Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-06 / 260. szám
1 A lövészsport új ága lépett színre l atóvad-lüleret avattak Tamásiban, az erdőgazdaságban A vásárlók érdekeit képviselik Társadalmi ellenőrök tanácskozása Szekszárdim Tolna megye nemesvadállományának nemzetközi tekintélye, rangja van: Gemenc gim- és Gyulaj dámszarvasai jó néhány világrekord-trófeát neveltek, és időről időre terítékre kerül egy-egy félelmetes agyarú vadkan is. Oszidő- ben egész sereg külföldi vadász látogat a megyébe, és fi. zet nem is kevés valutát egy- egy trófeáért. Meglepő lehet a kérdés; mindez hogyan társul a párt honvédelmi politikájához? A válasz: úgy, ahogyan a gyulaji erdőgazdaság csinálja. A lövész-versenysport egyik, kevésbé ismert ágazatának, a futóvad-lövészetnek az életre- hozásával, megteremtésével. Két évvel ezelőtt alakították meg a szakmához igazodó MHSZ-lövészklubot, hogy a gazdaság erdészeinek, vadászainak versenyzésére — és kívülállóknak is -jr alkalmat, módot adjanak. Először is a személyi feltételeket teremtették meg — s jelenleg 24 tagja van B felnőtt korosztálynak. Két éve mindössze két futóvad-lövő puskával rendelkeztek — jelenleg 45 lég-, kis- és futó- Vad-fegyverük vám Közben hozzáláttak a lénye, gesen nehezebb, és nem kevés pénzt igénylő tárgyi feltétel, a speciális lőtér építéséhez. A lőtérépítés érdekében összefogott az erdőgazdaság kollektívája az igazgatótól a Villanyszerelőig, gépszerelőig. Végre, az elmúlt napokban elkészült az új lőtér, amely — a tavaly átadott szekszárdi lőtér mellett Tolna megye lövészsportjának egyik fellegvá. ra lehet. Nagyon szép erdei környezetben építették, sokszáz köbméter föld megmozgatásával, nem messze attól a helytől — néhány faóriás még őrzi az emléket — ahol másfél évszázaddal ezelőtt a für- gedi születésű Vas Gereben «— családi nevén Radákovics József — állított maradandó irodalmi emléket a tamási er. dőnek. Az ünnepélyes avatást szombaton tartották, amelyen elsősorban az építkezésben részt vevő munkásokat köszöntötték — ott volt János Jeromos, a járási pártbizottság első tit_ kára, Kacsó Ferenc alezredes, az MHSZ országos központja osztályvezetője, a szovjet Déli Hadseregcsoport egyik alakulatának parancsnoka. A lőteret Németh László, az erdőgazdaság igazgatója adta át, méltatva az építésben megnyilvánuló társadalmi megmozdulást, amely közérdeket — a honvédelmi nevelést, és a szakmai feladatokat egyaránt szolgálja, és ennek a speciális lövészsportnak orszá. gos fellendülését is. Az MHSZ nevében Bábel Dezső, az MHSZ járási titkára vette át a lőteret, köszönetét mondva az erdőgazdaság vezetőinek, a műszaki erdészet munkásainak, a lövész, klub tagjainak, mindazoknak, akik az építésben közreműködtek, szellemi és fizikai munkával. Takács László alezredes, az MHSZ megyei titkára ezt követően kitüntetéseket, tárgy- jutalmakat a’dott át elismerés, ként: Németh László igazgatónak, az MHSZ kiváló munkáért kitüntetés arany fokozatát, Deák Istvánnak és Heiter Népújság 5 1973. november 6. Jánosnak az ezüst-, Müller Jánosnak a bronzfokozatot. Kalmár István főtitkári elismerő oklevelet és pénzjutalmat, Reményik Imre, Pethő István, Weiner Tivadar — a lövészklub titkára — értékes tárgyjutalmat, Kántor József, Csikós János és Kiss Lajos pénzjutalmat kapott. A lőtéren ezután először a keszthelyi erdőgazdaság klubjának tagjai tartottak bemutató lövészetet, majd a vendégek közül is többen „fegyvert ragadtak’’. Az 50 méteres, elektromos vezérlésű lőtéren — a találatokat is elektromos tábla jelzi —, vaddisznó-alak lapockáján levő, tízes köregységre kell lőni úgy, hogy a tíz méteres nyíláson lassú lövésnél öt másodperc, gyors lövésnél két és fél másodperc alatt kell leküzdeni a célt, természetesen a lehető legtöbb tízessel. Szóval, rengeteget kell hozzá gya. korolni — mert, mint kiderült, még gyakorlott vadászoknak is meg kellett elégedni nyolcas, hetes, t hatos találatokkal, sőt, még nullával is. (Az élő vaddisznót az itteni nulla találattal is le lehet teríteni, dehát a futóvad-lövészet versenysport-jellegét éppen ez adja, a Legutóbb a Kecskeméten megrendezett országos bemutatón vetettek számot az ágazat felelős vezetői zöldség- termesztésükről. Józanul, reálisan, minden szépítgetés nélkül beszéltek az ágazatban ta_ pasztaiható eredményekről és hiányosságokról. Természetesen elsősorban a nagyüzemi termesztés körülményeit vizsgálták, s nem tértek ki részletesen arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek a háztáji kisüzemi gazdaságokban. Az most már bizonyos, hogy az elkövetkező években a nagyüzemekben hatékonyabbá válik a termelés, fokozódik a gépesítés, megnövekszik az in. tenzív fajták aránya és pár esztendő múlva megoldódik a lakosság friss zöldséggel való folyamatos ellátása. De addig is, míg kialakul, bejáródik a termelés, a felvásárlás és az értékesítés bonyolult mechanizmusa szükséges keresni a zöldségellátás megoldásának módját. Gondolunk itt a kisebb települések ellátására, s arra, hogy a városok, nagyközségek piacain is legyen elegendő, s olcsóbb zöldségféle. Munkaerőben mindenesetre nincs hiány. Elsősorban a községekben élő idősebb, munkaképes tsz-nyugdíjasok és munkaviszonyban nem álló asszonyok jöhetnek számításba, olyanok, akik szívesen vál. lalkoznak kertészkedésre. Igen sok faluban panaszkodnak az asszonyok, hogy nincs munkalehetőség — ezt legutóbb Kis- dorogon és Regölyben tapasztaltuk — az otthoni dolog mel. lett a bejárást nem tudják vállalni. a termelőszövetkezetbe nem vesznek fel új tagokat, s örömmel dolgoznának, ha — lenne hol. A falusi kertészrészleget megszervezni nem könnyű, de nem is lehetetlen. Nehéz azért, mert ha csupán egy községen, vagy termelőszövetkezeten belül alakulna egy-egy ilyen kertészkedő csoport, túlságosan sok utánjárást igé. nyelne a kis részleg üzemeltetése, hisz a szaporítóanyag, a műtrágya-beszerzés, a szállítás, az értékesítés egy gyakorlatban pedig a vadásznak külön dicsősége a szép lövés.) Éppen azért, a fiatalok nevelése. és a klub tagjainak jobb felkészítése érdekében az erdészet a miklósvári kastély alagsorában pincelőteret is épített, amelyet ugyancsak szombaton avattak fel. A huszonöt méteres pincelőtér — előterében ízléses klubszobát is berendeztek —, lég- és kis. puskalövészetre, ázonkívül elkészítették a futóvad-lőtér tizedére kicsinyített mását. ame. lyen a cél mozgatása, az eredetivel azonosan, elektromos úton történik. A lövészetet tehát minden időben lehet gyakorolni. A bemutató után talán illuzórikus volt a kívánság, hogy a legközelebbi olimpián készt, helyi és tamási versenyzők vívják a1 futóvad-lövészet döntőjét, viszont közelebbi volt az a távlat, hogy 2—3 év múlva már nemzetközi versenynek adjon helyet a tamási lőtér. Az adottság megvan hozzá, a többi a tamási erdőgazdaság futóvadlövő klubján — a megye első speciális lövészklubján —, annak eredményein múlik. külön önálló apparátust igények És könnyű, mert nincs olyan falu, ahol 10—15 embert ne lehetne találni, aki ne járna jól, ha felkínálnának ne. ki egy „hozzáillő” munkaalkalmat, A termelőszövetkezeteknek, ha nem is kötelességük, de becsületbeli dolguk, hogy gondoskodjanak a körzetükbe tartozó községek ellátásáról. Éppen ezért a községi tanáccsal, az ÁFÉSZ-szel és a járási hivatallal együtt.alapos igényfelmérés után ki kellene dolgozni egy javaslatot. Ennek alapján szerveznék meg a környék élelmiszer- elsősorban pedig gyümölcs-, zöldségellátását. S ha közös megegyezéssel okos, jó javaslat születnék, megszűnne az a hosszú ideje tar- / tó aktatologatás, amiből edKevés hálátlanabb feladat akad annál, .beszélni az előd tévedéseiről... Fritz János, a paksi nagyközségi tanács költségvetési üzemének vezetője, sok mindenre vállalkozik ugyan, de erre ő sem. Amondó. hogy a tanácsi vezetők — Oláh Mihály elnök és dr. Tar. ján Balázs titkár — nélkülözhetetlennek tartják az üzem munkáját, s hogy segítenek a hozzávetőleg egymillió forintos hiány megszüntetésében, valamint abban, hogy a költségvetési üzem tevékenysége nyereségessé váljon. Amit mégsem fojt magába, az. hogy abbamaradt a Béke Szálló állagmegóvása. Lényegében: elfogyott az e célra előirányzott összeg, mivel a költségvetés nem volt kellően megalapozott. Ezenkívül: a munkavédelmi előírások felrúgása nélkül nem lehet folytatni a munkát, A Száz Tolna megyei kereskedelmi, társadalmi ellenőrt képviselő küldött ült össze tegnap délelőtt Szekszárd város Tanácsa dísztermében. A tanácskozás témája az el. lenőrök tevékenysége során szerzett tapasztalat összegezése, a további célok kitűzése volt. A társadalmi ellenőrökből álló szervezet aktívan tevékenykedik a megyében. Akcióik során több száz ellenőrzést hajtottak végre, melyeknek mindegyike a lakosság érdekeinek érvényrejuttatását, a jobb kereskedelmi, vendéglátó, ipari kiszolgálást segítették elő. Mint azt Csapiáros Lajos, a Tolna megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága kereskedelmi osztályával közösen működő kereskedelmi felügyelőség vezetője is elmondta, munkájuk az ellenőrzés igen sokoldalú tennivalóinak végzése, amellett. hogy gyárakban, üzemekben, intézményekben maradéktalanul eleget tesznek munkaköri kötelességüknek is. Az idén az ellenőrzések jelentős része az MSZMP állás- foglalása alapján, a kereskedelemben végrehajtott árcsökkentések ellenőrzése volt. Sok esetben ezek során derült fény az árcsökkentés elmulasztásádig még soha nem lelt semmi. Mindenekelőtt járásonként egy-egy központ, bázis kellené, ahol többek között palántane. velő üzem működne; itt állítanák elő a körzet termőhelyi adottságának megfelelő szaporítóanyagot. Ugyancsak ez a központ foglalkozna a műtrágya, a fólia, a tartóborda, a gépbeszerzéssel, • a szállítás, az értékesítés megszervezésével és szaktanácsot adna, A helyi termelőszövetkezet szak. mai felügyelete mellett beindíthatnák az egy vagy több községet ellátó kertészeti részlegeket. Ez a „javaslatvázlat'’ természetesen finomításra, kiegészítésre szorul: de sopánkodásbiztonsági szabályok megtartá. sa pedig további tetemes ösz- szegeket igényelne. Szeptember óta ismét együtt dolgozik az üzem vezetője és régi. volt kollégája: Takács János főművezető. Többen visz- szajöttek az elszállingózott munkások közül is. Jó ez. hiszen a főművezető mindegyikükről személy szerint tudja, miféle munkának mestere. E szerint osztja ki közöttük a feladatokat. Mióta a levelek sárgulni kezdtek, fontos, félmillió forintos munkát fejezett be az üzem, a Fehérvári út korszerűsítésének előkészítését. Az utat három-négy éven át zárva kellett tartani, mert rogyadoztak az alányúlő pincék. A pincéket beszakították, az üregek feltöltésekor majdnem hatezer köbméter földet mozgattak meg. Még szeptemberben ritrk. a kisegítő iskola ra, melynek eredményeként ä bolti dolgozók megkárosították: volna a vásárlókat. A vitában sokan kértek szót. Beszéltek a vizsgálatok során szerzett tapasztalataikról, a szakmai továbbképzés szükségességéről, s a munkával kapcsolatos gondjaikról. A tanácskozáson, a közelgő ünnep tiszteletére megemlékeztek 1917. októberéről is. A tanácskozás befejezése előtt Reichard Jenőné, az SZMT titkára az év során végzett jó munkájáért Keresztes Istvánnak a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát. Izsgum Istvánná és Réhm Ferencné tolnai ellenőröknek a Szakszervezeti Mun»' káért kitüntetés ezüst fokozatát. Lovász Miklós pedig a Szakszervezeti Munkáért kitüntető oklevelet adta át. Ezután Korsós István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője pénzjutalmat adott át Ács József és Esküdt József dombóvári, Csepregi János és Ferenczi István si- montornyai, dr. Molnár István alsónyéki. Nagy László bonyhádi, Salgó Sándor, bátaszéki. Széles Sándorné dunaföldvári. Ludas Géza, Szalai János és Varga László szekszárdi társadalmi ellenőröknek. sál még soha nem mentünk semmire. Azt is tudjuk, hogy a szétszórt, kis üzemek, a járási hálózat megszervezése, összehangolása igen sok munkába, fáradtságba kerül, s kitartást, akaratot igényel. De a megoldáson megéri törni a fejünket, méghozzá közösen mindazokkal, akik jól tudják, hogy — egyelőre — a friss és elegendő zöldség falun és városon egyaránt hiánycikk. Mert zöldségből, gyümölcsből nem annyi van, mint kellene, <s éppen a szállítási költségek miatt nem olyan olcsó, mint lehetne. Tartalék munkaerő viszont van, s jó kormányhatározat, aminek megvalósítása érdekében anyagi támogatási kapnak a vállalkozók. négy tanteremmel való bővítését. Ugyanott irodát, tüzelőtárolót. mellékhelyiségeket építenek. A nagyközségi tanács bizalma — és Paks rohamos fejlődése — tükröződik-abban, hogy a tanács 1974-re máris 21 feladat elvégzését bízta a költségvetési üzemre. Az út. és járdaépítés csaknem két és fél millió forintos volumenű munka; a Vörösmarty utcai óvoda bővítéséé kétszázezer, a 3. számú óvodáé háromszázezer forintos, — hogy csupán a legnagyobbakat említsük. A tanács segítőkészsége — többek között' — abban iá megnyilvánul, hogy lehetővé tette mérnök (lehetőleg agilis, fiatal mérnök) felvételét a költségvetési üzemhez. Az ő feladata lesz a jó munkához nélkülözhetetlen komplett tervdokumentációk elkészítése, B, Z. BOGNÁR ISTVÁN Több zöldség — kisüzemekből Szép feladatok előtt Útépítés, óvodabővítés Pakson «a
