Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

f Megkezdődött a számítógépeit sorozatgyártása Sokoldalú KGST-együttműködés a számítástechnika fejlesztésére Az egységes számítógép- rendszer sokoldalú műszaki és gazdasági tervezésének három­éves szakasza ebben az évben lezárult: a részt vevő KÖST- országokban elkezdődött a gé_ pék és részegységek sorozat- gyártása — tájékoztatták Nagy Imrét, az MTI munkatársát a Kohó- és Gépipari Miniszté­riumban. Magyarországon el­készült az R—10-es számító­gépek — a kooperációban ha­zánk ennek a legkisebb szá­mítógépnek a gazdája — null- sorozata, illetve sorozatgyártá­sa is megkezdődött. A Szov­jetunió bemutatta a kooperáló országok szakembereinek az R—50-est és R—60-ast, az NDK pedig az R—40-est. Az R—30- as család eleő tagjai is el­készültek a Szovjetunióban és Lengyelországban, ezekből a szükséges mennyiséget a két ország biztosítja, ugyanúgy, mint az R—20-asokat Bulgária és a Szovjetunió. A magyár ipáé 1973-ban már több mint egymilliárd foriht értékben gyárt számítógépekét és rész­egységeket. A magyar számító­gépek, az R—10-esek nagy mértékben ipari kooperációt szolgálnak, mert mint az egy­séges számítógéprendszer leg­kisebb tagjai, a többi számító­gép kiszolgáló egységei is le­hetnek. A hazai részegység. 1974. évi prognózist A termelés gyorsulására, élénk külkereskedelemre számítanak a vállalatok A Gazdaságkutató Intézet megkérdezte a legjelentősebb vállalatokat és szövetkezeteket, hogy az idén és jövőre milyen gazdasági eredményekre szá­mítanak, várhatóan hogyan zá_ rul az 1973-as év, illetve 1974- ben hogyan alakul termelésük, a vállalati létszám, hogyan változnak készleteik, áraik, hogyan alakulnak értékesítési lehetőségeik. A válaszokból kitűnik, hogy az iparvállalatok 1974-re is a termelés dinamikus fejlődésé, vei számolnak. Különösen a nehézvegyiparban, az alumí­niumkohászatban, a híradás- technikai és vákuumtechnikai iparban és a kötszövőiparban jók a lehetőségek a termelés nagyobb mérvű növelésére. Összességében az ipari terme­lés átlagos 6,6 százalékos nö­vekedésével számolnak, a szó. ródás azonban meglehetősen jelentős. Az ipar strukturális változásaira is utal, hogy amíg a megkérdezett vállalatoknak mintegy 20 százaléka várha­tóan az átlagnál jóval nagyobb mértékben növeli termelését, 33 százalékukban a növekedés kis mértékű lesz, sőt a válla­latok 3,8 százalékánál a ter­melés csökkenésével számol­nak. A beruházási kedv és le. hetőségek élénkülésével függ össze, hogy egész sor vállalat a beruházási javak gyártásá­nak fokozására készül feL Változik a különböző ipar­ágakban elhelyezkedő dolgo­zók aránya Is. A bányászatban fa kőolaj- és földgázkiterme­lés kivételével), valamint a kohászatban és néhány textil­ipari ágazatban a vállalatok zöme létszámcsökkenésre szá­mít, viszont a jelenleginél na­gyobb létszámot kíván alkal­mazni a híradás- és vákuum­technikai ipar, a műszeripar és a vegyipar. Az értékesítési lehetőségeket az ipar és a kereskedelem nagyjából egyformán ítéli meg. Úgy vélekednek, hogy a hazai kereskedelemben főként a ve­gyes iparcikkek forgalma nő, kisebb mértékben emelkedik a ruházati cikkek eladása. Ezen belül azonban a kötszö- Vőipari termékek forgalmának lényeges emelkedésével lehet számolni, a cipők forgalma pe_ dig csak kisebb mértékben emelkedik. Az exportban nem várható számottevő változás, vagyis ki­Népújság 4 vitelünk tovább növekszik, bár annak mértékéről némileg el­tér az ipar és a külkereskede­lem előrejelzése. A gépipari és az ipari fogyasztási cikkek ex­portjának növekedését az ipar optimistábban ítéli meg, mint a külkereskedelem. A mező- gazdasági és az élelmiszer- ipari export jelentős gyorsulá­sának kilátásaiban azonban megegyeznek a vélemények. A vállalatok termelésüket az anyag- és készárukészletek mérsékelt növelésével kíván­ják fokozni, sőt a megkérde­zett üzemek 50 százaléka egy­általán nem akarja növelni anyagkészletét^ Ami az árak várható alaku­lását illeti, a vállalatoknak csu­pán 0,3 százaléka tart szük­ségesnek számottevőbb ár. emelést, a nagy többség véle­ménye szerint termékeik' bel­kereskedelmi ára nem válto­zik, 1,3 százalékuk pedig ár­csökkenéssel számol. gyártás is éppen úgy szolgálja a magyar, mint a partner számítógépgyártást. Legna­gyobb az érdeklődés á kis tel­jesítményű söfhyomtató bérén, dezések iránt. A közeljövő leg­fontosabb feladata pedig, högy az R—10-eseket több program­mal lássák el. Bár hazánkban már több mint 200 számítógép működik, b számítógép-technika hazai alkalmazásának hatékonysága még nem éri ei az ipari ter­melés felkészültségi színvona­lát. Jelenleg az alkalmazott számítógépek értékének mint­egy 15—20 százaléka a hozzá, jüfc biztosított program érté­ke. amelyet 40—sé százalékra kell növelhl ahhoz, hogy a géppark gazdaságosabban ter­helhető legyen. Éhhez több szakemberre, a lépek hatéko­nyabb kihasználására Van szükség. Ezért tavaly meg­gyorsították a programozó ma. tematikusok képzését, s a felső- oktatásban új ágazatokat hoz­tak létre. A nagyobb sorozatok gyár­tásának megindulása, a prog­ramok számának és értékének növelése és több járulékos szolgáltatás megvalósuláSá tö_ vább bővíti a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A magyar számítógépgyártás tel­jesíti, sőt túlteljesíti vállalt kötelezettségeit, a tudományos együttműködés is egyre haté­konyabb. Mindezekhez a leg­nagyobb segítséget a Szovjet­uniótól kapják a magyar vál. lalatök, a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a ssövjet rádióipari minisztérium mű­szaki-fejlesztési és műszaki­tudományos együttműködési szerződései keretében. Kor. mánvggyezmény alapján való­sul meg a kooperáció az NDK-val js, Csehszlovákiával hamarosan, Lengyelországgal a jövő év elejére várható ha­sonló szintű egyezmények meg­kötése. A kétoldalú kormány­közi egyezmény keretében egy­re aktívabban működik közre Bulgária, s a közelmúltban Kuba is kormányszinten kap­csolódott be az egységes szá­mítógéprendszer létrehozásába. Többet KRESZ-szel, miül lóerővel Megint sok a baleset — Hatezer jármüvet ellenőriztek Sajnálatos mértékben rosz- szabbodott megyénk közútjai­nak biztonsága októberben az előző esztendeihez képest. A sérüléses balesetek száma 45- ről 49-re emelkedett, és — ami még szomorúbb —‘ a ha­lálos kimenetelűeké kettőről négyre. Mindkét vizsgált hó­napban 26 volt a súlyos sé­rüléssel végződött balesetek száma. Az idei októberben 470 000 forintra becsülhető az anyagi kár. Akkof még Kevésbé biztató­nak látjuk a közlekedésbiz-* tonsóg alakulásának rendjét, ha figyelembe Vesszük, hogy 1972 első tíz hónapjában Tolrta megyében 42? baleset, közötte 22 halálos történt; az idén október régéig pedig 24 halá­lossal összesen 443. A Járművek lóerejével együtt számos gépjárművezető elbizakodottsága is növekedett, az a vakmerősége, amellyel napról napra fittyet hány a KRESZ-nek. Némelyik, im­portból szármázó gyermekjá­ték dobozán fel van tüntetve, hogy játék-autót, játék-mo­torkerékpárt tartalmaz. Rop­pant sajnálatos, hogy sok-sok igazi aütőra, motorra azt kel­lene ráírni, hogy nem játék­szer ... Mert gazdáik játéknak Vélik. Októberben — a rutinszerű ellenőrzéseken túl — egy há­romnapos és egy kétnapos át­fogó közúti ellenőrzést tartott a rendőrség megyénkben; te­hát minden hatodik napon sok hivatásos és önkéntes rendőr, társadalmi ellenőr fá­radozott a biztonság érdeké­ben. Ilyen körülmények között adódott, hogy hűszonketten gondatlan vezetés, elsőbbség meg nem adása miatt hetén, gyorshajtással öten, részegsé­gükkel négyen okoztak balese­tet. Hat gyalogos saját ma­gának, saját KRESZ-szabály- szegésének köszönhette a ka­rambolt. A ..mlndenisszák’’ hányavetiségére jellemző, hogy valamennyien a szekszárdi já­rásban vetemedtek ittas jár­művezetésre, tehát ott, ahol általában a legszigorúbb az ellenőrzés. Most, novemberben hatvan-' nal csökkent a régi járműve-: zetok száma, — ennyiök jo-; gosítványát vonta be különféle okok, főleg a KRESZ semmi­bevétele miatt a megyei köz-’ lekedésrendészet. Tizennégy gépjárművezetőtől ellenőrző- lapot vont be a rendőrség. Az említett ellenőrzésed számos, de nem csupa örven­detes megállapítással járták: A hozzávetőleg 6000 ellenőr­zött jármű közül 66-nak voit olyan siralmas állapotban a gumija, hogy az szinte beuta­lónak számított a kórházba,’ temetőbe. Annak tudatában^ hogy a magángépkocsik száJ ma jócskán meghaladja a kö­zületiekét, különösen fel kell figyelni arra, hogy a 66 rossz gumis jármű közül 89 közületi tulajdonú volt Az ellenőrzés 34 ittas járművezetőt — közü­lük 17 gépjárművezetőt — éri tetten. 356 különféle jármű ■— közöttük 139 gépjármű és 143 kerékpár — világítása adotfl okot rendőri intézkedésre, akciókat mintegy száz felje­lentés követte; a figyelmezte­tések száma megközelítette a másfél ezret. Négyszáznál több gyalogos közül 34-et kellete feljelenteni. 33-ra helyszíni bír­ságot kiszabni. Ezek közül a feljelentések közül a legtöbb Szekszárdon történt. Az esős, sáros idők közeledé­se miatt a rendőrség fokozott figyelemmel ellenőrizte, hogy üzemek és járművezetők tisz­teletben tartják-e a KRESZ- nek az utak tisztán tartására vonatkozó előírásait. Sajnos, 28 mezőgazdasági nagyüzemet kellett részben figyelmeztette, részben megbírságolni. B. Z. S»73. november 10. Gerencsér Miklós t Aradi napló 3£ Gróf LeLningen-WeBtenburg mégis a bukott ügy híve lett. Mindössze harmincegy éves. A legifjabb lázadó tábornok. Pozsonyban élt, amikor elkez­dődött a tavalyi felfordulás. Éppen áthelyezés alatt állt, az István főherceg gyalogezred századosaként készült az ö családi nevét viselő Leinin- gen-ezredbe. Ebben az átme­neti helyzetben felhasználta szabad idejét arra, hogy elláto­gasson a Bánátba. felesége rokonaihoz. Látta, mi történik ott. Ugyanakkor olvasta n la­pokban a király és a magyar hadügyminisztérium által kö­zösen foganatosított kinevezé­seket, előléptetéseket. Mint a legtöbb tiszt, 6 sem gyanítot­ta még, milyen áthidalhatat­lan ellentétek mérgezik a bi­rodalom ügyét a látszólagos összhang mélyén. A határokon inneni rácok és a határokon túlról átszivárgó szerbek mind nagyobb méreteket öl­tő támadásáról azt hitte, hogy azok csak helyileg érintik Ma­gyarországot, máskülönben a Habsburg-monarchia egésze elleni kihívásnak tekintendők. Mivel pedig illetősége és szolgálata egyaránt Magyar- országhoz kötötte, úgy gon­dolta, a lehetó legszabályosab­ban jár el, ha a magyar had­ügyminisztériumban jelentke­zik szolgálatra. Lépése ellen sehonnan sem emeltek kifo­gást, sőt bátorítást kapott a Bánátban szolgáló, a politikai viszonyokban ugyancsak tá­jékozatlan osztrák tisztektől. Kérését nyomban teljesítette Mészáros Lázár magyar had­ügyminiszter és beosztották szolgálatra Kiás Ernő hadtes­tébe. A hadtestparancsnok pa- rancsőrtisztje lett. Kies Ernő környezetében egymás után jutottak tudomásám azok a tények, amelyek bizonyítot­ták, hogy a rácok és szerbek oldalán sok császári katona harcol ellenük. Ugyanakkor az ő oldalukon szolgáló osztrá­kok mind ritkábban avatkoz­tak harcba, majd semlegesen nézték messziről a küzdelmet, végül bezárkóztak Temesvár­ra. Hiába tartoztak a magyar hadügyminisztérium hatáskö­rébe, nyíltan megtagadták az engedelmet. Kétségtelen, gróf Leinihgen- Westenburg Károlynak min­den lehetősége megvolt arra, hogy kövesse az ellenszegü­lök példáját. Éppen fordítva cselekedett. Még a kényelmes­nek -mondható parancsőrtisz. ti feladatkörrel sem érte be. Baját kérésére harcoló alaku­latot bíztak rá és zászlóalj­parancsnokként segítette a magyarokat Damjanich had­osztályéban Amit keresett, abból bőven kijutott neki: harcolhatott. Kevés híján múlott életben- maradása számos alkalommal, de valamennyi nyíltsisakos ütközet közül a jarkováci orvtámadásnál került a leg­nagyobb veszélybe. Tavaly de­cemberben bő traktáVal ké­nyeztette Jarkovác lakossága Damjanich katonáit, a bősé­ges lakoma után a puha ve­tett ágyakat is felkínálták, s amikor a legjobban aludtak a fügyban-harcban elcsigázott magyarok, a falu mindkét végéről rájuk törtek éjnek Idején a leszámolásra érkező rácok. A hadiesemények kró­nikájában párját ritkító vér­fürdő következett. A biztos pusztulást ígérő zűrzavarból Damjanich és Leiningen lé­lekjelenléte mentette ki a megtámadottak maradványait. Rendes ütközetek hosszú so­rában nem hullott el annyi honvéd, mint ezen a jarková­ci éjszakán. Ehhez a decemberi éjsza­kához fűződik gróf Leiningen- Westenburg Károly őrnagyi előléptetése. Görgey igen sokra becsülte őt. Megkülönböztetett szere­tettel bánt vele, dicsérte és nyájasan kezelte, holott a legkevésbé sem jellemezte holmi kedélyeskedő hajlam a zárkózott, örökké kritikus fő­vezért* Leiningen, pedig min­den áldozatra kész odaadás­sal igyekezett meghálálni a ritka bizalmat. A tavaszi had­járat minden csatájában ki­tüntette magát. Budavár őst- románál sűrű golyózápor kö­zepette 6 jutott fel elsőnek a fal ormára a Bécsi Kapunál. Aztán hadtestparancsnok lett. Knézich Károly helyére állította Görgey, amikor el­vesztették a peredi ütközetet. Többé nem nyílott alkalma győztes babérok szerzésére. Tábornokként csak a Világo­sig tartó, szakadatlan elő- és utóvédharcokkal keserített nagy hátrálásukban vehette hasznát katonai rátermettsé­gének. De változatlan ragasz­kodással és tökéletes fegye­lemmel kitartott 1 leáldozóban lévő napja, Görgey Artúr mel­lett. A főparancsnokot any- nyira meghatotta ez a hűség, hogy módot keresett a legif­jabb tábornok menekülésére) Ekkor, a legvégső pillana­tánál tagadta meg az enge­delmességet. Csalódottan, fel­háborodva utasította vissza Görgey segítőkés2Ségét. Visz- szatért hozzánk, hogy megmu­tassa; így, kiszolgáltatottan sem fél tőlünk. Pedig Nagy­sándor Józsefhez hasonlóan illúziók nélkül bízta magát Borsára. A megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta. Amikor a foglyunk lett, tisztjeink szem­rehányásaira büszkén vállal­ta tetteit. A magyarok Te­mesvár melletti döntő vere­segére utalva kijelentette: — Csakis a bekövetkezett szükségnek engedtünk. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents