Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

Lajostalan és Iréntelen települések Zalában « 1 „Házak, kőoroszlánok és csatornák mosását vállalom..." Agrippina szemkenőcse szem 36 betegségét ismerték, a keléseket, a gennyes patta­násokat, a gyulladásokat, a szürkehályogot, a látás gyön­gülését, a farkasvakságot (ami. kor az ember csak éjjel lát, nappali világosságnál azonban nem). A középkorban azonban már szemüveg segítségével javítót_ ták a látást. A szemüveg elő­ször a XIII. század végén je­lent meg (nem tudni ki talál­ta fel.) Ezt a tényt a dominiká­nus Giordano da Rivolte Fi­renzében 1305 folyamán tartott prédikációinak egyik mondata bizonyítja: „Nincs még húsz esztendeje sem. hogy kitalál­ták a szemüveg készítésének mesterségét.. Két velencei dokumentum­ban — az egyik 1284-ből, a másik 1319-ből — felsorolják, milyen tárgyakat tilos kris­tályból készíteni, s közöttük van a szemüveg üvege is. Leonardo da Vinci is tanul­mányozta a szem összetételéi, sőt gyakorlati tanácsot adott azoknak, akik szembántalmak. bán szenvedtek. Lélegezzetek sofőrök! A tűz az olajbányászok segítőtársa a Duna-parti épületet. A szép és viszonylag gyors munka lát­tán azóta is sorra jelentkez­nek a „házmosást kérő” klien. sek. A Woma így most Csepel­re látogat, ahol új köntösbe öltözteti az MSZMP csepeli gzékházát. Az okos géppel meg­könnyíti a vállalat a hagyo­mányos tevékenységet is. Be­fogja például csatornatisztítás, ra. A Woma vízsugarat levelő, előre-hátra mozgó mosófejével vakond módjára fúrja magát a föld alá. Nyolcvan méter hosszú tömlőjét maga után húzva a legeltömődöttebb já­ratokat is 20—30 perc alatt ki­tisztítja és egyetlen porszemet sem hagy maga után. 40—70 méteres „sétája” után újabb csatornaszakaszba bújik be. Sokfajta, variálható és kiegé­szítő berendezéseivel a leg. különbözőbb iparágakban hasz­nálható. Az érdekes masinával egyéb­ként a BNV-n ismerkedett meg a Komárom megyei Víz­mű: fantáziát látott a rhein. hauseni vállalat konstrukciójá­ban. Azóta berendezkedett — a cég magyarországi íeraKata- ként — a magasnyomású gé­pek összeszerelésére, javításé, ra, sőt a felhasználó cégek szakembereinek betanítására is. A környezetet ellenőrző ame­rikai korporációnak sikerült egy egyszerű berendezést ki­dolgozni, amelynek alapja egy félvezető elem. Ha a kilehelt levegőben alkoholpára talál­ható, az ellenállások megvál­toznak. és a gyújtás vezérlése megfelelő parancsot kap. Hároméves gyűjtőkörútja so. rán 20 ezer kilométeres utat járt be és több, mint 80 tele­pülést keresett fel egy fiatal nyelvész, Ördög Ferenc, aki Zala megye két jellegzetes táj­egységén, Göcsejben és Heté- sen vizsgálta, hogy a század- fordulótól napjainkig milyen tényezők befolyásolták az ot­tani népesség személynév-vá­lasztását. Kiderítette, hogy a vizsgált időszakban a göcseji dombok és hetési síkság apró falvai­ban 2065 féle vezeték es 883 féle keresztnév volt „forgalom­ban”. A legtöbb keresztnév a felsőbb osztályokból került le­felé, ahol ezek azután tucatne. vekké váltak. Amikor itt is megkoptak, akkor egy másik rétegben újra megjelentek. Óhaja parancs Lovis Corinth német fes­tőt előkelő, testes hölgy keresi fel műtermében. Végignézi a mester leg­újabb alkotásait, nagy fi­gyelemmel kíséri az egyes képekről tartott részletes beszámolót, majd teljes testsúlyával ráhuppan az egyik székre és lelkesen mondja: — Mester, Ön valóban egyedülálló tehetség! Ho­gyan tudnék a színek e gazdag tárházából valamit az otthonomba vinni? — Óhaja parancs szá­momra asszonyom — vá­laszol gáláns meghajlás­sal a festő —, ugyanis pontosan a palettámra te­lepedett. Az erősebb nem képviselői közül legtöbben a József név­re hallgatnak, míg a további sorrend: István, Ferenc, Já­nos, László, Lajos, Sándor, Gyu­la, Károly, Imre. Az Előd, Izo- dor és Levente heveket pedig csak másod keresztnévként viselik. A gyengébb nem sorai­ban legtöbb a Mária: 82 köz­ség közül 75-ben „listavezető”. Utána következnek: Erzsébet, Anna, Rozália, Ilona, Margit, Katalin, Irén, Julianna, Gi­zella. A nevek élettartama, feltű­nése és újraéledése szintén ta­nulságos stúdium: a János 1920 óta állandóan és egyen­letesen csökken, a Lajos is csak egy községben áll az élen, de vannak férfiaknál „Lajostalan”, nőknél „Irénte- len” települések is. A legsze­szélyesebben hullámzó név azonban a Sándor. Nagyon sok név csak az el­ső világháború után bukkant fel. Így azelőtt csak elvétve akadt Albin, Alfréd, Brúnó, Csaba, Rezső, Dezső, a nők­nél Anikó, Edit, Eta, Gyöngyi, Szilvia, Zsuzsa. Most viszont letűnőben vannak az Ador­ján, Ákos, Ambrus, Attila, Bertalan, Dávid, Győző, Hen­rik, Lili, Kata, Magda, Mar­git és Piroska nevek. A spórolós emberek az idők során minden elképzelhető anyagból, minden létező for­májú és szintű perselyekben tartották megtakarított fillér- kéiket. Az elmúlt évszázadok perselykészítésének elsősorban európai, nagyon színes kereszt. metszetét adja az a kiállítás, amelyet a salzburgi Bajor Bank pénztártermében rendez­tek meg. (A kiállítás november 30-ig tart nyitva.) A legrégebb A zalai községek névlistájá­ban szemet szúrt, hogy három községben a legszokatlanabb, legfurcsább neveket adták az újszülötteknek. Kiderült, hogy ebben a csatári prébános volt a ludas, aki az 50-es évek­ben egyszerűen kisajátította a névadási jogot, és a körzeté­be tartozó csecsemők jelentős részének a születés, vagy ke­resztelés napjának naptári ne­vét adta. így került „forga­lomba” a Jeromos, a Cirella, a Frida, a Lea, a Martina, az Anzelma, stb. Miután nyuga­lomba vonult, a névadás kö­rüli fonákság megszűnt. A szófiai munkavédelmi és munkahigiéniai intézet új automatikus készüléket dolgo­zott ki a szennyezett bánya­víz tisztítására. A tisztított víz felhasználható később a robbantási lyukak fúrásához is. Ily módon már nincs szükség tiszta ivóvízre a bányászatban. A készülék konstrukciója egyszerűen, és könnyen kezel, hető. Biztosítja a reagens ve- gyületek pontos adagolását, a nyugodt ülepítést és a folya­matosságot. Az egyes szekto­bi kiállított darab egy, a XI. századból származó osztrák persely, amelyet fakéregből alakítottak ki. A rendkívül ér. fékes perselyt 2350 német már­ka értékben biztosították. A kiállítás két másik érdekes, vidám, de korántsem ilyen ér­tékes darabja a Fülöp-szige- tekről való, kókuszdió héjából kifaragott pipázó férfit, illetve baglyot ábrázoló persely. Nagy nézőközönséget von­zott az az ügyes gép, amely nemrég rendkívül rövid idő alatt patyolattisztára mosta a Lánchidat őrző kőoroszlánokat. A kitűnően sikerült bemutat­kozás után hamarosan újabb megbízatás következett: a Külügyminisztérium épületé­nek „fürdetése”. Állványok kerültek az új- barokk stílusú, 24 méter ma­gas épület köré. A Komárom megyei Vízmű Vállalat pedig hozzákezdett speciális beren­dezésével a „nagytakarítás­hoz”. A Woma gép 80 atmosz. férás nyomással zúdította víz­sugarát a korommal, porral belepett mészkőburkolatra. A Niagara-szerű zuhatag alig egy hónap alatt habtisztává mosta rok feltöltése, majd kiürítése, s az egész tisztítási folyamat teljesen automatizált. A készülék kidolgozása je­lentékeny esemény, jelentős higiéniai hatást várnak tőle a bányaipari por elleni küz­delemben, és a termelékeny­ség emelését a bányavíz tisz­títási technikájában. Az Egyesült Államokban berendezést dolgoztak ki, amely megszakítja a gyújtást, ha a vezető leheletében alko­holt érzékelt. Mivel azonban az újdonság elég drága és bonyolult jószág, nem terjedt el. De úgy látszik a részeg so­főrökre nehéz napok várnak. A legrégibb bakui olaj- és gázkitermelő vállalat a „Le- nin-nyeft” kollektívája új kí­sérletet kezdett, hogy a kiter­melt mezőket „megfiatalítsa”. Ezúttal a tüzet választották segítőtársul. A fúrótoronyból elektromos gyújtótestet vezet­nek a föld mélyébe, amely a sűrített levegő hatására min­dent Ián gr á lobbant maga kö­rül. A szondán keresztül foly­tonosan érkező forró levegő aktivizálja a kialakult forró gázokat, s ez felforrósít ja az olajat, amely ily módon meg­növeli kiterjedését. Jelenleg 15 fúrótorony dol­gozik ezzel a módszerrel. Né- hányan közülük 2—3-szorosára emelték a napi kitermelt mennyiséget. Újra olaj folyik két régóta nem használt kút- ból is. A Titan szétmorzsolja a kőtömböket Perselykiállítás A bányavíz tisztasága Az NSZK gépipara egy újabb szuperlativummal gaz­dagodott: a braunschweigi Mi­ig cég mégszerkesztette a vi- ág legnagyobb duplahullámú kalapácszúzóját, amivel 4 ton­nás, két méter vastagságú mészköveket egyetlen munka­menetben dió nagyságú darab­kákra lehet szétmorrsolni. A Titan névre hallgató gépóriás óránként négy ilyen hatalmas kőtömböt tud feldarabolni. Az antik népeknek különle­ges gondolataik voltak az em­beri szervezet működéséről. Krotoni Alkmeon például, aki az ie. 6., illetve 5. században élt, a mai biológusok és ana­tómusok elődje, sok tudomá­nyos mű szerzője, — amelyek csak töredékesen maradtak fenn — írja egyhelyütt, hogy a látást azok a vizek teszik le­hetővé, amelyek a szemet kö- rülveszi]e. Világos ugyancsak, hogy a szemben tűz van; ha ugyanis a szemet megütik, szikrázik. Az okulisztika az ókori Ró­mában lett szakorvosi tevé­kenység. Még a katonaorvosok között is volt, „chirurgus ocu- laris". Ok maguk készítették a gyógyszereket és a kenőcsö­ket. Agrippinának, Néró csá­szár anyjának saját személyit okulistája volt, aki olyan szemkenőcsöt készített, ame - lyst anyatejben oldott fel. Ezek a szakorvosok elég jól ismerték az okulisztikát, mind patológiáját, mind terápiáját. Sebészi fegyvertáruk igen gaz dag volt. A régi rómaiak a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents