Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

Búcsú a gőzmozdonytől

BGsakén hívott a minap mozdonyvezető ismerősöm: legközelebb tartsak vele, üljek mellé a patikatisztaságú villamos mozdonyba, hogy két és fél óra alatt robogjunk el a fővárostól 188 kilométerre lévő országhatárig, öltözhetek kedvem szerint; ő is nyakkendőt köt, fehér ingben lesz, mert az ő mozdonyának vezetése tisztább munka, mint egyik-másik laboránsé. Lassan nyugdíjba vonulnak a szikrát köpködő. füstöt oltódó gőzösök — amelyekből száz évvel ezelőtt gyártották hazánkban az elsőt —, rohamtempóban korszerűsödik a magyar vasút.

Az alig egy évtizede megjelent Uj Magyar lexikon szerint még csupán félezer kilométernyi pályaszakasz fölött húzódó villamos felsővezeték. A lexikon tavaly kibocsátott pótkötete már hozzávetőleg 800 kilométert említ (1970- es adat), s ehhez hozzá tehet- . jük; 1974. végére a villamosított vasútvonal hossza eléri az 1100 kilométert, vagyis az össz-vonalhálózat mintegy 14 százalékát. (E 14 százaiéit a legfontosabb vonalszakaszokat érinti, azokat, amelyek a vasúti szállítás összteljesítményének 45 százalékát adják!)

Oroszváry Lászlóval. a MÁV géDészeti igazgatójával, a múltba és a jövőbe tekintünk:

— Kétségtelen, hogy a vasút életében a legnagyobb megújulást a vontatás korszerűsítése: a dieselesítés és a villamosítás jelenti — mondja — Voltaképpen a MA VÁG mái* 1928-ban gyártott Diesel-motorkocsit, s 1932-ben megnyílt az első villamosított vonalszakasz is Budapest és Győr, majd 1934-ben Győr és Hegyeshalom között, ám ezek haté sár-, a hazai vontatásnak csudóti öt-hat százaléka korszerűsödött. Lépéshátrányban voltunk: Ausztriában, Svájcban, Németországban és Svédországban már messze előttünk jártak a villamosításban..;

'A háborús károk nagy részét már az újjáépítés, az első hároméves terv időszakában pótolták, s 1951-ben —

mikor is az 1938. évinél már lényegesen többet szállított a MÁV — a vasúti vontatásban a gőzösök és a korszerű mozdonyok aránya megközelítően azonos volt,

— A Budapest—Miskolc szakasz villamosítás^ már a háború előtti tervek között szerepelt — halljuk —. ám er. re csak 1956-ban került sor. A hatvanas években felgyorsult a tempó: ír« már villamos mozdonyok vontatják a szerelvényeket Miskolc—Nyíregyháza—Záhony, Miskolc— Diósgyőr, Tatabánya—Oroszlány, Budapest—Cegléd—Debrecen—Nyíregyháza, Budapest —Ujszász—Szolnok és Budapest—Szob—Stúrovo között,

Szajol—Békéscsaba—Lökös- háza—Curticl között pedig épül a felsővezeték.. • Ma a vasúti vontatás 46 százaléka jut a Dieseleknek, 38 százaléka a villamos mozdonyoknak, a mindössze 16 százaléka a gőzösöknek.

— Miként gyorsult a vasúti közlekedés a korszerűsítés hatósára?

— A gőzösök legnagyobb sebessége óránként 9:)—100 kilométer, a Dieseleké 100. a villamos mozdonyoké pedig 130 kilométer, de hangsúlyozni szeretném; a korszerűsítés elsődleges célja nem a gyorsítás, hanem a gazdaságosság. A gőzösök is mehetnek gyorsabban, a mi 424-es mozdonyainknál lényegesen nagyobb teljesítményűeket is ismerünk, ám ezeknek az üzemköltsége is rendkívül magas. Magyar- országon a fővárosból három- néey óra alatt valamennyi országhatár elérhető, leggyorsabb személyszállító vonatunk, a Tokaj-expressz 1 óra 57 perc alatt teszi meg a Budapest- Miskolc közötti 182 kilométeres utat, s ez nem rossz utazósebesség. A lényegesen gyorsabb közlekedés a pályától, a járműtől és a karbantartástól függ. de az NSZK-ban néhány rendkívül súlyos vasúti baleset miatt épp a közelmúltban csökkentették az óránkénti 200 kilométeres sebességet 160 kilométeresre. ,,

Néhány adat amely a korszerűbb vontatás gazdaságosságára utal: 1 tonna 100 kilométerre továbbítása (a kocsi súlyát is ide számítva) villamos vontatás esetén 3 forintba. Diesel-vontatáskor 4 forint 50 fillérbe, a gőzmozdonyoknál pedig 7—9 forintba kerül. Első hallásra a villamos vontatás a legrentábilisabb, ám ehhez

transzformátor-alállomások. felsővezető kék szükségesek, s az így megnövekvő üzemköltségek csak ott térülnek meg; ahol nagy a forgalom, Részben a forgalom alakulásától teszik függővé, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban merre folytatódjék a villamosítás. Már fontolgatják a lehetőségeket: valószínűleg sor kerül az Aszód

—Vác ék a Hatvan—U.iszász

közötti vonalak villamosítására (a kettő együttesen 88 kilométer). és szó lehet — ha a román vasutak üzemi csatlakozása ezt lehetővé és szükségessé teszi — a Püspökladány —Biharkeresztes közötti 51 kilométeres szakasz villamosításáról is.

A villamos mozdonyokat a Ganz Villamossági Művek készíti, a kisebb Dieseleket a Ganz-MÁVAG-tól, a kétezer lóerős Diesel-mozdonyokat — pedig a Szovjetunióból vásárolja a MÁV. Eközben a meglehetősen öreg kocsiparkot is fiatalítják: a személykocsikat a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a MÁV " Dunakeszi Járműjavító Üzeme készíti, a tehervagonokat elsősorban a szocialista országoktól szerezzük be, de a székesfehérvári járműjavítóban is készülnek. Az új kocsik üzembe helyezésével egyidejűleg a régieket kiselejtezik.

F. T.

Tv-naplú

Kamarazene

Némi gyanakvással figyeltük a tv zenei klubjának legutóbbi műsorát, s gyanakvásunk a műsor végén sem oszlott el. Mihály András ugyan kitűnően elemezte a Mozart- kvartetteket. s hasonló elemzéseket. ilyen kiváló művészek előadásával téve teljessé (Kodály vonósnégyes), máskor is szívesen vennénk. Ugyanez vonatkozik a Moszkvai Filharmónia kvartettjére is. Gyanakvásunk nem nekik szólt. Hanem a műsor szellemének, amely kamarazenéről szólva látszólag egyenlőségjelet tett minden olyan zenei produkció közé. amelyre ráhúzható a vonósnégyes sémája. A hangzás külsősége ugyanis, önmagában, nem esztétikai kategória, s az. hogy valamit vonósnégyesre komponálnak, automatikusan nem jelenti a minőségét. Még kevésbé jelenti, ha a cigány- zenekarban, a beat_ vagy jazz. együttesben fölismerhető a vo.

Hűvös az idő

Vasárnapra is országszerte hideg maradt az idő. Hajnalban gyakori volt a mínusz 5, mínusz 10 fokos hőmérséklet. A déli és kora délutáni órákban mindössze 6—11 fok közötti értékeket mértek. így az évszaki és a 100 éves átlagnál is több fokkal hűvösebb van. Napközben az ország déli területein és a Dunántúlon déli, délkeleti szél fújt. Vasárnap az egész ország területe fölött felhőtlen volt az ég. Meddig tart még az egyébként de_ cemberben szokásos télies idő? A meteorológiai szolgálat ügyeletese szerint a hideg időjárás tartósnak ígérkezik hazánkban.

A száraz, napsütéses november sok kirándulót vonzott a hét végén a Duna-kanyarba, az ismert kirándulóhelyekre. Sok turista kereste fel a du- nántáli kirándulóhelyeket is, ahova a hét végén mintegy 50 nutóbusz-pótjárat bonyolította le a forgalmat.

A MÁV azonban megérezte a télies időt. A szokatlanul hűvös időjárás hatására jelentős mértékben csökkent a vasúti forgalom. A MÁV-nál — a forgalom ezt mutatja — már beállt a tél. Ez a nemzetközi járatok késéseiben is megmutatkozik, például az Orient expressz a romániai rossz időjárás miatt vasárnap reggel több mint 100 percet késett.

nősnégyes fölépítése, amint ezt a zenei illusztrációk egyébként bizonyították is. A kérdés azonban nem ez. A be nem avatott hallgató is fölismerhette, hogy a Mozart- és Schu. bért-művek minőségileg különböznek a beat-együttes zenei anyagától, amint különböző az előadók zenei képessége is.

Mihály András — ismételd jük, kitűnő — előadása a formai elemekre, hívta fel a figyelmet, ám a műsorvezető Antal Imre is elmulasztotta fiú gyelmeztetni a gyanútlan tv-* nézőt. hogy a külső hasonló, ság ellenére is különböző jellegű és főként különböző értékű zenei anyagról van szó. Vagyis magyarán: aki egy

beat-együttes+ hallgat, eszébe ne jusson arra gondolni, hogv ez épp olyan, mintha Mozarti G-dúr kvartettjét hallgatná.

Vasárnap e6te mintha csald erre akart volna válaszolni a Lindsay vonósnégyes első heJ gedűse, amikor elmondta, kö« rülbelül tíz évre volt szükség gük, hogy megállapítsák, valóé bán hangversenyképes kvaré tetté válhatnak-e. Az Interfóé rum 73 hangversenyeiből öszj szeállított sorozat vasárnap esj ti adása mindenképpen emlékezetes volt: az angliai Lind4 say vonósnégyes kitűnő pro-! dukcióval örvendeztette meg a tv zenekedvelőit Haydn d-molj és Bartók XII. vonósnégyesé, nek előadásával. Az együttesnek európai rangja van. s épJ pen ezért hallottuk szívesen’ hogy a Bartók-kvartettek béé tanulásában hogyan hasznosít.- ják a magyar előadóművészek tapasztalatait, tanítását. A zenei együttműködés szép példáé ját szolgáltatták, s ez az el«’ mélyedés, a mű biztos megér.’ tése meg is látszott előadásukon, «

Cs; ■

Gerencsér Miklós s

Aradi napló

ad

Mindez igaz, de az is igaz, hogy Schweidel József szereti (majdnem azt írtam: szerette — de hiszen még él!) ezt az országot. Úgy, ahogy a szülőhazát illik szeretni Ha nem élne benne egész a gyökerek aljáig ez az érzés, ugyan miért vezette volna Magyar- országra — haza — a négyes huszárokat?

Ez a kettősség, a haza parancsa és Bécs beléje nevelt tekintélye ráncigálta ide-oda a pákozdi csata után. Közelebb állna a szívemhez, ha az utóbbira hallgatott volna. A bajtársam lenne, ha a győztes osztrák tisztet ünnepelhetném benne. De gyászolnom kell, anélkül, hogy szeretném, tisztelnem kell annak ellenére, hogy szabadna. S meg is értem, noha Krédónk szerint részemről több az, mint célszerűtlen.

Pandorfig, az osztrák határig követték Jellasics hátráld hadait. Üldözzék-e tovább? — ezen a dilemmán kellett volna túltenní magukat, ha nem riadnak vissza az osztrák felségterület megsértésétől. Této- vaságulcat érzékelteti, hogy kétszer is Ausztria földjére léptek, de gyorsan visszahúzódtak a határ mögé. Schweidel tábornok is osztozott azok véleményében, akik nem akartak háborúba keveredni volt osztrák tiszttársaikkal. Változott a helyzet, amikor Win- dischgraetz megindult Magyarország ellen. Rájöttek a magyarok, hogy amíg ők lovagiasságból félszegen tétováztak, addig mi egy pillanatig sem szenvedtünk hasonló aggályoktól. Támadtunk. Es uralkodót cseréltünk. Erre jött Görgey Artúr, illetve Csányi László nyilatkozata, hogy nem ismerik el őfelsége

I. Ferenc Józsefet Magyarország királyának. Schweidel tábornok nem töprengett tovább. Hadosztálya élén ott volt ellenünk a schwechati csatában és hadvezért képessége ezúttal arra volt csupán elegendő, hogy katonáit veszteség

„Zúgjon dalunk7* munkásdalgyűjtd mozgalom

Népújság ^

1973, november 6.

Vasárnap esrte megrendezték a „Zúgjon dalunk” munkásdal- gyűjtő mozgalom gálaestjét a csepeli munkásotthon színház, termében. Az ünnepi bemutatót a Televízió kedden este felvételről közvetíti.

Egy éve a főváros centenáriumának tiszteletére munkás- dalgyűjtő akciót hirdettek meg. Ez idő alatt a Televízió

riportfilmekkel végigkísérte a gyűjtőmozgalmat: vasárnap

mintegy záróakkordként a legjobb dalok feldolgozott formáit a legjobb együttesek mutatták be.

A koncert után megjutalmazták a mozgalomban részt vett legsikeresebb gyűjtőket és előadókat. (MTI)

nélkül vezesse ki göiyózápomnkból.Már Becsben 5e betegeskedett, rossz egészsége ellenére vett részt a katonai vállalkozásokban. Le kellett szállnia a nyeregből, amikor a schwechati csata után a biztonságot nyújtó Rába-vonal mögé vezette vissza hadosztályát. Többé nem ment ki a harctérre. Családjával egyik városból a másikba költözött, gyógyulást remélve: Budáról

Pécsre, onnan Bajára. Az ismét felnyomuló horvátok elől kénytelen Nagyváradra költözni:

Mihelyt jobban érezte magát, jelentkezett szolgálatra, így bízták rá a Pesti városparancsnokságot. Vannak tisztjeink Aradon, akik hadifogolyként tartózkodtak Pesten Schweidel parancsnoksága idején. ők beszélik, habár halkan és bizalmasan, hogy emberibb sorsuk volt, mint a mi kemény regulánkban. A városparancsnok szinte a gyanúsíthatóság határáig elment, hogy foglyai ne sínylődjenek és ne érezzék' megalázónak helyzetüket.

Parancsra telepítették át Szegedre a pesti helyőrséget és innen csatlakozott Gör- geyhez. A főtörzsfoglár jelentette, hogy amikor visszakísérték börtönébe az ítélethirdetés után, hosszan nézte bilincseit és nehéz szavakkal megátkozta Haynaut. A kegyelmes Haynaut, aki golyó általi halálra enyhítette ítéletét.

Milyen különös: a mi oldalunkon rengeteg a magyar; ugyanakkor a rebellis Ma-* gyarország hívei között sok más nációbéli található. Igaz, régi tapasztalat, hogy a valóság mindig más, mint amilyennek előítéleteink alapján hinni szoktuk. Nagy baj lenne, ha summásan bizonyulna igaznak, hogy a magyarokat gyűlölik a rácok, a szlovákok, a németek, a horvátok és megfordítva. Amilyen igaz, hogy Jellasics horvát fegyvereseket hozott magyar földre, éppúgy igaz, hogy Kossuth zászlói alá is odaállottak horvátok. Közülük való Knézich Károly.

Az ő családja is időtlen! idők óta hivatásos fegyverforgató. Ha kérdezték tőle, hol született, először mindig azt mondta, hogy a Szent György lövészezred területén. <j csak ezután tette hozzá, hogy Horvátországban, Varasd megyében. Eddig negyvenegy esztendejéből huszonötöt katonáskodott, s huszonegy esztendeje, hogy tiszti rendfokozatot visel. Legutóbb — mármint a törvénytelennek tekintett rebelliós szolgálatot megelőzően — a harmincnegyedik gyalogezred századosa volt és Egerben szolgált.

Nem tartozott a iépelődő lelkiismeretű honvédtisztek közé. Az első perctől hűségesen szolgálta a magyar kormányt. Amikor mozgolódás támadt a Felvidéken és a szlovák nemzeti vezetők bécsi bujtogatásra próbálták felsorakoztatni híveiket Kossuthék ellen, a magyar hadügyminisztérium kénytelen volt katonaságot küldeni északra, a bányavárosokba. Knézich Károly ezrede harmadik zászlóaljával sietett fel n hegyek közé. a rend védelmére. Küldetését vérontás nélkül sikerült teljesítenie.

(Folytatjuk.)