Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-11 / 264. szám
f. Tudnak-e az állatok gondolkodni ? Kíméletet faátiilterés A kutyán, amely örömmel üdvözli utazásából visszatért gazdáját, látszik, hogy sok .mindenre emlékszik. A kutyák tapasztalatokat szereznek és később ehhez igazodnak. Ha ez nem így lenne, akkor sohasem válnának szobatisztává. Nemrégiben láttam egy hím rókát, amelyet cumisüvegen neveltek fel és teljesen szelíddé vált. karra vehető volt és pórázon vezették. Ha azonban gyanússá vált neki valami, a földhöz lapult, és csak ellenkezve hagyta, hogy pórázon húzzák. Ragaszkodó volt gazdájához, de nem vált szobatisztává. Eleven volt még benne a régi rókaörökség és ez azt parancsolta, hogy lekuporodva, félig elrejtőzve várja meg, amíg a veszély elmúlik. A kutyák hatezer éve hozzászoktak az emberhez és ennyi idő alatt számos olyan képességük alakult ki, amellyel egy vadállat nem rendelkezik. In. telligenciában azonban a szelíd róka sem szenvedett hiányt; csupáncsak ez nem kutya-intelligencia és messze * nem emberi intelligencia. Aki helyesen akarja megítélni az állatokat, annak 6emmi olyat nem szabad tőlük követelnie, amely meghaladja képességeiket. Emberré nem lehet őket tenni. Hogyan gondolkodnak tulajdonképpen az állatok ? Semmiképpen sem úgy, mint mi. Az emberi gondolkodás ugyanis szavakban történik, belsőleg önmagunkkal beszélünk, próbáljuk megindokolni az összefüggéseket, ösz_ szehasonlítjuk azzal, amit egyébként már tudunk, levonjuk következtetéseinket, s felmérjük, hogyan birkózhatunk meg azzal, amire sor kerülhet. Ha medvéket vagy farkasokat egy ketrecbe zárunk, és azt árokkal vesszük körül, amelynek meredek falain n'em tudnak - kimászni, nem jut eszükbe, hogy egyik a másikat létrának használhatná és rajta keresztül a szabadba mászhatna. Ha embert zárnának ugyanebbe a ketrecbe, az két perc alatt rájönne erre a lehetőségre. Az ember egyúttal rögtön elkezdené keresni azt a helyet, ahol a legkönnyebben felmászhat. Itt csődöt ntond az állatok gondolkodási képessége. Megle. hét, hogy egy medve véletlenül egyszer a megfelelő helyen kimászik. De nem tervszerűen jár el. Pedig olyan állatokról van szó, amelyeknek vadászmódszerei, a bekerítésen alapulnak. Itt azonban.- nagyon sok vele született magatartás játszik szerepet; különben nem csinálná minden farkas és minden medve ugyanúgy. Ez a ve- ■ le született magatartás természetesen finomodik a tapasztalatok révén. A farkas óvakodik attól,, hogy elölről támadjon meg egy, toporzékoló, öklelésre kész bikát. Xz olyan helyzetnek azonban, amilyen a meredek falú árok, semmi köze sincs a vadászás módszeréhez, s ha az ösztönök megérnek, és alakulnak is; ez mindig áthághatatlan akadály marad. ■ . V,. Tisztán kell látni azt, hogy még a legokosabb állatok sem képesek semmit . szavakban megfontolni. Mi fogalmakat alkotunk. Azt mondjuk: itt egy akadály, amelyet át kell hidalni. A farkas látja az árkot, a falat, a rácsot, ráugrik és a vízbe esik, s még néhányszor megpróbálja talán, majd abbahagyja. Ha már korábban talált volna kiutat, gyorsabban sikerülne az ismétlés. Következetes és.logikus gondolkodást azonban nem várhatnak tőié. ■ Minden állat, sokkal inkább az adott, .pillanatban,. é),,,rnint mi. Érzékelik, ami most van. A rossz tapasztalatok természetesen nyomot hagynak. A hannoveri állatkert két fiatal afrikai elefántja az első estén, amikor a kifutóból vissza akart menni a házba, megkísérelt áthatolni az ajtón. Az ajtót vastüskékkel ellátott deszka zárta el, és amikor az elefántok fel akarták emelni, a tüskék megszúrták az ormányukat. Ez a tapasztalat elegendő volt. A következő este az elefántok már türelmesen megvárták, míg az ajtó kinyílt, így a szarvasmarhák is igen hamar megtanulják, ■ elkerüljék a legelőt körülfogó elektromos töltésű drotot. A szarvasokat nem zavarja a területükön járó 1 vasút és a kerekek kattogására még a fejüket sem emelik fel. A szántóvető sem ijeszti őket. A magányos embertől azonban már azt megelőzően elmenekülnek, hogy lőtávolságba érne. Az éber madarak, például a nagy túzokok is elvonulnak, mielőtt a vadász közelről becserkészte volna őket; a zörgő parasztszekértől azonban nem félnek. Igen sok állat képes személyes tapasztalatait alkalmazni. Más a helyzet természetesen, ha hirtelen olyan helyzetbe kerülnek, amely eltér a szokásaiktól. Ilyenkor az alkalmazkodóképesség foka nagyon különböző. A majmok, amelyek éles megfigyelők, rendelkeznek bizonyos előrelátással: mászáskor is előre kell nézniük, a következő megfogható ág után. Sikerül nekik ágakkal távoli tárgyakat is magukhoz húzni, amelyet egyébként nem érhetnének el, vagy ládákat egymásra rakni, hogy felmászhassanak. A csimpánz i *v&gjt ' á csuklyás majom minden keze hévébe kerülő dolgot szerszámként Használ; később azonban ismét eldobja, nem tökéletesíti, nem készít lándzsát vagy baltát. Emberi segítség nélkül tehát nem- képes továbbfejleszteni készségeit. Csak az adott a fontos számára, ezen túl nem törekszik. Bár beláthatóan cselekszik, de1 mindig csak arra való tekintettel, amit magának meg akar szerezni, vagy el akar érni. Ezzel megvontuk az állati gondolkodás határait. Ez környezetére irányul, s így az áU latok kitűnően megállják helyüket az életben. Az ember kiváltsága lett es rngj-adt.á tűz megszelídítése, a ház építésé és a szellemi” világ kiötlése. Az állatok sem ostobák azonban'. Érzékeléseik és érzéseik irányítják őket. (Die Tat) Nem mindig van lehetőség, hogy a modern laké -i»ket természeti környezetbe helyezzék el, ezért sjv .; «• ■ - ü hosszú évekig nyomasztóan hatnak az ott élőkre. Arra pedig legalább 10—15 évig kell várni, hogy az elültetett facsemeték lombkoronás, árnyat és színt adó iákká nőjenek. Ezen segít az a hidraulikus csatlakozással vontatóhoz kapcsolható szerkezet, amely tövestől, földlabdával együtt emeli ki a jól fejlett fákat, s ebben a helyzetben száljítja azokat újabb elültetésük helyére. A fa köré helyezett keretszerkezetre • támaszkodó hidraulius „izmok” háromszög alakú vágóéleket mélyesztenek a talajba, amelyek átvágják a fa messze nyúló gyökereit, és egymáshoz simulva támasztékul is szolgálnák a szállítás idejére a gyökérzet és a földtömeg számára. Már csak négy országot érint a himlő Az ENSZ legfrissebb jelentése A himlő mostantól fogva csak négy országot érint: Indiát. Bangladest, Pakisztánt és Etiópiát; 1973. január 1-e és október 16-a között a 97 475 bejegyzett eset közül 91172 ezekben fordult elő, jelentette az Egészségügyi Világszervezet a legfrissebb járványügyi beszámolójában. A tavalyi év ugyanezen időszakában az ENSZ 52 430 esetet jegyzett fel, úgy tűnik azonban, hogy az esetek szaporodása nem csupán annak tulajdonítható, hogy Indiában és Bangladesben fokozódott a járvány: az egészségügyi szervezetek most jobban ' ismerik e betegség különböző formáit és a statisztikák is teljesebbé váltak. A himlő Indiában a legelterjedtebb még mindig (55 738 eset). Banglades (29 894). Pakisztán (7513), Etiópia (4027), utána a’ sorrend. Bostswana az egyetlen olyan afrikai ország, , ahonnét legutóbb — egyetlen — megbetegedést jelentettek, az egész kontinens összes többi részében azonban egyetlen beteg sem fordult elő, szemben a tavalyi évvel, amikor 807 volt a betegek száma. Végül pedig azoknak a betegeknek a száma, akik a fertőzött országokban kaptákmeg a bajt, mielőtt hazatértek volna. az lO^á-es 878-ról 186-ra csökkent. Ilyen eseteket nagyrészt Nepálban jegyeztek fel (247). : Iránytű nélkül a tengeren túlra A zoológiái kutatásoknak sok évtizedes, sőt évszázados témája a madarak vándorlása. Különösen az a kérdés foglalkoztatta a tudósokat, hogy mi. lypn .belső iránytű „vezérlésével” tájékozódnak az égi or7 szágutakon, mi adja a biztonságot, amellyel maratoni repü. léseik végén célba érkéznek! A. legkorszerűbb-- fegyverek, az orvostudomány legújabb felfedezései ■ és' áz~ ellenőrzés különhöá) tudományos módszeréi "ellellére évről-.“, évre emberek ezrei/esnek áldozatul a vadállatoknak. -. ; Az Egészségügyi Világszervezet a mérges kígyók ' áldozatairól pontos számot adni nem tud. minthogy a tragikus esetek nagy része olyan területeken történik, ahol az áldozatokról nem vezetnek kimutatást. ' A gyilkosok versenyében a krokodil és a cápa jár az élen. Ök felelősek több mint ezer ember haláláért évente. És ez is elég óvatos becslés, mert lehetetlen pl. áz összes áldozatot számba venni, akik ■ a tengerben estek, a cápák áldozatául. !. ■ ' -\ rr. ' -É^áázáíjokön' keresztül^ yfaz girföSr" e'áyík ' ”f^éeszélyése^b, - elfedj égé' aútigfisívolt.’ '• Ügy gofídfcjplii «Rogy *:áz *.'^utóbbi ;:.’nég-sszáz éytígn, gz'l a^mqMS ‘vadállat 'tösksí,'■-mint- egymillió .embert falt' fel. • _ .»f.» , • •. . De mivel* a. tigrisek szama az utóbbifjidőben ^ jelentősen csökkent (Indiaban á XX. században mihtégy■ ■ százezer tig- rSf pfisZtítöttak'el), most kampány - folyik ' a tigrisek védelméért. 1 .. .. , James. Clarc Az ember az áldozat című könyvében fél; sorolja az emberre veszélyes állatokat. Olyan adatokat is közöl, amelyek azt bizonyítják, hogy ezek között háziállatok isvannak, lovak, te- ú. hénfk.' disgridkr sőt' rhájmolTis fjÄt készített' ‘ egy 1 listái , a területekről,. ahol az ikepibé'rre nagy veszélyek le- f seí^edhek. A felsorolás éléri T Közép-Afrika áll, azután Bur- : ma következik, ahol minden ezer hálálesetből 30-at mér- • ges kígyó harapása okozott Amerika is.'előkelő helyet ,f,og- lal el a gyilkos állatok listáin. Itt a mérges.kígyók, alligáj torok, a világon egyedül itt j található mérges gyíkok, med1 vék, párducok és egyéb-állat' tok leselkednek az .emberre. Európa a. legkevésbé veszélyes földrész. Igen kévés áldozatot szednek a farkasok és a medvék, s mérges kígyók már alig található. A nyitott kérdésekre a választ csak nemrégiben sikerült megtalálni. A kísérleteket seregélyekkel folytatták egy olyan kör alakú madárházban, amelybe a napfény a falak függőleges résein át hatolt be. A vándorlás' idején a legtöbb madár leült és abba az irányba nézett., amelyet akkor követett volna, ha szabadon repülhet. Ezután a fényréseken kívül tükröket állítottak fel. amelyek a napsugarak irányát látszólag 90 fokkal eltolták. Megfigyelték,, hogy ekkor a madarak irányukat — ugyancsak kilencven fokkal — megváltoztatták, amiből világosan kitűnt, hogy a Napot „vehetőül” alkalmazzák. A •hjjap. ■ helyének-. folyamatos , vál- .- tozását a madarak biölógiai órájuk segítségével' kiegyenlítik. ami szükséges is.. hogy. a hosszú út alatt repülési irányukat megtarthassák.- Kiderült az is, -hogy- a ma. jiarak nemcsak a Nap szerint, hanem a csillagok és a csillagképek bonyolult, állása szerint is tudnak tájékozódni, tehát éjszaka is megtarthatják az útirányt repülési ‘ irányuknak megfelelően. Amikor a csillagok az égbolton ’ elmozdulnak, a szárnyas vándorok biológiai órájuk segítségével kiegyenlítik az „égi” mozgáso. kát. Persze, a' madarak számára veszélyes a felhős, csil- lagtalan égbolt, mert elveszítik tájékozódási képességüket. A krokodil és a cápa vezet a gyilkosok versenyében Kimutatás a legveszélyesebb vadállatokról
