Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
Az életmód forradalma Ahányan vagyunk, annyiféle az életmódunk. Mégis, ami lényeges, jellemző benne, az közös. A társadalom haladása nem öncél minden józan cselekedet egyén és közösség azonos útját szilárdítja, s . mély árkok, tág szakadékok fölött ver hidat. Marx azt írta: egy társadalom „természetes fejlődési szakaszokat sem át nem ugorhat, sem parancsszóval el nem tüntethet. De megrövidíthet, és enyhítheti a szülési fájdalmakat.” Ez életmódváltásunk esetében is így igaz. Bonyolult rajzolatú térkép kellene ahhoz, hogy feltüntethessük rajta, leolvashassuk róla, mindazt ami életmódváltozásunkban végbement, végbemegy. Nézzünk a „mesz- *zi” — csupán négy évtizednyi — múltba? 1930-ban ötszáz 400 000 CS0lpd és napszámos dolgozott, családtagokkal esvütt 1,5 millió ember. Ezer élveszületett- ből t?i A halt meg e(máves kora előtt — ma 33 —, 75 000 ‘ munkás nem talált kenyér- ’ adóra, azaz tartósan munka- nélküli volt... Adatok. Kapaszkodók, hogy e sötétségbe. feledésbe güllvedt világ ’ ábráz.atát az egvéni sorsok tömegén iR fölfedezhessük, fölidézhessük. Mert hisz’ akik átélték, nem szívesen emlékeznek rá; a kiszolgáltatottság. , megalázottság fájó, mélk sebeket szakított. S akik nem élték át a keserű éveket, azoknak annyi, mint bármi más a tankönyvekben. Lecke. Mindig a múlt? Életmódunk megbatározott társadalmi vi- , szón vök terméke. Ahhoz, hogy életmódunk forradalma bekö- vetkezhessék, a gazdasási, társadalmi berendezkedés ■o.alapvető forradalmi folyamatainak kellett lezajlani a.. Ezek nyitottak kapukat. döntöttek le áthághatatlannak tűnő falakat. Romboltak hogy építhessenek. S ez az. építés átformálta, átformálta valameny- nyiünk életmódját. Egy-effv adatba örömök, szenvedélyek, sikerek, kudarcok légiója fér. Jellemzi életmódunkat, hosv a húszas években a férfiak átlag életkora 41 év volt. s ma 66.3 a nőké 43,1, ma 72,1? Vagy inkább az, hogv 1930-ban száz keresőből 51-nek a mezőgazdaságban szelték, ha sz.elték a kenyeret mert hetven százalékúk föld nélkül, cseléd, napszámos, egy katasztrális holdnál többet nem birtokló szegényparaszt volt. Esetleg arról szóljunk, hogv míg 1965- ben a termelőszövetkezetekben ezer hektár kukoricásból átlagosan csak kilencen takarították be a termést gépek, idén már 730 hektáron teszik ezt? Talán az győzné meg jobban az olvasót, amit életmódunk fontos jellemzőjéről, a fogyasztásról sorolunk? 1960- ban 339 millióért vásároltak kárpitozott bútort az országban, tavaly kétmilliárdért; egv ember ma kétszer annyi húst háromszor anny, cukrot, 93 helyett 260 tojást fogyaszt, mint 1938-ban... Ne ragadjunk meg az anyagiaknál, in kább hivatkozzunk a középis kolások 342 ezres seregére — 1938: 52 000. — a felsőfok'" tanintézetek 91 000 — 1938: 12 000 — hallgatójára? Népújság 3 Sok minden keveredik a fenti bekezdésben- Mert életmódunk is ezerféle dolog keveréke, összegezése munkánk jellegének, lakásviszonyainknak, a települések közművesítésének. a fogyasztásnak, ta- nulásnak. a szórakozás lehetőségeinek, a család belső állapotának. s mert nemcsak mennyiségüket nézve, hanem minőségüket tekintve is gyökeresen megváltoztak életmódunk fő meghatározói, a forradalom kifejezés nem túlzás. Nem. mert gyorsuló tempóban tökéletesítjük környezetünket. s bár' messzebb még, mmt karnvűi+ásrivíra a szellemi, anyagi bőség kosara, de vesszöfonata Paar erős; magunk csináljuk, magunknak csináljuk. Ma nem- különleges, megcsodálni való-. ;jótétlélek” a közösségért fáradozó ember. Mindenütt fellelhető típusa az önmagát és 'környezetit úijáteremtó társadalmunknak. Mn nincs abban -sém-mi rendkívüli, hogy felbomlik a 'családban a régi, hagyományos munkamegosztás,-s hoSTt szülő-gyermek életpályája ~ egészen más. Ahogv sajnos- az életmód-váltás árnyoldalainak sincs különlegessége; a 'több válásnak.,, .bizonyos. elsősorban ér- és idegrendszeri '. betegségek terjedésének, a nagyobb városok peremén kialakuló, a bevándorlók benépesítette övezetekben tapasztalható állapotoknak, a közlekedési balesetek gyakoriságának. a társadalmi méretű túltáp’áltságnak, a víz. a levegő szennyezésének.,, Igaz, ma száz magyar állampolgár közül 99 igénybe vebetj átárssd^loni,, szociáliá és „egészségügyi „gondoskodását. de arra nincs „biztosítása”, hogy az életmód . forrádalmá mindig és mindenben csakis örömet ad számára. Gazdag a munkavállalási lehetőség, de nem okvetlenül helyben", azaz vonatra, buszra kell ülni, utazva órákat tölteni el. Több a kereső a családban, de nem könnyű beosztani, ki megy az óvodás gyerekért, ki felügyel a kisiskolás házi feladatának elkészítésénél; növekszik az ipari foglalkoztatottak száma, de velük azoké is. akik ingáznak, azaz sietnék,’ nem törődnek igazán a munkahely dolgaival, mert indul a vonat. Gyarapszik a kocsitulajdonosok tábora — 1960-ban 18 499, 1972-ben 314 321 magárigépko- csi volt forgalomban —, s vele a turizmus lehetősége, de gyarapszik a karbantartás, javítás, olykor niég -a-’tknkolás gondja is.. 1 Életmódunk ' tükör. változó gazdasági, társa- da'mí •íilqnrü'aiok. viszonyaink tükre, amely visszaveri a fényeket és nem rejti el az ár• nyakat , Vajon anyagi javakkal dúsabban terített életasztalunk körülülése ösztökél . bennünket? Min- . den bizonnyal ez is. Ám köze van-e az anyagiaknak ahhoz, hogy színházba megy a szo- eia’ista brigád, önzetlen vöröskeresztes aktívák gondoznak magukra maradt öregeket, szakszervezeti bizalmiak vitat- ■ koznak társaikért, kommunista szombatot szervez az ifjúsági szövetség? Ahogy az sem csupán az anyagiak közé besorolható gyarapodás,. miszerint száz fölépült lakásból 99-ben 1 ott a villany, s százból mindössze nyolc — 1949-ben még 60! — az egyszobás. Az emberibb, gazdagabb élet tere, eszköze a tágabb lakás, a villannyal táplálkozó, de a világot kitáró rádió, televízió. S mert nincs dolgunk, cselekedetünk, ami láncszemként ne kapcsolódna, végül is az ösz- szegeződés, az életmód forradalma azt állítja középpontba, ami a legfontosabb: az embert. Ö áz, aki egyszerre út és cél, tettek és tervek formálója,, aki. rojnd jobban érzi, érti a Marx megfogalmazta igazsá• got: -„Radikálisnak" lenni any- nyi, mint a dolgot gyökerénél mégfogni. Az ember , gyökere azonban maga az ember.”, " ' ' MÉSZÁROS OTTÓ Villáminterjú Lengyel orvos vendég megyénkben Dr. Andrzej Stapinská, a lengyel országos bőr-nemi kórtan intézet helyettes igazgatója háromhetes magyarországi tanulmányútja alkalmából megyénkben töltött két napot. — Milyen céllal érkezett Magyarországra ? T- A magyar nemibeteg-gon- dozók munkamódszerei érdekelnek. A nemibetegségek száma világviszonylatban emelkedik. így van ez Lengyelországban is, ahol meglehetősen magas a megbetegedések ' száma. Ezért tanulmányozzuk a különböző európai országok munkamódszereit, hogy a legalkalmasabbakat nálunk is bevezethessük. A magyarországi út különösen indokolt, hiszen itt az ötvenes évek derekától igen kedvező a helyzet — Az utóbbi években nálunk is emelkedik a megbetegedések száma. — Roppant érdekes, hogy milyen módszerekkel védik ki az emelkedő tendenciát, hogyan kutatják fel, hogyan gyógyítják a fertőzési forrásokat, veszélyeztetett személyeket, milyen megelőző intézkedések vannak. — Hová látogat él megyénkben? — Tegnap Szekszárdon és Bonyhádon voltam, ma pedig Dombóvárra indulok, az ottani kórházba — válaszolt a lengyel professzor.-X Küldöttértekezlet Bonyhádon eredménvekről és problémákról. A járási KISZ-titkár beszámolóját vita követte, melynek sorén felszólalt többek között Daradics Ferenc, a járási pártbizottság első titkára és Benizs Sándor, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára is. Második napirendi pontként a pénzügyi ellenőrző bizottság adott jelentést a küldöttértekezletnek. Ezt követően került sot a választásra, amelynek során megválasztották a KISZ Bonyhádi járási Bizottságát. Járási KISZ-küldöttértekez_ letet tartottak tegnap Bonyhá. dón, a járási pártbizottság székházában. A 120 küldöttön kívül az értekezleten részt vett Lukács Gyula, az MSZMP KB munkatársa. Daradics Ferenc, az MSZMP Bonyhádi járási Bizottságának első titkára, valamint Benizs Sándor, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára. Első napirendi pontként Sasvári Ernő járási KISZ-tit- kár tartott beszámolót a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak munkájáról, az elért Orosz és magyar táncok, dalok ■' : . • . vT ""> " -. ‘ Tambov és Tolna megye művészeti csoportjainak műsora Zsúfolásig megtelt a megyei művelődési központ színház- terme a testvérmegyék művészeti műsorára. Többen voltak, mint a legsikeresebb beat- hangversenyen: és azok is végigélvezték a műsort, akiknek csak „állóhely” jutojt Nagy és .meleg sikert arattak tambovi testvérmegyénk énekesei, táncosai, zenészei, most sem csalódott a közönség a Szekszárdi "Néptáncegyüttes. ben és a ' pedagóguskórusban sem. • Áz öltöző folyosóján vidám nyüzsgés. Megannyi vidám „nyírfácska”- hajladozik — ők az énekkar tagjai, hosszú zöld díszítéses fehér népi ruhában — aranyzakós ifjak sétálgatnak, lányok-bíbelődnek a piros fejkendővel. Műsör előtti izgalom. — Kilencvenkét tagú a csoportunk : táncosok, énekkar, zenészek, esztrádegyüttes. Va_ lamennyien amatőrök, iskolába járnak, dolgoznak, tanítanak flö73. november 10. Tambovi estek — ez a címe a ,ik-,es számának. tambovi énekesek, táncosok I, . Foto: K. — mondja Leonyid Tyimofeje- vics Ledovszikih. a kulturális delegáció vezetője. — Sokáig készültünk a magyarországi szereplésre, így együtt az összes együttes ritkán szerepel. Magyar számokat is tanultunk — ez a meglepetés. — Nagyszerűen érezzük ma. gunkat, igaz, kicsit zsúfolt a program, de nem érzünk fáradtságot. A szívélyes vendéglátásnak köszönhetően, bár először vagyunk Magyarországon — így Tolna megyében is — úgy érezzük magunkat, akár otthon! — halljuk a kulturális delegáció vezetőjétől. Ugyanezt a mondatot — „úgy érezzük magunkat, mint otthon”.— ezen az estén szám. talanszor halljuk. Valamennyi szovjet vendégünk megjegyzi — a vendéglátók örömére. Anatolij Abramov és Anato. lij Szarancsin harmonikán ját. szanák, a tambovi kulturális szakközépiskola tanárai. — Nagyon tetszik Szekszárd mindkettőnknek, és nagyon nagy élménvt jelent számunkra az a fogadtatás, amiben részesült csoportunk. Szabad időnk ma délelőtt volt először, kedves magyar barátaink kalauzolásával vásárolni mén. tünk: emléktárgyakat otthoni kollégáinknak, barátainknak — mondják. A műsor előtt pár perccel a táncoslányok öltözőjébe kopogtattunk be. A később fergeteges sikert aratott moldvai tánc ruháit próbálták éppen a tánccsoport tagjai, középiskolás diáklányok. Elmesélték, hogy „csodálatosan” érzik magukat, rengeteg barátra találtak — néhányan levelezni is fognak egy-két magyar lánynyal, fiúval — nagyon tetszik nekik Tolna megye. — Nagyon jól keli szerepelnünk — cserébe. Izgulunk, türelmetlenek vagyunk, szeretnénk már színpadon lenni! — mondja egy piros arcú kislány. a többiek bólintanak rá. Az első műsorszám: lakó-dalmi körtánc. Énekesek, tán. cosok — és az elmaradhatatlan harmonikakíséret adja elő. A táncoslányok — nyírfácskák — úgy haladnak körbe- körbe. hogy nem is tudjuk hogyan lépkednek. Később derül ki, hogy a lebegés titka: különleges, tipegő lépés... Anatolij Zemljanszkij énekes következik Jurij Valkov- val. Csak egy kislány ván a. világon — énekli oroszul és magyarul, nagy sikerrel. Számunkra különös orosz népi játék következik, amit hangszerekkel adnak elő az ifjú táncosok. Utánuk a harmo. nika-trió — amit érdekes módon egy harmonikás és két pengetős hangszeren játszó ze. nesz alkot — következik. Nagy sikerű táncjáték a következő szám: Tambovi esték a címe. A táncosak nem csupán táncolnak, de alakítanak is. Olyan kedvesen, hogy becsületére válna hivatásos együttesnek is. Kedves-bohókás szám a moldvai tánc. Hatalmas sikert aratnak vele a középiskolás Iá. nyok és fiúk. Karikírozóké- pességük bűvöli el legfőképpen a közönséget. A népi együttesek utolsó száma a tél örömeit jeleníti meg. Az est talán legnagyobb sikere, betétszámait többször visszaköveteli a közönség. A népi műsor után Ljubov Moklakova énekel népdalokat, majd Jevgenyij Kulikov eszt- rádegyüttese következik számos szólistával. Több magyar slágert adtak elő. nagy igyekezettel és időnként egészen jó magyar kiejtéssel. * A műsor második részében a Szekszárdi Néptáncegyüttes, Fábián Éva népdalénekes, és a pedagóguskórus szerepelt. Az este az Ecseri lakodalmassal zárult — méltóképp fejezve be a forró hangulatú estét. —3 Fotó: K.
