti a több szintes formát. Ennek egyszerűsített formájával találkozhatunk Szekszárdon: megépül egy alsóbb szint, s a rendeltetése bizonytalan. Az alsó szint az úgynevezett szu- terén, f s gyakorlati' funkciója édeskevés. Legfeljebb mosókonyhának rendezik be, újabban garázsnak ' használják, a szuterén többi része viszont olyan tér, amit ugyan drága Pétízen., drága szerkezetekből megépítenék, de hasznavehetetlen, értelmetlen. Az a kialakult gyakorlat, hogy a terep diktálta alsó szintet nem kapcsolják be értelmesen a lakás funkciójába, a tetejére még két szintet építenek, s leitő irányából' három- vagy négyszintes lakást . . látunk. Ha ugyanezt' sík teleken építik meg, behemót, ormótlan nagy házak lesznek. Nagyon izgalmas egy olyan több szintes .háznak- a tervezése, ami nem 4—5, hanem több tagú család, esetleg 2—3 család részére épül. Ha a tervező nem ismeri a család összetételét, foglalkozását, érdeklődését, s ■nagyjából a családok egymáshoz való viszonyát, tönkreteheti a fiatalok életét, de az öregekét is. — Bizonyára ismerik a hetvenes évek, s a következő évti- * zertek építészeti ir.in^ot*.t. intvén, vagy száz év múlva milyen lakásmodell lesz az ideális? — Minden jel arra mutat, hogy valamiféle flexibilitásra kell törekedni. Ez azt je-' lenti, hogy a család változó igényeit — mert nem igaz, hogy az igények nem változnak — követni keld a lakásnak. Leegyszerűsítve: a szülők például együtt élnek a gyerekekkel. Ez már egyfajta igény. A gyerekek megnőnek, új családot alapítanak, és mondjuk az egyik a szülőkkel marad. A lakásnak tehát két részre kell válnia. Zsugorodik az öreg szülő igénye, és növekszik a fiataloké. Ezt a fajta „harmonikázást” ki kell bírni a lakásnak. Ezt a jelenlegi technológia nem bírja, de a kutató építészek már azzal foglalkoznak, hogy ezt nemcsak a családi ház építésében, hanem a tömeges lakásépítésben is hogyan lehetne megvalósítani. Ezenkívül létezik egy olyarf fajta emberi igény, hogy időnként a környezetét átrendezze, mert valamiért már úgy érzi, nem jó, mert nem pihenhet. Biztos tapasztalta: az ember hazamegy, és egyik pillanatról a másikra arra gondol, hogy meg kéne fordítani ezt a rekamiét a másik sarokba. Aztán lehet, hogy nem csinál mást, mint odébb rak egy térítőt, elindul egy variáció, s aztán kialakul egy másfajta környezet. Ennek az emberi igénynek a kiteljesítésére találták ki az egy tér lakásokat. A lényege: a körítő fal, s még néhány fal fix, állandó, a többi kötetlen, s a lakó mobiliákkal alakítja maga körül a lakóterét, a mindenkori igényének, hobbijának vagy kedély állapotának megfelelően. — Maguk milyen lakásban laknak? — Fele, fele. Váczi kollégám kétszintes családi házban, ért pedig bérházban lakom, ötvenhárom négyzetméteren, amennyi az országos előirányzat. V. M.
